Udvozletem a listanak!

A kerdesem az lenne, hogy hol talaok olyan levelezo-listat, ami a
fraktalokkal, a kaosszal foglalkozik es ezek szeleseb elmeleti, filozofiai
vonatkozasaival. A valaszokat a maganba kernem, nem vagyok feliratkozva a
listara.

Elore koszonom a segitseget:



                                    <=|| Mester Attila ||=>

Sziasztok! 
Egy konyvet szeretnek ajanlani a tudomannyal foglalkozoknak. Pontosabban 
azoknak, akiknek barmilyen erdekeltsege van az akupunkturaban. 
A konyv mentes a miszticizmustol. Az ember es a termeszet viszonyanak 
maskeppen latasara vilagit ra, targyalja az emberi test egeszseges es koros 
mukodesenek okait, a gyogyitas lehetosegeit. Reszletesen elemzi az 
akupunkturas pontokat. Ravilagit a pontkombinaciok szigoru szabalyaira. 
A konyv a keleti gyogyaszat nem pusztan technikai reszevel ismerteti meg az 
olvasot, hanem elenk tarja a keleti filozofia rejtelmeit. Ebben kulonbozik az 
eddig megjelent sok, akupunkturaval foglalkozo konyvtol. 
Ajanlom e konyet mindazoknak az orvosoknak, orvostanhallgatoknak, a kinai 
tudomany irant erdeklodo nem szakmabelieknek, s azoknak, akik szeretnenek 
eligazodni a regi kinai gyogyaszat egyedulallo vilagaban. 
Ajanlom tovabba azoknak is, akik eddig megvetessel beszeltek a 
hagyomanyos kinai gyogymodokrol csak azert, mert nem ismertek. 
Barkinek, akit erdekel az akupunktura, hasznara valik ez a mu. Kulcs a kinai 
gyogyaszat megertesehez. 
Aki e konyvet attanulmanyozza, konnyeden valaszt talal az akupunktura 
elmeleti es gyakorlati kerdeseire. 
A konyv cime: DRAVETZKY EVA: AKUPUNKTURA ELMELET ES 
GYAKORLAT Palos professzor eloadasai alapjan. 
Ha sikerult felkeltenem az erdeklodeseteket, akkor bovebb felvilagositast 
kerhettek, vagy utanvettel megrendelhetitek: 
DR. HALLER MEDIA KIADO 
7621 Pecs, Munkacsy M. u. 9. 
Telefon: (72)-333-056 
vagy a  e-mailcimen. 
Valamint barmilyen, a konyv tartalmaval kapcsolatos felvilagositasert a 
szerzohoz is fordulhattok: 
DR. DRAVETZKY EVA 
Pecs, Tiborc utca 17. 
 
Tisztelettel: dr. Haller Gabor 
Koszonom a moderatoroknak, hogy betettek.

Sziasztok!

Dezso:
>Kalman az atlag olvasok remisztesere azonnal behozta az
>Einstein-fele gravitacios teregyenletet, raadasul pontatlanul
>(valoszinuleg eliras, nem latom benne az R(i,j) tenzort peldaul).
Nem eliras, nam pontatlansag, hanem - talan tulzottan is -
tomor jeloles a reszemrol. A G(i,j)=kappa*T(i,j) egyenletekben
G(i,j)=R(i,j)-1/2*g(i,j)*R.
Ez nem az en ujitasom, hanem egy elfogadott jeloles:
G(i,j) neve Einstein-tenzor a szakirodalomban.
Remelem, egyik olvaso sem remult meg az egyenlettol. A lista neve
Tudomany, itt ilyenek elofordulnak idonkent.
>Einstein ekvivalencia elve a gravitacio teruleten az,
>hogy minden gravitacios ter ekvivalens egy gyorsulo
>koordinatarendszerrel.
Tegyuk hozza: lokalis koordinatarendszerrel. Megneznem en azt
a gyorsulo rendszert, mely a Fold globalis gravitacios terevel
ekvivalens.
> ... Mindebbol kovetkezik, hogy durva becslessel
>a sulyos es tehetetlen tomeg negyzeteinek
>ekvivalenciaja durvan 10^-24 relativ hibaval teljesul.
Akkor vonjunk negyzetgyokot: magukra a tomegekre a relativ hiba 10^-12.
Pont ilyen pontossagig igazoltak eddig a kiserletek a sulyos es a tehetetlen
tomeg egyenloseget. A merestechnika fejlodik ...

