Kedves technokrata ;-) és zeneszereto listatagok!

Hadd kerdezzem meg ki milyen koncertekre
szandekozik elmenni a tavaszi fesztivalon, szerintetek
mire erdemes? Magam reszerol a MAV szimfonikusokat neztem ki
28-an a Zeneakademian: Petrovics, Bartok, Straviksky. Nem rossz!

Gruiz Marton irta:

>Tegnap voltam hangversenyen a Kongresszusi Kozpontban.
>Program: Kodaly Psalmus Hungaricus es Beethoven IX. szimfonia.
>Nemzetkozi Ifjusagi Enek- es Zenekar adta elo He'ja Domonkos vezenyletevel.
>Bizony nem bantam meg, hogy elmentem! Oriasi siker volt! De tenyleg! Jo,...

En itthon hallgattam radion :-(. Erdekes modon ez nem jott at nekem.
Kicsit uncsi volt radion keresztul, ennek ellenere elhiszem, hogy
eloben nagy elmeny lehetett.

Gombas Aron irta:

> A sok elmeleti ertekezes utan, feltennek egy  "gyakorlati" kerdest. A
>Mission 702 mellett van meg hasznalhato allodoboz ebben az arkategoriaban 
 >(80E forintig), amit erdemes meghallgatni vasarlas elott??

Milyen zenehez kell? Ezt nem irtad. 

Varga Gyorgy irta:

>Azota a "modern" (17--19. szazadi ;)) muvek nemigen fognak meg. Ez 
>van, nem tehetek rola. Amikor meg hangot adok velemenyemnek, akkor az 
>altalaban azert lepi meg beszelgetotarsaimat, mert ok egyaltalan 
>nem ismerik az en kedvenceimet.
 
Erdekelne, hogy Szerinted ezek kozul mivel erdemes eloszor kiserletezni?
Hol lehet ilyet kapni? (Ahol bele is lehet hallgatni.) Kifejhetned kicsit a 
temat es a zeneszerzoket, ha van hozza kedved!

Gergo irta:

>Hat mit mondjak. Az orgonahangot az itthoni cuccomon meg sem kiserlem hallgatn
i 

Ha erdekel ajanlom a Proprius nevu kiado Cantate Domino c. cd-jet (CD bar)
igen jo hangu lemez.

Ecsedy Aron irta:

>Probalt-e mar valaki osszehasonlitani (van-e olyan kutyu amivel erdemes 
>egyaltalan ilyet megprobalni) valami draga cuccot az eredeti hangszerrel (ua- 
a

Sajnos ehhez nagyon jo cucc kell, nagyon jo felvetellel. (A felvetel minosege 
legalabb olyan fontos!) Egyszer hallottam a Danko Peternel (Penna) a nagy Proac
-okat, 
Accuphase erolkodovel, Dcs cd-vel, nagy Kimber-ekkel osszekotve. Hmmm!
(Es ez meg nem csoves volt analog front end-del!)
Valami ilyesmi a HI& audio. Sajnos, ezt Szilagyi Andranak uzenem, ennek a cuccn
ak az
ertek kozelebb allt az  5000k HUF-hoz es mint ilyen tenyleg szubkulturalis vala
mi,
mert nekem a budos eltbe nem lesz ilyenem, ha csak ram nem esik az OTP :-)

Udvozlettel:

Jona Gabor

Jó 5letnek tartom a tesztrovatot, mindjárt lenne kérdésem is.
Egy barátom Denon DRM 555 decket szeretne vásárolni. Van valakinek
tapasztalata erről a típusról?
Wigand István

Hali!
Egyik ismerosomnek kellene nehany Pink Floyd dalszoveg, pontosabban
minel tobb. Ha tudnatok olyan weboldalt, ahol van valami ilyen
gyujtemeny, vagy ilyesmi, az jo lenne. Egy szamot talan tudok, ami
biztosan kene: Return in the way vagy valami hasonlo (nem tudok
angolul). Szoval ha tudtok, segitsetek.
Plz maganba vagy ha tudtok, akkor SMS-be, mert nem vagyok listatag.
Koszi
P
mailto:?subject=PF
Mobil/SMS: 06203306847

Hello mindenkinek,

Ha érdekel valakit egy HARMAN/KARDON AVR 18-as házimozi erölködő vagy egy pár M
agnat Victory 8-as hangfal az a köv. telefonon tud elérni: 22 536194  vagy 22 3
61118 este.

