Kedves Dezso!
Szamomra kisse ellentmondasosnak tunnek az alabbi soraid:
> A gravitacios kiserleteim szerint a
> gravitacios kolcsonhatas ket szakaszra oszthato. Az elso szakasz,
> amikor a kolcsonhato tomegek kozotti tavolsag megvaltozik. Ekkor
> fellep egy eros tranziens folyamat, intenziv energiacserevel. A
> meresek s zerint ekkor a G erteke kb. 500-szorosa az ismert G
> erteknek. A masodik fazisban a merorendszer az atadott gravitacios
> energiat eldisszipalja es kovetkezik a statikus gravitacio, az ismert
> G ertekkel. A dinamikus gravitaciot mar Eotvos Lorand is tapasztalta,
> de nem kvantifikalta. Ugyanis leirja, hogy a Dunan erkezo, illetve
> tavozo nagy tomegu uszalyok igencsak bezavartak a torzios inga
> mereseibe. A dinamikus gravitacio jelensege a veletlenek es
> szerencsetlen korulmenyek kozott mind a Bodonyi Laszlo kutatasaig 
> rejtve maradt. Ha egy testet felemelunk, vagy leejtunk, a sztatikus
> gravitacio ervenyes, mivel a Fold es a test kozotti dinamikus
> gravitacios energia mar regen eldisszipalodott, meg a Fold kialakulasa
>  idejen. Mas a helyzet, ha ket testet vizszintesen mozgatunk egymas
>  fele, ekvip
> otencialis feluleten. Ekkor mar jelentkezik a dinamikus gravitacios
> tranziens, nagy gravitacios energiacserevel.
Szerinted ha a ket test kozotti tavolsag valtozik, akkor megno a G,
es ez a dinamikus gravitacios kolcsonhatas.
Masreszt azt irod, hogy ha 1 testet a Foldon leejtunk vagy fel-
emelunk, akkor az sztatikus gravitacios kolcsonhatas.
De ekkor is valtozik a ket test kozotti tavolsag.....
Akkor itt valami nem egyertelmu.  
Vizszintesen - "ekvipotencialis feluleten" valo mozgast viszont
ismet dinamikusnak tartasz. 
Vajon mindegy az, hogy kozben a test palyaja hogyan viszonyul
pl. a Nap, vagy az egesz Galaxisunk gravitacios eroterehez?? 
Mi van akkor, ha a Foldon egy testet felemelunk vagy
leejtunk, de ugy, hogy a test palyaja egybe essen a Fold Nap
koruli keringesi palyajaval, tehat a Naphoz viszonyitva
"vizszintes" - "ekvipotencialis feluleten" tortenik ez a leejtes
vagy felemeles???? Ez most dinamikus vagy sztatikus??
Es mi van akkor, ha nem esik egybe, hanem a lehetseges
iranyok/szogek valamelyikeben tortenik?
Amugy - a valosagban letezik-e egyaltalan tenylegesen ekvi-
potencialis felulet? (Gondolom, attol fugg mekkora turest
engedunk meg. :-)  
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Sarkadi Dezso  
Fold-Hold rendszer, BS gravitacio ervenyessege
Szevasztok, sikerult talalnom adatot a Fold-Hold
tavolsag minimalis es maximalis tavolsagara,
a tomegkozeppontok tavolsagara.
Ekkor a nagytengely a = (R(min) + R(max)) / 2
Ennek alapjan a BS gravitacio altal szolgaltatott
eredmeny meg mindig jobb, mint a Newton-i gravitacio
alapjan kapott ertek:

REM HOLD.BAS SARKADI DEZSO 2003.09.04.
REM NEWTONI & BS-GRAVITACIO
REM FOLD-HOLD RENDSZER, SI EGYSEGEK
CLS: PRINT
PRINT "* * * FOLD-HOLD GRAVITACIO * * *"
PRINT: DEFDBL A-Z: PI = 4 * ATN(1)
RA = 356410000#
RB = 406697000#
AH = (RA + RB) / 2:  REM NAGY TENGELY 
TH = 2360591#: 	REM KERINGESI IDO
REM FOLD MUHOLDAS KEPLER ALLANDOJA:
KE = 398600441500000#
L = 1 / 81.28453#: 	REM Hold/Fold tomegarany
U = 4 * PI^2 * AH^3 / (KE * TH^2)
REM NEWTON GRAVITACIO:
UN = U / (1 + L)
REM BS GRAVITACIO:
UBS = U / (1 - L^2)
PRINT "UN = "; UN: PRINT
PRINT "UBS = "; UBS: PRINT

