1. |
hianyos ragozasu igek (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
2. |
Unnepeink (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Szent Jobb vs. szent jobb (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Cicero motorbiciklije (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Vago P., 0680 (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: nyajas (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: kot-kat... (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: roman nyelv (+ magazas) (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
9. |
Re[3]: szegfuvet, vasalovat (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
10. |
pajtas (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
11. |
Ezek a franya nyelvek... (mind) |
48 sor |
(cikkei) |
|
+ - | hianyos ragozasu igek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A csuklik és a vedlik igéknek nem tudok felszólító módú alakjukról. Azt
hiszem hiányos ragozású igéknek hívják őket. Tudtok több ilyet?
ivan
|
+ - | Unnepeink (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
ÁMON CSABA
> írni: karácsony, húsvét, stb., DE kivételként: November 7., Május 1.
> A rendszerváltás óta: november 7., május 1., DE: Pünkösd, Karácsony.
Tévedés: az ünnepek kisbetűsek. A magyar helyesírás szabályai:
145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a
rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő
szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi
töltésük): _március tizenötödike, a felszabadulás napja, május
elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja,
nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a
honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni
országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista
forradalom, a nagy honvédő háború;_ stb.
Hogy mi ünnep, az kétségkívül politikai kérdés, de akár ünneplünk egy
napot, akár nem, kisbetű.
SÜCY
> Pl.: Ha a fiukat kuldom haza, akkor a palik_a_t kuldom haza, ha a
> Palik Lacit, akkor a Palik_o_t...
Ez nagy volt... :))) Tényleg, miért?
SZEGEDI GÁBOR
> Nyajas akinek van egy (esetleg tobb) nyaja. Vagy megsem? :-)
Az a juhász. Mindazonáltal a kérdés jogos, de nem tudom a választ.
Erről a pajtás jut eszembe, amely szót legalább annyira utálok, mint
Holden Caulfield a pompásat. Nem tudom felfogni, miért lennének
valakik jóbarátok attól, hogy van egy pajtájuk. Úttörőmozgalmi
használatáról nem is beszélve, amikor a gyerekeknek ezzel az általuk
egyébként soha nem használt, de gyerekközpontúnak kikiáltott szóval
kellett hivatalosan szólítani egymást. Már a gondolat is elborzasztó,
hogy gyerekek hivatalosan szólítsák egymást. De enélkül se látom az
összefüggést a pajtával. Még annyira se, mint a nyájjal, mert ott
legalább tudok magyarázatot csinálni: akinek volt nyája, az gazdag
ember volt, tehát megengedhette magának, hogy kedves legyen...
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
ORMANSAG = Okori elefanttemeto Magyarorszag teruleten.
|
+ - | Re: Szent Jobb vs. szent jobb (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0030-ban írta :
>A dolog egyszeru: aktualpolitikai besorolas alapján: gondoljatok 11. hó
>7-re: ezelőtt húsz évvel is az ünnepnapokat kisbetűvel kellett írni:
>karácsony, húsvét, stb., DE kivételként: November 7., Május 1. A
>rendszerváltás óta: november 7., május 1., DE: Pünkösd, Karácsony.
Csak az a baj, hogy ez itt mind nem igaz. november 7., május 1., pünkösd,
karácsony mindenkor kisbetűs. Az igaz (lenne) viszont, 1954-ben
kimondatott, hogy minden eseménynév (kivéve az intézménynévszerűek, de az
most nem zavar ide) és ünnepnév kisbetűs, kivéve a Nagy Októberi
Szocialista Forradalmat és a Nagy Honvédő Háborút, ezt a két kivételt
szüntették meg 1984-ben (tehát a rendszerváltás előtt).
Üdv: Attila
|
+ - | Re: Cicero motorbiciklije (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #29, Láng Attila D.:
> Birota ignifero latice incita -- motorkerékpár!
Érdekes, hogy ez ilyen terjengősere sikeredetett, ugyanakkor a modern
európai nyelvek azért használnak grékolatin műszavakat, mivel nagyon tömör
kifejezésmódot tesz lehetővé. Kissé abszurd, hogy a latin "motorbicikli"-t
le kellett fordítani a fentire. Persze azért nincs a dolog még eldöntve,
gondolom, most folyhat a latint használóknál ortológus-neológus duellum:
elvégre Györkössy a 'motorkerékpár'-t egy szóval is hozza: "autobirota".
|
+ - | Re: Vago P., 0680 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hunter!
