2000. januar kozepetol februar kozepeig voltunk Mexikoban, Guatemalaban
es Belize-ben. Az utazok: L. Judit, B. Judit, Peter, Zoli, Lilla.
Az utazasrol vegig kuldtunk haza a baratainknak egy
elmenybeszamolofelet. Ezt adnank most kozre. A leveleket a pasim irta,
ezert o az elbeszelo, de en most tettem bele egy-ket kiegeszitest,
foleg az arakrol.
--- 1. level ---
Sent: 20. January 2000 1:44
Subject: Eletjelek Mexicobol
Sziasztok!
Ez az elso jelentkezesunk, de tulajdonkeppen sokmindenrol nem tudunk
irni, esetleg annyi, hogy megerkeztunk. Nem igazan aludtunk indulas
elott (Peter, B. Judit, L. Judit semmit, mi Lillaval kb masfel orat.
Szoval mi voltunk a legfittebbek. Peter meg ejjel 3-kor elment a
mentoszolgalat ugyeletere, mert akkor talalta meg a Hepatitisz
oltoanyagot. Aztan kicsit repuloztunk. L. Judit annyira tudta mi
tortenik, hogy mikor megerkeztunk a szalloban vegig arrol beszelt, hogy
milyen jol telt az ido a londoni repteren, de mi tobbiek inkabb
Parizsra emlekszunk. A mai modern vilagban mar nem lepodunk meg semmin.
Azert sikerult kialudni magunkat (Hotel Isabel, Isabel la Catolica 63,
cca. 1200 Ft/fo egy 5 ágyas szobában). Szerencsere az ido egesz
kellemes, 20 fok koruli. Meg nem raboltak ki minket, bar mar minden
szabalyt megszegtunk. Ejjel setaltunk a kihalt utcan, es atszalltunk
azon a metroallomason, amit kifejezetten tiltanak a turistaknak. Ha mar
igy felbatorodtunk, lehet hogy beulunk a zold VW bogar taxikba is, de
ott mar minden leiras szerint 80% hogy nem usszuk meg fegyveres rablas
nelkul. Szoval lehet, hogy ezek az utolso sorok, de azert remeljuk nem
usszatok meg ennyivel.
Persze Lilla sem hazudtolta meg onmagat, tovabb faragott a Nikon gep
leertekelt aran nyert penzen, mert paranormalis uton elhagyta a sapkat
az elejerol, egy zart szobaban. Sebaj vettunk egy ujat a sarkon,
csekely 1600 Ft-nyi helyi $-ert (peso).
Ma a varosban jarkaltunk, probaltunk az utcai arusoktol egy kis fosast
osszeszedni, este majd meglatjuk mekkora sikerrel.
Holnap Teotihuacan, aztan irany del. Pueblabol majd meg irunk.
az expedicio
--- 2. level ---
Sent: 22. January 2000 3:30
Subject: Eletjelek Mexicobol 2.
Sziasztok!
Elhagytuk Mexikovarost, most 2 oranyira keletebbre vagyunk Pueblaban a
Popocatepetl vulkan labanal.
Tegnap voltunk Teotihuacanban (Mex.v-Teotih.:max. USD2, 50 km),
megneztuk es megmasztuk a piramisokat. El is ment majdnem egy egesz
delutan erre. Belépő: USD 2.50, vasárnap ingyenes A magaslat miatt
kicsit ki vagyunk szaradva (2000 m felett vagyunk folyamatosan)
felrepedezett a szank, es erre fel meg jol le is egtunk piramisozas
kozben.
Puebla (Mex.v-tol delre 130 kmre, busz: cca.USD5, 2h) sokkal kellemsebb
hely igy elsore, mint Mexikovaros. Valahogy nagyobb az elet is. A varos
is jobban tetszik, jobb a kozerzetunk is (a mai ebed ellenere).
Tortent ma, hogy elugrottunk Pueblabol Cholulaba (Puebla-tol 10 kmre
nyugatra). Itt van allitolag a vilag legnagyobb piramisa. Na errol
annyit, hogy maradt belole egy fuves domb, valamicske alap, kis
katakomba-rendszer, ahova bementunk, de egy nagy atveres volt az egesz
mert nem lattunk semmit, csak gyalogolhattunk egy szuk folyoson kb. fel
orat.
Szoval az ebed. Mar elegge ki voltunk ehezve, ezert gondoltunk eszunk
valami extrat. L. Judit valami jo kis husos kajat akart,Peternek
mindegy volt csak ne legyen benne tacos, mert azt nem birja a szaga
miatt. Ki is szotarazgattuk azokat a szavakat amit B. Judit nem tudott
fejbol. Peter vegul rendelt egy szerintunk rantott sajt szeru kajat, L.
