Bizonyara mindenkit erdekel, mivel foglalkozom mostanaban.
Kb. fel eve hangdoboz-szakirodalommal kezdtem el foglalkozni, abbol
a kiindulasbol, hogy hatha meg tudom javitani a Preludium enyhen 'otromba'
hangzasat. Nos, az eredmenyek biztatoak, a meresek utan pontosabb
meghatarozasokkal tudok majd szolgalni. Eloljaroban talan csak annyit,
valami eszmeletlen meretu tervezesi bakit kovettek el a Videoton mernokei
a keresztvaltoban, bar a rossz nyelvek szerint ez meg a Heybrook
mernokeinek szamlajara irando. A javitassal sikerult megszuntetni azt a
remes kozeptorzitast, valahol a fagott hangja kornyeken. Elvileg +-1dB
elteresen belul van a gyari (egyebkent szep atvitelu) dobozhoz kepest, ezt
persze merni is kell majd. Reszleteket a meres utan, de erdekel, hogy mas
probalkozott-e mar a Prelud feljavitasaval.

 Udvozlettel:
             JLM
> --------------------------------------------------
 JURECZ Laszlo Miklos                      editor
 Hungarian Radio Corp. 
 Miskolc Regional Studio, MR Plus Editorial Board
> --------------------------------------------------

Udv!

Meglepodve lattam, hogy minden eddiginel indulatosabb valaszok erkeztek. 
Ezenkivul kaptam ket maganlevelet, amelyek szerzoi teljesen egyetertenek
velem, noha maguk is hiendesek. Ezek viszont nem jelentek meg a HANG-ban,
de ezuton is koszonom oket.  De orommel latom, hogy tobb HANG-ban
valaszolo is azert legalabb reszben egyetert a felvazolt gondolatokkal
(pl. Tuza Zsolt, Durbints). 

Megis, a valaszolok egy resze teljesen rossz vaganyon halad, egyesek nem
latnak a pipatol. Asszem nem art, ha helyreteszek egy-ket dolgot. 

A legjobb lesz, ha felvazolom az elozo levelemben foglalt erveles logikai
szerkezetet, mert ezt ugy latom, nem nagyon fogtatok fel. Nos logikailag a
kovetkezo volt az erveles:

1. premissza: A hiendes emberek (Magyarorszagon) egy szubkulturahoz
tartoznak.

2. premissza: A hiendes emberek (Magyarorszagon) nagy aldozatot hoznak,
nagy raforditast eszkozolnek (penzben, idoben, szellemi raforditasban)
a hiendes tevekenyseg kapcsan.

3. premissza: A hiendes szubkultura kozos ertekrendje, ideologiaja a
kovetkezo: A hangminoseg, a hanghuseg rendkivul fontos. A zene elvezetehez
abszolut nelkulozhetetlen a maximalis hanghuseg. Zenehallgatas kozben erre
rendkivuli mertekben figyelni kell.

4. premissza (segedpremissza): A szocialpszichologiabol tudjuk, hogy (1)
aki egy szubkulturahoz tartozik, az nagymertekben atveszi a szubkultura
kozos ertekrendjet, ideologiajat; (2) aki nagy aldozatot hoz, nagy
raforditast eszkozol valamiert, az azt a dolgot az ertekrendjenek a
legfelso reszere fogja rakni.

5. premissza: Azoknak a tobbsege, akik nagymertekben azonosulnak a 3. 
premisszaban foglalt ertekrenddel es ideologiaval, azok altalaban es
elsosorban az erzeki szinten hallgatnak zenet.

Kovetkeztetes: Az 1., 2. es 4. premissza felhasznalasaval kovetkezik, hogy
a hiendes emberek (Magyarorszagon) nagymertekben atveszik a hiendes
szubkultura ertekrendjet es ideologiajat, es ezeket az ertekeket az
ertekrendjuk legfelso reszere teszik. Ebbol pedig a 3. es az 5. premissza
felhasznalasaval ez a vegkovetkeztetes adodik:

A hiendes emberek tobbsege (Magyarorszagon) altalaban es elsosorban az
erzeki szinten hallgat zenet. 

Nos tehat, arra kernelek benneteket, hogy amennyiben ezzel nem ertetek
egyet, akkor mutassatok ra, hogy melyik premissza nem igaz, es miert, vagy
pedig a kovetkeztetes logikai lancolata hol hibas es miert. Minden egyeb
fejtegetes szuksegtelen mellekvagany.

