T. Benko ur!

<<<<A relativitás ELVE azt mondja ki, hogy minden 
inerciarendszer egyenlo rangú,
tehát nem létezik egyetlen "kitüntetett" rendszer sem. A 
másik lényege a
relativitás elvének, hogy sebességrol csak valamilyen 
viszonyítási
értelemben beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy mindenkor 
csak két rendszer
sebességkülönbségérol beszélhetünk, hiszen egy rendszer 
esetén így a
sebesség értelmetlen, mivel nem határozható meg, hogy az 
említett sebesség
mihez viszonyítva "érvényes".>>>>

A magas szintu matematikaban jaratlan vagyok, de megertem a 
Lorenc transzformaciot,
az Einstein, fenyre vonatkozo kepleteit. Tehat valahol ezen 
a szinten.

Elsosorban a relativitas elvhez vezeto ut erdekel, mert 
szerintem minden elvnek van 
kiindulo pontja, ami megalapozza. Velemenyem szerint 
nincsenek Tabuk a tudomanyban.
A hasznalt kifejezese, igenis ertheto. 
Egy nagy papirlapon vagy egyszinu gombfeluleten kijelolok 
egy pontot. Latom es letezik, 
csak nem tudom megmondani senkinek, sot kesobb en is csak 
keresgelve talalom meg.
Meg a mozgasat is latom, de nem tudnam megmondani milyen 
sebesseggel es milyen iranyban.
Ha ket pontot jelolok ki, megtudom merni az egymastol 
tavolodo sebesseget es utat,
de nem tudom megmondani masnak, melyik pont mozdult el, es 
merre, sot kesobb magamnak sem.
Szamomra letezik onmagaban, az egy pont mozgasi iranya, 
sebessege, csak eppen gyakorlatilag
nem tudjuk meghatarozni. 
A meghatarozasi lehetoseg nem fizikai torveny, hanem 
konvencionalis szabaly.
Azt is mondhatnam subjectiv szabaly, a megismeres eszkoze.
Ha ez nem igy van, akkor melyik szemely oregedik lassaban, 
ket egymastol tavolodo objektumon?
Szerintem a konstans sebessegek; hang, feny csak ugy 
letezhet, ha van fix viszonyitasi pot, 
legalabbis ezekhez a jelensegekhez viszonyitva es a 
sebesseget meghatarozo tulajdonsagt. 
A hang viszonyitasi pontja a mozdulatlan levego, mert az 
vezeti. Hogy mi vezeti a fenyt? 
Azt ki sem szabad mondani, habar a ter tulajdonsagai 
deteminaljak: permitivitas, permeabilitas.

Esetleg sajat cimemre is irhatsz. Itt mindenki tegezodik.

Udv Szocs.

Kedves Jozsef!


<<<<Nem igy fogalmaznam meg. Az MM kiserlet azt mutatta, 
hogy a meroeszkoz
sebessegetol fuggetlenul allandonak adodik a feny 
sebessege. A ballisztikus
lehetoseget mar korabban kizartak csillagaszati 
megfigyelesekkel. Igy az MM
kiserletet altalanositva eleg kezenfekvonek latszott az a 
feltetelezes, hogy
a fenysebesseg erteke nem csak abban az egy elrendezesben, 
hanem altalaban
is fuggetlen a megfigyelo sebessegetol. Ebbol, ha ezt 
tenynek fogadjuk el,
a Lorentz csoport par sorban levezetheto.>>>>>

Az erdekelne, hogy mibol vontak le ezt a kovetkoztetest!
Mindenben az indoklas erdekel, csak igy tudom megerteni es 
elfogadni.
Most megint ujra olvastam (ami tulajdonomban van) a 
Michelson kiserletet,
de azt hangsulyozza ki, hogy az eredmenytol azt vartak, 
hogy a fenysebesseg es a 
kiserleti eszkoz sebessegenek osszeadodasabol, 
interferencia eltolodast eszlelnek, 
az elorehalado fenysugar es a ra merolegesen halado 
fenysugar utelteresebol. 
A sebessegek osszeadodasat biztosra vettek, de mivel nem 
eszleltek interferencia 
eltolodast, arra kovetkoztettek, hogy nem letezik a 
fenysebessegnel nagyobb sebesseg.
En igy ertelmeztem. 
Nem igazan ertem: a ballisztikus lehetoseget mar korabban 
kizartak.