* * * FOLD-HOLD GRAVITACIO * * *
UN =  .9752961245570188
UBS =  .9874441202488042

A temara meg szeretnek a jovoben reszletesen visszaterni.
A BS gravitacio altalanos kepletere vonatkozoan:
http://www.journaloftheoretics.com/Articles/3-6/Grav-pub.htm
Udvozlettel: Sarkadi Dezso 2003.09.04.

Sziasztok!


Dezso, koszonom a valaszod. Irod:

: A kontroller belso frekvenciaja 20 kHz, tehat 10 Hz-es mintavetel eseten
: a H es L szintek 2 kHz felbontasban lathatok. Nyilvan eros nagyitas
: eseten a kvantalasi zaj megjelenik a kepernyon.

: Ha valaki meg akarja ismetelni a kiserletemet, annak most egy tovabbi jo
: tippet akarok adni, amire par hete jottem ra. Az 5 W-os gepkocsi izzo
: nem valt be igazan, az ok valoszinuleg az, hogy nem pontszeru
: fenyforras. Ami bevalt: a szamgep egerbol kiszedett fotodioda melle egy
: kis NYAK lapon 25 mm tavolsagra beforra sztottam az egerbol kiszedett
: infra LED-et is. Ez valoban igazi pontszeru fenyforras. Az
: ingatomegkent hasznalt feher csempe nagyon jol bevalt, ehhez kozelitem
: a NYAK lapot kb. 25 mm-re. A merheto modulacios jel sokkal nagyobb az
: autoizzos megoldasnal.

A diodas esetben a feny viszont nem merolegesen esik a csempere, hiszen
az elrendezes egy egyenlo sza'ru' haromszog, aminek alapja es magassaga
egyarant 25 mm. Igy lengeskor az intenzitas nemcsak a tavolsag valtozasa
miatt valtakozik, hanem az eltero szo:gek miatt is. Szelsoseges esetben a
visszavert feny nem erkezik meg a fotodiodahoz. Igy persze nagyobb
intenzitasvaltozast mersz, mint az izzoval.


          |  .* fenyforras
csempe1   |.
          |  .
              *  fotodioda


       |     .* fenyforras
csempe2|   .
       |.
           .  * fotodioda
              .

Visszaterve a kvantalasi zajhoz, ill. a csempe megfujasahoz: nagy (mm-es)
lengeseket biztos, hogy ki tudsz mutatni a jelenlegi elektronikaddal is.
Azt irtad, hogy az inga nyugalmi lengese kb. 20um. A jelenlegi
elrendezessel ha csak a relativ tavolsagi intenzitasvaltozas linearis
tagjat nezem, akkor az 2*delta_R/R, ahol R=25mm*sqrt(1+0,5^2) = 28mm. Azaz
az intenzitasvaltozas 2*20um/28mm = 1,4e-3. A 10Hz-es negyszogjeled
20kHz-es mintavetelezese 5e-4 kvantalasi hibat ad, magyarul a hasznos jel
csak haromszorosa a kvantalasi hibanak. A legelso kiserletedben 100mm-re
volt az 5W-os izzo a csempetol, azaz a kvantalasi hiba mar nagyobb volt a
jelnel (4e-4). Mindezen szamitasok persze csak zajmentes bemeno jelre
igazak. Eppen ezert vannak fenntartasaim arra nezve, hogy az inga kis
kitereseinel mit is mersz igazabol: magat a lengest vagy az elektronika
zajat. Egyszer mar kiszamoltam, hogy a muveleti erositod bemeneti zaja
akkora, hogy uV-os bemeneti jelnel a savszelesseget par Hz-re le kell
korlatoznod (maganal a muveleti erositonel egy analog szurovel). Tovabba
egyszer irtad, hogy a digitalis szurod 2s idoallandoju. Egy 40cm hosszu
fonalinga periodusideje viszont 1,27s, azaz a digitalis szurovel veszitesz
a jelbol -- amennyiben egy alulatereszto szurorol van szo.


