Rachelt, aki soha nem volt beteg, szornyu fogfajas kinozza, mikor
Marillaval a temetobe hajtat; folyvast kozelgo halala jar eszeben.
Most azonban Marilla rokona, Mary Keith halt meg fiatalon, tebece
vitte el. Ket arva maradt utana, akikre most Mrs. Biggins vigyaz, amig
Willy bacsikajuk meg nem jon Brit Columbiabol. Olivia es Sara
latogatast tesz Green Gablesben: Rachelt akarjak lefenykepezni a helyi
tehetsegekrol szolo cikksorozathoz. A korus karnagya orommel fogadja
oket, am amig oltozkodik, Marilla megmutatja a holgyeknek a faladikot,
ahol Rachel a regi kepeket tartja. Mrs. Lynde fiatalkori kepe mogott
Sara egy fiatalember fenykepet talalja egy hajtincs tarsasagaban;
Olivia szerint a ferfi egyaltalan nem hasonlit a boldogult Thomas
Lynde-re. Monogramot is talalnak: A. D. Sara megkerdezi Rachelt, kit
takarnak a nevbetuk - amire a holgy roppant duhos lesz. Hettynek
nyomban Ambrose Deansdale jut eszebe, aki regen udvarolt Rachelnek. Ki
gondolna, hogy meg mindig orzi azt a kepet? A temetkezesi vallalkozo,
Mr. Brabble, akitol Rachel tolgyfa koporsot szeretne rendelni
mindkettejuk szamara, latogatast tesz naluk, de Marilla elkuldi.
Beallit Mrs. Biggins a Keith gyerekekkel, s kozli Marillaval: Dorara
hajlando vigyazni, de Davy mar a sirba viszi. Miss Cuthbert rokona,
hat orizze o. A gyerekek nem akarnak elszakadni egymastol. Marilla
magahoz veszi mindkettot, bar Rachel rettenetesen fuj miattuk. Davy
tobbszor probalja felviditani, am kiserletei balul utnek ki. Marilla
vegul megszervezi, hogy orvoshoz vigyek Rachelt, addig Sara vigyaz a
gyerekekre. A szenapadlason ulve Sara elmondja, hol van az edesanyjuk:
valahol font, a mennyorszagban. Ugy kepzeli, eloszor aranylepcson
ment, azutan angyalszarnyakon szallt. Davy is szeretne ilyen
szarnyakat, hogy felrepuljon hozza es megmondja neki, jojjon haza.
Mialatt Sara elkesziti az uzsonnat, Davy kitalalja, hogyan nyeri el
Mrs. Lynde szeretetet: eltunteti Harrison folyton ott labatlankodo
disznajat, ami nagyon idegesiti a holgyet. Amikor ugyanis megkerdezte
a kotelen szarado fuzorol, micsoda, Marilla azt mondta neki, hogy
eltunteti a kover nenik hajat. Ez varazslat. Davy leveszi hat a fuzot,
s uldozni kezdi a disznot. A remult allat vegigvagtat Avonlea-n,
Rachel fuzojevel a hatan, nyomaban a Keith gyerekekkel es a bosszus
Saraval. Rachel ezek utan semmikepp sem hajlando elmenni dr. Blairhez,
de a hazbol igen, ha Marilla nem tavolitja el Davyt. Nem
kenyszeritheti, feleli Marilla, hogy valasszon kozte es a verrokonai
kozott. Rachel a Biggins-panzioba koltozik. Ezalatt Olivianak ra kell
ebrednie: valoban darazsfeszekbe nyult, amikor Ambrose Deansdale-lel
kezdett foglalkozni cikkeiben. Rachel egy izben felszolitja, hogy
vonjon vissza mindent; nem teheti, hiszen az o nevet meg sem
emlitette. Megis megteszi, kozolve, hogy Mrs. Lynde a tovabbiakban nem
hajlando felvilagositast nyujtani Ambrose Deansdale-lel kapcsolatban.
Rachel meg duhosebb. A panzioban dr. Blair kihuzza a fogat Hetty
segitsegevel, s ettol kezdve Rachel mosolygos es boldog. Am a panzio
elott megszamlalhatatlan Mrs. Ambrose Deansdale varakozik ra, mind
abban a hitben, hogy o az ur hites felesege. Rachel hazater es
bocsanatot ker Marillatol. Davy elrohan. A szenapadlas folott, a
tetoablakban talalnak ra: Sara azt mondta neki, hogy itt van a
mennyorszag, de becsapta, nincs itt semmi. Mindenki remulten keri,
hogy jojjon le. Lehuppan a szenaba, s ekkor megszolal mogottuk Mrs.
Carpenter a charlottetowni arvahazbol. Mar latja, mire ertette Miss
Cuthbert, amikor azt irta, sok mar az o koraban ket gyerek. Azon lesz,
hogy jo helyet talaljanak neki. Rachel ekkor keresetlen szavakkal
kozli, szo sem lehet rola, hogy ezeket az aranyos gyerekeket
eltavolitsak innen.
  [Marilla ezt a kijelentest teszi, amikor magahoz veszi a gyerekeket:
"Anne Shirley volt a legkedvesebb az osszes testverem kozul, nem
hagyhatom magukra az unokait." Ez akkor is tarthatatlan, ha figyelmen
kivul hagyjuk az Anne-koteteket, amelyeket nem neveztek meg a film
forrasaikent. Az elozo reszben emlites tortent Anne-rol mint a fiatal
Muriel Stacy tanitvanyarol; ez nem lehetseges, ha o Marilla testvere,
meghozza mar nagymama. Ugyanakkor a cikk Anne Shirleykent csak teljes
neven emlitheti, marpedig ha Marilla testvere, csak Anne Shirley
Cuthbertnek hivhatjak. Cafolja az ugyszinten fiatal Gilbert
megjelenese is a 3/13. reszben.]