Zoli fejtegeti az elmeletet, de kesz tenyekkel dolgozik.
Pld. Az aberalt fenysebesseg = c, de miert?

Udv, Szocs.

Mindenkinek!

1.)   Kb. egy hettel ezelott olvastam az origo.hu honlapon,
hogy Amerikai csillagaszok kiszamitottak a Nap keringesii
sebesseget. Nem toltottem le, most nem talalom.
Tud valaki segiteni?    Koszonom.

2.)      Egy gondolat foglakoztat.
Az ellenfazisban levo azonos frekvenciaju hullamok kioltjak
egymast. 
Ha ket ultrahang adot, azonos frekvenciaval es fazisban 
szinkronizaltan,
vagy kozos oszcilatorral,rairanyitok fuggolegesen egy  sik 
feluletre, 
felhullammal eltolva a terben,
akkor a ket hullam ki kellene oltja egymast  (mechanikai 
hullam).
Ha azutan az egyik ado frekvenciajat modulalom pld. a 
beszed tartomanyban
tartozo frekvenciaval, amplitudoban, akkor fogom hallani a 
modulalo hangot
mimt visszavert hang? A hordozo frekvencia kioltodik.
A cel az lenne, hogy vezetek nelkul, a szomszed  haz 
falarol hang hallatszodjek,
mint Mozes hangja a csipkebokorbol. Egyelore jatek, de ki 
tudja.
Nekem nincs gyakorlati lehetosegem elvegezni ilyen 
kiserletet, de
gondolom van a vitapartnerok kozott valaki, aki megtudja 
tenni.
Olyan helyen dolgozik.
Az is lehetseges, hogy mar valaki probalta.

<<<<<<Milyen hatás okozza a Hold eltünése után a Föld 
tengelykörüli
forgásának hirtelen lassulását? Mi okozna hatalmas 
dagályokat a Hold
hiányában?>>>>>
Nem eppen a hirtelen valtozasra gondoltam

<<<Hmmmm? :)))>>>>

Aki ezt a magyarazatot hasznalja, annak hiaba mondok 
valamit,
mert meg sem halgatja. A tudomanyban is nagyon sok a Hit!
Szent es serthetetlen. Az ember nem akar elkarhozni.

Nyisd szet a korzot 100 mm-re, rajzolj egy kort , mozgo 
kozeppont
korul, majd szamitd ki a teruletet..

A hold okozza az arapalyt. Ez egy nagy energia igenyes 
jelenseg. 
Mivel a Hold okozza , a Hold kell biztositja az energiat s 
megis milyen energia aran
no meg a Foldtol valo tavolsaga. Szerintem nem a Hold az 
arapaly fo okozoja.
Minel tobb Holdal rendelkezik egy bolygo, annal gyorsabb 
tengelykoruli forgasa.
Legalabb is jelenleg.

Tehat ezek
<<<<<<Erre mondják, hogy a programozók munkaidejük nagy 
részét arra
fordítják, hogy kevesebbek kelljen dolgozniuk.>>>>>

 A programozo a programozas nehezseget szivesen valalja, es 
csinalja, decsak igy lehet eladni, tehat penz!

Udv Szocs

Sziasztok!

A megmaradasi torvenyekrol irt cikkem tovabbi folytatasara gondolva Newton
ama nevezetes elso torvenyerol akartam irni, mely szerint minden erohatas
ugyanakkora ellenerohatassal jar egyutt, vagyis ero nincs ellenero nelkul,
vagy maskeppen szolva barmely pontban hato erok eredoje nulla. Ezzel
visszajutottunk az iskolaban talan legkorabban emlitett fizikai torvenyhez,
ugyanakkor a fizikai alapelvek legmelyebb allitasahoz is eljutottunk. E
torvenynek annak idejen a suliban talan keves jelentoseget tulajdonitottunk,
hiszen nem tartozik hozza olyan keplet, amelynek bemagolasa barkinek is
gondot okozhatna, mindenesetre a legkulonbozobb megoldando feladatok
megfogalmazasaban nagyon is fontos a szerepe, minthogy a feladatban
abrazolhato erohatasoknak e torveny ertelmeben parossan kell elofordulni,
minden erohatasnak az ellenerejevel parban.

