Szevasztok!

> Felado : Horvath Pista
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: rel. ( 52 sor )
> Idopont: Tue Jul 11 09:13:15 EDT 2000 TUDOMANY #1173
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Van egy jo konyv magyarul Einstein munkassagarol.
> Pontosabban az 1905-15 kozotti munkassagarol.
> Most nincs itt ezert nem irom a szerzot, cimet ide.

Ha jol sejtem erre gondolsz:
Lanczos Kornel
Einstein evtizede 1905-15
 
Udv!
Sipi

 irta:

> Jelenleg 24 millio AIDS-beteg van Afrikaban. Botzwanaban 
> minden harmadik
> ember AIDS-szes. Ugandaban a 18 eves ferfiak 85 % a AIDS-ben hal meg,
> Del-Afrika fertozottsege 20 %-os. Az AIDS ediggi aldozatainak 
> szama csak Afrikaban 15 millo.

Ezek valoszinuleg nagyon ovatos also becslesek csupan, mert keves megbizhato
adat all rendelkezesre. Az afrikai AIDS-betegek szamarol en olvastam mar 38
millios adatot is. Zimbabweban a szuresre jelentkezo nok kozel 40%-a
pozitivnak bizonyul.
A SciAm majusi szamaban van egy cikk errol. Eleg szomoru olvasmany.
Udv,
Peter

Valasz Math, Gogy, Necc Elek, Sipi, Zeratul leveleire

Kedves Valaszolok!

Az en allitasom: Nem bizonyitott, hogy a tudo spontan evolucio utjan
fejlodott ki a halakban.

A ti allitasotok: A tudo kifejlodhetett spontan modon a halakban.

A ket allitas kozott nincs alapveto ellentet. Mindazonaltal azt
leszogezhetjuk, hogy semmifele bizonyitek nincs arra, hogy az egyes halaknal
felleheto tudo (vagy egyeb kiegeszito seged-legzoszerv) barmifele fokozatos
fejlodes utjan jelent volna meg, es ne letezett volna mindig az adott faj
elodeiben is. Nem ismerunk sem a multbol, sem a jelenbol olyan halakat,
amelyek a feltetelezett fokozatos kialakulas stadiumaiban lennenek. Ezen
kivul nem letezik reszletes genetikai leiras sem (megfelelo morfologiai
parjaival), ami azt mutatna be, hogy az atalakulas letrejohetett apro,
mindig az elozo fokozatoknal eletrevalobb es elodeit kiszorito lepeseken
keresztul. Egyetlen mas pelda sem ismert arra vonatkozolag, hogy a szelekcio
es a mutacio uj szervek megjeleneset eredmenyezne az elovilagban.

Ebbol az kovetkezik, hogy a tudo evolucios kialakulasara vonatkozo
feltetelezesek alapjaul csupan az a hit szolgal, hogy az elolenyek evolucio
utjan alakultak ki. Az, hogy feltetelezeseiteket nehanyan (pl. Zeratul)
kijelento modban fogalmazzatok meg, semmifele tudomanyos bizonyiteknak,
igazolasnak nem tekintheto.

Mindezek tudataban versenykepes alternativanak kell elfogadnunk azt a
lehetoseget is, hogy az elolenyek formai egy felsobb intelligencia
tervezesenek eredmenyekeppen nyilvanultak meg. Az Access Research Network
erdekes, tudosok altal is irott honlapjat ajanlom ebben a temaban:
www.arn.org.

Udvozlettel:
Isvara

Horvath Pista irta:

> Van egy jo konyv magyarul Einstein munkassagarol.
> Pontosabban az 1905-15 kozotti munkassagarol.
> Most nincs itt ezert nem irom a szerzot, cimet ide.

Korulbelul se tudod? En a 'Modern gravitacioelmelet kialakulasa' (vagy
ilyesmi) cimu konyvben olvasgattam errol a temarol, szerzo valamilyen
Vizgin. Ha egy masik konyvrol van szo, akkor az erdekelne.

> Kicsit elobb irta Gergely:
> > Erdekes az alt. rel. esete is. A specialis relativitaselmelet,
> > megszuletese idejere mar a 'levegoben logott', elobb-utobb valaki(k)
> > mindenkepp elvegezte(k) volna a munkat, Einstein sem a specialis,
> > hanem az altalanos relativitaselmeletre volt igazan buszke. 
> 
> Hiszen eppen azert volt buszke, mert nem logott a levegoben.

Khm... Persze hogy nem logott, es persze, hogy azert volt buszke. Ha
jobban megnezed, en aztat a specialisra irtam, hogy logott, mintegy
kontraszot kivanvan kepezni ezzel a spec. es az alt. elmelet kozott,
hangsulyozando, mennyire nem logott az utobbi. (Lehet hogy megint
erthetetlenul fogalmazok, micsinaljak, en ertem. :)))

Sebaj, ugy erzem, lassan bekonvergalunk egyfajta konszenzus
illuziojanak iranyaba. :)

udv,
Gergely.

