Hello,

>Felado : La'ng Attila D.
>E-mail :  [International]
>Temakor:  ( 25 sor )
>Idopont: Wed Apr 10 18:03:21 CEST 2002 NYELV #90
>> Gondolja azt egyszeru elmejevel Lang Attila. Honnan tudhatod te,
>> hogy nekem mi a sertes? Te is azok koze az emberek koze tartozol
>> biztos, akik tevedhetetlen pontossaggal meg tudjak mondani, hogy
>> masoknak mi faj, mi szamit sertesnek.
>  Jól van, Awender, teljesen igazad van. Visszavonom. Nekem például az
>számít sértésnek, hogy ok nélkül felpaprikázva beszélnek emberekkel,
>függetlenül attól, hogy az illető a testvérem vagy egy először látott
>vadidegen. Idegesít.

Nincs igazam, csupan elmondtam, hogy engem sert, ha valaki zaszlos
eszperantistanak kepzel, csak azert mert ismerem a nyelvet. Ennyi, nem tobb.
Paprika lehet hogy volt a dologban, hiszen eloszor le-zaszlosoztak, kesobb
pedig te a "csihajd" szot hasznaltad ram, amit lovaknak, kutyaknal szokas. 

>  Mondd, Awender, hol tartózkodsz Te jelenleg? Azért kérdezem, mert van
>rá egy-két eset, hogy valaki .de végű címről ír és mégse
>Németországban tartózkodik. Ugyanis pontosan olyan harapós és nyűgös
>vagy, mintha itt lennél Magyarországon. Itt most mindenki az, ezért

Nos, koszonom a bizalmat :). Kerdezd meg a nyelv listat, vagy olvasd el az
elso szamtol a hozzaszolasaim. Igen, harapos es nyugos is vagyok, mint
minden mas ember is neha. Ha vmi nem tetszik, akkor megmondom kereken.

>  Azt javaslom, ha Németországban élsz, vedd tekintetbe az ide küldött
>leveleidnél, hogy most eléggé beszámíthatatlan ez az ország. Tisztelet

Ide?????????????????????????????????????????????????????

Internetes levlistanal ilyen nincs, felejtsd el. 

Udv,

awender

Hello,

>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Bocsa'nat ( 11 sor )
>Idopont: Wed Apr 10 19:23:31 CEST 2002 NYELV #90
>Nem volt célom, hogy megsértselek, ha így történt volna, most 

Koszonom. Akkor fatylat ra.

Udv,

awender

MÁRTONFI ATTILA

> Más. Valakivel kicsit összevitatkoztam a Machu Piccu név kiejtésével
> kapcsolatban. Kíváncsian várom, hogy valójában a [macsu picsu],
> [macsu piccsu] vagy a [macsu pikcsu] a helyes kiejtés.

  A pontos névalak Machu Picchu. Ez spanyol helyesírással van, márpedig
a spanyolban nincsen hosszú cs. Egy spanyol azt, hogy "locchan", nem
loccsannak, hanem lokcsannak olvasná, mert hosszú cs nincsen, a c
ejtése pedig mássalhangzó előtt k. Tehát macsu pikcsu.
  Az persze nincs kizárva, hogy eredetileg a nevet úgy ejtették, hogy
bumbum fityfiritty, és a spanyol hódítók ezt nem tudták pontosan
lejegyezni, így lett Machu Picchu. Nem ez lenne az egyetlen eset.
Teszem azt, Közép-Amerika tele van olyan nevekkel, mint Teotihuacán,
Huehuetenango, Ahuachapán, Huíla stb., Mexikó térképéről százával
lehet találni. Ezeket persze mindenki úgy ejti, hogy teoti-h-u-a-kán,
holott a spanyolban a "hu" magánhangzó előtt w-nek ejtődik, de a w
hangra a spanyol helyesírásnak nincs más betűje. Ezért írják így, csak
hát erről a spanyolul tudókon kívül alig tudja valaki, hogy kell
ejteni.

