1. |
A tavolsag nem ok, hanem indok - Tamasnak (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
2. |
Tehetseg - Gyaponak (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: A kapcsolat vedelme - Nolannak (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
4. |
vasalas (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
5. |
Re:definicio (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
6. |
Pop, csajok, satobbi (mind) |
90 sor |
(cikkei) |
|
+ - | A tavolsag nem ok, hanem indok - Tamasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamas!
> Az ilyen egymasert valo lemondasokat nem szabad a masik
> fejehez vagni. Plane nem szabad ugy felfogni, hogy
> ezzel a masikhoz vagyunk lancolva.
Attol fugg, hogy mirol kell lemondani. Mondok egy peldat: keresztapam
fiatal koraban basszusgitarozott es egy korusban enekelt is. A
korusban megismert egy lanyt, o lett a keresztanyam. (megj.: nem
vagyok megkeresztelve, ugyhogy valojaban csak a nevado szuleim ok, de
en ugy szoktam meg, hogy keresztszuloknek nevezem oket). Egyszer csak
a keresztanyam kilepett a korusbol, kerte keresztapamat, hogy tegye
azt o is, valamint kerte arra is, hogy hagyja abba a gitarozast.
Keresztapam a kapcsolatuk es a bekesseg erdekeben abbahagyta mind a
kettot. Felneveltek az unokatestveremet, felepitettek egy hazat es
egyszer csak nagy hirtelen (am annal huzamosabban) keresztanyam
elkezdte keresztapamat megcsalni. Addig-addig, hogy vegul elvaltak.
Keresztapam basszusgitarja pedig ott porosodik a sarokban, neha
eloveszi es rettentoen sajnalja, hogy abbahagyta a gitarozast a
kapcsolat erdekeben - mert most legalabb az megmaradt volna neki. (Az
meg csak a sors ironiaja, hogy keresztapam azota ujra megnosult,
keresztanyam pedig egyedul siratja a multat).
De meg ha nem is valtak volna el, akkor is helytelenitem azt, hogy
egyik ember megszabja a masiknak az almait, vagyis lancra koti.
Persze, nem vaghatja a masik fejehez, hiszen o volt a megalkuvo ...
> Azonban az almok es szabadsag utani vagyakozas egy hatar folott a
> tars mellozeset jelentheti. En ugy gondolom, hogy az altalam korabban
> vazolt eset, amikor a lany hosszabb idotartamra kulfoldre utazik,
> surolta ezt a hatart.
Nem feltetlenul. Mint leirtam a fiu is megprobalhatott volna a lany
utan menni es letezik level, telefon, emil, es vonat es auto es
repulo es barmi, amivel a masik utan lehet menni (akar meg ha csak
par napra is). En ugy gondolom, hogy az altalad felvazolt esetben nem
ez lehetett a fo problema. Csupan ez volt az egyetlen, amit a fiu
eszrevett. Ha a lany valoban nem szereti, akkor teljesen mindegy,
hogy surun talalkoznak vagy ritkan, elobb-utobb kibujik a szog a
zsakbol. Az utazas nem ok volt, hanem indok - szerintem.
> Mire gondoljon az a fiu, aki ugy latja hogy a lanynak
> nem jelent komoly gondot nelkule letezni ? Nem gondolhat
> erre az a fiu akinek baratnoje hosszu idore kulfoldre utazik ugy,
> hogy ekozben biztos hogy nem vagy nagyon ritkan talalkozhatnak ?
> Igazabol ez volt az a kerdes amire a valaszt probaltam keresni
> azzal a mar regen bekuldott levelemmel.
Most megint mondok egy peldat: egy ismerosom (fiu) evek ota egyutt
elt egy lannyal. Egyszer csak kezdett romladozni a kapcsolatuk -
valahogy ugy belolrol rohadt az egesz - de nem voltak hajlandoak
errol tudomast venni -> a fiu szerelembol, a lany erdekbol. Egyszer
csak a lany kijelentette, hogy egy Budapesti foiskolara jelentkezik
tanulni (kovetven a legjobb baratnojet). A fiu ezen kiakadt es sokat
gyotrodott azon, hogy ha elutazik a lany, akkor meg fog romlani a
kapcsolatuk, utjaik elvalnak. Mondtuk neki, hogy nem azert fognak az
utjaik elvalni, mert messze lesznek egymastol, hanem azert, mert
amugy is halodo mar a kapcsolatuk, ez csak egy kegyelemdofes lenne
neki. Vegul a lanyt nem vettek fel a foiskolara. A fiunak nagy ko
esett le a sziverol. Mit ad Isten: nehany honap mulva szakitottak!