> Van egy jo konyv magyarul Einstein munkassagarol.
> Pontosabban az 1905-15 kozotti munkassagarol.
> Most nincs itt ezert nem irom a szerzot, cimet ide.

Lanczos Kornel: Einstein evtizede 1905-1915 . Magveto, 1978

> Ennel sokkal erdekesebb, hogy Einstein 12-13-14-ben
> M. Grossmannal publikalta a cikkeit. Talan meg a 15-os
> cikket is. A 16-os cikket mar egyedul.

Bizony. Marcell Grossmann egyebkent Budapesten szuletett, es
a Berzsenyi Gimnaziumba jart, az erettsegit azonban mar
Svajcban tette le. Az egyetemen Einstein evfolyamtarsa volt, 
es Einstein tobbek kozott az o geometria-jegyzeteibol
keszult a vizsgakra. 

> Az 1905-os spec.reles cikknek
> is talaltak egy olyan valtozatat, amin a felesege szerzo volt.
> A cikken mar nem. Szoval ezek kicsit furcsa dolgok.
 
Ez is igy van. Mileva Maric (a feleseg) a zurichi muegyetemen
evfolyamelso volt matematikabol, es igen komoly segitsegere volt
Einsteinnek. A. F. Joffe, az Annalen der Physik egyik akkori
szerkesztoje szerint az elso tanulmany ("Zur Elektrodynamik bewegter
Korper") Albert Einstein es Mileva Einstein neve alatt
erkezett be, Einstein a korrekturaban huzta at a felesege
nevet. Hm.

Es meg egy apro erdekesseg:
Annak idejen Gauss, Lobacsevszkij es Bolyai Janos is sokat toprengett
azon, hogy milyen modon lehetne kimutatni kiserleti uton,
hogy a vilagban melyik geometria ervenyes. Mindharomjuk eszebe
jutott, hogy egy jo nagy haromszog szogeit kellene megmerni.
Gauss a nemet fokmeres soran, amelyben tevekenyen reszt
vett, harom hegycsucs (Brocken, Inselsberg, Hohehagen) kozotti
szogeket merte meg. Azt kapta, hogy a meresi hiban belul 180
fok a szogosszeg. Lobacsevszkij a Sziriusz parallaxisat alapul
veve adott also becslest a hiperbolikus geometria "k"
konstansara. 
Bolyai Janos keziratos  hagyatekat Toro Tibor, a temesvari
egyetem professzora nezte at tuzetesen ilyen celbol. Ezek
kozott a legerdekesebb a kovetkezo mondat (keziratos
hagyatek,  491/2. sz. lap hatso oldalan):
"... a nehezkedes torvenye is szoros oszve kottetesben foljtatasban
tetszik (mutatkozik) az ur termeszetevel, valojaval, alkataval..."

Nem ismeros ez valahonnan...?

Udv:
Jano

Kedves Feri!

> Megertem, hogyha erzekenyen erint benneteket allitasom, miszerint Maxwell
> divergencia tetelei a relativisztikus elektrodinamikan belul hianyosak, es
> ennek kovetkezteben a korabban keservesen megtanult levezetesek hamisakka
> valnak. Ugyanigy meg lehet erteni peldaul annak a diaknak a keseruseget, akit
> e tetelek nemtudasa miatt marasztaltak el, hiszen most kiderul, hogy egy
> hamis allitast kertek tole szamon. Nekem szerencsemre nem kellett soha
> belatnom e hamis tetelek igazsagat a vizsgakenyszer rohanasaban, igy
> raerosebben vizsgalhatom a problemakat, es nyitottabban kritizalhatom oket.

Komolyan mondom: ez hajmereszto. Ez az onbizalom. Mi legalabb nehany esetben
le tudtuk ellenorizni az elektrodinamika ervenyesseget tanulmanyaink kozben,
mikozben te nem tudtal kiszamolni egy ketdimenzios integralt. Fel sem tudod
tetelezni, hogy a listat olvaso jopar fizikus (akik kozul legalabb ketto
tanitotta is az egyetemi elektrodinamikat) egyike-masika esetleg nem csak "a
vizsgakenyszer rohanasaban" sajatitotta el az anyagot? (Segitseg: regebben
meg volt olyan fizikus, aki az elvezet kedveert ment egyetemre, es nem csak
vizsgakenyszerbol tanult.)

Mast is kellene irnom, nem csak neked a valaszokat a T-ra, igy legkozelebb
valoszinuleg mar nem reagalok egybol. Most sem foglalkozom minden
kijelenteseddel (bele se fernek a sorlimitbe).