FERENC

> (A te'rgyem a hazastarsam novere [ebbol ered a nagymamam te'rgye
> kifejezes, aminek semmi koze sincs a te'rd nevu testreszhez, de a
> ketto megis keveredik, lasd: a nagyagyam te'rgyekalacsa], a noverem
> ferje a re're,, mig a hazastarsam fivere a su:vem. Tehat az
> angyomnak suve vagyok, a tergyemnek viszont rere.)

  Én ezeket a szavakat életemben nem hallottam, pedig azt hittem, tudok
magyarul. Milyen nyelvjárás ez?

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
OBELISZK = Kozszemlere allitott haremholgy.

A NYELV 0090-ban írta :
>a noverem ferje a re're,, mig a hazastarsam fivere a su:vem.
Lehet, hogy létezett ilyen használat is, de tipikusan azt szokás mondani,
hogy a német eredetű sógor szó váltotta ki a latin eredetű rért, ami pedig
a török eredetű süvet. 

Üdv: Attila

Kedves Attila!

hix.nyelv #90, Mártonfi Attila:
> Kíváncsian várom, hogy valójában a [macsu picsu], [macsu
> piccsu] vagy a [macsu pikcsu] a helyes kiejtés.
A [macsu pikcsu] a helyes. Vö. a <http://guiadelcusco.perucultural.
org.pe/aventu55.htm> oldal, amely ezt írja "Machu Picchu (en quechua 
Machu Pikchu, que significa 'cima vieja')", azaz 'Machu Picchu 
(kecsuául Machu Pikchu, amely "öreg csúcs"-ot jelent)'. Továbbá: a 
<http://www.andes.org/q_vocab2.html>; címen található kecsua 
szólistában láthatjuk a 'hair; cabello; szőr' szó kecsuául "chujcha" 
[csuHcsa] ("H" = APhI [x]) vagy "chukcha" [csukcsa]. Ugyanezt a 
[H]~[k] váltakozást találjuk meg a (spanyolos helyesírással írt) 
"n~ucchu" ~ "n~ujchu" növénynév (Salvia oppositiflora, egy 
zsályafajta) esetén, vö. <http://www.minedu.gob.pe/web/el_ministerio/
el_ministerio/proyectos/worldlink/worldperu/c99/src/nucchu.html>, 
ahol a lap címében "cch"-s írásmód van, a szövegben pedig már "jch" 
[Az oldal most elérhetetlen, de a Google-lal a "nucchu salvia"-ra 
keresve a szinopszisa még feljön]. Ugyanez figyelhető meg ebből a 
növénynévből keletkezett földrajzi nevek esetén, vö. "Nujchu" 
<http://w1.403.telia.com/~u40309289/bolivia/chuquisaca.htm>;, de 
"Nucchu" <http://www.pe.net/~latino/sucre.htm>;. Egyébként a Magyar 
Nagylexikon és az American Heritage Dictionary <http://www.bartleby.
com/61/94/M0009400.html> is hozza a [kcs]-s ejtést. Mellesleg a 
spanyol helyesírási szabályok alapján is [kcs] ejtés jön ki: ebből a 
szempontból pregnáns a zsályaféle nevének "nujchchu" írása a 
<http://200.48.26.79/bibvirtual/libros/Quimica/pigmentos/
benzoquinonas.htm> oldalon: itt a spanyol ajkú szerző a "ch"-t "chch"-
ként és nem "cch"-ként kettőzte.

> hogy én melyiket tartottam jónak, azt egyelőre nem árulom el
Késő bánat ... :-) Már korábban elárultad itt. De a fenti véleményem 
ettől független.

> Készítettem egy unicode-os fontot ... örömet szerezne nekem, ha
> hibákra, hiányokra mutatna rá. 
Megnézem, bár nem vagyok magyar nyelvész (a kifejezés egyik 
értelmében sem).

