Nem tudom.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
ETNOGRAFUS = Tuzhanyokutato.



  ...jol van, no... :)
  De tenyleg csak azt tudom, hogy en hogy lettem az. Jopofa tortenet.
  1992-ben megismerkedtem egy emberrel a szamitogepek reven, rovidesen
osszehaverkodtunk, programokat csereltunk (akkor ezt meg szabad volt),
aztan felvetette, hogy alapitana egy szines szabadidomagazint, nem
vallalnam-e el a szedeset. Dehogynem, mondom. Rovidesen elvallaltam a
tordelest, majd az anyagiakkal nem jaro foszerkeszto-helyettesi
titulust es harom rovat vezeteset. Az egyik volt egy eszperanto
nyelvtanfolyam, ezt megirtam. A masik szamitastechnikai rovat, ezt is
megirtam. A harmadik lett volna a sci-fi, de hol talalunk irot hozza?
Elkezdtunk keresni egyet. Addig-addig keresgeltunk, amig leultem es
irtam egy novellat csak ugy a semmibol, bar a kezdete, az elso nehany
mondat mar evek ota ott motozott a fejemben, hogy erdekes volna irni
egy ilyet. A novella cime Kitaszitva, megvan a honlapomon. Megmutattam
a foszerkesztonek, akit legjellemzobb tulajdonsaga miatt azota is csak
"a kover ember" nevvel illetunk, tetszett neki, megvette az elso
lapszamba. A tortenet teljessegehez hozzatartozik, hogy nehany havi
munka utan, amikor vegre teto ala hoztuk az elso lapszamot es menni
kellett volna a nyomdaba, a kover ember illa berek, nadak, erek, meg
reszletekben ki lehetett tole sirni tizezer forintot, azzal slussz.
Nekem adosom maradt vagy szazezerrel, mas kozremukodoknek is
ugyanennyivel. Azota nem csinalok szabadido-magazint.
  De addigra en mar beleszerettem az irasba, dolgoztam elso regenyemen
-- be is fejeztem, szepen fiokba tettem es most ott van --, irtam meg
nehany novellat es tobbe-kevesbe elrontott regenyt; ebbol az
idoszakbol hat novellat tartok hasznalhatonak, ezek tobbsege fenn van
a honlapomon, a tobbivel meg mindig nem ertem ra vacakolni. 1993-ban
elkezdtem irni nagy politikai sci-fimet, a Saunist, amit negyszer
elrontottam, de azota is dolgozom rajta, 1994-ben pedig a sci-fibol
mar fel labbal kilogo Nickyt, amit 1999-ig irtam (ketmillio betu
keszult el belole), akkor viszont attertem az ifjusagi irodalomra.
1999-ben megirtam elso ifjusagi regenyemet, a Sophie-t, ami megvan a
MEK-ben, tavaly nyaron pedig ujrakezdtem a Nicky irasat, most hetente
jelenik meg folytatasokban a neten. Haromszazotvenezer betu mar most
is van belole. Kozben pedig dolgozom a Saunis tervein, idonkent pedig
felmerulnek kulonbozo otleteim; most eppen az jutott eszembe egyik
nap, hogy kellene irni egy amolyan igazi mai gyerekregenyt, amilyen az
1860-as evekben a Rejtelmes sziget vagy az 1970-esekben a Vakacio a
halott utcaban volt: egy ezredfordulos gyerekregenyt, amiben mar
Internet van meg mobiltelefon, de nem tudom hol megfogni. Meg nagyon
kodos a gondolat.

