Sziasztok, Sarkadi Dezso jelentkezem.
Az egyenlo tomegek zerus gravitaciojanak tetele tovabbra is fennall. A tetel el
meletileg is bizonyithato, a bizonyitas lenyege a gravitacios energia megmarada
sa. Ha barkit is erdekel a tema es ezt az erdeklodesuket kifejezik a HIX TUDOMA
NY oldalain, akkor par nap mulva kozlom a bizonyitast. Hatha addig valaki tolem
 fuggetlenul is igazolni tudja.
Most egy tovabbi erdekes. Evekkel korabban mar adtam egy
felvetest, minel egyszerubben leirni a semleges atomok tomeget az A tomegszam f
uggvenyeben. Most nemregen talaltam egy korabbinal is egyszerubb es pontosabb k
epletet.

Tehat a semleges atomok tomege az A tomegszam fuggvenyeben:
 
M(A) = M0 * (A - 0.5 * Q ^ 5 * F ^ 4) / ((1+Q) ^ F - 1)

F ^ 2 = A * (1 - (2 / A) ^ 2); (A>=2)

M0 = 934.5234805 MeV; Q = 0.2219881 = kb. 2 / 9

Az illesztett keplet szorasa a teljes periodusos rendszer semleges atomjaira:  
3.5 MeV.

Az A >= 2 feltetel jelenti azt, hogy ket azonos tomegu nukleon kozott nincs ero
s kolcsonhatas (sot meg gravitacio sincs!!!!).

Udvozlettel: Sarkadi Dezso   

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: jumper.itb.hu)

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Egyes barataink talan emlekeznek meg, hogy a Dezso temaja
reggebben mar  felmerult, es akkor felborzolta a tekintelyeket.
Tisztelettel kerem a hozzaszolokat, es Dezsot is termeszetesen,
hogy bolcs meggondolassal irjanak a temarol. Szeretnem,
hogy a Tudomany nyugodt legkore tovabbra is megmaradjon. 
udv. T. Attila, moderator
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Sziasztok !

Egyszer jo reg itt kerdeztem, milyen elven mukodnek manapsag
a legerzekenyebb mikrofonok, de nem kaptam valaszt.

Amit most irok, hangsulyozom, megint csak logikai jatek reszemrol,
es semmikepp se lenne jo, ha az altudomany mocsaraba csalnek
vele barkit is.
Tegnap azon filoztam, mire lehet meg jo a sejtnek ha rezgeti
membranjat - azon tul, amire mar korabban tippelgettem.
Tovabbi otleteim:
A sejt mikrofon es hangszoro egyszerre. 
(Lattam rajzon lipidekbol felepulo sejtmembrant, es az 
 kisertetiesen emlekeztetett az elektretmikrofonok membranjara, 
 melyrol ugyan nem lattam rajzot, de talaltam 1 sornyi infot 
 valahol regen.)
Az egysejtuek hangszoro uzemmodban tisztalkodnak. Ha nem rezegnenek, 
mindenfele kosz ragadna rajuk. Masreszt a kornyezetuket berezgetve 
erzekelhetik rezonancia alapjan, hogy milyen anyagok vannak a 
kozelukben. 
Ki tudja, a petesejt hallgatozik ?
Szenzacio lenne, ha sikerulne kimutatni, hogy a spermium 'kopogtat'
es a petesejt zajspektrum alapjan donti el, hogy beengedje 
a bekeretzkedot, vagy sem. 
Ha nem tetszik neki a kopogtatas, akkor olyan zajt csap, hogy a 
betolakodo ne tudjon megkapaszkodni.
Hasonlokeppen elkepzelhetonek tartom, hogy az elo szervezetben
a laz nem csak arrol szol, hogy megnoveljuk a homersekletet,
mert bar az is kedvezotlen lehet a korokozoknak, hanem - ha az idegent 
a sejt a gerjesztesre adott rezonans valasza alapjan felismerte, 
de a valasz spektruma nem szimpatikus - olyan intenziv duborgest 
general, mely gatolja az idegen  megtapadasat ill. atjutasat a membranon.
Ezt a veszreakciot a tobbi sejt is atveszi. E megnovelt teljesitmeny
eredmenye a laz.
Namost ha megis atjut egy-egy cseles - onmagat jol alcazo 
idegen, es bejutva a sejtbe megrongalja, vagy atallitja a gyartosort 
bovli gyartasra, akkor a szomszedos sejtek eszreveszik a 
megvaltozott rendellenes dohogasbol, hogy arulas van a kozelben.
Esetleg olyan zajt is keltenek, mellyel a szervezet egyeb vedelmi 
rendszerei mozgosithatok.
A veszjelet kommunikacios lancot alkotva kozvetitik.
Feltetelezem, hogy a beteg sejt szomszedjai a fo zajforrasok,
s amig energiatartalekaik engedik, addig  ugy zajongnak, hogy a
bevett 'erod' koordinatai is megallapithatok legyenek tavolbol.