Viszont Dezsonek van egy olyan tevedese, melyet eddig meg senki nem tett
szova a listan: Dezso internetes cikkeben szerepel:
"Erdekes kiemelni, hogy a nem-laboratoriumi meresek tendenciozusan
nagyobb G ertekeket produkalnak, mint a laboratoriumi meresek."
A forrasok kozt szerepel Varga P. cikke, mely az 1995-os Termeszet
Vilaga novemberi szamaban jelent meg. Csakhogy ebben a cikkben
mas jelent meg, az, hogy a laboratoriumi meresek adjak a nagyobb
G ertekeket.

Sapienti sat.

Udv,
Kalman

Sziasztok!

Osszegyujtottem 13 kijelentest az elmult napok termesebol,
olyanokat, melyek szerintem nem alljak meg a helyuket.
Mindegyiknel villamindoklassal probalom megvilagitani,
miert is peceztem ki.

   1. "Ugy tudtam hogy ki lehet nevezni peldaul az urhajot inerciarendszernek.
   Persze, akkor a Fold stb. nem lesz inerciarendszer." 
Nem a kinevezes teszi az inerciarendszert, hanem az, hogy bennuk az
eromentesen
mozgo testek palyaja egyenes. De mi az, hogy egyenes? Ez problema az inercia-
rendszer kivalasztasanal, sot az a veszely fenyeget, hogy talan
inerciarendszer
elvileg sem lehetseges. De az biztos, hogy a gyorsulo, valahol visszafordulo
urhajohoz rogzitett vonatkozasi rendszer nem inerciarendszer. Ezt eszre lehet
venni belulrol.
   2. "A specialis relativitaselmelet kerete nem elegendo
   az ikerparadoxon magyarazatahoz."
Magam is ezt allitottam itt a listan nehany honapja, de azota belattam, hogy
tevedtem. A specialis relativitaselmelet az allando sebessegu vonatkozasi
rendszereket targyalja, de azt nem koti ki, hogy egy ilyen rendszeren belul
nem gyorsulhatnak az objektumok. Szigoruan meg kell kulonboztetni a rendszer
sebesseget a testek sebessegetol, mely utobbi valtozo is lehet. A gyorsulo
test
vilagvonala gorbe, de az ideltolodas kiszamithato a gorbe vilagvonal menti
integralassal. Gyonyoruen kijon az ikerparadoxon, vagyis az, hogy ket esemeny
kozott az egyenes vilagvonalat befuto ora szerint telik el a legkevesebb ido.
Az mas kerdes, hogy az altalanos relativitaselmelet is pontosan ugyanezt
a valaszt adja-e.
   3. "Mi az _idot_tenylegesen_nem_erzekeljuk_, igy_nem_is_merhetjuk_.
   Tudjuk, hogy van, de az erzekszerveink csak a ter-jellegu dimenziokbol
   szolgaltatnak informaciokat."
Egyik tanarom mondogatta, hogy csak szoget es tavolsagot tudunk merni,
minden mas mennyiseg merese erre a ket alapmeresre vezetheto vissza.
Az ido merese lehetseges, bar nem annyira kozvetlen, mint a tavolsag merese.
   4. "Ha csak all a tomeg, akkor a "mozgasi energiaja" a szokasos
1/2*m*c^2." 
Nincs olyan elmelet, ami ezt allitana.
A v sebesseggel mozgo test teljes energiaja E=m*c^2/sqrt(1-v^2/c^2).
Ebbol mozgasi energia = teljes energia - nyugalmi energia, azaz
E(mozg) = m*c^2/sqrt(1-v^2/c^2) - m*c^2.
Ha v kicsi a fenysebesseghez kepest, E(mozg) erteke E=1/2*m*v^2-tel
kozelitheto.
   5. "Egyelore tokeletes, "matematikai vakuumot" teteleznek fol a
Vilagegyetemben,
   igy jon elo a "tomeg novekszik"--szerintem teves, magyarazata."
Lehet, hogy a relativitaselmelet altal adott magyarazat teves, de eddig jobbat
meg nem talaltak a fizikusok. A nagy sebessegeken kimutathato
"tomegnovelkedes"
tudomanyos korokben mar 1905 elott ismert volt. 
   6. "A 'sebesseg', mint fizikai mennyiseg ertelmezese nehezseget okoz,