  A targyhoz visszaterve: amit irsz, druszam, engem nem erint. Nekem
nincsenek olyan gondjaim, hogy a tortenet tulsagosan ki van dolgozva,
mire leulnek megirni, es nincs turelmem magahoz az irashoz -- nekem
olyan gondjaim vannak, hogy amikor leulok megirni, meg halvany lilam
sincsen, mirol akarok irni egyaltalan; ebbol pedig zoldsegek szoktak
kisulni. Mondok egy peldat. Valamikor szaz evvel ezelott irtam egy
regenyt, az lett talan mind kozul a legelrontottabb regenyem. Humoros
sci-fi volt, egy urleny kalandjait irta le a Foldre erkezeset
kovetoen. Gyerekek talalnak ra, es volt benne egy James Bond nevu
ficko, akinek persze nem ez az igazi neve, az igazi neve egy masik
alnev, ami mogott egy harmadik van es igy tovabb, s ez a ficko nyomoz
a titkosszolgalat megbizasabol az urleny utan. Nomarmost akkoriban meg
nemigen tanultam meg, hogyan kell iranyitani az esemenyeket, azok csak
mentek a maguk feje utan, igy James Bond egyszer csak ugy hullott ki a
regenybol, hogy igazabol az egesz letezesenek nem volt semmi ertelme,
mert az urleny, ha jol emlekszem, maga lepett kapcsolatba a
vezetokkel. A humorom is megcsappant, eleinte vidam volt es
komolytalan -- akkoriban felolvasgattam egy-ket baratomnak, gurultunk
a nevetestol --, aztan az urleny elkezdte magyarazni, hogy elnek ok
ott, ahonnan jott, es ebbol egy kezdetleges utopia lett, eleg hosszan
elbeszelve; talan nem volt unalmas, epp csak erezheto szinvonaleses az
elejehez kepest. Es nem tudtam hogyan visszatalalni a kezdetekhez. Ezt
javareszt a Nickynel tanultam meg az elso idokben, meg is latszik az
elso valtozaton.

  Szoval az en problemam eppen az ellentete a Tiednek. Azt tudom
javasolni, valassz ki egy rovidebb tortenetet azok kozul, amik eddig
kialakultak Benned, ulj le ird meg, s addig ne legyel hajlando mas
tortenettel foglalkozni. Majd. Megvarnak. Eloszor meg kell tanulni
irni, ez mondjuk azon az alapszinten, ahogyan en tudok, eltarthat egy
evtizedet -- en ugye kilenc eve kezdtem --, ennek pedig az egyetlen
modja, ha az ember ir. Tokmindegy, hogy mit. Ray Bradbury tanacsolta
kezdo iroknak, hogy irjanak hetente egy novellat, havonta egy
szindarabot, evente egy regenyt, ezt tiz even at, _es legyen az mind
rossz!_ De kozben megtanulnak irni, es akkor mar jot fognak csinalni.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Olyan gyereknek nem irok fel cipot, amelyik nem jar. (Prof. dr. Vizkelety Tibor
)

> Felado :  [International]
> En nagyon kedvelem ot, pontosabban nehany konyvet. Az elso, amit 
> olvastam tole az Illuziok volt. Imadtam, es ma is imadom a benne 

En eloszor a Siralyt olvastam Richard Bachtol, es lenyugozott a
konyv. Azutan kezdtem el gyujteni a tobbit is, de meg nem volt
alkalmam mindet beszerezni, talan tudnatok segiteni, hogy mi
hianyzik meg; felsorolnam, hogy nekem melyek vannak meg:

- A Siraly
- Minden es mindenki egy
- A foldon idegen
- Illuziok

A Foldon idegen nem tetszett annyira, viszont az Illuziok es a
a Minden es mindenki egy szinten nagyon tetszett, sokat
lehet tanulni ezekbol a konyvekbol, szerintem.
Ami meg hasonlo jellegu, a sors es lelek, illetve almok kerdeset
feszegeto konyv az Hessetol a Demian cimu. Most olvastam el,
kivancsi vagyok ki olvasta, es milyen hatast tett ra.


> Viszont nem tudom, hogy amit Bach muvel az micsoda? Fantasy?

En semmikeppen sem sorolnam a fantasyk koze, inkabb valamifele
filozofiai olvasmanynak vagy ehhez hasonlonak neveznem. Mivel
szerintem egyaltalan nem lehetetlen amikrol o ir. Egyfajta egyeni
latasmodot tukroznek a konyvei. Van aki elfogadja, ami bennük
van, van aki nem.