*

  Patricia Hamiltonrol az IMDb keveset tud. Nem kozol eletrajzot, nem
mondja, mikeppen kerult a szini palyara. Filmografiaja a hetvenes evek
kozeperol kezdodik, amikor mar nem volt egeszen fiatal. Tizenhet
filmet es harom sorozatot szamlal eddig palyajan, amelyen egyaltalan
nem talalhatok foszerepek; ebbol egy sorozat es harom film folyaman
ugyanazt az alakot formalta meg.
  Mrs. Rachel Lynde egyike Avonlea legmarkansabb es legfontosabb
figurainak. Az o neve all Montgomery elso nagy regenyenek legelso
soraiban, meg joval azelott, hogy maga Anne Shirley szinre lepne. Mrs.
Lynde ott van 1985-tol 2000-ig az osszes Sullivan-fele
Montgomery-feldolgozasban, mindig Patricia Hamilton alakitasaban, es
mindig ugyanolyan, ez az igazsag.
  Ha minden adatot, amit rola tudunk, egymas melle sorakoztatunk,
ellentmondast fogunk kapni. A Varatlan utazasbol tudjuk, korulbelul
mikor szuletett Hetty es tudjuk, hogy Rachel egy evvel idosebb nala.
Ennek alapjan Rachel 1858 korul szulethetett Avonlea-ban. Am Rachel
mar Anne Shirley gyerekkoraban is idos holgykent jelenik meg, ez pedig
elvileg az 1880-as evek kozepen lehetett, Anne ugyanis velhetoen
egyidos az 1874-ben szuletett Montgomeryvel. Sara Stanley azonban ugy
ismerkedik meg vele 1905 korul, mint aki meg innen van az otvenen.
  Mrs. Lynde, tobb gyermek anyja akkor vesziti el ferjet, amikor Anne
meg lanykorat eli. Gyerekei felnottek mar, s rovidesen odakoltozik
Marilla Cuthberthez. Montgomery eredeti konyve szerint a Keith
gyerekeket ekkoriban veszik magukhoz, oket meg Anne kezdi felnevelni,
joval idosebbek tehat Sara generaciojanal. A film ezen is valtoztat,
es helyesen teszi.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Zongoraleckeket adok-veszek!

> Szerintem 5 ev mulva is erdekes lesz! :-) Meg kell nezni, mert a
> vizualis dolgokat nehez varatlanul eloadni...

  Direkt csinalod, igaz-e? En ot ev mulva se fogom latni, mert egyebet
se hallottam az ocsemtol eveken at, mint orkok, hobbitok, trollok,
sarkanyok, es ma is elofordul, hogy valami regi dobozt kinyitva
beholder ugrik elo, amit meg o felejtett ott, aztan varazsolnom kell,
hogy elkergethessem. Szoval kizarolag kivancsisagom kielegitesere
igazan elmondhatnad, mi tortenik a gyuru visszavetelekor a
Volgyzubolyban, es egyaltalan mi az a Volgyzuboly.

  Erdekes, mennyire kulonbozik velemenyunk az alabb listazott filmek egy
reszerol, mikozben masoknal mennyire egyezik.

>> Csók, anyu! (Rózsa János)
> Egynek jo, de nem nagy ugras

  Kedvelem, mert aranyos az Udvaros meg a Koltai.