Kedves Attila!

hix.nyelv #90, Láng Attila D.:
> Pardon, emlékeim szerint h van az olaszban, csak szó elején nem ejtik.
> Vagy szó közben se ejtik? 
A "h" az olaszban teljességgel olyan grafikai elem, mint a te "x" 
jelölésed az eszperantó írásodban: egyrészt jelzi, hogy a "c", "g", 
nem affrikálódik "e", "i" előtt (az eszperantó "ke" egyik előzménye 
az olasz "che" /ke/ szó), másrészt azonos hangzású szavak között 
biztosít, pl. /anno/ = "anno" 'év' ~ "hanno" 'nekik van' < "avere" 
'bír(tokol)ni'.   

> De hát meg lehet tanulni. Egyetlen világnyelv sincsen, aminek a
> megtanulásához ne kellene ismeretlen hangokat elsajátítani 
A kettő ("h" ~ "h^") közül az egyiket elfogadhatónak tartanám, de 
jelentős nyelveken egyik hang sem létezik. Ilyenkor nem csak az adott 
hangot kell megtanulni, hanem a kettő közti különbségtételt is. Nem 
látom be, miért kellene ilyesmit forszírozni. Ehelyett inkább el 
kellene távolítani a "h^" fonémát, elvégre _tervezett_ nyelvről 
beszélünk: még történelmi-kulturális okok sincsenek, ami ezt 
meggátolná.   

> Többféle koncepció létezik; ezek egyike a SCM (Nagy Károly Társaság)
> által felvetett gondolat. 
Az EU problémája súlyos. De az általad vázolt megoldás csak a 
tárgyalás problémáját oldjaná meg. Vannak még további gondok is: az 
EU tagállamának bármely dokumentuma érinthet minden EU-s polgárt, 
tehát egy feröerit sem lehet attól elzárni, hogy megismerhessen 
tetszőleges szárd nyelven publikált anyagokat. Ehhez a tagországok 
belső kommunikációját is többnyelvűvé kellene tenni: az ország 
hivatalos nyelve(i) mellett minden dokumentumot el kellene készíteni 
egy "P-nyelven" is. Ugyanakkor, ha ez tényleges kétnyelvűséget 
jelent, akkor az EU hátrányba kerül más térségekkel szemben, mivel az 
emberi fordítás jelentősen megdrágítja az információ előállításának 
fajlagos költségét. A megoldás tehát a gépi fordítás lenne: egy olyan 
szoftver, amely egy adott idiómát "P-nyelvre" fordít és viszont. 
Ehhez a "P-nyelvnek" a lehető legtorzításmentesebbnek kellene lennie. 
Nos, az eszperantó jelenleg nem ilyen nyelv. Ahhoz, hogy a célra 
használhatóvá tegyük, meg kell reformálni. És ez hasonló skizmához 
vezetne, mint 1907-ben az "Esperanto reformita", vi. a mai "ido" 
megjelenésekor történt. Az eszperantó mozgalom elzárkozása a reformok 
elől ugyanolyan csapda lett mára, mint az ido kezdeti nem szűnő 
önreformja. Így az eszperantó csak egyik a rivalizáló aspiránsok 
közül, ráadásul hátrányból indul, mivel a többieknek már félkész 
SYSTRAN-moduljaik vannak, míg az eszperantó a távlati tervekben sem 
szerepel, sőt az EURODICAUTOM-ba sincs bevonva, vö. 
<http://europa.eu.int/comm/translation/en/eyl/mtfullen.pdf>;. Én magam 
úgy vélem, hogy az angol-francia kettős igen elhúzott, nyomukba már 
csak a német-spanyol páros érhet: így ez a négy nyelv lehet az EU 
jövőbeni hivatalos kommunikációs eszköze, a többiek pedig 
belenyugodnak ebbe.  
[Hogy oldjam a komolyságot] Egyébként meg úgy néz ki, hogy igaza lesz 
annak az eszperantó vitairatnak, amit a minap olvastam, abban, hogy 
felsorolta a riválisok közt a "klingon"-t. Már akadémiájuk is van, 
fordítják a Harry Pottert <http://www.kli.org/QQ/QQ0008.html>;, egy 
fokkal internacionalistább, és sokkal több megtanulható laringális 
hang van benne, mint az eszperantóban; szóval ideálisabb EU-beli 
összekötő nyelv, mint az eszperantó :-)))   