Köszi.

Csaba

Hi mindenkinek

Segitseg kellene.
Keresnek magyar nyelven hangfal epeitesrol szolo irodalmat a 
neten. Barmi jol jonne.
Thx. elore, es ha lehet maganban is.



Tisztelettel DoG 

Hallo hallo !
A Gardon nagyon regi eredetu u:to"hangszer. A gyimesi csangok
ritmushangszere. Mind a negy hurjat "D" hangra huzzak es egy 
alkalmas bottal utik, illetve az egyik hurt a negybol csipik. Ez
annyit jelent, hogy ket ujjal megfogva, kihuzva egyszercsak
elengedik. A "fogolapra" visszacsapodo hur hangja adja azt a
bizonyos csipett hangot. Tehat az utes es a csipes hangjaval
jatszanak ki sokfele jellegzetesen aszimmetrikus utemet. Ezen
ritmusokat nyilvanvaloan a tanc vezerli. Pontosabban a tanczene belso
ritmikaja. Itt kettagu a zenekar. A ferj hegedul, az asszony
uti a gardont combvastagsagu karjaval. A penz igy a csaladban
marad. A zeneszek nagyreszt cigany vagy fogyatekos (vak,
nyomorek, testihibas) emberek.  Ket gardon soha nem jatszik egyutt.
Ertelmetlenseg. Ez sooooelem volt. Mindamellett latvanynak nem
rossz es eggyel tobb ember lehet a szinpadon. A hetvenes evekben
kitalalta mar Sebo Ferenc, hogy milyen nagyhatasu dolog idos
adatkozlokel egyutt fellepni. O Barsony Mihallyal, az utolso
tekerokeszitovel es jatekossal mutatkozott es ismeretterjesztett.
Az ido elorehaladtaval egyre nehezebb ilyen embereket talalni.
Megjegyzem, a zenekaromban a Cifra-ban ket ilyen emberem van.
Mindazonaltal tul a produkcio sikeren ezektol az emberektol
valami mas vilagfelfogast is tanulhatunk, ami elorevivo. Udv, Agoston

> Felado :  [Hungary]

>1. Teny, hogy a 20. szazad elott egyetlen zeneszerzo sem gondolhatott 
>arra, hogy muveit barki tetszese szerint maghallgathatja majd, akar 
>naponta tizszer is. Peldaul Bach Mate-passiojat, ha valaki lipcsei 
>polgar volt es sokaig elt, legfeljebb haromszor (!) hallhatta mintegy 
>husz ev alatt!

  Ez valo igaz, de a szerzok mar akkor is a szakmanak irtak a muveket
(es az utokornak), nem feltetlenul torodtek a hallgatosaggal
komponalaskor.
Leginkabb csak a megelhetesukhoz ill. becsvagybol nemi siker leraratasahoz
volt szukseg koncertekre. Nem hinnem, hogy pl. Bach a passiojat ugy irta
volna hogy elso hallgatassal minden ertheto legyen benne. Ez a koncepcio
engem a hollywoodi filmek szinvonalara emlekeztetne. Nyilvan a kornak
megvolt a muvelt koncertre jaro kozonsege edzett fullel es nyitott
szivvel minden nagy es jelentos uj mu irant. Kovetkezeskeppen  
bizony mondom n'eked, hogy egy-egy nagy mu tobbszori
meghallgatsaval nem vetunk az istenek ellen, mint ahogy nem mesterkelt
a mu szerkezetenek es zenei reszleteinek feltarasa sem pl. hajend cucc
segitsegevel. Persze ma mar koncerten is tobbszor meghallgathatjuk
a muvet, es nem csak haromszor, mint Bach idejben. Azonban ha elmegyek
konccertre mindig hasznat veszem az otthoni zenehallgatasbol eredo
muismeretnek.

>A szerzok tudtak ezt (jobban mondva magatol ertetodott szamukra), es 
>ennek megfeleloen komponaltak.

 Ezt hogy erted? Szandekosan fulbemaszo dallamokat irtak. Persze van ilyen
is. Kulonosen a barokkban, vagy ha Mozart-ot hallgatunk, szembeotlo
a muvek idonkenti egyeszerusege, konnyu "fulfekvese". De szinte minden
igazan nagy szerzonek vannak nagyon nehez muvei is. Bach is irt igazan
hallgathato kamarazenet, de nehez muveket is. Ezert is tartja nagyra az
utokor, nem a korhangulatot "utanzo" muvei miatt.
Az igenyes szalonkozoseg szamara akkoriban a konnyu barokk muvek inkabb
a szorakozast szolgaltak es nem a zenei melysegek feltarasa iranti igenyt.