>> Egészséges erotika (Tímár Péter)
>> Eldorádó (Bereményi Géza)
> Ezekez viszont nagyon szeretem!

  A Timar-filmet en is, az Eldoradot nem annyira. Megneztem mar egy
parszor, de nem sorolom kedvenceim koze.

>> Falfúró (Szomjas György)
> Hatareset

  Nem tetszett.

>> Macskafogó (Ternovszky Béla)
> Nagyon jo

  Stimmel!

>> Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta)
>> Napló szerelmeimnek (Mészáros Márta)
> Jo kis filemek!

  En idonkent odakat zengedezek Meszaros tetralogiajarol, rendszeresen
leborulva Czinkoczi elott.

>> Régi idők focija (Sándor Pál)
> IMADOM!

  Egyszer neztem meg, nem szerettem. Valoszinuleg csak focikedveloknek
valo.

>> Sörgyári Capricció (Jiri Menzel)
> Nem fogott meg annyira. Egynek jo.

  Lasd mint a Naplo. Csodalatos.

>> A szeleburdi család (Palásthy György)
> Nem egy nagy alkotas. Inkabb kellemes.

  Kellemes, igen, de gyerekfilmet maskeppen nez az ember.

>> A Tanú (Bacsó Péter)
> Nagyon klasszikus!

  Ez jo ketertelmu valasz, klasszikusan jo vagy klasszikusan rossz? :)
En kedvelem.

>> Tűz van, babám! (Milos Forman)
> Ez sem ragadott annyira magaval.

  Ezt is kedvelem, aranyosan igazi.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Az Interneten senki se tudja, hogy kutya vagy.

Én is észrevettem ezt a kis összefüggést.
Én láttam az összes Mad MAx-et és végignyomtam
az összes Fallout-ot.
Ezek tényleg nagyon alapmuvek azoknak, akik szeretik
az ilyen "mi lenne egy atomháború után?" témákat.
Nekem nagyon tetszettek a filmek. Foleg az, hogy
mivel 80-as években készültek még kevés trükk volt
bennük. Nagyon szépek az autó ütközési viselkedése.
Láccik, hogy tényleg felborítják a homokfutót. Szép.
A Fallout-ok pedig úgy jók, ahogy vannak. A Tactics
örök lakója a vincsimnek. :)) Bár a Fallout 2 szerintem
nagyon szar volt. De az 1. Azt is végignyomtam vagy 10-szer.

+Carlos+

A FILM 0092-ban irta La'ng Attila D. >:
>Ertelme azert van a
>megvasarlasanak, mert vannak, akiket erdekel, es majd azok
megnezik.

Nem feltetlenul az ertelem miatt veszik meg a teveadok ezeket a
filmeket. Ugyanis a vetitesi jogokat csomagokban aruljak, nem
vehetik meg mondjuk a Titanicot, a  Schindlert meg a Halalos
fegyver 4-et, mert azt sokan fogjak nezni, hanem azt mondja az
ugynok, hogy OK, megkapod ezeket, ha veszel hozza meg 18
negyedosztalyu sz*rt, meg 4 lejart szavatossagut. (a szamok nem
pontosak, csak hasaltam, de a tendencia ez)


                 Solya

A FILM 0092-ban irta La'ng Attila D. >:
>
>> King Kong (RTL Klub): nem latom ertelmet az ilyen regi filmek
>> megvasarlasanak.
>
>  Szent eg, ez a film 1976-os. Ez regi? Akkor otvenes evekbeli filmeket
>mar ne is nezzunk, dobjuk el?
>
>> Akarhany Oscart is kapott annak idejen, szerintem most mar mindenki
>> csak rohog rajta. Jomagam sem neztem meg, mar a bemutato is
>> nevetseges volt.
>
>  Ha nem nezted meg, hogyan tudsz rola nyilatkozni? Es miert baj, ha
>mindenki rohog egy filmen? A filmesek ezt kulon mufaj gyanant kezelik
>es vigjateknak hivjak. Mi ezzel a gond? Teljesen normalis, nezheto
>film, az unokahugom pedig nagyon aranyos. (Jessica Lange.) Te nem
>nezted meg, hat nem nezted meg. A Te dolgod. Ertelme azert van a
>megvasarlasanak, mert vannak, akiket erdekel, es majd azok megnezik.
>Most en se neztem meg, mert mar lattam ketszer. Esetleg ot ev mulva
>majd megint megnezem.
>
>> Emlekszem, hogy amikor a Titanic volt a meno, a televiziok egymassal
>> versengve adtak le a regebbnel regebbi Titanic feldolgozasokat.
>
>  Eeegen... hatha beugrik a nezo a trukknek. En egyszer be is ugrottam,
>nagy csinnadrattaval vetitette valamelyik teve a Titanicot, de gyanus
>volt, hogy nem ez az. No, sag' schon. Attol meg nem volt rossz film az
>se.
>
>> Spawn, az ivadek (RTL Klub): valoszinuleg egy ujabb filmre vitt
>> kepregeny. Nagyon lapos a tortenet, a szamitogepes figurak nagyon
>> gagyik. Tipikus peldaja a sz.r amerikai filmnek.
>
>  Nem lattam es nem is hallottam rola, de hadd adjak egy tanacsot: ha
>csinalsz valamit, csinald alaposan. Ha kritikat irsz egy filmrol,
>akkor kritizald meg, mondd el a jo es rossz tulajdonsagait, mondd el a
>rola alkotott gondolataidat, szoval legyen oka az olvasonak elolvasni,
>amit csinalsz. Ez a harom sor kutyafule, es a tobbirol se irtal
>bovebben. Az egyiket letoltad, a masikra azt mondtad, otos, de ez nem
>kritika. Jo dolog pedig kritikat irni, en is szeretem. Erdemes
>probalkozni vele.

