1. |
A 47 Hz-rol jutott eszembe... (mind) |
67 sor |
(cikkei) |
2. |
Egy erdekes anyagszerkezet (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
3. |
Teleportalas - Szuperpozicio (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
4. |
Fuggveny (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: agymukodes (mind) |
89 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Ritmuserzek (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: dinoszauruszok (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Kerdes (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: inverz (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
10. |
fuggveny definicio (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
|
+ - | A 47 Hz-rol jutott eszembe... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A 47 Hz temaban folyo levelezes eszembe juttatott egy nehany eve
a teveben bemutatott dokumentumfilmet. "Egy titokzatos ferfi"
volt a cime, es bizonyos Fe'su:s Gyo:rgy-rol szolt, aki a hatvanas
evekben lehet, hogy feltalalt egy szerkezetet, amit leginkabb
csendgepnek nevezhetnenk, esetleg csendfegyvernek. A filmben
tanukent megszolalt Sas Elemer fizikus es dr. Popper Peter
pszichiater, akikkel az ifju feltalalo annakidejen konzultalt
a hanghullamok fizikai es pszichikai hatasairol. Sas Elemer
pl. arra emlekezett vissza, hogy az interferencia jelensege
erdekelte ot: ahogyan a fenysugarak kiolthatjak egymast, ugy
akart hang es ellenhang osszhatasakent csendet letrehozni.
S. E. szerint ez hibas elkepzeles volt Fesus Gyorgy reszerol.
Ket tanu (egy volt baratno es egy szomszed) viszont olyan
elmenyekrol szamolt be, ami arra enged kovetkeztetni, hogy
F. Gy. a csendgepet megiscsak elkeszitette, es ki is probalta.
A feltalalo sorsa az lett, hogy baratnojevel egyutt, aki tancosno
volt az Emkeben, mindketten nyomtalanul eltuntek. A tancosnohoz
fuzodo viszonyrol Zaray es Vamosi nyilatkozott tanukent.
Szo esett arrol, hogy F. Gy. talan megprobalta talalmanyat
kulfoldi titkosszolgalatoknak ertekesiteni jo penzert.
Felmerult a KGB neve, es az is, hogy a F. Gy. es baratnoje
talan azota is valahol egy bortonben vagy lagerben sinylodik.
Tovabbi sorsuk ismeretlen, csakugy mint a talalmanye, ami
talan letezett, talan nem.
Bar eltem a gyanuval, hogy talan ez egy kamutortenet volt,
semmi utolagos jelet nem tapasztaltam ennek, tehat fel kell
teteleznem, hogy valodi dokumentumfilmrol van szo, F. Gy.
letezo szemely volt, es talan valoban megcsinalta azt a
szerkezetet, amely a hatosugaran belul kioltotta a zajokat,
suket csondet teremtett, ami lehetetlenne tette pl. az emberi
beszelgetest (ezert gondoltak katonai alkalmazasra is:
kepzeljunk el egy vezerkari iranyitoallast, ahol a csata
kritikus perceiben bekapcsolodik az ellenseg altal elore
odacsempeszett csendmasina).
Az erdekessegen tul azert irtam le mindezt nektek, mert
a film utan gondolkodni kezdtem, hogyan is mukodhetett az
a gep, ha valoban letezett. Sas Elemernek alighanem igaza
lehetett abban, hogy nem interferenciaval hozott letre csendet,
ahhoz a zajok tul sok forrasbol, tul szetszortan, nagyon sokfele
frekvenciaval jonnek. Gondoljunk csak arra, hogy a feny-inter-
ferenciat sem olyan konnyu letrehozni, gondosan kell beallitani
a korulmenyeket.
Hogyan lehet hang segitsegevel megakadalyozni, hogy ket ember
szot valtson egymassal? Peldaul egy legkalapacs mukodtetesevel,
amely oriasi energiaval bocsat ki hanghullamokat, tonkrezuzva
ezzel a beszelgeto felek kozotti levego longitudinalis hullamait.
De hogy lesz ebbol csend? Noveljuk a nagyenergiaju hangforras
frekvenciajat annyira, hogy elerje az ultrahang-tartomanyt.