Kedves Benko Laci!

(Mivel az internetes forumokon mindenki tegezi a tobbieket, ne vedd rossz
neven, hogy kitartunk e szokas mellett.)

A kerdesfelvetesed sajnos eppen az emlitett torveny alkalmazasanak hianyabol
epitkezik, vagyis nem szamolsz azzal, hogy a centripetalis eronek is van egy
elleneroparja, es pedig a centrifugalis ero. Az elobbi a test
tehetetlensegebol adodo  kifele huzo ero, a masik a korforgasra kenyszerito
ero, amely lehet peldaul egitesteknel a gravitacios vonzas, vagy kisebb
anyagmennyisegeknel a szilard (esetleg folyekony) testeket egybe tarto
kohezios ero. Ketsegtelen, hogy a centripetalis ero egy allando kifele
iranyulo gyorsito erokent foghato fel, de ugyanez mondhato el az ellenerot
biztosito gravitaciorol, vagy a kohezios erok eredetet jelento
elektromagneses erokrol. Mivel ezek egyben ugynevezett konzervativ erok,
ezert a fennmaradasuk nem jar energiafelhasznalassal. Mivel pedig mindig
kiegyenlitik egymast, ebbol nem is keletkezhet tobblet energia, ha a
szogsebesseg allando. A forgo targyak termeszetesen jelentos energiakat
tarolhatnak magukban, de nem tobbet, es nem kevesebbet, mint amennyit
elozoleg belefektettunk a targyak megforgatasakor. A perdulet altal
kepviselt energia a befektetett energia altal no, de allando
szogsebessegnel, illetve kulso erohatasoktol mentesen nem valtozik.

Kedves S.Zoli!

Ugy latom, hogy szinte mindenben egyetertunk, csak bizonyos fogalmak
jelentese, vagy inkabb a torvenyek jelzoinek szovegezese tisztazatlan. En
mindenesetre amikor azt mondom, hogy "megmaradasi torveny", akkor ezen azt
az univerzalisan, es mindenek felett teljesulo megmaradasi torvenyt ertem,
amelynek szovegezesebe termeszetesen bele kell erteni, hogy zart
rendszerekben kulso hatasoktol mentesen ervenyes. Ezen szerintem nem is
lehet mast erteni, hiszen egy nyilt rendszer eppen attol nyilt, hogy a kulso
kapcsolatok miatt nem teljesulhetnek a megmaradasi torvenyek, magyaran
ertelmetlen barmely nyilt rendszerben megmaradasi torvenyekrol beszelni. Egy
zart rendszerben viszont a megmaradasi torvenyek a rendszer tulajdonsagait
hatarozzak meg, de nem csupan a teljes rendszer viszonylataban, hanem annak
reszleteinek egymashoz valo viszonylataban is. Ugyanis ezen megmarado
mennyisegeken a rendszer kulonbozo objektumai additiv modon osztoznak, es ha
valamely objektumra csokken ez a mennyiseg, akkor a tobbi objektum pontosan
ennyivel nagyobb mennyisegen fog osztozni. Es amennyiben elfogadjuk azt a
feltetelezest, hogy a nyilt rendszerek elvben kiegeszithetok zart
rendszerre, akkor valoban univerzalis torvenyekrol beszelhetunk.