Judit dupla adag hust, en pueblai modon elkeszitett tacost a tobbiekben
nincs poen.
Vegeredmeny: Peter kapott kolbaszos fondusajtot, amihez szerencsere
adtak neki tacost is, hogy meg tudja enni, Judit kapott dupla adag
hust, de azt a tanyeron ket szatyorban kapta meg, az en pueblai tacosom
meg csipos-csokis izesitesu volt. Hat, nem mindenki lakott jol.
Holnap meg itt vagyunk, aztan irany Oaxaca. Az 4 ora innen delre.
Folytatas kovetkezik.
az expedicio
--- 3. level ---
Sent: 24. January 2000 3:20
Subject: Eletjelek Mexikobol 3.
Sziasztok!
Elnezest, hogy a multkori bejelentkezes egy kicsit zavarosra sikerult,
de itt egy kisebb drama zajlott parhuzamosan a levelirassal, na meg az
internetes neni is mar haza szeretett volna menni es bekesen
surgetgetett.
Szoval a drama. Valahogy ugy tortent, hogy Peterek (Peter szerint
persze Judit hibajabol) taskaja leesett a szekrol es most meg ebben a
pillanatban sem tudni, hogy lett e baja az objektivnek vagy sem.
Mindenesetre Peter mar vett egy 12-es filmet, amit ma ellottunk, holnap
majd beadjuk elohivatni es majd minden kiderul.
Aki esetleg nem tudja, szilveszterkor Lilla gepe esett le es kellett
vagy 8 eFt-ert megjavittatni kozvetlen utazas elott.
Pueblabol Oaxacaba vettuk az iranyt es azt hiszem megerte ide eljonni.
Valami unnepseg van eppen a varosban, este allando koncertek a foteren,
hatalmas tomeg (vagy egy oran keresztul kerestunk szallast, es Peter
legnagyobb oromere itt is van Nikkelodeon a teveben, spanyolul, de
mivel mar majd minden rajzfilmet latott mar otthon, ez nem kulonosebb
akadaly), szoval nagyon hangulatos.
A buszozas nagyon jo volt (Mex.v.-tól délre 450 kmre, 6.5h, ADO/UNO
busz: USD13-16), a vegen a Sierra Madre melleti volgyben mentunk,
szerpentinezve, a ko"omlasok miatt lezart utszakaszokat kerulgetve.
Eloszor gondolkoztunk azon, hogy vonattal utazzunk, de az LP
eltanacsolt minket ettol az otlettol, mivel nagyon kevesen utaznak
rajta, kietlen tajon halad, a rablok nagyon szeretik es 12 orat tart az
ut). A taj hihetetlen gyonyoru, hatalmas kaktuszerdok a domboldalakon,
szep hegyek, a viz altal az esos evszakban kivajt meredek patakmedrek.
A kaktuszok nagy reszeben hatalmas lyukak is vannak, valoszinu
madarfeszkek. Tenyleg, ma lattunk kolibrit is, amikor kaveztunk, ott
szivogatta a nektart a mellettunk levo fa viragaibol.
A szobank egy nagyon kis szalloban van (Hotel san Pablo, cim: ?,
fejenkent cca. 1000-1200 Ft.), ami kivulrol teljesen zoldre van festve,
belul meg narancssarga-kek. Hely kb. annyi, hogy meg eppen megvan
mindenkitol egy osveny a mosdoig. Na ennek mar van ablaka a szallo
halljara nez. Persze az egesz mosdo akkora mint egy beepitett szekreny.
A wc szerencsesen van elhelyezve, egy papirvekony fal egyik oldalan
van, a masikon meg szuz Maria oltar. Gondolom erdekes lehet a hallban
imadkozni, mikozben Maria mogott zajlik az elet. Furdesek utan meg egy
kicsit izzad is szegeny Maria a paratol, de hat sok a gond errefele.
Tegnap jol bevasaroltunk, vettunk egy csomo fokhagymat, meg is ettuk
reggelire, igy ma nem volt gond a buszon, mindig volt ulohely. Itt
valahogy nagyobbra no a hagyma, egy gerezd kb. ketszer akkora, mint
nalunk.
Talaltunk egy jo kis ettermet a foter kozeleben egy garazsban
(Restaurante Hipocampos az Aeromexico irodaja mellett, egy vacsi kb.700
ft) . Lehet tacos nelkuli kajakat is rendelni, sok hussal, olcsoert.
Most egy kicsit betegek is vagyunk a nagy zabalastol. Lilla ma pl. egy
Quesadillas Sincronizada-t evett, ami nem lefordithato, de minden
tekintetben kielegiti a melegszendvics kategoriajat.