Lehet, hogy rosszul gondolom, de ekkor maga a hangforras mar
nem lesz hallhato a frekvenciaja miatt, ugyanakkor minden mas
levego-rezgetes utjan torteno informaciocseret lehetetlenne tesz
az energiaja miatt.
Ha ez igaz, akkor lehet, hogy F. Gy. a hatvanas evekben voltakeppen
egy nagyenergiaju ultrahang-generatort keszitett?
Mi errol a velemenyetek? Van valakinek tapasztalata ezen a teren?
Tud esetleg valaki a Fesus-tortenet tovabbi fejlemenyeirol?
Amugy ez a masodik levelem erre a listara, az elso azonban, amelyben
Ganti professzor konyvebol ideztem az elet kriteriumainak szerintem
mai napig legjobb, legteljesebb, legtudomanyosabb csoportositasat,
valamiert nem ment at a moderator szurojen.
Udv: Endre
|
+ - | Egy erdekes anyagszerkezet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok Tudosok! :)
Azert fordulok hozzatok, mert talalkoztam egy nagyon erdekesnek igerkezo
anyagszerkezet-leirassal.
A leiras egy egeszen erdekes modon epiti fol az ismert (es
_ismeretlen_... :) ) anyagot es energiat. (Pl. modosult elektronokrol,
negyfele protonrol es elektronrol, gravitronrol beszel, es leirja pontos
felepitesuket es egymasbaalakulasuk mikenjet.)
A forras egeszen hajmereszto... De ugy gondolom mindenkeppen erdemes
arra - es sot mitobb legyen is arra karhoztatva! :) -, hogy tudosok
vizsgaljak meg; egy muszaki ember egy mediumon keresztul megkerdezte
Istent...
Ugy gondoltam, legyen: tegyuk fel: van. Tegyuk fel: valaszolt a
kerdesre. Akkor biztosan meger egy miset, elvegre ha Isten letezik, o a
legnagyobb tudos. :) Igyhat egy miset biztosan meger... :)))
Mi sem lehet akkor elonyosebb, minthogy Ti es az altalatok informalt
szakember-ismeroseitek elolvassatok.
Vizsgaljatok meg, szamoljatok utana - es ha lehet tovabb is -, ha pedig
netan van hol, van mivel es van mibol, kiserletezzetek utana.
Soha nem lehet tudni.. :) Leirja pl. hogy mi a gravitacio, hogy mi a
gravitron. Talan rajohetunk ez alapjan arra, hogy az urhajokon hogyan
lehet mesterseges
gravitaciot eloallitani... :)
Pl. ;-)
http://www.nexus.hu/anyagszerko
Udv: Ceyra
ui: Keszuljetek fel arra, hogy nagyon húzós, összetett, nem egyéjszakás
anyag... :)
|
+ - | Teleportalas - Szuperpozicio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udvozletem a lista tagjainak.
Nemrégen kezdtem bele ujabb sci-fi regenymbe, a regeny cime teleportálási
tanácsadó a http://www.bigfoot.com/~nzp cimrol kiindulva bele is lehet
olvasni a nyers szerkesztes elotti vazlatokba, folyamatosan teszem fol az
uj reszeket, ugyan a most kovetkezo reszek inkabb azok szamara lesznek
erdekesek, akik a tarsadalomtudomanyok es a szociologia, no es persze nem
mellekesen, a humorologia kutatasi teruleten mozognak otthonosan, megis
amikor majd a kesobbiek soran vissza kell ternem a teleportalas
temakorehez, addigra szeretnek egy kicsit tobbet tudni arrol, hogy mi a
helyzet a valos vilagban, milyen kutatasok folynak ebben a temakorben, es
milyen eredmenyeket ertek mar el eddig, mert gondolom elmeletben a
teleportalas megvalosithato. Az is mar segitseg lenne, ha az Innsbrucki
egyetemen Zeilinger prof. vezetesevel lezajlott sikeres
kvantum-teleportalas reszleteirol tudna valaki meselni.
Talan masok szamara is erdekes lehet ez a tema egyebkent is...