> Felado :  [Hungary]
Ki ismeri E.A.Poe verseit? Egyet hallottam egyszer a rádióban, azóta is
keresem, de még nem bukkantam a nyomára. Természetesen "szakmabeli" vers.
Egy tengerjáró hajó körül tombol a vihar, és egy matróz üldügél az árboc
tövében, és arról elmélkeldik, hogy milyen rossz lehet a szárazföldön, ahol
ablakot tör be a szél, fákat csavr ki, és fel se merül benne (ha jól
emlékszem), hogy a saját életéért kellene imádkoznia...
Cím, kötet, semmit nem tudok erről a versről, hol keressem?

Nekem van egy Poe osszes verseskotetem, de nem talaltam ilyen
temaju verset. A cim sem jut eszedbe, vagy valami konkretum?
Folyorol szolo verseket talaltam... de nem tudom melyikre gondolsz.
Ha gondolod beszkennelem, es elkuldhetem neked azokat, amikre
en gondolok.


              Peter Pan

Az a'gyam a va'gyam villamosa

> jo konyvet. Viszont a Kenneth Brannagh fele Shakespeare
> feldolgozasok mar csak azert is jok, mert huek az "eredeti"
> szoveghez. Ezert is nem ertem, hogy a konyvet miert nem tudtam
> elolvasni.

A Hamlet nekem is tetszett. Vajon nalad nem a nyelvezeten mulott? Mert
nehol idegen a regi nyelvezet, nem olyan folyekony.

Lehetseges. Dante Isteni szinjatekat sem birtam olvasni, pedig
nagyon erdekelne, de valami miatt nem tudom ugy olvasni, hogy
meg is ertsem, vagy hogy ne kelljen tobbszor ugyanazt az oldalt
elolvasnom. Pedig turelmem is lenne. Shakespeare nyelvezete
azert joval "erthetobb", mint Dantee. Talan csak meg nem ertem
meg ra. Idovel biztos vagyok benne, menni fog. Szeretem a
kihivasokat. :-)


-- 
                  Peter Pan
** Az a'gyam a va'gyam villamosa **

Hello!

A KONYV 0023-ban irta La'ng Attila D. >:
>  Melyik Attila, en? Nemigen emlekszem, mit olvastam lengyelektol, nem
>nemzetiseg szerint csoportositom az irokat. Lemet sokat olvastam
>valamikor regen, most mas nem jut eszembe.

Sienkiewitz? O is lengyel. Tole is biztos olvastal nehany konyvet. :-)

Udv, Zsuzsi
ICQ# 69835326
HIXEditor 1.15beta5

> Felado : Hala'sz Attila
>
> Tehat rogton vissza a subjectre. Hogyan lesz az ember iro?
> Ez a kerdes kulonosen Lang Attila D.-nek es Nagyszekely
> Istvannak szol, de mas is csatlakozhat.
>
Elsosorban le kell szögeznem, hogy irigyellek azért, ahogyan kialakulnak
benned a történetek. Természetesen nem lehet tanácsot adni, legfeljebb
annyit tehetek, hogy leirom: én hogyan írok?
Ja, egy tanács: ha nem olvastad, akkor olvasd el Karinthy Ferenc
háromkötetes Naplóját. Én abból kaptam az utolsó lökést, nagyon sok
technikai apróságot ír le benne, ami az írással kapcsolatos.
Én sose tudok úgy megírni valamit, hogy kitalálom elore a történetet, nem
tudom magamban kidolgozni, és lehet, hogy ettol lettem író, és mivel te
magadban kidolgozod, talán azért nem tudod leírni, mert tudat alatt
megelégszel azzal, hogy kidolgoztad a történetet. A lényeg: tudom, honnan
indulok el, és tudom, hova érkezem, de a közbeeso részekrol, szereplokrol
szinte semmit se tudok, vagy csak alig.
És a kíváncsiság az, ami hajt!!!
Mert tudni akarom, hogyan alakul a történet! Mert sose én írom a sztorit, a
könyv írja magamagát, ez nagyon fontos! Én csak arra vigyázok, hogy ha
lehet, akkor a történet ne nagyon kanyarodjon el attól az iránytól, ami a
végkifejlethez vezet.
Képletesen szólva: én leverem a két hídfot, de hogy milyen híd lesz rajta,
azt nem tudom (amikor elkezdem írni). Ennek az írásmódnak van egy hallatlan
érdekessége: sokszor magam is meglepodök, hogyan alakul a történet, hogyan
alakulnak a szereplok, jellemek.
A Gudrun, a katona címu könyvem a legjobb példa erre, amikor tudtam, hogy
egy kommandóst el akarok indítani, tudtam, hogy a könyv vége az lesz, hogy a
fohos kisfiú "beteg" lesz a végén, de a közbeeso kalandok, amiken átesnek,
számomra __teljesen ismeretlenek__ voltak, minden az írás közben alkakult
ki. Azért is jó példa ez a könyv, mert csak arra kellett vigyáznom, hogy
kelloképpen lássék: a gyerek menniyre élvezi a gyilkolást, és ehhez - persze
tudatosan - hozzáillesztettem egy békés karácsonyestét, hogy nagy legyen a
kontraszt, s máris kész a regény, aminek az írását sokkal jobban élveztem,
mint az olvasását...
A honlapomon bovebb infók a könyvrol, részlet belole...
http://www.extra.hu/hajoka --> link: könyveim
>