A szemelyeskedest mostantol visszafogom, bar bevallom, van nemi kesztetesem,
mert a tovabbi kijelenteseidtol is tobbszor borzolodott a hatszorzetem.

> Eloszor azonban inkabb a LL 24. paragrafusat teszem biralat targyava, mivel
> az itt elkovetett durva transzformalasi hiba a forrasa a tovabbi hibaknak. A
> paragrafus az eroter Lorentz-transzformaciojat adna meg, es ez a hiba
> szuksegszeruen gyuruzik a Maxwell-egyenletek Lorentz-invarianciajanak teves
> feltetelezesebe. Az x iranyu v sebessegu tranzformacio egyenletei a
> kovetkezok:
> E'x =   Ex
> E'y = ( Ey + Hz*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
> E'z = ( Ez - Hy*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
> 
> H'x =   Hx
> H'y = ( Hy - Ez*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
> H'z = ( Hz + Ey*v/c ) / (1 - v^2/c^2)^1/2
> Lathato, hogy a mozgas iranyaban az eroter nagysaga nem valtozik, es ha ez
> igaz lenne, akkor ez pontosan azt jelentene, hogy a terben nincs divergencia
> a toltesek mozgasa okan.

Nem ezt "jelentene". Csak ezzel osszhangban "lenne". Sztatikus toltes teret
Lorentz-transzformalgatva nem lehet eljutni az elektromagneses hullamokhoz.

>                          Azonban pontosan ugyanaz a hiba van elkovetve e
> keplet meghatarozasaban, amit az ikerparadoxonban is olyan gyakran kovetnek
> el a kezdok. (Akik figyeltek, hogy korabban miket irtam az ikerparadoxonnal
> kapcsolatban, azoknak egyszerubb lesz kovetni.) Egyszeruen az azonos ideju
> pontok eroteret konvertaltak az egyik rendszerbol a masikba, es
> megfeletkeztek arrol, hogy a ket inerciarendszer azonosideju pontjai nem
> azonosak.

Nem feledkezett meg rola a LL. Csak vegig kellene gondolnod, hogy a ki nem
irt fuggetlen valtozok (ido es ter) azokban az egyenletekben hol micsodak.

>           Ez kiderul peldaul abbol, hogy a konvertalasnak egyetlen valtozo
> parametere van, es ez a sebesseg. Ezzel szemben, amikor az egesz eroteret
> konvertaljuk egy masik inerciarendszerbe, akkor csak a transzformacio
> forgastengelyet jelento, a sebessegvektorra meroleges sikban veheto a ket
> inerciarendszer egyidejunek, minden mas helyen a siktol valo tavolsaggal
> aranyosan tavolodnak el idoben az egyideju pontok helyei. A forgassik egyik
> iranyaban pozitiv, a mesik iranyaban negativ iranyban. Ennek kompenzalasara a
> tranzformaciot retardalni kell. Vagyis az adott pontban levo tererot nem a
> korabbi inerciarendszer pillanatnyi ertekei hatarozzak meg, hanem az itt
> zarodo multbeli fenykup altal erintett teridopontok.

Nem ezt irja, mert egyaltalan nem ez a Lorentz-transzformacio (LT), a 24.
paragrafus cime pedig "A tererosseg Lorentz-transzformacioja".
A legaltalanosabb LT osszerakhato egy terbeli eltolasbol, forgatasbol, plusz
a "Lorentz-boost"-bol, es a LL2/24 csak ez utobbit irja le, mert az elso
ketto trivialis 3D geometria.

>                                                      Ez egy egyenletes
> mosgast vegzo toltesrendszer eseten egy linearis idoeltolast jelent a
> sebessegvektor iranyaban, de szabalytalanabb mozgasok eseten minden onnalo
> mozgast vegzo toltesnek eroterhez valo hozzajarulasat kulon kell kiszamitani.

Nem lehet LT-val eloallitani egy tetszolegesen mozgo toltes teret egy
sztatikus ponttoltes terebol. Ezert is talaltak fol az elektro*dinamikat*.
A LL2/24-ben megadott kepletek kulonben is csak a *specialis* relativitas
elmeleteben igazak, amely csak az egyenletesen mozgo (transzlalo)
koordinatarendszerekkel foglalkozik.

> A kepletben ez egy egyertelmu forgassiktol valo tavolsagfuggeskent
> jelentkezik. Ezek azok a konverzios finomsagok, amelyeket lustak reszletezni
> a tankonyvek, igy nem csoda, ha allando jelleggel elojonnek a listan az
> ikerparadoxonnal kapcsolatos ertelmezesi problemak, es meg a
> legszinvonalasabbnak szamito tankonyvek szerzoi is elsiklanak az ilyn jellegu
> hibak felett.