Udv: Zoltan Nemeth -=Munchausen=- of SHADOWNET Lodge
PCdokI -o SHADOWNET Szellemi Paholy o- http://www.bigfoot.com/~nzp
BBS: MADHOUSE BBS HUNGARY +36-1-215-6234 00-24h 33600bps
|
+ - | Fuggveny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A fuggveny: ket halmaz elemei kozotti kolcsonosen egyertelmu hozzarendeles.
Akkor az y = f(x) = 0 nem fuggveny ?
Zoltan
|
+ - | Re: agymukodes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Math !
Az eszreveteleid es kifogasaid jogosak, es nem is szeretnem
gorcsosen vedelmezgetni az otletemet, mely valoban csak otlet,
nem elmelet, de nem is hit. A kerdesek nagy reszere nem
tudok valaszolni.
Ezt ugy szoktak mondani - szep szammal vannak meg hianyzo lancszemek...
Hogy megsem esik tavol a tudomany almafajatol az ilyen
mereszsegu gondolat, arra hasonlattal elek:
A fizikaban felvetik olykor - elofordulhat-e, hogy egy
pohar vizben spontan modon jeg alakuljon ki, vagy egy
szobaban a szoba osszes levegoje ideiglenesen az asztal ala
surusodjon.
Amennyire tudom, nem kizart, hogy ilyesmi bekovetkezzen, azaz
veges valoszinusege van ezeknek, csakhat roppant csekely.
Az en esetem annyiban tamadhatobb, hogy keptelen lennek kiszamitani
mekkora valoszinuseggel alakulna ki vulkani jelenseg kovetkezteben
egy veletlenszeruen letrejott kvantumszamitogep.
Elobb meg az ember alkotta kvantumszamitogepek elterjedeset,
annak korszakat is jo lenne megerni, hogy ismert mukodo elvek
termeszetbeni spontan letrejottenek valoszinuseget kiszamithassuk.
(hasonlo nehezsegek lehetnek az elet kialakulasa szuksegszerusegenek
taglalasanal is, amig nem tudunk finomabb reszleteket az elet lenyegerol. )
>>mert egyreszt nem feltetelezem, hogy minden ko gondolkodhat,
>1) ez mar egy menekulo elmelet ad hoc segedhipotezisekkel.
Elismerem, hogy csunya dolog ilyen kibuvokkal elni, de
elkerulhetetlen, hiszen nem szeretnek hiu remenyeket ebreszteni
senkiben, hogy az elso ko melybe belebotlunk gondolkodhat.
A potencialisan gondolkodni kepes kovek keresesehez
a *vaktaban tapogatozos* fizikai ingerlesek es fizikai megfigyelesek
szeles skalajan tul a kor szukitesehez egy-ket tovabbi aprocska
tampontot azert tudok adni, megintcsak otletszeruen:
Pl. olyan kovek uregei utan volna erdemes kutatni, melyekben a
kulvilagtol elzart modon kialakult elet mukodik.
Vagy, sejttenyeszetek regeneralodasat, eletbenmaradasat
kellene vizsgalni kulonfele koveken, jol kidolgozott kiserletekkel.
Beteg emberek meghokkento gyogyulasanak hatteret is lehetne
vizsgalni, orvosi esetleirasok alapjan, melyek kb. 0.5 ezrelekes
aranyban elofordulnak - az erintettek vajon erintkeztek-e
tartosan termeszetes kovekkel ?
Sziklas hegyvidekeken elo, kiugroan magas eletkort megert
emberek szokasait, eletkorulmenyeit alaposan vizsgalni, vajon
nincs-e a hatterben a keresett ko ?
>az sincs meghatarozva, hogy a kovek milyen mediumban erzekelnek
>es valaszolnak. azert ez igy egy meglehetosen
>homalyos, ellenorizhetetlen elgondolas. nem elmelet.
Sajnos itt is hasonlo a problema, mint a SETI kutatasoknal.
Milyen hullamhosszokon vizsgalodjunk, milyen iranyokra koncentraltan,
magam sem tudom.
>azt allitottad, elmeleted van. van konkret mechanizmusod? lehet ezt
>ellenorizni? van barmi nyoma ennek a kristalyokban?