Udv,
marky

Kedves Nerseus!

> Nö vagyok és azért is vagyok elkeseredve, mert még csak 27 éves.

Ebben az esetben az emlitett (egyebkent leggyakoribb) ok tenyleg kizarhato, 
es igy foleg ertheto az aggodalmad is.

Elvileg rossz fog is okozhatna, de mivel eppen a fogorvosoddal beszeltel 
errol, es o nem latta ennek okat, igy valoszinuleg nem is ez all a 
hatterben. 

Majd elvalik, milyen eredmennyel zarul a vizsgalat. Addig szerintem nem 
erdemes talalgatni. Ha nem talalnak semmit, es a hajhullas meg mindig nem 
szunik meg, akkor kene tovabb kutatni.

Vitaminok kozul elsosorban a B7 (mas neven biotin, ill. H-vit.) az, ami a 
hajhullas megelozeseben hasznos. 
Vannak olyan gyogyhatasu keszitmenyek (pl. Revalid), amelyek szinten a haj 
egeszsegehez szukseges anyagokat tartalmazzak. (Bar a Revalidrol meg nem 
hallottam jot, aki szedte, mind szidta - hu, milyen szovicc sikeredett 
ebbol :) - igaz, csak 2-3 emberrol van szo, nem egy nagyobb mintarol.)

Erdemes meg elolvasnod a hazipatika.com, ill. a hajhullas.hu cimen 
talalhato cikkeket.
Ahogy most raneztem a hazipatika.com-ra, lattam, hogy az androgen hajhullas 
noket is erinthet, csak ez sokkal ritkabb, mint ferfiaknal.

Udv:

Rocky

Kedves Marky!

> Vamos Janos irta:
> : 1. problema: az idealis gazok allapotegyenletet hasznalva es a
> : valtozokat szeparalva megkapod a p*V^kappa = allando egyenletet.

> Ezt levezetned? Tegnap este nekiestem a termodinamika jegyzetemnek, de
> abban csak az all, hogy a p*V=N*k*T egyenletbol es a termodinamika 1. es
> 2. fotetelebol levezetheto. Buvoltem egy kicsit az entalpiat, de nem
> sikerult levezetni. Odaig jutottam, hogy dq + dw = du, meg hogy dw=-p*dv
> es du=dw, ha dq=0. Tovabba du=ck*dT es dh=cp*dT, valamint dh=v*dp es
> p*v/T=const. Aztan kappa=dh/du, amivel aztan semmit nem tudtam kezdeni. 

Pedig egyszerű (most, hogy tudom, hogyan kell levezetni :-):

Kiindulási egyenletek:
(1) delta_U = cv * m * delta_T
(2) W = -p * delta_V
(3) p * V = n * R * T (leánykori nevén N * k * T :-)
(4) R / M = cp - cv (M - moláris tömeg)

(3)-asból p-t kifejezve és (2) -be behelyezve. 

(2') W = - n * R * T / V * delta_V

Kicsit átalakítva:

(2'') W = - n * M * R / M * T / V * delta_V

n * M = m (molszám * moláris tömeg = gáz tömege) és a (4)-es R/M 
behelyettesítéssel:

(2''') W = - m * (cp - cv) * T / V * delta_V

Mivel adiabatikus folyamatnál nincs hőközlés, ezért Q = 0, azaz
delta_U = W, azaz

cv * m * delta_T = m * (cv - cp) * T / V * delta_V

Ezt átrendezve:

delta_T / T = delta_V / V * (1 - kappa), ahol kappa = cp/cv.

Ezt integrálva kapjuk a jól ismert T * V^(kappa-1). A gáztörvény 
alkalmazásával kijön a p*V^kappa is... :-)

> Amit talaltam, az a Zeuner-torveny, miszerint minden allapotvaltozas
> p*V^n = const., csak n erteke valtozik. 