Kedves Attila!

Az elozo levelemben kulon kihangsulyoztam, hogy csak nehany szot irok a
filmekrol. Nem kritikat akarok roluk irni, hanem csak nehany benyomast. Amit
jonak talalok, akkor igyekszem par szoban kiemelni, mit talaltam benne
jonak, ugyanigy a rosszakkal is.  Szo sincs kritikarol. Azert koszonom a
tanacsot, de a kritikat meghagyom olyanoknak, akik jobban ertenek ehhez,
mint peldaul te. 

A King Konggal kapcsolatban is felreertettel. A King Kong eredetileg
szerintem kalandfilmnek keszult. A nevetseges jelzot en az akkori technikai
megoldasokra ertettem, amelyek a mai szemmel nezve mar nevetsegesnek hatnak.
Gondolom te se nagyon nezel megy egy osregi japan Godzilla filmet (rengeteg
ilyen volt), eppen az elavult technikai megoldasok miatt. Orulok, hogy
megvedted a filmet, biztosan sokan egyetertenek veled, de szerintem az en
velemenyemet is osztjak paran.

A regi filmeket en is nagyon szeretem. A regi jelzo ismet az elavult
technikakra vonatkozik, szo sincs arrol, hogy az ertekeket kepviselo regi
filmeket a sutba kellene doni. Jomagam rajongok peldaul Luis Bunuel korai
filmjeiert, es szeretem Buster Keatont is stb. 

Kedves Lista!

Ugy gondoltam, hogy mivel vege a vizsgaidoszaknak, es van idom tevet nezni,
jobban odafigyelek miket adnak a teveben. Ha zavar titeket, hogyha leirom,
milyen benyomasok ertek, nyugodtan szoljatok, es en abbahagyom.

--
Udv:
Remykris

Lang Attila levelebol a film #92-ben:
"> gagyik. Tipikus peldaja a sz.r amerikai filmnek.

  Nem lattam es nem is hallottam rola, de hadd adjak egy tanacsot: ha
csinalsz valamit, csinald alaposan. Ha kritikat irsz egy filmrol,
akkor kritizald meg, mondd el a jo es rossz tulajdonsagait, mondd el a
rola alkotott gondolataidat, szoval legyen oka az olvasonak elolvasni,
amit csinalsz. Ez a harom sor kutyafule, es a tobbirol se irtal
bovebben. Az egyiket letoltad, a masikra azt mondtad, otos, de ez nem
kritika. Jo dolog pedig kritikat irni, en is szeretem. Erdemes
probalkozni vele."

Elvben egyetertek vele, de szerintem ne mondd mar meg a listatagoknak,
hogy mit irjanak... Ha csak ez a 3 sor telik tole, az is egy velemeny...

Azert ez nem Lang Attila levlista... nem?
:)))

Bocs, hogy kozbekotyogtam, de a szolasszabadsagra mindig is
erzekeny voltam... Filmekrol majd ha tobb idom lesz nezni oket...
:(((
Most csak titeket olvaslak... Erre meg jut...

joNEs


**********************************************************************
The information contained in this message or any of its attachments may be conf
idential and is intended for the exclusive use of the addressee(s). Any disclos
ure, reproduction, distribution or other dissemination or use of this communica
tion is strictly prohibited without the express permission of the sender. The v
iews expressed in this email are those of the individual and not necessarily th
ose of Sony or Sony affiliated companies. Sony email is for business use only. 

This email and any response may be monitored by Sony UK.
(05)
**********************************************************************