Ugyanez tortent volna a te ismerosoddel is szerintem. Ha a lany nem
szereti igazan, akkor se itthon, se Finnorszagban nem szereti igazan.
Ha pedig igazan mely a szerelmuk, akkor tobb eves hadifogsagot is
kibir husegesen ...
A tavolsag elmelyiti az igazi szerelmet es megoli a valotlant.
Szia:
Ivett
|
+ - | Tehetseg - Gyaponak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gyapo!
> >hogy honnan van neki ennyi turelme, akkor mindig azt mondta: "Egy
> >igazi no mindent kibir". Ezt a fajta turelmet szeretnem megtanulni.
> Ez tetszett. Mindig melegseg ont el, ha a nokrol ilyet olvasok.
Egeszsegedre valjek a melegseg.
> Ami a megtanulast illeti, aligha fog menni. Nonek szuletni kell.
En nem azt irtam, hogy azt akarom megtanulni, hogyan kell nonek lenni.
Azt en tudom, valoban nonek szulettem, ahogy irod. En a turelemrol
beszelek. Akar irhattam volna azt is, hogy Torok Peter turelmet
szeretnem megtanulni - azt lehet, hogy jobban ertetted volna. Vagy
talan ugy gondolod, hogy a turelem csak a nok tulajdonsaga lehet?
Erdekes azert amit irsz (a szokasos kotozkodeseden tul ...), hogy
ugyebar "nonek szuletni kell" -> mint egyfajta "tehetseget", ugy
irod te azt, hogy "no". Jol latom? Ez esetben azt tudom meg mondani,
hogy nagyon sok ismert, nagyrabecsult muvesz van (festok, irok,
zeneszerzok stb.) akiket tanaraik tehetsegtelennek tartottak
(visszamaradt eletrajzaik alapjan tudhatjuk), am a szorgalmuk akkora
volt, hogy a kitarto tanulas, utan mar kevesen tudtak volna
megmondani, hogy tehetseguk nincs, "csupan" a szorgalmuk vitte oket
elore. Alabecsulod vajon a szorgalmat? Es hadd peldalozzak ismet az
enektanarnommel. Azt mondta nekem a felvetelin, hogy van tehetsegem
az enekhez (nyilvan, hisz maskeppen fel sem vettek volna). Minden
oram ugy kezdodik, hogy megkerdezi, hogy mennyit gyakoroltam amiota
nem talalkoztunk es mindig azt mondja, hogy a tehetseg szorgalom
nelkul semmit sem er. Igy, ha te mint tehetseget iteled meg azt, hogy
milyen "nonek lenni" tehat, hogy azt nem lehet megtanulni (habar meg
mindig kotom az ebet a karohoz: en a turelmet akarom megtanulni,
egyebkent _nonek szulettem_) akkor azt mondom, hogy ehhez is keves a
puszta tehetseg. Kell hozza tanulni. Ha az adott holgyemenyt (akirol
olvasvan melegseg ontott el teged) csakis es kizarolag ferfiak
neveltek volna es egesz eleteben egyetlen novel sem talalkozik, akkor
keves lett volna a "tehetsege" ahhoz, hogy "igazi no" valjon belole.
Minden szerephez szukseg van tanarokra, tanulasra es gyakorlasra is.
Onmagaban: "nonek szuletni" keves.
Szia:
Ivett
|
+ - | Re: A kapcsolat vedelme - Nolannak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ivett:
>A kedvesem azt szereti rajtam aki en vagyok, nem pedig a
>tulajdonsagaim tomkeleget. Szoval az Ivettet szereti bennem.
