"Az Energitec Egyeslet kutati hszves munka gymlcseknt a vilgon els.knt korszaka
lkot felfedezst tettek, ami j megvilgtsba helyezi az elektromgnesessgr.l s az a
lapvet. fizikai klcsnhatsokrl szerzett eddigi ismereteket, s sok ms el.nye mell
ett jelent.s rammegtakartst tesz lehet.v
- jelentette be az elmleti kutatst vgz. Magyar Lszl mrnk pnteken Budapesten."

szeritnem, HA ez igaz, akkor egy jelentos praktikus ujitas. technologiai felfed
ezes. az elektromagnesesseg elmeletet nem latom, hogy hol helyezne uj megvilagi
tasba. persze ettol meg jelentos felfedezes, amire buszkek lehetunk. HA igaz. h
ogy igaz-e, az a cikkbol megallapithatatlan.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.209.88.218)

>  re: fold-eves
> Feladó: starters_uh.tratseerf
> > Egyesek pogacsakent megsutott foldet fogyasztanak rendszeresen, es
> > bizonyos fuggoseg is kialakul naluk. Ez olyannyira eros, hogy

> Szerintem kacsa az egesz.

Nem kacsa. En is lattam a TV-ben. Afrikaban valahol eszik az AGYAGOT.
Nem csak ugy altalaban foldet es nem is akarmilyen agyagot.!!!
A film reszletesen bemutatta. Az agyagot kifejtik, rudakat formaznak
belole, azokat megszaritjak  es a piacon arusitjak. Tavoli videkekre
is elviszik. Azt is lathattuk amint a vevok ragcsaljak a feheres
agyag rudakat.

> A fold taperteke nagyjabol nulla, viszont aki
> megeszi, altalaban nagyon hamar meg is hal tole (par helyen probaltak,
> nagy ehinsegek idejen es nem eltek tul).

Persze mert belehaltak az ehezesbe.
A fold tapertekerol inkabb kerdezd meg a foldigilisztat. :-))

> Persze mas a helyzet, ha
> _specialis_ tapanyagot esznek, amelyet kulonleges eljarasokkal
> allitottak elo ismert alapanyagbol.
Halandzsaaaa...

Zoli irta:
> Egyeb: az allatoknal jellemzo, hogy a tanyerba kitett kajat
>kiveszik,  es a foldon meghempergetve eszik meg. Rossz nezni, de
>lehet, hogy  nekik ugy a jobb. Talan bizonyos anyagokhoz csakis igy
>jutnak hozza?
Biztosan nem art nekik, mert akkor a torzsfejlodes soran "leszoktak"
volna rola. Szerintem hasznos sot szukseges nekik.
A kutyamnal figyeltem meg, hogy eszi a foldet. A mezon jarva
nemegyszer saros pofaval jott vissza, kivancsi voltam mit csinalt
mert asni nem szokott. (puli) Kiderult, hogy nyalja a foldet, szep
kis ovalis godrot nyalt ki a kemeny foldbol. Nem akarhol csak
bizonyos altala kivalasztott helyen es nem is akarmikor. Ezen azt
ertem, hogy ugyanott jarhattunk akar 10-szer is es megis csak egyszer-
egyszer jott ra a foldeves.
Kiskoraban megette a szaraz  ha nem vettuk eszre. :-)))
Megjegyzem, hogy ehsegrol szo sem lehetett, mindig kisse tulsulyos
volt a boseges hazikoszttol. :-))
Udv. go'be'