Elkepzelesem igazolasa nehez, hiszen elofordulhat - sot 
valoszinu, hogy a nagy hangzavarban szort spektrumu adasmoddal uzengetnek
a sejtek egymason at, mert az meglehetosen zajturo kommunikacios lehetoseg.
Miert is ne hasznalnak ki a soksejtes eletforma elonyet az egysejtuekevel 
szemben 'kommunikacios tarsadalomkent' ?
A hibaforras helyet meguzenni jol lokalizalhatoan tisztan kemiai 
kommunikacioval, szerintem bonyodalmasabb.

Van egy fontos, csaknem 50 eves kerdes is, melyet elmeletem 
alapjan ugyancsak megvalaszolhatonak latok immar:
*Apu hogy megy be, apu hogy megy be, 
az a nagy elefant az ojoszlan bajlangjaba ?*

Sehogy, mert az oroszlan megneszeli, es bombol.

Udv: zoli

Idezetek, egy 1951 evben kiadott idegen szavak szotarabol:

*A Marxizmus megalapitoi nagyra ertekeltek a darwinizmus halado 
gondolatait, de elesen biraltak egyes hibas teteleit.
Az alkoto jellegu szovjet darwinizmus kifejleszti Darwin minden 
halado eszmejet, felfegyverzi a szocialista mezogazdasagot
az allatok es novenyek celszeru atalakitasanak gyakorlati modszereivel.
A szovjet  darwinizmus megalapitoja I.V. Micsurin, tovabbfejlesztoje
T. D. Liszenko.*

tovabba:
*Mutacio (lat) - az elo szervezet sajatsagainak, kulsejenek
jelentos megvaltozasa vagy uj alak keletkezese az eletfeltetelek
megvaltozasanak befolyasolasara. A reakcios altudomanyos weismannista
genetika  mutacio alatt szerfolott ritka es teljesen veletlen, 
iranyithatatlan valtozasokat ert, melyek az elo szervezetben
orokles utjan jonnek letre es allitolag a kulonleges oroklesi
anyag (a genek) valtozasaval allnak kapcsolatban. Ezt a reakcios 
elmeletet az elenjaro micsurini biologia teljes egeszeben megcafolta.*

(Remelem ez a Micsurin nem epp az en determinizmust firtato,
  alveletlen-mutacios sejteseimben elozott meg? :)

*Mutacios elmelet (lat.) - de Vries altal felallitott leszarmazasi             
          
elmelet, mely szerint a fajok atalakulasa nem a faji karakter
rendkivul paranyi elteresein alapul, mint Darwin allitja, 
hanem ugrassszeruen, belso okokbol keletkezo valtozasokon, 
mutaciokon. *

*Sztar (ang.) 'csillag'; a kapitalista vilagban olyan felkapott,
divatos muvesz, akinek oriasi fizetese van a nyomorusagosan fizetett
tobbi muvesz rovasara.*

Micsurin sztar lehetett, mert gyerekkoromban vicceket meseltek
rola, de nem tudom, hogy mennyire fizettek ot, es a kollegait.
Talan minden heten hazavihettek egy-egy oriascsirket, vagy 
az vitte haza oket. :)

Udv: zoli

>Kalman

>Melyik a masik?
>(ha a kreta-tercier ("a dinoszauruszos") az egyik)

  Joval a didok elott, azt hiszem szazhusz millio evre becsulik a 
szakemberek azt a becsapodast, katasztrofat, mely az akkori elolenyek 
becslesek szerint kilencven szazalekat pusztitotta el. Azt hiszem meg 
magyarorszag egyes (mely, mocsaras) teruletein is azonositottak abbol a 
kulonleges alaku szenmolekulabol, mely a becsapodas utanni porfelhokbol 
rakodtak le. A jelek szerint ezek a szenatom formak csak oriasi nyomason 
keletkezhettek, igy a meteorit valamilyen oszesurusodott oriascsillag 
robbanas kovetkezteben johetett letre.
A tomegnovekedesrol csak annyit, hogy minden tomeg allando jelleggel noveli 
terfogatat, nemcsak meteorit (nagyobb) tomegek becsapodasaval.
  Nekem csak az tunt fel egy Foldunk allatairol szolo TV musorban, ahol tema 
volt hogy a mostani legnagyobb szarazfoldi allatoknal, (orszarvu, elefant) 
biologiailag nem kepesek nagyobb testu allatok kifejlodni.  Ez elegge 
erdekes, hiszen a dinok csontszerkezete ellentetes allitasokat bizonyit, meg 
a madarak birodalmaban is. Mi mas lenne okolhato, mint a foldunk gravitacios 
gyorsulasanak valtozasa?
Udv  Csaba.

_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

Igyekszem nemosszezavarni.