Kell legyen. Vannak ismert konkret nem-mechanikai effektusok, melyek
a technikaban adattarolasra alkalmasak. Kezdve a ferritgyurus
memoriatol, a p-n atmeneteken at az amorf felvezetos memoriakig
ill. folytatva a sort a hologrammal, vagy a szupravezetessel.
Ugy gondolom, hogy ezek a mechanizmusok spontan elszortan
eppugy letezhetnek a termeszetben, mint az a rengeteg vegyulet,
melyet manapsag mestersegesen allitunk elo, es kizarolagosan emberi
produktumnak veljuk.
De hivatkozhatok meg szivacsos kozetekben csapdaba rekedt nemesgaz
atomokra is, melyek uregrol-uregre vandoroltathatoak, es pillanatnyi
helyuk jelenti a megorizni szukseges informaciot.
( Itt Maxwell demona kezeli a zarkak ajtajait. :)
>>A vilag nagy, ko annyi van, mint egen a csillag, es a veletlenek
>>osszjateka eredmenyekent intelligens kvantumszamitogep letrejottet
>>sem zarhatjuk ki.
>a koveknek nincs jelentos evoluciojuk, ugyhogy ez a valoszinuseg
>infinitezimalis.:)
Hacsak nem dermedo lavaban zajlik le az eleinte *gyorsitott*, kesobb
pedig befagyo evoluciojuk - hiszen a magas homerseklet miatt
idoegyseg alatt rendkivul nagyszamu utkozes zajlik ott az atomok kozott.
( Evoluciojuk lenyege: a nehezfejuek orokre elsullyednek, mig aki
konnyunek talaltatott - fennmarad. :)
A szupertiszta, vagy nehany komponensu olvadekok ill. szilardoldatok
allapotvaltozasait (pl. felvezetok vagy a vas-szen) mar kivesezte
a tudomany, de a sok-komponensesekkel meg bizonyosan nem vegezhetett.
Ezek szimulacioja elobb-utobb meglesz persze, ami igen nagy diadalt
jelent majd. No en ettol is sokat varok.
Elkepzelem, hogy mekkora izgalom - sot hirzarlat is lesz
eloszor, amikor a szimulaciot vegzo szakembereknek feltunik,
hogy az anyag morze-jeleket kuld, melyben kozli az elvarasait... :)
Udv: zoli a fantasztata
|
+ - | Re: Ritmuserzek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Laci :
>Mint majdnem mindennek, ennek is meg lehet talalni a tudomanos
>magyarazatat.
> Emlekezz vissza 1-2-3 eves korodra: hallottal egy csomo mondokat,
>egyszeru dalocskat, es magad is egesz szepen vissza tudtad mondani oket.
>Ezek a dalocskak, legalabbis Europaban, tulnyomoreszt paros ritmusuak,
>vagyis ketto, negy, nyolc vagy tizenhat koppintasbol (vagy utembol)
>all a dallam. Igy nehany ev alatt az ember megszokja, hogy igy epulnek fel
>a ritmikus dolgok, es amikor kopogasokat hall, igy probalja oket
>rendszerezni magaban. Ontudatlanul.
Igen am, de foleg a gyerekek nem elegszenek meg onmagaban
ennyivel, es rogton visszakerdeznek:
- Miert epp Europaban ?
- Europaban miert epp a parosak ?
Valahol meg kell allnunk. Mindig vannak vegso kerdesek.
De azert el lehet altatni a gyereket egy otlettel, amig nincs
jobb magyarazat:
Europaban nagy-nagy lovas vandorlasok voltak.
A gyermekdalocskakat altatoul is, valoszinuleg lovon komponaltak,
es az utemet a lovak dobogasa diktalta.
Tobb kerdesre nem valaszolok! Keso van, alvas !
Udv: zoli
|
+ - | Re: dinoszauruszok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> > oka nem a por es hosszu tel volt. Ellenkezoleg, a dinok (es
> > masok) pont a becsapodassal jaro rovid, de nagyon intenziv
> > forrosagot nem tudtak elviselni -- szegenyek szinte megsultek.