>Lehetseges az, hogy valaki meg nalam is Ivettebb? ;)
Szerintem ez tevedes. Ha veszunk egy embert es megnezzuk hogy mit tud
szeretni egy masikban, akkor azt latjuk, hogy vannak dolgok amiket
szeret
es vannak amiket nem. Ugy keres part maganak, hogy a leheto legtobb
olyan
tulajdonsaggal rendelkezzen amit szeretni tud, es a leheto legkevesebb
olyannal amit nem. Es persze mindig lehet egy masik ember olyan, hogy
meg
tobb szeretheto tulajdonsaggal rendelkezik. Tehat ha ugy tetszik, lehet
nalad Ivettebb valaki, ha a 100% Ivettseg a baratod izlesenek
tokeletesen
megfelelo no.
>Ha valaki nalam Ivettebb ;) akkor az a "nalamisivettebb" lany tudna,
>hogy mire szamitson: az utolso csepp veremig harcolok a paromert!
Ez mindig jol hangzik, csak sokszor keves. Be kell tudni latni, hogy
vannak
nalunk erosebbek, akikkel szemben a harc nem lehet eredmenyes.
>amitol fel az ember, amire var, az megtortenik. Tehat nem fogok
>ilyeneken gondolkodni es ilyen feltetelezgetesekkel megmergezni a
>mindennapjaimat.
Akkor valoszinuleg nem kersz tetanusz oltast sem ha megserulsz, gamma
globulint sem, ha a kedvesed fertozo majgyulladast kap, mert minek
foglalkoznal ilyen gondolatokkal. Nem vagy te egy kicsit szuklatokoru?
Netalan cso"lato? Majd meglatjuk mi lesz ha mar beutott a krach? Elobb
meglatjuk kibirja-e a fal az ostromot, aztan ha nem akkor majd
buslakodunk?
>befoltozni az esetleges hianyossagokat. De nem fogok allandoan attol
>rettegni, hogy nehogy elsullyedjen!
Atestel a lo tulso oldalara, nem rettegni kell hanem karbantartani. A
karbantartas nem mergezi a mindennapokat.
Udv.:
|
+ - | vasalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ivett:
>Igen, ebben _igazad van_, am a pelenkakat es a konyhai torlokendoket
>ritkan hasznaljak ruhazkodasra :)
>Oltozkodesrol volt szo, bar kotozkodhetunk is, ha gondolod ... ;)
Vasalasrol volt szo. A fertotlenito hatas akar egyes ruhadaraboknal is
fontos lehet, de a kulso megjelenes szempontjabol sem lenyegtelen. Egy
vasalt oltony es egy gyurott oltony ossze sem hasonlithato, de az inggel
is
ugyanez a helyzet.
Ha valamivel nem ertek egyet, az meg nem foltetlenul kotozkodes.
Tehat vasalasrol _es_ oltozkodesrol is volt szo. Akkor most te jossz.
:-)
Udv.:
|
+ - | Re:definicio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
A RANDI 2230-ban irta :
>rockzene = a szorakoztatoipar azon aga, amely a loser
>munkasfiatalok zsebebol szedi ki a kiszedheto penzt,
Azt szeretnem kerdezni, hogy miert loser?
--
Minden jot, Fekete Zoltan
|
+ - | Pop, csajok, satobbi (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok Randisok !
Gondolom ilyen szep idoben ugyis csak nagyon keves level
irodik, ezert idezek Nektek par sort Nick Hornby:
"Pop, csajok, satobbi" c. konyvebol. Szerintem klassz konyv.
A fohos egy 35 ev koruli fiatalember (dzsaszt lajk mi:-),
akinek egy lemezboltja van London kulvarosaban. Ket segedje:
Barry es Dick. Rob -ot nemreg hagyta el a baratnoje (Laura)
egy masik ferfi miatt, de meeg talalkoznak ...
Ime:
" Miota csak megvan a boltom, probaljuk elpasszolni egy Sid
James Experience nevu egyuttes lemezet. Rendszerint megvalunk
az eladhatatlan arutol - learazzuk tiz pennyre vagy
kidobjuk -, de Barry szereti ezt a lemezt ( van belole ket
sajat peldanya arra az esetre, ha az egyiket kolcsonkerne
valaki, es elfelejtene visszaadni ), azt mondja, ritkasag,
es egy napon valakit nagyon boldogga teszunk vele. Igazabol
persze ez mar vicc lett kozottunk. A rendszeres vasarloink
erdeklodnek a "Sid James" egeszsege felol, es baratilag
megpaskoljak, ha beleutkoznek keresgeles kozben. Sot neha
odahozzak a pulthoz, mintha szandekukban allna megvasarolni,
"Csak vicceltem", mondjak, es visszateszik a helyere.