Ezt híjják a politropikus állapotváltozásnak... n értéke 1 < n < kappa.

> Tajthy Tamas irta:
> : A valódi gázokra érvényes Van der Waals-féle állapotegyenlet:
> : (p + n^2*a/V^2)*(V-n*b) = n*R*T (a, b adott gázra jellemző)

> Nekem az van a kepletgyujtemenyemben, hogy
> (p+a/V^2)*(V-b)=N*k*T    Nyilvan maskepp van ertelmezve a,b. :-(

Ez kicsit keveri a dolgot! A bal oldal 1 molra vonatkozik, míg a jobb oldal 
n molra. Sajnos a Bakonyi - Tasnádi féle fizikai képletgyűjteményben is 
rosszul van. A 1988-as négyjegyű függvénytáblázatokban viszont mind az egy 
molos, mind az n molos verziót is közlik. 

Egyébként az "a/V^2" a molekulák közötti vonzóerőből származó 
nyomáskorrkeció, a b a molekulák saját térfogatának összege.

> : Igaz, hogy reális gázra: (p + n^2*a/V^2)*(V-n*b)^kappa = const???

> Passz. A p*v^kappa=const levezetesi modszerenek ismereteben 
> el lehetne donteni, hogy mi az abra.

Az, hogy nem igaz. Sokkal bonyolultabb dolgok jönnek ki... Viszont az a 
gondom, hogy hiába tudom a reális gázokra a gáztörvényt, ha a 
képletgyűjtemények csak az ideális gázokra közlik az belsőenergia képletét 
(U = cv * m * T). Nem tudja ezt valaki reális gázokra???

> : Probléma 3: Adva van egy tartály, amiben összenyomott gáz van, ami egy
> : lyukon süvít ki. (A kiáramlási sebesség a Bunsen-törvény értelmében 
> [nyissz]
> : Ha jól gondolom, akkor a tartályban adiabatikus folyamat zajlik, azzal
> : nehezítve, hogy közben gáz is távozik a rendszerből. Ilyenkor mit 
> : lehet tenni??

> Nem tudom, hogy segit-e, de nekem van egy pszeudoindoklasom arra, hogy
> nem biztos, hogy adiabatikus a folyamat. Az Otto-korfolyamat all 2
> adiabatikus es izokor reszfolyamatbol, a Diesel-korfolyamat meg 2
> adiabatikus es 2 izobar reszfolyamatbol. Szerintem az osszenyomasi es a
> tagulasi utemek adiabatikusak, tehat a beszivas ill. a kipufogas vagy
> izokor vagy izobar folyamat. Bar nem latom, hogy Otto-motornal mitol
> izokor a szivas ill. a kipufogas, hiszen valtozik a terfogat.
> Diesel-motornal nem latom, hogy mitol izobar a kipufogas, hiszen a
> tagulas utan meg mindig tulnyomas van a hengerben, aminek tavoznia kell,
> kulonben nem lehet levegot beszivni a kovetkezo utemben... 

Én sem értem, de ha gyors a folyamat, akkor nincs hőmennyiség "mozgás". A 
tartály belső energiája csak a távozó gázzal csökken. Vámos János nagyon jó 
doksikat küldött. Ezeken eltöprengek...

Kösz, hogy foglalkoztál a dologgal!

Üdv From:, a diabetikus

Sziasztok!

A kérdésem lehet, hogy középiskolás fizika, akkor bocs.
Van egy pontszerű fényforrás és egy közönséges gyűjtőlencse (tehát
amelyik közepén vastagabb, széle felé vékonyodik) úgy, hogy a lencsét
elhagyó sugarak párhuzamosak. Az világos, hogy az egyszerre induló
fénysugarak (fotonok) közül a lencse közepén átmenők előbb érik el a
lencsét. Kérdésem: Előbb is hagyják el? Vagy a lencse lassít rajtuk,
és mivel középen vastagabb, a középen haladó sugarakat jobban
lassítja? Vagy másként fogalmazva: A lencse után egymás mellett
haladó fotonok (vagy hullámok, ez mindegy) egyidősek?
Köszönet...