Ettol fuggetlen, de valos, es elharithatatlan problema, hogy tokeletesen
zart rendszert nagyon nehez letrehozni, sot ugy egyaltalaban nem is
lehetseges, hogy mi kivulrol figyelhessunk egy zart rendszert, hiszen a
megfigyeles is beavatkozas a rendszerbe. Ugyanigy lehetetlen a kiserleti
osszeallitasokat teljes mertekben elszeparalni, vagyis elzarni a
kulvilagtol, vagy az egesz univerzumra vonatkozo megfigyeleseket eszkozolni.
Ennek azonban semmi koze a megmaradasi torvenyek ervenyesulesehez, vagy
predesztinalt igazsagahoz. A naprendszer objektumai szempontjabol peldaul az
arapaly erok belso erok, amelyek hiaba jarnak surlodassal, nem valtoztatjak
meg a teljes rendszer perduletet, impulzusat, energiajat, meg ha ezen
jellemzoknek a rendszer egyes komponenseire juto aranyai meg is valtoznak. A
teljes naprendszer ezen allapotjelzoi csak az univerzummal valo kulso
kolcsonhatasok altal valtozhatnak, pl. energia, es anyag kiaramlas, illetve
bearamlas, esetleg kobor egitestek hatasara. Ezek a kulso hatasok azonban
szinte kizarolag a sugarzo Napot erintik, azt is nagyreszt szimetrikusan, es
kozel egyensulyban kifele/befele (a naprendszert a tejutban tarto homogennek
tekintheto gravitaciot kiveve), igy eleg jol elszeparaltnak tekinthetjuk a
naprendszert az univerzum tobbi reszetol.

Mas:

Newton elso torvenyet azert emlitettem az elejen, mert a legtobb megmaradasi
torveny levezetheto belole. Ha egy test nekiutodik a masiknak (de a testek
megmaradnak ugyanolyan testeknek), akkor egyenlo de ellenkezo iranyu erok
hatnak az erintett testekre. Ezek az erok megvaltoztathatjak a testek
impulzusat, perduletet, energiait, de mivel egyenlo erok hatnak mindket
testre, pontosan annyival valtoznak meg impulzusaik, perduleteik, energiaik,
hogy egyuttes impulzusuk, perduletuk, energiajuk valtozatlanul megmarad.
Vagyis ez az ellenero torveny a megmaradasi torvenyek lokalis mukodeserol
szol, amely szerint semmilyen hatas nem keletkezik, es nem szunik meg, hanem
csak aramlik (kozvetitodik) egyik helyrol a masikra. A newtoni gravitacios
vonzastorveny, vagy a Coulomb ero tavolhatasai nemileg kilognak ebbol a
magyarazatbol, hiszen nem lokalisan mukodnek, hanem kepzeletbeli egyenes
szakaszokat ativelve, de a sors kulonos fordulata ugy hozta, hogy a
relativitas elmelettel a tavolhatas elve is tarthatatlanna valt, es a
korabbi tavolhatasok helyebe a terben fenysebesseggel halado, es lokalisan
hato mezok leptek, amelyek altal a ter immar onmagaban is energia (impulzus,
perdulet) hordozova lett.