Szeretnem vilagossa tenni, hogy a premisszak egyikehez sem fuzok
ertekiteletet, kiveve a 3. premisszat. Tehat nem tartom problemanak, hogy
a hiendesek szubkulturat alkotnak (sot, ez jo dolog), ugyhogy Ecsedy Aron,
Kovary Peter es Jona Gabor ezzel kapcsolatos fejtegetesei rosszul
iranyzottak.  Ugyszinten nem kifogasolom, hogy a hiendes keszulekek dragak
es ezert nagy aldozatot kell ertuk hozni; ertem, hogy ez miert van,
ugyhogy Ecsedy Aron ezzel kapcsolatos okfejtese megintcsak rosszul
iranyzott. Satobbi, nem sorolom fel az osszes mellekvaganyt.

Ertekiteletet egyedul a 3. premisszahoz kapcsolok: nem ertek egyet azzal,
hogy a hangminoseg, a hanghuseg olyan rendkivul fontos lenne, es hogy csak
maximalis hanghuseg mellett lehetne elvezni a zenet (nem a Sokol mellett
kardoskodom, de kizartnak tartom, hogy ne lehetne a Martin-Logannel
gyengebb keszuleket hallgatva elvezetes elmenyhez jutni), es plane nem
ertek egyet azzal, hogy zenehallgatas kozben rendkivuli mertekben figyelni
kene a hanghusegre.

Es eppen itt van a baj, ez az okfejtesem lenyege: a hiendizmus szubkultura
volta es a vele jaro aldozatok (amikkel onmagukban nincs bajom) elosegitik
a 3. premisszaban foglalt ertekrend (amivel nem ertek egyet) erosodeset,
ez pedig oda vezet, hogy a hiendes leginkabb az erzeki szinten fog zenet
hallgatni (ezt pedig nem tartom jonak).

Meg egy felreertest el kell oszlatnom: sehol nem irtam, hogy nekem azzal
volna bajom, hogy a hiendesek a dolog technikai reszevel foglalkoznak.
Nem, en a zeneelvezetuk modjarol beszeltem mindvegig. Ugyhogy hiaba
irjatok tobben, hogy a hiendesek a *zenet* elvezik, mert ez onmagaban
keves. A kerdes az, hogy *hogyan* elvezik a zenet, mire figyelnek kozben,
mit elveznek rajta?

Kovary Peternek: A jelenlegi vita szempontjabol abszolut irrelevans az,
amit mi egymassal 2 eve leveleztunk. Tehat a sajat szovegedet
termeszetesen beidezheted, de ennek a szoban forgo temahoz semmi koze,
ugyhogy semmi szukseg ra, hogy az en szemelyemhez kapcsold. (A tobbieknek: 
Kovary Petertol kb. 2 eve tanacsot kertem keszulekvasarlassal
kapcsolatosan. Akkoriban nem igazan tudtam, mi fan terem a hiend, es Peter
nagyon hasznos, tanulsagos tanacsokat adott, amit utolag is koszonok.) En
azt a reszletet emeltem ki a leveledbol, amikor a Marantz CD46 tipusu
CD-jatszorol nyilatkoztal, ami nem hi-end, csak hifi, de az atlag
Sony/Technics/stb. termekvonalnal lenyegesen jobb. Sose hallottad a
Marantz CD46-ot, csak annyit tudtal rola, hogy nem hiend, es ennek alapjan
nyilatkoztal ugy, hogy nem hallgatnad semmi penzert -- tehat ha egy
keszulek nem abszolut garantaltan hiend, az szamodra mar eleve total
hallgathatatlan.

> Miert nem tudod elfogadni, hogy a hiendes
> egyszer hiendezik, berendezes hangjat figyeli, masszor meg ugyanugy
> zenet hallgat, mint barmely zeneszereto?

A fenti, immar logikailag egzakt formaba ontott erveles miatt.

Szekeres Istvannak: a valaszodban a 3. premisszat tevesnek nyilvanitod, es
utmutatasokat adsz ahhoz, hogyan ismerjem meg alaposabban a hiendes
szubkulturat. Ez mind hasznos informacio volt, koszonom, termeszetesen
folyamatosan tajekozodom. Egyelore a 3. premisszat igaznak latom.