Azert egy kicsit a kulturarol is essen szo. Ma Monte Alban volt soron.
Ez egy zapotek romvaros Oaxaca-tol 5 km-re. Jot setaltunk a melegben
mire felertunk a hegyre a helyi busz vegallomastol. Nekem (Zoli) ez
jobban tetszett mint Teotihuacan, bar a szeptemberi 7.4-es foldrenges
kicsit tonkretette a romokat, de folyamatosan allitjak helyre. A
legjobbak azok a kolapok voltak, ahol a zapotekok csukott szemmel
tatott szajjal tancoltak, mikozben a sajat maguk altal vallasi
oruletukben levagott faszukat a kezukben tartottak. Biztos nagy buli
volt, de mar lekestunk rola vagy 1500 evvel. Persze L. Juditot azert
lefenykepeztuk egy ilyen tancossal.
Egy helyi colectivos nevu busszal mentunk fel a hegy kozepeig. Elegge
leharcolt peldanyok ezek. Jo kis fapadokkal.
Holnap furdeni megyunk (vegre), Hierve el Agua-ba, ahol termeszetes
medencekben lehet lubickolni es egy vizesesnek kinezo megdervett
asvanysziklan keresztul jon a hideg viz. Este aztan irany San Cristobal
(Krisztian, figyelem!), de lehet, hogy elotte fogunk aludni meg Tuxtla
Gutierrezben, mert az kozelebb van a Sumidero kanyonhoz, es onnan
biztos indulnak buszok Guatemalaba is.
Nehany dolog persze kimaradt az elozo levelekbol, nevezzuk ezeket most
kis szines hireknek a nagyvilagbol.
A mexikovarosi metroban minden allomasnak van egy jele is, mint az
ovodaban, gondolom az analfabetak miatt. (Peter szerint nalunk is be
lehetne vezetni ezt a rendszert, az Arpad hid metro allomasnak peldaul
egy osi vezeri fogsor lehetne a jele). Mi az Isabel la Catolica
metroallomasnal laktunk, ennek a jele egy nagy vitorlashajo volt.
Csucsidoszakban kulon kocsikat tartanak fenn a noknek es a gyerekeknek,
es rendor vigyazza a rendet. A lanyok menekulve jottek at a ferfi
oldalra, mert a nok sokkal durvabban harcoltak a metroba kerulesert
mint nalunk. Persze igy is csak az 5. kocsira fertunk fel. Az is
erdekes, hogy nem nagyon izgatja a felszallokat, hogy a metro tele van
es a fel kocsi ki akar szalni, rogton elkezdik bekuzdeni magukat, igy
tobben mar valoszinu a harmadik kort utaztak vegig leszallas nelkul.
Erdekes az is, ahogy a boltok koncentralodnak. Peldaul van olyan utca,
ahol csak foto, szemuveg vagy festekbolt van, mashol meg sehol a
varosbvan nem talalni. Pueblaban peldaul vagy 30 szemuvegbolt volt egy
rakason, biztos Nostradamus megjosolta, hogy ez lesz a tuti buli es
most mindenki ebbe fektet. Aki a szepseg szakmaban dolgozik, biztos dob
most egy hatast, ha meghallja, hogy Mexikovarosban kek muanyag 200
literes hordoban aruljak a Ponds es Nivea kremet, amit kislapattal
szatyorba mernek at. Szemben mindezzel az utca kozepen mubor
irodagarnitura volt lertekelve elado. A csirket ugy aruljak a piacon,
hogy a teherauto platon van egy jegkasahegy, amibol kikandikalnak a
csirkelabak, neha egy egy fej is rank kacsint. Minden varos tele van
eskovoi ruha bolttal, meg a buszpalyaudvarok is.
Az emberek nagyon rendesek. Keres nelkul is sokszor segitenek,
utbaigazitanak. Pueblaban inkabb spanyolosabbak voltak, keves volt az
indian, de itt mar a tobbseg az. Az oreg indian nenik egy kicsit
bizalmatlanok, ha mellejuk allunk rogton elmenekulnek. Mondjuk en sem
allnek magam melle.
Sajnos nem ettunk rantott szocsket, annak ellenere, hogy ez az egyik
varosi finomsag, de Lilla mindig tiltakozott, ha ilyet akartunk
keresni.
Nemsokara mar Guatemalabol jelentkezunk, ha ott egyaltalan lesz
internet.