Kedves Szocs!
> Most talaltam egy ellenervet az Interneten, amivel en sem ertek egyet,
> de ha hiszed, ha nem, en talaltam ellenervet es azt is tudom miert
> mutattak elterest az orak, a repulogepen vegzett kiserlet alatt. Mikor
> irom meg nem tudom, de az igaz, hogy csak most a teli unnepeken
> vilagosodott meg az elv es ezt a Hix vitaknak is koszonhetem, meg
> akkor is, ha mindenki elitelt erte.
Ha a kidolgozasig eljutsz, avagy kozolheto allapotban lesz az
ellenerved - remelem megosztod velunk.
> Pontositva termeszetesen keringesrol van szo. Akar kor, akar
> ellipszis. A kepleteket ismerem, melyek szerint ki jon az ellipszis,
> csak aazt nem latom, milyen kolcsonhatasbol kovetkozik.
A gravitacios kolcsonhatasbol. Akar a newtoni, akar az einsteni
torvenyekkel (kepletekkel) szamolva. Es a newtoni nem is olyan
bonyolult (ugy remlik). Tenyleg erdemes lenne megszerezned
valahonnan a Feynmann konyvnek azt a kotetet.
> Biztos elolvasnam, ha lenne, de a paradoxonokal valami baj van,
> legalabb is a makromechanikaban.
Nekem speciel nem jut eszembe egyetlen makromechanikai
paradoxon sem, kiveve azt amit irtam (egimechanikai). Mik
lennenek azok, amikkel baj van? Viszont konkretan az egi-
mechanikaival nicsen semmi baj. Es ha Te abban bajt latsz,
akkor valoszinuleg nem ertetted meg.
> <<> Van egbekialto tevedes is. Ide vele - mi lenne az?>>
> Mikor eljon az ideje!
Mi mast tehetnek - varom hogy eljojjon az ideje.
> Itt is kellenepontisitani, mert van Einstein elotti mechanika, amit
> nemcsak Newton csinalt. Einstein azert ment tevutra, mert volt elotte
> is tevut. A tevut, tevutra vezet!!
Ezt bizonyitanod kellene. Gondolom erre is varnom kell, mint
pl. Endre uj elet-definiciojanak kidolgozott kolcsonhatas-
matrixara.
> Azt amit ki lehet szamitani, de az is lehet, hogy csak egy jelensegre
> bizonyitek, nem biztos elv.
Mar megint az elv??? Nincs elv!! Modellek vannak a valosag
leirasara. A modell matematikai formulakat (ha ugy tetszik,
kepleteket is tartalmaz). A hozzaerto ember szamol es ossze-
veti az eredmenyeit a megfigyelt valosagos tenyekkel, tehat
a tapasztalatokkal. Ha passzol, akkor a modell alkalmas a
valosag leirasara. Ha nem teljesen passzol, de azert elfogad-
hato az eredmeny, akkor tudhatjuk, hogy a modell nem a leheto
legjobb. Ilyen a newtoni, de azert meg sokaig es sok szamitasra
az elvart pontossaggal elfogadhato eredmenyt ad, es alkalmaz-
ni es tanitani is fogjak. Lasd a Merkur p.h.p. vandorlasat: a
newtoni gravitacioval szamolt es a megfigyelt, kimert adatok
elterese adott 100 ev alatt 43 ivmasodperc hibat (elterest).
Ezt kikuszobolte az einsteini modell alapjan vegzett szamitas
a gorbult teridovel. Tehat az egy jobb, pontosabb eredmenyt
ado, a valosagot pontosabban leiro modell. Es az sem elv!!
> Ez igaz, de szamitsd ki azzal a keplettel, mind a Merkur p.h.p.-ot
Nem vagyok sem csillagasz (legf. amator), sem matematikus,
ilyen szamitasra nem vallalkozom. "Kisse" kiesett az elmembol
es a napi munkambol a diff. egyenletek megoldasa.
> Ebbe en is bizom, de azt is ki merem jelenteni, hogy valamelyik elv
> teves. Inkabb hajlok a Naprendszerbol ismert, egimechanikai
> paradoxonra.
Miert irsz folyton elvekrol?? (Nem partgyulesen vagyunk :-))
Ennek nem az egimechanikai paradoxon az oka, hanem az,
hogy korabban nem szamoltak az un. sotet anyag jelenletevel.
A galaxisok tomege lenyegesen nagyobb, mint azt a lathato,
es a feltetelezetten mar nem lathato "kihult" csillagok stb.
osszes tomege alapjan eddig becsultek. Ezert keringenek
bennuk gyorsabban a csillagok. Vagyis ezt mar lenyegeben
meg is oldottak a csillagaszok. Az Elet es Tudomany vala-
melyik szamaban (kb. 2003. masodik felev) irtak errol.
Erdeklodessel es kivancsian varom az altalad felfedezett
ellenervet es azt a bizonyos egbekialto tevedest.
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Kedves Zoltán!

Az égitesteken álló vagy ülő emberek nem gyorsulnak sem 1 g-vel, sem 0,17
g-vel. Ezért sebességük nem nő relativisztikus méretűre.

Ha a két ember nyugalomba van azon égitesthez képest, amelynek a felszínén talá
lható, akkor nem gyorsulnak, nem nő egyik sebessége sem relativisztikus mé
retűre, ezért az időlényegében azonos sebességgel telik mindkettej
69;k számára. A Hold a Föld körül sem repül fénysebességhez közeli értéken és a
 saját tengely körüli forgásuk sem fénysebességhez közeli.

Az adot égitestre jellemző gyorsulás "g", csak szabadesésnél számít!

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-75-165.dial.freestart.hu)

> Szerintetek ez igaz? Vagy átverés?

Szerintem átverés - méghozzá az írója sem gondolta komolyan, annyira
gyenge. Lássuk, miért:
> húszéves munka gyümölcseként a világon elsöként korszakalkotó felfedezést tet
tek, ami új megvilágításba helyezi az elektromágnesességről és az alapvető fizi
kai kölcsönhatásokról szerzett eddigi ismereteket, és sok más elönye mellett je
lentös árammegtakarítást tesz lehetövé
blablabla... ködösítés+figyelemfelhívás.

> a szupravezetési jelenségekhez hasonló tulajdonságokat mutató hordozható vill
amoskészülékeket
Az a lényeg, hogy hordozható - az átlagember csak ennyit ért belöle.
Más info nincs is benne, csak utalás.