ZolkoW es Jona Gabor egyarant kifogasolja a zenehallgatas harom szintjet,
a szazalekokat, es sikra szall amellett, hogy mindenki ugy elvezhesse a
zenet, ahogy neki tetszik, elvegre felnott emberek. Erre a kovetkezoket
tudom mondani. Termeszetesen mindenki ugy hallgat zenet, ahogy neki
tetszik, azonban miert ne lehetne nekem vagy barki masnak velemenye arrol,
hogy a masik ember zenehallgatasi modja milyen? Es ha van rola velemenyem,
miert ne mondhatnam el? Mindenkinek van izlese, van ertekrendje, es
amellett, hogy ezt toleraljuk, nem latom be, miert ne lehetne az
izleseket, ertekrendeket utkoztetni, osszehasonlitani, neadjisten biralni? 
Teljesen termeszetes emberi torekves, hogy mindenki probalja a sajat
izleset es ertekrendjet terjeszteni es nepszerusiteni; mindaddig, amig nem
korbaccsal kenyszeritelek arra, hogy ugy elvezd a zenet, ahogy en mondom,
addig nem latok ebben problemat. Es igazabol ezek a legfontosabb es
legerdekesebb, legtanulsagosabb beszed- es vitatemak: ertekrendek, izlesek
osszehasonlitasa, bemutatasa, ertekelese. Miert kellene ezt szamuzni a
lehetseges beszedtemak kozul? 

A zenehallgatasnak igenis van harom szintje (ezt asszem azert a tobbseg
elfogadja), es az a jo zenehallgatas, ha mindharomra figyelunk, megfelelo
mertekben. En ugy gondolom, hogy nagyjabol a kovetkezo megoszlas az
idealis:

Erzeki szint ("jaj de szep az orgona/hegedu/harangjatek/
zongora/xilofon/szaxofon/stb. hangja!"): 20%
Expressziv szint ("milyen vidam/rezignalt/diadalmas/gyaszos/megrendito/
tragikus/gunyoros/stb. ez a zene!"): 30-40%
Tisztan zenei szint ("most a mellektema variaciojat hallom egy oktavval
magasabban, mikozben a csello a fotemat jatssza felere lassitva"): 40-50%

De nem a konkret szazalekok a lenyegesek (en kiegyezem akar 33-34-33-ban
vagy 30-50-20-ban is), hanem hogy mindharom szintnek jusson elegendo
figyelem. A 90-8-2, vagy 50-45-5, vagy 5-90-5, vagy 5-5-90 megoszlasok nem
jok, nem adnak teljes zenei elvezetet. Manapsag az emberek tobbsegenek
zenekulturaja eleg alacsony, ezert a 3. szintnek nagyon keves figyelem
jut; Copland azert irta meg a konyvet, hogy ez novekedhessen. Es a felnott
emberek is tudnak meg fejlodni, az ember elete vegeig fejlodik es tanul,
sohasem keso elkezdeni. Tehat ezt en egy teljesen megengedheto es jo
vitatemanak tartom. 

Higgadt valaszokat, ha lehetne!

Udv:
SziA

Nem tudtok a Mission 733 hangfalhoz valami tuningot?