Udvozlettel,
az expedicio
|
A Keyekrol visszaterve kicsit lazitottunk, hogy kipihenten vagjunk
neki a Torontoig tarto hosszu autoutnak. Kisse szomorkasan meg
meglatogattuk az ejszakai oceant, ami a helyi vilagitasnak
koszonhetoen nem volt teljesen sotet, de azert kisse felelmetesnek
tunt - ki tudja mi rejtozik a melyben? (Valoszinuleg ugyanazok az
elolenyek, mint nappal, de sotetben az ember kicsit hajlamos a
tulzasokra...)
A tobb, mint 2000 km-es utazas ket es fel napig tartott, es arra
is jo volt, hogy vegre tisztaban legyunk nehany allam
elhelyezkedesevel. Florida, Georgia, Del-Karolina, Eszak-Karolina,
Virginia atutazasa utan jutottunk Washington D.C.-be, majd Maryland.
Pennsylvania es New York allam kovetkezett. Erdekes foglalatossag
a rendszamok olvasasa is, amelyeken gyakran szerepel az illeto allam
beceneve (ami tulajdonkeppen arra utal, mire is a legbuszkebbek az
ottlakok), igy pl. Florida a "napsutes allama" (The Sunshine State),
New Jersey a "kertek allama" (The Garden State), mig New York
szerenyen csak "birodalmi allam" (The Empire State)... De
megtudhattuk azt is, hogy Eszak-Karolinat leginkabb "mosolygo
arcok, szep helyek" (Smiling Faces, Beautiful Places) jellemzik,
bar erre racafolt, hogy itt az autos pihenoben egy idegesen dudalo
sofor probalt bennunket gyorsabb parkolasra buzditani - talan o nem
volt helyi lakos...
A ket ejszakai szallason kivul Washingtonban alltunk meg nehany orara
(sajnos a parkolo megtalalasa vette igenybe a legtobb idot).
Vegigsetaltunk a Capitolium mellett a parkban es a vihar elotti
hosegben probaltunk arnyekban maradni. A Capitolium lepcsojen egy
Jezus-szobor allt, tiltakozo transzparensekkel. A keszitok arra
szerettek volna felhivni a figyelmet, hogy eltunt a politikai eletbol
a becsulet es a tisztasag... Mindenesetre nem keltett tul nagy
feltunest a kulonos jelenet. A Kongresszusi Konyvtarban is latogatast
tettunk, toredelmesen bevallom, hogy csak a makulatlan tisztasagu
mosdok megtekintesere jutott idonk :-) Korabban mar hallottunk rola,
hogy Washington kozpontjan kivul elhanyagolt lakonegyedek talalhatoak,
es aki csak teheti, elmenekul innen. Termeszetesen a politikusok sem
itt laknak (Bill Clintont kiveve, akinek azert nem kell nyomorognia a
Feher Hazban). Ezt az aldatlan helyzetet a sajat borunkon
tapasztalhattuk, ugyanis nem talaltuk meg elsore a varosbol kivezeto
utat, es igy hihetetlenul kinezo utcakba keveredtunk, ahol a legtobb
ablak be volt deszkazva, nemelyik haz pedig egyszeruen le volt egve.
Mindenhol szemet es versenyt szirenazo autok. Az egesz hely
szegenysegrol es elhanyagoltsagrol arulkodott. Az ember szinte maga
elott latta a bunozoket is. Nagy megkonnyebbules volt innen kijutni...
Az ezt koveto szakasz autopalyain hatalmas volt a forgalom, ezert ugy
dontottunk, hogy egy kisebb uton megyunk tovabb. Kozelebb kerultunk
a lakott teruletekhez is, majd egyontetuen megallapitottuk, hogy
Pennsylvania gyonyoru hely - mindenhol hatalmas erdok es nyugalom,
rendezett telepulesek. New York allamon is csak atszaguldottunk es
az Ontario-to eszaki oldalan megkozelitettuk a kanadai hatart. Ezt a
reszt 'Ezer Sziget'-nek hivjak (Thousand Islands) es kedvelt
udulohely. Nagyon vonzo es termeszetes arcat mutatta, mar amennyit a
hidrol es a topartrol lattunk belole. Kozbe atjutottunk Kanadaba,
egyuttal vissza a szamunkra oly kedves metrikus rendszerbe: merfoldek
helyett kilometerek a jelzotablakon, Fahrenheit helyett Celsius az
idojaras-jelentesben, fontok helyett kilogrammok a szupermarketekben,
vagyis felig mar hazaerkeztunk. :-) Toronto delutani csucsforgalommal
es Floridat megszegyenito hoseggel fogadott bennunket. (Mint kiderult,
megerkezesunk elott joval huvosebb volt.) Mindenki orult, hogy vege a
nagy utazasnak es most mar a sajat laban is kozlekedhet...
- - - - - - - - - - - Folytatasa kovetkezik - - - - - - - - - - -
|