Aztan egy pentek reggel egy srac, akit meg sohasem lattam,
a "Brit Popzene S-Z" polcon keresgel, es egyszer csak boldogan
felszisszen, a pulthoz szalad, mellehez szoritva a Sid James
lemezt, mintha attol felne, hogy valaki kikapja a kezebol.
Eloveszi a tarcajat, es fizet, lazan leperkalja a het fontot,
eszebe sem jut alkudozni, szemmel lathatoan nem fogja fel
tettenek jelentoseget. Engedem, hogy Barry szolgalja ki - nagy
pillanat ez az eleteben -, mi pedig Dickkel lelegzetunket
visszafojtva figyeljuk a jelenetet; olyan ez, mintha bejott
volna valaki, leontotte volna magat benzinnel, aztan elovenne
egy doboz gyufat a zsebebol. Nem veszunk levegot, csak nezzuk,
ahogy felgyujtja magat, s amikor elmegy, csak nevetunk boldogan,
onfeledten. Mindannyian erore kapunk ettol: ha lehetseges, hogy
valaki csak ugy besetal es megveszi a Sid James Experience
albumot, akkor barmikor barmi jo tortenhet az emberrel.
Laura megvaltozott, miota utoljara talalkoztunk. Reszben a smink
teszi: munkaba kifesti magat, es igy kevesbe tunik faradtnak,
nyuzottnak. Osszeszedettebb. De nemcsak errol van szo. Valami
mas is tortent, talan tenylegesen, talan csak a fejeben. Barmi
is az, latni valo, hogy ugy gondolja, uj szakaszt kezdett az
eleteben. Na ne ! Nem fogom en azt olyan konnyen megengedni.
Egy barba megyunk a munkahelye kozeleben - nem kocsmaba, hanem
barba, ahol baseballjatekosok kepei vannak a falakon, es az
etlap kretaval van felirva egy tablara, es szembetunoen
hianyoznak a sorcsapok, es az oltonyos emberek uveges amerikai
sort isznak. Nincs valami teli, es hatul ulunk le egy bokszban,
ahol senki sem zavar.
Es akkor Laura lazan megkerdi, hogy "Na, hogy vagy?", mintha
tenyleg abszolut nulla lennek a szamara. Motyogok valamit, es
tudom, hogy nem leszek kepes turtoztetni magam, hogy tul gyorsan
eloallok vele: es tessek, puff neki:
- Lefekudtel mar vele? - Kesz, vege.
- Ezert akartal talalkozni velem?
- Hat, mondjuk.
- O, Rob!
Azonnal szeretnem meg egyszer feltenni a kerdest; valaszt
akarok, nem pedig egy ilyen "O, Rob!" -ot meg szanakozo pillantast.
- Mit akarsz hallani?
- Hogy azt mondd, hogy nem, es hogy ez legyen az igazsag.
- Nem tehetem. - Es mikozben ezt mondja, ram se bir nezni.
Belekezd valami masba, de en nem hallom; kint vagyok az utcan,
lokdosodom a sok oltony meg esokabat kozott, duhos vagyok es
rosszul erzem magam es megyek haza, hogy meghallgassak meg egypar
hangos, duhos lemezt, amitol jobban leszek.
Masnap reggel bejon ugyanaz a srac, aki megvette a Sid James
Experience lemezt, hogy kicserelje. Azt mondja, nem az, aminek
gondolta.
- Miert, mit gondoltal, micsoda? - kerdezem.
- Nem is tudom - mondja. - Valami mas. - Vallat von, es zavartan
nez hol ram, hol Dickre, hol Barryre. Mind ot bamuljuk, dobbenten,
osszetorten.
- Vegighallgattad? - kerdezi Barry.
- Hat, a masodik oldal feleig. De nem tetszett.
- Menj haza, es probald meg megegyszer - tanacsolja Barry
ketsegbeesve. - Tuti, hogy megszereted. Minel tobbet hallgatod,
annal jobb lesz.
A srac megrazza a fejet. Eldontotte, es kesz. Valaszt egy
hasznalt Madness albumot, en pedig visszateszem a Sid James
Experience -t a polcra."
nolan
|
|