Andras Ferenc

Tisztelt Hangosok!
Erdekes, hogy mekkora vihart kavart Szilagyi Andras irasa.
En azt javaslom ismet, hogy forditsuk at a vitat a kepzomuveszet 
nyelvere:
Elso kerdes.
Fontos-e a reprodukcio szinhusege, elessege, merete, vagy egy 
bizonyos kephusegen tul mar nem no a muelvezet, inkabb el kell 
menni a muzeumba es megnezni az eredeti kepet?
Masodik kerdes.
Ha valakit mint muszaki szakembert onceluam csak az erdekel, 
hogy minel eltehubben masolja az eredeti muvet - esetleg azert, 
hogy megorizze az utokornak - akkor az most haszontalsagot 
csinal-e?
Harmadik kerdes.
Az egyetemeken, foiskolakon eveken at tanitjak, hogy mikepp kell 
jominosegben reprodukalni egy mualkotast, es az erre monatkozo 
meresi eljarasok, elmeletek esszerunek is tunnek. Majd 
egyszercsak kiderul, hogy ket reprodukcio kozul nem feltetlen az 
nyujtja az eredeti muvel kozel azonos elmenyt ami az iskolai 
elmelet szerint a jobb, hanem epp ellenkezoleg a rosszabb. Mas 
esetekben pedig latjuk, hogy az egyik reprodukcio szebb mint a 
masik, de az iskolaban tanultak alapjan keptelen vagyunk 
megmagyarazni, hogy miert. Minek higgyunk: az 
erzekszerveinknek vagy a jozan esznek? 
Eddig tartott az eredeti problema atforditasa.  Visszaterek a 
hangkultura vilagaba. Szamomra a hangzashuseg nem csak a 
zene miatt erdekes, ezert engem nagyon erdekel a harmadik 
kerdes is.
Szerintem nem veletlen hogy a szubjektiv teszteket hasznalo, a 
tapasztalatbol kiindulo, johangu gepek hazaja epp Anglia, ahol az 
empirista filozofiai hagyomany dominal. A mernoki szempontbol 
szep meresei eredmenyeket produkalo gepek konstruktorei - az en 
tapasztalatom szerint - a fuluk helyett inkabb a szamszeru 
eredmenyeket ado meresekben, valamint a matematika nyelvet 
hasznalo elmeletekben biznak, ami a racionalista filozofiai 
attitudnek felel meg. Sajnos ezen a listan az utobbi tipusu mernok 
tarsadalomnak nem szolalnak meg a kepviseloi, nem hivjak fol a 
figyelmet az onbecsapas, az erzeki csalodas lehetosegere. Pedig 
a vegletes empirizmus - lasd PWB jelensegek, kabelek 
iranyhatasa - epp ugy atcsap miszticizmusba mint a szelsoseges 
racionalizmus. Kicsit nagyobb onkritikaval kene hinni a fulunknek - 
elmenknek!
Mindazonaltal en is ugy gondolom, hogy az audiophilia epp ugy 
megtermekenyitheti a tudomanyt mint a philosophia a korabbi 
evszazadokban. Szerintem is letezik a jelensegenek egy olyan 
kore amit a jelenlegi tudomany nem tud megmagyarazni, es ha 
ebben igazam van, akkor ez kihivas mindenkinek akit erdekelnek 
az uj dolgok, erdekelnek a rejtelyek. 
Az erzekeles elmelete szempontjabol is erdekes a mi hobbink. 
Legyenek peldaul A B C D E F olyan majdnem tokeletesen 
egyforma hanfalak, amelyek csak a reflex nyilas mereteben ternek 
el egymastol egy kicsit. Mindegyiknek sorban azonos mertekkel 
kicsivel nagyobb a reflex nyilasa. Egy pontos muszer ezt 
barmelyik ketto osszehasonlitasakor szamszeruen ki tudja 
mutatni, viszont egy jofulo hallgato sem tudja megkulonboztetni
A-tol B-t, B-tol C-t stb. viszont hallja a kulonbseget A es C, B es 
D, C es E, vagy D es F kozott. Egy atlagos fulu egyen mint en, 
meg ennyit sem hall, mindossze A es D, B es E vagy C es F 
kozott hall elterest. A kerdes az az, hogy hatha a nem hallhato 
elteresek is fontosak, esetleg hosszu tavon megis befolyasoljak a 
hallgatot? Akit erdekelnek az elvont dolgok: azt a matematikai 
relaciot ami a pelda eseteben a hasonlosagot leirja, tolerancia 
relacionak nevezik, es a pelda mutatja, hogy az ilyen relacio 
reflexiv es szimmetrikus, de nem tranzitiv. Elfajult esetben a 
hasonlosag atmehet egyformasagba, amikor a relacio tanzitivva 
valik.
Bocs a hosszu hozzaszolasert. Csak bizonyitani szerettem volna, 
hogy kulonbozoek vagyunk, es mas-mas kiindulopontbol 
erdekelhet bennunket egyazon dolog. Szerintem abban teved 
Szilagyi Andras, hogy azt hiszi valamennyiunket egyazon fajta 
erdeklodes, ertekrendszer miatt erdekel a hangzeshuseg mint 
hobbi. Valamennyiunknek fontos a hangzas, de nem biztos, hogy 
ugyanazert.
Udv. mindenkinek.

Andras Ferenc

>Ja es meg valami: a zenehallgatas harom szintjet nem indokolt Copland
>nevehez kapcsolni,

A magam reszerol, csak cimkenek, roviditesnek hasznalom a Coplandizmust.

Eddigi "vitankban" a magam reszerol [es ugy latom masok is] kulonosebb
vizsgalat nelkul elfogadtam Copland [es Pernye] aziranti velemenyet,
hogy a "harmadik szintu" zenehallgatas egyertelmuen "ertekesebb". Most
azonban nezzunk ennek is kicsit utana, mert nem annyira nyilvanvalo
ennek _egyertelmu_ igazsaga. Sok minden szol ellene.