> úgynevezett semleges áramot képesek gerjeszteni
Ilyen nincs. Már a kifejezés is hamis - most lett kitalálva, de az sem
stimmel.

>A hagyományos villamos áram 50 herzes színuszos görbe jellel írható le és 230
Wolt feszültségü
Ez természetes szökéknek íródott!

>míg a semleges áram nem 50 herzes, nem színuszos görbéjü, ám, hogy milyen, az
a szabadalmi titok része.
Persze. Mi a fene ez? Váltakozó áram nem lehet, mert az a
"hagyományos". Egyenáram sem lehet, másféle meg milyen? És mitöl
"semleges"??? Amúgy meg, ha a szabadalom védi, akár ide is írhatná...

>  transzverternek elnevezett készülék 24 Volt egyenáramból váltóáramot állít e
lő,
> melyről müködtethetök a mindennapjainkban megszokott 230 Volt/50 hertzes elek
tromos hálózatról üzemelö villamos gépek is.
Ebböl a kettöböl melyik a "semleges" áram? Vigyázat, ez már egyik sem,
tehát ez plusz egy új felfedezés! Egyébként honnan jön a 24V egyenáram?
Az elözö készülékböl? És honnan az energia? Szupravezetéshez hasonló
jelenségböl? És az honnan kapja? Megcsapolja a Világmindenséget???

> Az új berendezésről üzemeltetett motorok mechanikus akadályoztatásakor nem ég
nek le és nem teszik tönkre az áramátalakítót sem. Az új áramátalakítóról müköd
tethetök a számítógépek, a televíziók, a rádiók, az izzólámpák, a fénycsövek, s
öt a tapasztalatok szerint a berendezések hatásfoka látványosan megnö.
Mitöl változik itt bármi is - miért müködnek másképp a rákötött
készülékek, ha szabványos 220V/50Hz-et készítenek??? Ez nagyon úgy
hangzik, mint az "intelligens" mosópor!

> A feltalálók szerint a készülékkel 30 százalékos energia-megtakarítás érhetö
el.
Mihez képest? A mai tápegységek mind >90%-os hatásfokúak!

>Egy másik kifejlesztett készülék a mágneses motorgenerátor, amely alkalmas a m
echanikai energia mellett villamos energia termelésére is.
De nem egyszerre!!!!! Vagy motor, vagy generátor, ez már Jedlik
Ányosnál is így volt! Különben honnan jön az energia?

>olyan fénycsögyújtó elektronikát sikerült kifejleszteni, amely a már kiégett,
de le nem gázosodott fénycsövet is képes üzemeltetni vibrálástól mentesen, sőt
a hagyományos fénycsövekhez képest szabályozható fényerövel. A fénycsövek telje
sítményfelvétele kisebb mint a hagyományos feszültségtáplálás esetén.
Erröl pedig a magyar popofon jut eszembe, ami ugye mindent tud. Elvileg
elképzelhetö lenne, hogy kifejlesztett egy új fénycsövezérlö
elektronikát, de a cikk alapján ezt sem hiszem. Szerintem inkább az
írók most olvasták Örkényt (a popofont és a szaporátlan kotrót) -
annyira megegyezik még a teljes cikk hangvétele is.

>várhatóan az észak-alföldi régióban megvalósuló új üzem 300 millió forintba, a
 gépészeti berendezések 100 millió forintba, míg a forgóeszközök beszerzése 200
 millió forintba kerül. Ezzel egy 200 főt foglalkoztató napi 300 berendezés elö
állítását képes gyár valósulhat meg.
Csak a megfelelö tökeerös befektetö hiányzik hozzá, amit úgy is meg
lehet oldani, hogy a cég pl. részvényt bocsát ki. Amerikában már vagy
10 éve van egy(?) ilyen cég, egy korszakalkotó felfedezéssel (azt
hiszem, a vízhajtású autó) - el is érhetö az Interneten, azonnal
reagálnak is, ha részvényt szeretnél rendelni - de SOHA nem
válaszolnak, ha készüléket rendelnél tölük. Tíz év elönyük van, úgyhogy
HAJRÁ MAGYAROK!

On Saturday 10 January 2004 10:23, soniba42 wrote:
> volna, ha maskep tortenik valami. Mit hozott a Relativitas szaz eve a
> gyakorlati fejlodesben, azon kivul, hogy meg ma is keresik a
> bizonyitekokat?

Hat pedig te mar a listan voltal mikor tobben is leirtak hogy mi tortenne
peldaul par tiz percen belul az egesz GPS rendszerrel ha nem venne
figyelembe a relativitast...

Sot, most latom hogy reszt is vettel abban a beszelgetesben (a Tudomany
2003. szama korul).

Most a GPS szamodra nem eleg gyakorlati dolog, vagy pedig ilyen gyorsan
tullepsz a beszelgeteseken?

-- 
Udv, Sandor