   mivel ezt a mozgast semmilyen terbeli mozgashoz viszonyitani nem tudjuk.
   ABSZOLUT."
A mozgast mindig lehet valamihez viszonyitani. A specialis relativitasban
a fenysebesseg azert abszolut, mert erteke fuggetlen a vonatkozasi
rendszertol.
   7. "Terdimenziokkal szemben az idodimenzionak abszolut iranya van,
   a MULT-bol a JOVO fele mutat, es mozgas is csak ebben az iranyban
   lehetseges."
A relativitaselmeletben nem igaz, hogy csak egyetlenegy irany mutat a jovo
fele. Akkor mi fele mutat az az irany, ami csak picit kulonbozik a "jovo
iranya"-tol?  A mult is, a jovo is egy-egy terido-tartomany, mely
a Minkowski-diagramon abrazolhato. Azon latszik, hogy vegtelen sok
irany vezet a jovo fele, a a kulonbozo sebessegel mozgo vonatkozasi rendszerek
idotengelyei nem parhuzamosak egymassal.
   8. "Mivel a feny sebessegevel mozog, nevezzuk FENY-nek, igy nagybetuvel,"
Tortenetileg ugy alakult, hogy az abszolut sebesseg a fenysebesseg nevet
kapta.
Ebbol csak koltoi ertelemben kovetkezik, hogy minden feny, ami igy mozog.
   9. "Ezt az idoeltolodast az urszonda az odavezeto uton szedte ossze,
   mikozben tavolodott tolunk." 
A szondarol erkezo jelek idokesese a szonda tavolsagaval aranyos,
de az nem ido-dilatacio. Ami ido-dilatacio, az a szonda hozzank
viszonyitott sebessegetol fugg.
   10. "Az ido-dilatacio megertesehez pusztan
   az ido es a gravitacio fogalmara gondolj." 
Gravitacio nem kell az ido-dilatacio megmagyarazasahoz.
   11. "A Holdon elhelyezett ora gyorsabban fog jarni mint a foldi ora,
   egyszeruen azert mert a foldi gravitacio nagyobb mint a Holdon,
   es persze az x tomegu testet is lassabban emeljuk fel a Foldon."
Teljesen hibas erveles. Gondoljunk arra, hogy Armstrong "eszrevette",
hogy a Holdon konnyebb ugralni, mint a Foldon. Az ido-dilataciot viszont
csak egy masik vonatkozasi rendszerbol lehet eszlelni.
   12. "Ha egy megfigyelo egy normalis sebesseggel halado megfigyelohoz kepest
   fenysebesseghez kozeli sebesseggel mozog, akkor a kozel fenysebesseggel
   mozgo megfigyelo tomege relevansan megno, hiszen a mozgasi energiaja noveli
   a tomeget, ez pedig nagyobb gravitacios teret jelent."
De meg ha millioszorosara is no egy ora tomege, az sem eleg ahhoz, hogy a
jarasat
annyira lelassitsa, hogy a gravitaciot tehessuk felelosse az ido-dilatacioert.
Az ido-dilatacio a sebessegtol fugg.
Viszont a gravitacios idolassulas (elso kozelitesben)
a gravitacios potencialtol fugg.
A gyorsulo mozgas ekvivalens a gravitacios terrel (amelyben lassabbak az
orak),
de ido-dilatacio akkor is fellep, ha a test nem gyorsul, hanem egyenletes
v sebesseggel halad. Tehat az ido dilatacio nem vezetheto vissza a
gravitaciora,
de nincs is szukseg arra.
   13. "Einstein is ebben a Minkowsky fele vilagban gondolkodott tovabb,
   de - velemenyem szerint - tulbonyolitotta a dolgot."
Valoban nagyon bonyolult az altalanos relativitaselmelet matematikaja,
de arrol Einstein nem tehet. A negydimenzios gorbult terido megkoveteli
ezt a matematikai apparatust. Ehhez kepest meg a ketdimenzios gorbult
feluletek geometriaja is egyszeru, sot meg szemleletes is, mert
a feluletek beagyazhatok a haromdimenzios terbe. Ugy tunik,
a teridot nincs hova beagyazni. Bar, ha lenne, az sem segitene sokat.