> Na ekkor erek el arra a pontra, hogy
> belul elkezd mocorogni az a kisordog ami mindig uj es uj
> tortenetek fele hajt es elkezdek egy ujat.
> Ennek
> kovetkezmenyekeppen az elozo ugy marad szinte nem is
> befejezetlenul, hanem elkezdetlenul.
>
Mint mondtam, már nem vagy kíváncsi a sztorira, nincs hajtóero, tehát
gyerünk a következore. Persze nekem is bannak befejezetlen dolgaim, amit
félreteszek.
A www.vikk.net -en bejelentkeztem a levelezolistájukra, (szerintem többen is
élveznéltek) és egy ott "kirobbant" vita kapcsán fejeztem be a napokban egy
kisregényem, ami több mint egy éve talonban pihent...

Most nem akarok túl sokat írni, de a témát itt is bedobom a következo
számban...

> Ezt ti, vagy masok hogyan tudjatok megoldani, vagy esetleg ez
> masnak nem is problema, csak egyedul engem erint? Barmi
> segitseget elfogadok, esetleg otletek?
>
> Udv:
>             Attila

Még annyit, nagyon csodálkoztam, de több író barátom mondta, hogy ugyanúgy
ír, ahogyan én. Kíváncsi leszek LAD válaszára...

> Felado :  [International]
>
> Dobbenetemre a sok feljott link kozott valahogy rabukkantam arra,
> ahol fel van teve az egesz konyv magyarul es angolul:...

>... Nem hiszem, hogy ennek nagyon orulne a magyar kiado, a magyar
> fordito, de talan meg R. Bach maga sem. Ketlem, hogy szerzoi
> jogilag ez a dolog rendben lenne... Azt hiszem, hogy ilyesmire -
> barmennyire is szeretjuk valakinek a muveit, es ebbol a kesztetesbol
> netan minel tobb netezovel szeretnenk megismertetni kedvencunket -
> pont a szerzo miatt figyelemmel kene lenni. Vagy ti nem igy
> gondoljatok?
>
Azt hiszem, ez nagyon így van, de még évek kérdése, hogy kialakuljon a
nettiket ebben az irányban...
Ki tudja, mit hoz a jövo?
Tegnap voltam a SALDO szakkönyvkiállításán, ahol azt hallottam (magánban),
hogy elképzelheto, hogy az információt felszabadítják a neten (mert a
védelem borzasztó költséges, és szinte hatástalan), ellenben az interneten
az események szervezlésével kell üzletelni, mert az élo dolog, nem
másolható... (A MEK képviselojétol, de nekik ez az érdekük valahol...)
Itt csak röviden, és (biztosan) nem is úgy adtam vissza, ahogyan
hallottam...