Az ikerparadoxonos ertelmezesi problemak nem a (jo) tankonyvek, hanem eppen
azok nem kello ismerete miatt bukkannak fel a listan. Az altalad velelmezett
hibak folott viszont meg a legszinvonaltalanabb tankonyvek sem siklanak el.

Most nehany dolgot (az uj fizikadat) atugrom, mert ugy erzem -- bocs, hogy
egy pillanatra megint minositgetek --, hogy a regi tetel ervenyes ra: ami uj
belole, az nem jo, ami jo belole, az nem uj. Azert irom, hogy csak igy
"erzem", mert nem mindenhol ertem, hogy mit akarsz mondani.

Azutan:

> Titusz a kontiunitasi tetelt emlegette, de mar Joskanak irt levelemben is
> irtam, hogy felreertes volt azt hinni, hogy meg akarom serteni a
> folyamatossag elvet. Lehet, hogy felreertheto voltam, de a lenyeg az, hogy a
> divergencia a toltesek mozgasaval fugg ossze, es a toltesek mozgasallapotanak
> valtozasa megvaltoztatja a feluleti integral erteket.

A lenyeg az, hogy -- ha hiszed, ha nem -- a toltesek mozgasatol teljesen
fuggetlen a feluleti integral erteke mindaddig, amig a toltesek nem haladnak
at a feluleten.

> Annyi mindenesetre igaz, hogy a toltesek tavoltereben, ahol a hullamok
> gombszeru terjedese mar kozel parhuzamosnak tekintheto, kozelitoleg
> ervenyesulnek  a divergenciamentes sikhullamokat leiro kepletek.

Megegyszer (hatha utoljara) leirom: az EM-hullamok nem gombszeruen
terjednek, hanem ugy, ahogy a Maxwell-egyenletek (ME-ek) azt eloirjak. Ha
valahol ellentmondanak egymasnak a gombszeru terjedes es a ME-ek, akkor a
ME-ek nyernek.

>                                           Ez kiderul,
> ha a vakuumra olyan sikhullamjellegu hullamfuggvenyt keresunk, amelyben nem
> kotjuk ki a divergencia nulla voltat:
> rot rot E = 1/c^2 * D^2E/Dt^2
> A megoldas ettol fuggetlenul a szokasos divergenciamentesnek adodik. Ezert az
> erre vonatkozo elmelet nagyreszt tovabbra is jol hasznalhato. De nagyon
> fontos tudatositani, hogy ilyenkor kozelitessel elunk, es a toltesek
> kozeleben durva hiba ezzel a kozelitessel elni. Szamos mas esetben sem
> engedhetjuk meg a korabbi szamitasok kozeliteseit.

Attol eltekintve, hogy az fenti egyenletedben rossz az elojel, ezzel majdnem
egyetertek. Valoban durva kozelites lenne toltesek *jelenleteben* a
vakuumban ervenyes ME-eket (vagy a beloluk szarmaztathato vakuumra ervenyes
hullamegyenleteket) hasznalni. Soha nem is tesznek igy  a fizikusok.
(Es azert csak majdnem ertek egyet, mert toltesek "kozeleben" viszont --
tehat minden olyan ter(ido)tartomanyban, ahol nincs toltes -- batran lehet
hasznalni a vakuumra vonatkozo egyenleteket.)

Titusz

Sziasztok !

Relative mozgo toltes terenek leirasanal a Lorentz kontrakciot 
is feltetelezni kell. Ez, es a feny aberracioja Maxwell elmeletebol 
mar kovetkezett ?

A feny aberracio inditott el egy gondolatkiserletre:
Feltoltott parhuzamos kondenzatorlemezek  veluk parhuzamos 
kozos szimmetriatengelyuk korul keringenek.
             ----*----
    tengely>------------ 
             ----*----
Ha a me'g allo lemezek kozott, a lemezek centrumaban 
egy-egy merolegesen vilagito lezert helyeztunk el,
hogy atellenben vilagitsanak egymasra, akkor a keringes bizonyos 
fordulatszamanal a fenyek elkerulik a szemben levo lemezt, 
az aberracio folytan. (a lemezek tavolsagatol es meretetol is 
fugg ez, es kontrakcio is belejatszhat)
Ha a feny utjat tekintjuk 1-1 kivalasztott toltes kozotti
legrovidebb tavolsagnak, akkor elofordulhat-e, hogy
a toltesek a fordulatszam novelesevel egyre inkabb 
*szem elol tevesztik* egymast, vagy legalabbis tavolibbinak 
talaljak egymast ?
Ha igen, ennek van-e kihatasa a kapacitasra, ill. energiara ?
(Ezt roppant esetlenul fogalmaztam, de remelem ertheto)

Lehet, hogy a lemezek szort tere fenyjelenseget is produkalhat 
elvileg megfelelo fordulatszam eseten ?

Udv: zoli