hix.nyelv #29, :
> Szerintetek honnan a francbol lehet felhivni a legyenonismilliomos
> telefonszamait? Ugye pl. 06 81 820821 lenne. Na igen am, de nem sikerult
> felhivni:
Matáv körzetből kell hívni. Pontosabban, ahány primer szolgáltató, annyinál
kell megvenni a speciális körzetszámokon ("40", "51", "80", stb.) belüli
telefonszámokat. Ha olyan körzetben vagy, ahol ez az alku nem történt meg,
akkor keresned kell egy alternatív "rendes" telefonszámot.
|
+ - | Re: nyajas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #30, :
> Nyajas akinek van egy (esetleg tobb) nyaja. Vagy megsem? :-)
Sajnos, nem ismerem a jelentésatvitel alapját, de a "nyájas" eredetileg
"kedvelt"-et jelentett, vö. Debreceni Legenda: "a zsidó nép ő felségének
[ti. az Úrnak] tulajdon és nyájas népe volna". Igeként ("nyájaskodik")
viszont értelme 'társalog' volt: vö. Bécsi Kódex: "ezek után a földön
láttatott és emberekkel nyájaskodott". Ezekből a jelentésekből viszont
inkább az következne, hogy "nyájas"-nak lenni, annyi mint egy "nyáj" (vi.
a társadalom) tagjának lenni.
|
+ - | Re: kot-kat... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Sücy!
hix.nyelv #30, :
> Miert van az, hogy bizonyos szavaknal, az irott alak es a kiejtett
> hangsorozat ugyanaz, megis, ha toldalekot teszunk hozzajuk, ket mas
> jelentes eseten mas segedhangot teszunk bele? Pl.: Ha a fiukat kuldom haza,
> akkor a palik_a_t kuldom haza, ha a Palik Lacit, akkor a Palik_o_t...
A "főszabály" az, hogy az első rag előtt főneveknél "o"-t, mellékneveknél
"a"-t használunk. Ez egyben szófaji megkülönböztetésre is alkalmas, pl. "Az
óriások óriásak". A fenti szabály alól -- nyelvtörténeti okok miatt -- van
viszont számtalan kivétel, amelyeket meg kell tanulni (pl. "ház"-"házak",
ill. "nagy"-"nagyok").
A "pali-k-a-t" szóban az előhangzó a második rag előtt áll, ebben a
helyzetben mindig az "a" a "szabályos", pl. "Látom az óriásokat, amint
ugranak óriásakat". A "Palik" vezetéknév "k"-ja viszont nem rag.
|
+ - | Re: roman nyelv (+ magazas) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #28, :
> Szinten csak kérdezem, igaz-e, hogy a mai román alig több mint egy
> évszázados nyelv, a francia alapján alakult (át gyökeresen) a nemzeti
> törekvések erősödésével? Van ennek alapja?
Nincs alapja. Az első románnak minősíthető nyelvemlék -- Neacsu bojár által
Brassó bírájának a török haidkészületekről írt levél -- 1521-ből származik.
A Romániában és Moldáviában beszélt nyelv (melynek neve a lingvisztikában
"dákoromán") egyébként csak az egyik román nyelvi tömböt alkotja. Ezen kívül
a Balkánon több román népcsoport él: a "grékorománok" a görögországi Pindosz
hegységben; az "arománok" vagy "macedorománok" Dél-Albániában és
Macedóniában; a "meglenorománok" a Vardar folyó völgyében (a macedón-görög
határon); és az "isztrorománok" az Isztriai-félszigeten Trieszt környékén.
A román legközelebbi rokon nyelve a dalmát volt, melyet a dalmát tenger-
parton beszéltek Fiume és Cattaro között, valamint Veglia szigetén. Ez a XIX.
sz. végén halt ki. A román nyelv tehát teljesen önállóan, "beavatkozás"
nélkül fejlődött ki Moesia, Pannonia Inferior és Dalmatia tartományokban élő
romanizált lakosság nyelvjárásaiból. Az persze igaz, hogy a kancelláriai
nyelv a XVII. sz-ig az egyházi szláv volt, utána a XVIII. sz-ig görög (a
fanarióták révén). Így, amikor a román nemzet az emancipálódás szakaszába
ért, a román népi nyelv volt, nem volt alkalmas a modern államnyelv
szerepére: de ezidőtájt ugyanez volt elmondható a magyarra is. Ez montiválta
mindkét nyelv XIX. szi-i nyelvújítási mozgalmát, amely mindkét esetben csak
a modern élet szókincsére vonatkozott: az alapszókincs és a nyelvtani
struktúra érintetlen maradt. A szükséges szavak egy részét a román
nyelvújítók a rokonság okán franciából kölcsönözték, pl. ilyeneket: "credit"
'hitel', "industrie" 'ipar', "inginer" 'mérnök', "secretar" 'titkár'...