Udvozlettel,
Kalman

a fuk szamsora a gray-koddal csak a  binaris
 reszeben azonos

de a fiuk a szamsort 8-4-2-1 - es  kodban (normalis kettes 
szamrendszer) irtak fel ezert ez nem a gray-kod

a fiuk szamsora                   gray-kod		
 		
    0000          0                         0
    0001          1                         1
    0011          3                         2
    0010          2                         3
    0110          6                         4
    0111          7                         5
    0101          5                         6
    0100          4                         7
    1100         12                        8
    1101         13                        9
    1111         15                       10
    1110         14                       11
    1010         10                       12
    1011         11                       13
    1001          9                        14
    1000          8                        15

otto

 [International]

>  Egyik baratom es en kitalaltunk valami szamsorozatot, csak nem
> talaltunk megfelelo fugvenyt (?) amelyel meg lehetne kapni ezeket a
> szamokat... A lenyege ezeknek a szamoknak a binaris alakjaikban
> keresendo. Az egymast koveto szamok bit-ei kozul mindig csak egy
> valtoztat erteket. Hogy jobban ersd, itt vannak a szamok 4 biten leirva

Feltalaltatok a spanyolviaszkot ;) Gray-kodnak, egylepeses kodnak
hivjak. Kulonfele szog es tavolsagerzekelok mukodnek ilyen elven,
ha sima binaris kodot hasznalnanak, egyszerre tobb bit is valtozhatna,
es mivel valojaban nem egyszerre tortenne a kimeno jelben zavarok
lennenek. A konverzio nagyon egyszeru, es oda-vissza mukodik.
(Ha az eredmenyen megegyszer vegrehajtod, az eredeti szamot kapod)
A legfelso bit nem valtozik, a kovetkezo bitet mindig az aktualis
es az elozo bit kizaro vagy (EXOR) kapcsolataval kapod meg.
Ha a lepes-t 0-val kezded akkor igy tudsz konvertalni a lepes
es dec ertek mezok kozt, oda-vissza.

> Lepes  Binaris    Dec. ertek
>   1.    0000          0
>   2.    0001          1
>   3.    0011          3
>   4.    0010          2
>   5.    0110          6

[..]

> akkor azt megkoszonnenk. Ami nekunk kellene, az egy fugveny, amelynek
> bemeno parametere a lepesszam, a fugveny erteke pedig a megfelelo szam
> erteke lenne.

Ahogy feljebb irtam... Persze szamitogepes megvalositas eseten egyszerubb
tablazatbol venni az ertekeket.