 Udv. Durbints Sogor

Zozo irja:
>
>> Az arat kisse magasnak tartom (ugy 50-55  kFt korul lenne ar/ertek
>> ara'nyos).
>
Szerintem kulfoldon ez igy is van; 64 kFt-nak megfelelo osszeg
kornyeken - vagy talan epp csak egy kicsivel tobbert - ott mar
AZ7-est lehet venni. Nem teljesen ertem, miert nyomta fel a
Technics pont nalunk az a'rakat.
Udv, Zsolt

Kedves HANG!

Varga Gyorgy irja (#731-ben)
>
>> ... a 20. szazad elott egyetlen zeneszerzo sem gondolhatott arra,
>> hogy muveit barki tetszese szerint maghallgathatja majd, akar
>> naponta tizszer is. (...) A szerzok tudtak ezt (jobban mondva
>> magatol ertetodott szamukra), es ennek megfeleloen komponaltak.
>
A dologhoz kicsit mas oldalrol hadd tegyem hozza', hogy - erzesem
szerint - parszaz evvel ezelott a hazimuzsikalas sokkal gyakoribb
lehetett, mint manapsag. Es ennek megfeleloen irta'k a szerzok muveik
egy reszet. Technikailag valamivel konnyebbre, de megis olyanra, hogy
eloado es hallgato egyarant orome't lelje benne. Akkoriban peldaul
egy szoloszonatat continuoval minden olyan hangszeren "szabad volt"
eljatszani, aminek a hangterjedelme azt megengedte; sot, a
"kellemetlenebb" hangnemu (vagy kicsit magas/me'ly fekvesu) darabokat
olykor at is irta'k, hogy mas hangszeren is jatszhatova tegye'k.

Amugy valoszinuleg a vokalis kultura is eleg sokat fejlodott vissza,
ahogy mult az ido. A reneszansz korusmuvek kozul egy csomot irtak 16
vagy meg tobb szolamra. (Emlexem, egyszer a Radioban is leadtak egy
52-szolamu miset.) Manapsag eleg nagy levegot kell vennie egy
korusnak, ha belefog egy effajta mu betanulasaba. Regen pedig talan
jobban raallt az emberek fule es torka az ilyesmire.

Mellesleg ezzel kapcsolatban ismetelten csak azt latom bizonyitva,
hogy a hangminoseg elegge fontos lehet a "3. szint" szamara is.
Nem csupan arrol van szo, hogy meghalljuk-e a "23. hegedut" is;
hanem hogy mi tortenik a 23. _onallo szolammal_. Midfin csak egy
jokora gomolygas jon at, legalabbis polifon szerkesztesu muvekben.
Az mas kerdes, hogy aka'r egy jo cuccon is ki mit kepes felfogni -
nyilvan mindenkinek megvannak a maga korlatai. De jo hang nelkul
az eselyeink is elszallnak: "ahol nincs, ott ne keress".
A reszletgazdagsag olyan gazdagsag, ami nem reszletkerdes. :-)))
Legalabbis szamos esetben nem az.

Minden jot, Zsolt

 irta:

> Az egyik a Muzsikase a Zeneakademian. Szerintem 
> fantasztikusan jo volt. [...] Volt amikor valami durva kinezetu
> huros dolgot, ami csello nagysagu (mi ez?) vertek, igy (is) 
> adtak a ritmust.

A hangszer neve u:to"gardon. Eredete, ugy hallottam, a kuruc korra megy
vissza, amikor a csaszariak betiltottak a dobot, mint "rebellis" hangszert
(mivelhogy a felkelo magyar hadseregben elterjedten hasznaltak; talan
ugyanakkor lehetett ez, amikor a tarogatot is betiltottak?). Ennek a
szabalynak a megkerulesere kezdtek el az utogardont hasznalni.
Erdekesseg, hogy legkozelebbi hangszer-rokona Del-Franciaorszagban
talalhato.
Udv,
Peter

Tisztelt Hangosok!

Megvételre keresek DCD635-os Cd jatszot. Akinek van ugyan de nem akar
megvalni tole, es erdekelne egy osszehasonlitas az utodjaval (DCD655) irjon
a cimemre vagy hivjon:
3753358

Udvozlettel Bese Attila