Apropó román: egy korábbi szálon volt szó a magázásról. A románban az
udvarias stílusban a "dumneavoastra" (tul. 'tiuraságtok') névmást használja
a "szokásos" T/2. igealakokkal mind egyes, mind többes számban. Azonban egy
fokkal bizalmasabb stílusban lehet egyes számban a "dumneata" (tul.
'teuraságod') névmást használni: ehhez azonban E/2. igealakok járnak.
|
+ - | Re[3]: szegfuvet, vasalovat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #29, Mártonfi Attila:
> Az Elekfi-féle A magyar nyelv ragozási szótára jóval akkurátusabb (sokszor
> annyi munka van benne, és egy ember készítette, aki ráadásul a világ egyik
> legprecízebb embere). Beszerezhető a Nyelvtudományi Intézetnél (ha még van
> belőle), hibajegyzék a következő Nyelvőr-számban.
Küldenek utánvéttel is? De egyébként a magyam szintjén megfelel a
Szóvégmutató szótár is: a ragozási részét csak ilyen fórumokon folyó
vitákban szoktam forrásként elővenni.
|
+ - | pajtas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Nyajas akinek van egy (esetleg tobb) nyaja.
Valakinek a pajtása pedig az a személy, aki a pajtáját kezeli... :-))
Ferenc
|
+ - | Ezek a franya nyelvek... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A nemet gyenge/eros ragozastol szedulok, mar igy keet levelvaltas
utan is. Sajna a memoriam mar nem a regi: "in memoriam memóriám". :-)
Nincs mar meg a nyelvkonyvem, amibol a gyenge/eros/vegyes dolgokat
tanulgattam, meg utoljara az erettsegin kellett tenyleg nemetul
makognom, annak meg mar vagy tizenegy eve, szoval inkabb neked
hiszek. Egyebkent valahogy ugy emlekszem, arra vezetteek vissza az
elnevezest, hogy az eros azert eros, mert ellenall a ragozasnak, a
gyenge pedig nem, a vegyes pedig csak felig-meddig. Egyebkent az
_igazi_ eros melleknev, tehat a te kategoriaid szerint, nem csak a
nemeket, hanem az esetragozast is kifejezi, ami talan meeg fontosabb.
Engem mindig az bantott melysegesen, hogy ezek a ragozasi modszerek
nem konnyitik meg a helyzetunket, hisz a sima -e vegu mellekneveket
csak akkor hasznalhatjuk a fonevek elott, ha a hatarozott nevelo is
ott van, tehat mindenkeppen tudni kell a szo nemet, ha viszont
elhaggyuk a hatarozott nevelot, akkor a melleknev (vagy nevmas)
vegere vandorol a nemet, stb. kifejezo vegzodes. Milyen jo lenne, ha
ez pont forditva volna, mennyit lehetne akkor lezserkedni. Ez olyan
kivansag, mint az egyik baratome, aki azt fejtegette, hogy milyen jo
lenne, ha a kellemetlen rovarok telen rajzananak, akkor ugyanis hideg
van, az ember jol fel van oltozve, az ablakokat, ajtokat zarva kell
tartani, ugyhogy szinte nem is kene vedekezni ellenuk "kulon", nyaron
meg szepen beken hagynak az embert. :-)
Na itt, a nyomdasz Attilaktol szepen megtanulunk nyomdaszul. Nem lesz
semmi! :-)
Ha 1984 ota tenyleg ilyen keves valtozas volt, akkor een most azonnal
akarom azt a helyesirasi osszefoglalot vagy szotarat vagy mi a
szoszt, mert nagyon bant, hogy mindent rosszul irok. Amikor ugyanis a
fejembe verteek ezeket a dolgokat, akkor eppen tanari generacios
valtas zajlott, es maig se tudom, hogy pl a tobbtagu foldrajzi
neveket hogy kell irni:
Kelet-Europa, Kelet Europa, Kelet-europa, Keleteuropa???
Ugyanez Margit-Szigettel es mas hasonloval is borsot tor az orrom
ala, de vannak ennel kellemetlenebb dolgok is, mint a "bűn, bűntet,
bűntetés, vagy büntetés", "hűl, hűledezik vagy hüledezik".
Es meeg ezer ilyennel gyulik meg a bajom nap mint nap. Vagy peldaul
ez a "nap mint nap", na ez peldaul hogy irodik? "nap-mint-nap",
"napmintnap", vagy teljesen kulon?
Inkabb nem terhellek titeket tovabb!
Udv:
Norbert.
|
|