Szatmary Karoly ajanlotta szinvonalas szakdolgozat igen reszletesen taglalja
a Holdal kapcsolatos kerdeseket, es sok mindenben tisztazta a korabban
felmerult kerdeseket. Azonban egy erdekes kerdest hagyott nyitva: "A
legfontosabb kérdés, amire máig nem sikerült megnyugtató választ találni,
hogy mi az oka a Naprendszer perdület- és a tömegeloszlása között meglévo
ellentmondásnak? A rendszer tömegének ugyanis több, mint 99%-a a Napban van,
míg a perdületének alig 1%-a jut rá." Erre a kerdesre nekem eleg jo mesem
van, ami egyben a Nap, illeve a Jupiter szabalytalan eloszlasu forgasara is
valaszt ad, ami Sonibat (Szocs) sem hagyja nyugodni. (Megjegyzem a korabban
kerdesesse valt dagalypupok sietesenek, vagy kesesenek kerdeseben sem
kepvisel a cikk egyseges allaspontot, de maradjunk a perduletnel.) Valojaban
nagyon egyszeru dologrol van szo, ami mar a kadak, es mosdokagylok
lefolyoinak kulonos viselkedese soran is szoba kerult. A centrikus vonzasnak
kitett vegyes sebessegeloszlasu aramlo reszecskek - amennyiben kicsi a
viszkozitasuk, vagy koheziojuk - a kezdosebesegukhoz tartozo perduletnek
megfelelo korpalya tavolsagaban igyekeznek beallni a vonzasi centrum korul.
A reszecskek alatt nagy mennyisegu (foleg hidrogen) gazt, kisebb mennyisegu
egyeb vegyes osszetetelu szilard kristalyokbol allo kodot, es esetleg jo
nehany ustokost is erthetunk, amelyek egy szupernova robbanasanak kivetett
kihult anyagai. Mivel a centrum kialakulasa elott majdnem homogen eloszlasu
szabalytalan mozgasu reszecskekrol van szo, a centrum kialakulasakor a
reszecskek sebessege egyben keruleti sebesseget is jelent, ami a centrumtol
tavolabbi reszecskeknel jelentos perduletet kepviselhet, amely energia a
korabbi helyzeti energiabol szarmazik. Minnel szabalytalanabb a
sebessegeloszlas, annal tobb az utkozes, es az utozeseknel tobbnyire egyre
inkabb atlagolodnak a kozeli reszecskek sebessegkulonbsegei. Az atlagolodott
sebessegu reszecskek termeszetesen az uj keruleti sebesseguknek megfelelo
tavolsagra kerulnek a centrumtol, mikozben egyre szabalyosabb aramlatok
alakulnak ki, megadva az egesz rendszer arculatat. A kulonbozo iranyu
sebessegek atlagolodasa utan az osszperduletnek megfelelo iranyu lapos
korong alakul ki, amelyben a centrumtol valo kulonbozo tavolsagban kulonbozo
sebessegu a keringes. A kiindulasi osszperdulet, illetve a perdulet centruma
veletlenszeruen alakul ki a kezdeti durvan tekintve homogen reszecske
eloszlas inhomogenitasainak hatasara. A centrumtol kulonbozo tavolsagu
aramlatok azonban egyre kevesbe zavarjak egymast. Bar tovabbra is sok az
utkozes, de mar egyre kevesbe eltero sebessegu reszecskek utkoznek, es egyre
szabalyosabb palyak alakulnak ki. A kialakulasi folyamat azonban nem ennyire
szabalyos, mivel a centrumtol tavolabbi anyagok nagy resze eleve lassaban
kerul be a rendszerbe, es idorol idore kisse megzavarja a belso regiokban
rendezodo folyamatot. Az ossztomeg fuggvenyeben meghatarozhato egy sugar,
amely alatt az anyagok a centrumba hullnak, illetve amely felett az anyagok
a centrumtol elkulonulo palyakra kerulnek, es onnalo bolygok anyagaiva
valnak, amelyek surusodesenel hasonlo sebesseg szerinti szelektalodas lephet
fel. A kiterjedt reszecskearamlatok savjai az arapaly jellegu erok hatasara
orvenyleni kezdenek, majd bolygokka surusodik. A centrumba kerulo, es a
centrumon kivuli keringesre karhoztatott anyagok aranya tobb tenyezotol is
fugghet. Peldaul az anyag mennyisegetol, az osszperdulet nagysagatol, a
reszecskek talalkozasi valoszinusegetol, vagyis viszkozitasatol,
surlodasatol, koheziojatol. A centrumba kerulo anyagok egyetlen kozponti
egiteste allnak ossze, de tovabbra is a nagyobb keruleti sebessegu anyagok
maradnak az egyenlitonel, mig a kisebb perduletu anyag a forgastengely kore
gyulik. Mihelyt a reszecskek osszefuggo folyekony, vagy keplekeny anyagga
allnak ossze megkezdodik az anyagok suruseg szerinti szelektalodasa is, a
nehez elemek a centrumba, a konnyebb elemek a felszin fele torekednek.
Ekkortol kezdve a belso surlodas allandoan igyekszik kiegyenliteni az
egyenlitoi gyorsabbb keringest a tengelymenti lassabb keringessel, de ez a
folyamat az egitest mereteitol, es viszkozitasatol fuggoen nagyon sokaig
eltarthat. Olyan sokaig, hogy ma is ennek a kezdeti szelektalodasnak a
hatasat velhetjuk felfedezni a Nap, es a Jupiter gyorsabb egyenlitoi
keringeseben. A gyorsabban keringo retegek a centripetalis erok miatt mindig
igyekeznek megmaradni a nagyobb atmeroju egyenlitoi regioban.

Udv: Takacs Feri