Nehezen kepzelheto el hogy az egesz bolygon kb egyforma homerseklet
alakuljon ki egy ilyen robbanas eseten. Pl hidrogen-bomba, az epicentrumban
sokmilliard fok, nehany 10 kilometerre mar nincs kulonosebb hatasa.
Egy egesz bolygot erinto tuzvihar eseten kontinenseknek kellett volna
megolvadnia stb... Ezert nem hiszem hogy magyarazhato lenne barmilyen
lokalis katasztrofaval, csillagaszati hatas (pl kozeli szupernova) sem
okozhatta mert az is csak a bolygo egyik felere lehetett volna hatassal,
legrosszabb esetben.
Egyebkent nem csak a dinok, hanem egy rakat noveny is kihalt (bizonyitott),
ezert lehet hogy a dinok egyszeruen ehenhaltak. Biologusok szerint ilyen
novenyzet-pusztulast az okozhatott, hogy a telek atlaghomerseklete kb 20
fokkal csokkent, ugyanakkor a nyarake kozel valtozatlan maradt. Ezt egy
lehetseges alternativ elmeletnek magyaraznia kell.
> lassan hoditana vissza. Ez szerintem feltuno nyomokat hagyott volna. Meg
> valami: miert halt ki akkor a hullok nagy resze es az emlosoknek meg nem?
> Ugy tudom a sutoben nincs kulonbseg koztuk.
> Esetleg ugy tudom elkepzelni, hogy a hirtelen tamadt nagy sivatag teljesen
> felboritotta az eghajlat addigi egyensulyat.
Valoszinuleg ok mast ettek, nem novenyeket, vagy nem azt. Ezen kivul a
homerseklet csokkenese az emlosoket nem nagyon zavarta, a dinok viszont
mozgaskeptelenne valtak vagy jelentos mertekben lelassulhattak, igy ehesen
konnyu predava valhattak. A kihalas geologiai idoskalan meglepoen gyorsan,
de azert nem 5 perc alatt kovetkezett be, ugy tudom minimum 1000 ev
nagysagrend. A gyuru-elmelet, amelyrol mar regebben irtam, mindezt
tokeletesen magyarazza, sot a hajdani gyuru maradvanyai ma is megtalalhatok
a felszinen, tektitek formajaban melyek a gyuru savjaban helyezkednek el.
> Udv!
> Sipi
--
Valenta Ferenc > Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter :)"
|
+ - | Re: Kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
>
> Tud-e valaki valamilyen kepletet vagy megoldast arra a kerdesre, hogy
> hanyfelekeppen lehet egy konvex sokszoget felbontani haromszogekre.
Ha van egy felbontas, akkor abban az egyik haromszoget tovabb lehet
bontani haromszogekre, ezert azt mondanam, hogy a felbontasok szamanak
nincs felso hatara.
Az also hatarnak pedig a csucsok szama-2 tunik a szamomra, mert egy
haromszog elvetele a sokszog egy felbontasabol legfeljebb eggyel
csokkenti
a sokszog csucsainak szamat, kiveve az utolso haromszoget, ami harommal.
z2
|
+ - | Re: inverz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves HIX TUDOMANY >!
On 18 Oct 00, at 3:03, HIX TUDOMANY wrote:
> Felado : [Hungary]
> az acrtg(fi)-fi fuggvenynek valoszinuleg egyertelmu az inverze, de meg ez
> is bizonyitasra szorul.
Egyertelmu. A fi-arc tg(fi) szig.mon. no (kivetel fi=0). Tehat az inverze
egyertelmu.
Udv From:, a novekedo
|
+ - | fuggveny definicio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
Janos ) irta:
> A fuggveny: ket halmaz elemei kozotti kolcsonosen egyertelmu hozzarendeles.
^^^^^^^^^^^
Az nem szukseges, hogy kolcsonosen egyertelmu legyen, lasd y=x^2.
Egyebkent a tobberteku fuggvenyek is elkepzelhetoek, ugy,
hogy az ertekkeszlet nem szamokbol, hanem szamhalmazokbol all
Ettol meg egyertelmu maradhat a hozzarendeles.
Udv.:P.S.
|
|