> Felado :  [International]
> Temakor: Re: 2001 es film+konyv ( 139 sor )

Csak a subjecthez:
Olvastam a könyvet, szerintem zseniális, a filmre nem emlékszem, csak arra,
hogy tetszett, de én nemsokkal azután láttam, hogy elolvastam a könyvet.
Semmi bajom nem volt vele... Azt hiszem, ez jellemzo :-)))
Ha valahol jó sci-fire hivatkozom, akkor mindig így teszem: I. Asimov, A.
Clarke
>
> Peter Pan irta:
>
>> Szeretem magam elkepzelni a konyveket, s neha, ha megnezek egy filmes
feldolgozast
> > szinte elborzadok. Egyreszt ugye, mert en nem igy kepzeltem el,
....
> > masreszt pedig, mert olyan lenyeges jelenetek maradnak ki a filmbol
> > - az ido rovidsege, a tomorites - miatt, amik nelkul egy olyan ember
> > nem biztos, hogy megertene a filmet, aki nem olvasta a konyvet.
>
> Igen, a legtobb esetben ez tortenik. Nagyon ritka amikor a film
> egyenrangu vagy esetleg jobban tetszik mint a konyv.

> > Viszont a Kenneth Brannagh fele Shakespeare
> > feldolgozasok mar csak azert is jok, mert huek az "eredeti"
> > szoveghez. Ezert is nem ertem, hogy a konyvet miert nem tudtam
> > elolvasni.
>
> Udv
> Emilia, Stuttgart

Természetesen sok mindennel egyet értek, de jellemzo a beszélgetésetek!
A baj az, hogy összehasonlítjátok a kajszibarackot a barackpálinkával.

Olyan nincs, hogy egy regény megfilmesítése. Ilyen van:
Egri csillagok, rendezte... forgatókönyvet irta X.Y. Gárdonyi Géza ötlete
alapján.
Az irodalmi mu csak ötlet szintjén van jelen a filmben, mivel két különbözo
mufaj, kölönbözo ábráziolási lehetoségek.
Ha egy könyv alapján készült film jó, akkor jó csak, ha a saját eszközeivel
kidomborít olyan részeket az ötletadó mubol, amit az irodalom eszközeivel
nem lehet megtenni.
Nagyon bicebóca összehasonlítani a filmet és a könyvet, és azon jajongani,
hogy ez sincs benn... az is hiányzik... itt így van--- ott úgy...
Egy a lényeg:  adott -e valami pluszt a könyvhöz képest? Ha nem, akkor miért
pocsékolták rá a pénzt? Tehát én sose keresem a címadó regényt egy filmben,
sot, elmegyek addig, hogy szerencsétlen címadás, ha a film ugyanzt viseli,
mint a könyv, persze a jó könyv beküldi a moziba a nézot...

Azért élvezed a K.B. féle Sexpir "filmeket", mert megvan bennük az a plusz,
amit filmnek adni kell...
Amit az olvasó nem képes elviselni a könyvben, adott esetben a szöveg nehéz,
a szöveg archaikus, a szövegben sokak számára mára érthetetlen szimbolumok
vannak, azt a filmfeldolgozással áthidalják. megkaptad azt a pluszt, amit a
film képes adni az irodalmi muvel szemben...

Üdv mindenkinek, és elnézést, ha egy kissé hosszú voltam:

Wawel

Nagyszékely István
Honlapja:                         http://extra.hu/hajoka
Hajóablak a nagyvilágra: http://www16.Brinkster.com/szia/index.html
Tengerészviccek:            http://extra.hu/hajoka/vicc
Fozzünk chilit...:               http://extra.hu/hajoka/kaja
Egy tengerész naplója:     http://extra.hu/hajoka/naplo/

Mindazoknak akik hivatasuknak vagy idotoltesnek tekintik az iras mesterseget.

Megalakult a Scriptorium levelezesi lista, melynek celja az amator es profi
irok/koltok kozotti szakmai parbeszed megteremtese az inteneten.
Lehetoseget kapsz otleteid, irasaid reszleteinek vagy egesszenek
publikalasara, masok muveinek elemzesere es kritizalasara, beavatunk az
irastechnika, karakteralkotas, cselekmenybonyolitas muhelytitkaiba.
Minden stilusbeli kototseg nelkul!

Feliratkozas: 
Uzenet a listanak: 
Leiratkozas: 
Webes fel/leiratkozas, archivum, stb: http://lx.hu

Minden erdeklodot szeretettel varunk!