1./ A zeneszerzok muveiket nem a "kollegaknak" irjak, hanem a
zenekedvelo kozonsegnek. Akik tulnyomoreszt nem rendelkeznek ezzel a
kepesseggel. Nem hiszem, hogy a korabeli olasz polgarok, akik Verdit a
vallukon vittek korbe a varosban egy-egy sikeres bemutato utan mind
"harmadik tipusu" zenehallgatok lettek volna.

2./ Sot zenet [jo zenet] szerezni sem kell ez a kepesseg. Ismert [foleg
a konnyebb zeneirodalombol], hogy hosszabb idon at sikeres szerzok meg a

kottat sem ismertek. Ne becsuljuk le, mondjuk a Beatlest vagy sok
evtizedek
tavlatabol is elfogadott [klasszikus!:-)] jazz szerzok teljesitmenyet.
Miert kellene az elvezetukhoz nagyobb zenei muveltseg, mint a
megkomponalasukhoz?

3./ Es ne feledjuk a nepzenet! Gyonyoru melodiak szulettek teljesen
"muveletlen" forrasbol. Olyan jo zenek, amiket a klasszikus szerzok is
ertekeltek, es felhasznaltak. Elvezetukhoz zenakademiai vegzettseg lenne

szukseges? Ok imho meg azt sem tudtak, hogy pentaton hangskalat
hasznalnak. Utolag persze lehet elemezgetni. Vagy gondoljunk a kepzetlen

ciganyzeneszekre. Vagy az egeszen mas [sokkal bonyolultabb] hangskalat
hasznalo keleti, mondjuk indiai nepzenere.

4./ Egy idomertekes vers elvezetehez szukseges-e felismernunk, hogy hol
van benne anapestus? Kell-e ismernunk a regenyiras fortelyait,
modszereit ahhoz, hogy elvezzuk a muvet? Kell-e kepzomuveszeti
kepzettseg ahhoz, hogy valaki orakig alljon a MonaLisa elott elbuvolve a

szepsegetol, kell-e kulonosebb muveszi kepzettseg ahhoz, hogy elvezzunk
egy nagyon jo fenykepet, hogy felismerjuk nagyszeruseget a tobbi
tucatfelvetel kozott? Kell-e tudnunk hogyan mukodik a lezer, a CDjatszo,

hogy elvezzuk produkciojat? Persze nem art. Mert az ember kivancsi. Arra

is, mikent mukodik a lezer, es arra is, hogy _mitol_ annyira szep egy jo

foto, mitol annyira "szep" egy Bach partita. Es aki ezt ismeri, az
ketsegkivul tobbet tud az adott dologrol. De imho ez nem azt jelenti,
hogy attol azt jobban elvezi. Asszem atlagosan het random szamot kepes
gyorsan megjegyezni az ember rovid idore. Ezeket forditott sorrendben is

fel tudja mondani. De ehhez mar jelentosebb gondolkodasi idore van
szuksege. Mert adott sorrendben jegyzi meg, mindig vegig kell mondania
magaban az adott sorrendben a szamokat, hogy a visszafele kovetkezot
megallapithassa. Egy hosszabb "rak", azaz a hangjegyeket forditott
sorrendben tartalmazo szolam hallgatasa kozben egyszeruen nincsen ido
erre, hogy ezt az ember hallgatas kozben eszrevegye. A mu hosszas
tanulmanyozasa, a kotta olvasasa kozben persze konnyebb. De ennek imho
nem sok koze van a mu elvezetehez. Ha sorsunk kituno konyhaba visz,
akkor tudjuk-e elvezni a mesterszakacs szoszkoltemenyet anelkul, hogy
ismernenk a receptjet es a technologiajat? Persze egy "harmadik tipusu"
kollega tobbet tudhat receptlatatlanban is az adott szoszrol. Node ettol

neki jobban is izlik? Ne misztifikaljuk ezt a "harmadik tipusu"
zenehallgatast! Nem minden zene Bachi precizitasu es bonyolultsagu. Aki
Bartok muveiben hallgatas kozben felismeri, hogy a csucspont eppen a
xedik negyedhangra esik, es az Fibonacci szam, hat annak ajandekozom
osszes lemezemet.

Udv, Peter.