> Mit szólsz a grúz mszhverpli szóhoz?
Ezt még éppen kimondom, mert csupa réshangból áll [ámbár egy grúz nem 
biztos, hogy megértené], de a "vprckvni" '(éppen) hámozom' szó már 
nem megy: az ilyemikről már kétéves koromban lekéstem (ekkora szűnik 
meg az ember korlátlan fonetikai adaptációs képessége). Ennek 
ellenére, gondolom, egy grúz azt mondaná, amit te az olaszoknak: "de 
hát meg lehet tanulni".

> No, hát a kpngmiben vokális p-t kell ejteni
A hangzósság és a vokalitás (>szillabikusság) összefügg, a /p/-t, a 
legkevésbé hangzós hangok egyikét nemigen lehet szillabikusan ejteni, 
már a réshangok is kérdésesek ebből a szempontból.

> Gyanítom, hogy Baramisati egy másik tevére gondolt, aminek két ékezet
> van a nevében. 
Most hogy mondod, lehet; nekem meg sem fordult a fejemben ez a 
lehetőség.

> Lásd a motorkerékpár latin nevét ezt rövidebben nem lehet mondani
> latinul. 
Györkössy ragaszkodik a latin közmondásos tömörségéhez, így ő 
szótározza az "autobirota"-t is. Érveddel: "a phon szó görög, nem 
latin" nem érthetek egyet, mivel még a centúriók latinja is tele volt 
görög jövevényszavakkal, pl. "centrum" < "kentron". De hallottuk itt: 
a latin a Vatikánban beszélt nyelv, így szüksége van a nyelvújításra, 
mint baramisati pidginjének: emiatt már nem a centúriók nyelvállapota 
a viszonyítási alap.

>Az altalad ismert nyelvjarasban! Mas nyelvjarasban >viszont az angyom a fivere
m felesege. 

Végülis lehet, hogy erröl van szó, mivel édesapám
fivérének feleségét hivtam igy. Lehet, hogy csak
átvettem az apám által használt megszólitást,
szüleim pedig nem javitottak ki:-(.
Gábor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biolpc09.unifr.ch)

>Pardon, emlékeim szerint h van az olaszban, csak szó elején nem ejtik.
>Vagy szó közben se ejtik? Már meg nem tudnám mondani.

h _betu_ van, de h _hang_ nincs. Szokasos helye a c, illetve g es az e,
illetve i kozott, ha azt akarjuk, hogy k-nak, illetve g-nek, ne pedig
cs-nek, illetve dzs-nek ejtsuk. Ami a szavak elejet illeti, szokezdo h betu
csak az avere = birni ige negy alakjanal van (ho, hai, ha, hanno). Ez
tortenetileg indokolhato, de a fo indok az, hogy ne tevesszuk ossze oket az
o, ai, a, anno szavakkal. (Na persze, idegen tulajdonnevek es a beloluk
kepzett szavak eseten is, pl. hegeliano = hegelianus.)

>Valakivel kicsit összevitatkoztam a Machu Piccu név kiejtésével
>kapcsolatban. Kíváncsian várom, hogy valójában a [macsu picsu], [macsu
>piccsu] vagy a [macsu pikcsu] a helyes kiejtés.

Termeszetesen Machu Picchura gondolsz. Helyes ejtese: [macsu pikchu]. A
Picchuban ugyanis a ch a cs, az elotte allo c pedig k. A spanyolban nincs
olyan teljes hasonulas, mint az olaszban.

Ferenc