  Valojaban elmult leirasom elegge ossze-vissza lehetett, de eleg nehez 
(egyidoben,:-) egymondatban masszemszogbol reprezentalni egy eleg kemeny, 
komplex fogalmat, az idot. Eleg filozofikusan hangzik, de ha jol 
belegondolunk, letezese egyidos az emberi civilizacio kifejlodesevel. Tehat 
o nincs, dem egy megfoghato targy, mindossze egy emberalkotta szuksegszeru 
fogalom. Szorosan az anyag, tomeg, vagy reszegysegeimek mozgasahoz kotodik, 
mert valami mindeg tortenik. Nem tudunk leirni olyan kis idoreszegyseget, 
mialatt ne tortenne semmi, az elemi reszecskek oriasi mozgas sebessege 
miatt.
math:
>1) amirol beszelsz, az nem egyiranyusag, hanem egyertelmuseg
>2) az egyiranyusag valami mast jelent
>3) nem az ido egyiranyu, hanem van egy kituntetett iranya, de csak az 
> >entropia es mas nem invarians torvenyekben.

Egyiranyusag alatt ertodik az esemenysorozatok lezajlasa, lehet szakmailag 
mas a kifejezes. Amig iraskozben pontot rakok a mondat vegere, egyidoben 
vegtelensokminden tortenik. Mondjuk a Fold egy metert halad az elipszis 
palyajan, a Nap tiz metert a Vega csillag iranyaban, mig billentyuzo ujjaim 
atomszerkezetenek elektronjai szazezerszereket keringenek. Ha csak pontokat 
billentyuznek, akkor is vegtelen szamu esemenysorozatok zajlanak le egy egy 
pont kozott.
  Ilyen ertelemben az ido egyiranyu. ami egyszer megtortent, megegyszer nem 
fog tudni. Tehat az 'idoutazok' alma is csak alom marad.
  Az elmult evben az Origo kozolte, hogy egy amerikai fizikusprofeszor  apja 
halala ota kiserletezik es be akarja bizonyitani hogy letezik idoutazas, 
vissza akar utazni az idoben, hogy meg talalkozhasson az apjaval.
  Hasonlo allitasok, va'gyak megvalosithatatlannak tunnek, az esemenyek 
lezajlasa kizarja hogy egy adott idoben letezo mondjuk eloleny megtortent 
esemenysorozatok halmazaban kutatgasson.
  Viszont ideje lenne tovabb kutatgatni ahogy Gyula is irja:

>Felado :  [Germany]
> Temakor: Re: Ido ( 21 sor )
> Idopont: Sun Dec  2 22:13:50 CET 2001 TUDOMANY #1668
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Oseink elbaltaztak az orat.
>Amig nem csinalja meg valaki a kvantummechanika illetve az alt. rel. > 
>osszehazasitasat, addig igy is marad.

>Gyula

Nem tudom miert mindeg a kutatas szorul a hatterbe.
(Utolag derul ki, az este lattuk, hogy magyar orvosok mar sokkal regebben 
gyakoroljak a sejtmanikulaciot, mint kulfoldi orvostarsaik.)

Udv Csaba.












_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

 irta:

> Ha nem is szaz szazalekban, de foldi vizkeszletunknek sok 
> koze lehet az ustokosokhoz.

Valoszinuleg van is. Talan Paul Davies: Az otodik csoda c. konyve szerint az
osi Foldon kialakulasakor valoban volt viz, de ez az also nehany szazmillio
evben a folyamatos kisbolygobombazas hatasara teljesen es akar tobbszor is
elparolgott, elszokott (ehhez mar egy nehany tiz kilometer atmeroju
kisbolygo becsapodasa is boven eleg volt). Akkoriban pedig a Naprendszer
sokkal porosabb hely volt, rengeteg kisebb-nagyobb aszteroida keringett
benne kaotikusan, hogy aztan az alakulo bolygok egyike-masika vagy a Nap
magahoz vonzza, vagy kivesse a rendszerbol.

> Latogatasuk soran Napkozelben a megolvadt csova gyakran 
> elmarad a magtol, melyek a kozelebbi bolygo vagy Naptomeghez 
> sodrodhatnak. 

Ennek semmi koze a vizkeszletunkhoz, az ustokosok csovaja a napszel hatasara
kifele sodrodo elkepzelhetetlenul ritka gazokbol all (bar teny, hogy vizgoz
is lehet benne), ebbol nem sok viz jonne ossze... masreszt a csova nem
gyakran, hanem mindig elmarad a magtol, hiszen azert latjuk csovanak.

>   Tudosok altal bizonyitott hogy mar ket izben is oriasi 
> pusztitas mehetett vegbe hasonlo becsapodasok miatt a mar 
> 'paradicsomnak' nevezheto, Foldunkon kialakult eletformakban.

Ennel minden bizonnyal joval tobbszor is megtortent a dolog, csak a foldi
erozio eltunteti a nyomokat. De egy pillantas a Holdra, ahol a becsapodasi
kraterek epsegben megorzodtek, szemleletes bizonyitek...
Peter