> Elore is koszonom faradozasaidat...
> Udv.: Jozsi

-- 
VF

Sandor wrote:


>Ezek szerint egy alapvetobb fogalomnal:( Alighanem az inerciarendszer
>fogalmaval nem vagyok tisztaban. Ugyanis ugy tudtam hogy ki lehet
>nevezni peldaul az urhajot inerciarendszernek. Persze, akkor a Fold stb
>nem lesz inerciarendszer.

Az inerciarendszer szo szerint azt jelenti, hogy tehetetlensegi rendszer.
Olyan rendszer, amelyben nem eszlelheto gravitacios vagy tehetetlensegi ero.
(Az altalanos relativitaselmeletben a ketto ekvivalens.) Tehat szo sincs
"kinevezesrol". Az inerciarendszer es a nem inerciarendszer kozott
megfigyelheto, merheto kulonbseg van.

Ferenc

Jano wrote:

>Akar tetszik nekem vagy Neked, akar nem, sajnos, a modern fizikaban
>rengeteg olyan teny van, amire egyszeruen nem letezik _szemleletes_
>hatter.

Janonak teljesen igaza van. A pszichologia kimutatta, hogy azt erezzuk
szemleletesnek, amit kisgyermek korunkban (abban az idoszakban, amelyre nem
emlekszunk!) tanultunk meg. Ez a klasszikus fizika vilaga. Amit ebben az
idoszakban nem tapasztaltunk (relativisztikus es kvantumjelensegek), az
sohasem lesz igazan szemleletes. Bizony, meg kell tanulnunk a mindennapi
eszlelesek teruleten kivul eso jelensegekkel foglalkozo elmeleteket. (Mas
kerdes, hogy annak, aki nagyon megtanulja oket, annak szinte szemleletesse
valnak.)

Ferenc

Sziasztok!

Beletorott a bicskam a kovetkezo feladatba:
Igazoljuk, hogy az 1+1/2+1/3+...+1/n - logn sorozat konvergens.

Az biztos, hogy monotonon no, de a korlatossagot nem sikerult
bizonyitani. A Cauchy fele konvergencia kriteriummal sem jutottam
semmire. 
Sajnos integralas, sorbafejtes, L'Hospitalas kizarva, csak sorozatok
hatarertekevel szabad dolgozni.

Tibi

>>>En ugy tudom, hogy ennel sokkal egyszerubb a magyarazat:
a gravitacio.<<<
Hat az biztos nem. Bar egyszer kiprobaltam a gravitacio
hatasat a TV-mre 3 meteres fuggoleges ta'von, utana nem
voltak szinproblemai :(
Szerintem el kellene hitetni a monitorral, hogy a Foldhoz
kepest ugyanugy vizszintesen (es homogen mezoben) all, de
ehhez messzire rakott (es jo eros) magnesek kellenek.
Esetleg kozeli magnesekkel vmi rafinalt megoldas,
probalgatni kell.
udv, SAnyi

>Felado : Ko'csi Zolta'n
>A beul egy urhajoba es elindul valamerre 1g -vel
gyrosulva....
++A legutobbi ikerparadoxon threadben megkerdeztem ugyanezt,
nem jott valasz.
Annyi elteressel, hogy A 1 evig gyorsul, megforditja a
toloerot, 1 evig lassul, megall, 1 evig visszafele gyorsul,
megint fordit, es 1 ev mulva touchdown.
Foldkozelben nem lesz igaz az 1 G, de nem baj.

>Azt jelenti ez tehat, hogy a sebesseg abszolut, egy ki nem
mondott
>univerzalis hatterhez ( == eter) kepest ?
++Ha A fiatalabb lesz, akkor tenyleg ugy tunik, van
valamifele "allocsillagokhoz rogzitett" rendszer(?) vagy a
vilagegyetem osszes tomegenek rendszere(?). Mert B ahhoz
kepest all. De a tomegnel, tehetetlensegnel, Mach-elvnel is
kell ilyen fogalom, ha megprobaljuk elkepzelni azokat. Ha
egyaltalan van ertelme ezzel probalkozni... Nade most hatha
valaszol valaki.
udv, Sanyi