> 2.) Meg tudja vki mondani, hogy a Stax fejhallgatoknak van-e
> magyarorszagi kepviselete, s ha igen, ki az es hol talalhato?

Ket eve meg az Auditoriumban vettem Stax -ot, de ugy tudom az olcso
(szovjet) tavol-keleti repuloutak megszuntevel mar nem tunt nekik
gazdasagosnak az import, es abbahagytak. De talan tudjak honnan lehet
beszerezni.
Udv: Feri

Egy ideje fel-fel tunik Takacs Jeno neve a listan, leginkabb ugy, hogy
Neuenstein Felix kapacitalja Kovary Petert, ugyan hallgassa mar meg Jeno OTL
monoblokkjait, o pedig nemigen akarja ezt megtenni.

De most hagyjuk egy idore az OTL -eket. Jeno csinalt egy figyelemre melto
csoves MC phono elofokot is, amelyet meghallgattam, mivel venni keszulok
egyet. Eloszor kedvenc lemezeimet magammal vittem Tatabanyara (Jeno ott
lakik), es az ottani rendszeren hallgatoztam. Ezutan hazahoztam, es nalam
hallgattam meg. Majd kozvetlenul osszehasonlitottam  egy Pierre Lurne
phono -val, egy Griphon -al es egy Jadis DPMC -vel. Direkben egymas ellen, a
sajat rendszeremben. Es kulonbozo hangszedokkel. A nagy meglepetes szamomra
az volt, hogy valaki ott Tatabanyan, a konyhaasztalon, mondhatni szakiranyu
vegzetseg nelkul, ossze tud hozni egy olyan berendezest, amely szamomra
egyertelmuen jobb a fenti, egyesek szerint nagy nevu gyartok meregdraga
elofokainal. Nem egyik parameter itt, a masik parameter ott jobb alapon,
hanem meggyozoen. Hallgattam meg  Audio Research phono -t a Penna -nal, es
CAT -et az ezeken az oldalakon oly gyakran etalonkent emlegetett Pilotanal.
Mivel ezeken a helyeken mas - mas rendszerben es eltero korulmenyek kozott,
valamint idoben is elhuzva hallgattam a komplett rendszereket, ezek elofokok
korrekt osszevetesere nyilvanvaloan nem volt modom. De abban biztos vagyok,
hogy a Jeno vacka beallithato a sorba, es egy direkt teszttel talan az is
eldontheto, hol szol a zene. Persze mivel ez erosen szubjektiv,  megengedve
hogy mindenkinek masutt.

Azt mindenkeppen teves eloiteletnek tartom, hogy a Jeno erositoi legfeljebb
az altala kedvelt jazz zenen szolnak jol, ezert nem erdemesek a
meghallgatasra. Plane nem igaz, hogy csak demo lemezekkel hallgatjak oket.
En peldaul csak klasszikus zenet hallgatok, bizony ez a zenei mufaj nem
idegen tole.
Aki veszi a faradtsagot, es meghallgatja, az valoszinu nem azzal a
problemaval szembesul, hogy egy ujabb onjelolt fejleszto zseni
torzszulemenyere pazarolta draga idejet. Sokkal inkabb azon gondolkodik,
hogyan is szabadulhat meg elozo cuccatol. Esetleg meggyozi magat, hogy azert
a sajatjat is lehet hallgatni. Ha szerencses, eppen uj beszerzesre keszul.

El tudom fogadni, hogy valaki nem akarja meghallgatni ezeket a
berendezeseket, ez nem lehet kotelezo feladat. Az is lehet, hogy valakinek
ezek a berendezesek meghallgatas utan nem tetszenek (peldaul Jeno tuningolt
Phillips CD jatszojat - ellentetben az erositoivel - en nem sokra
ertekeltem).

Azert ha meg keresitek a jobban szolo berendezeseket, Tatabanyan is lehet
probalkozni.

Hangosan udvozlok mindenkit: Feri

Tisztelt Hangosok!


A minap a HIX WINDOWS listan jelent meg az alabbi cikk, amely, ugy gondolom,
hasznos informaciokkal szolgalhat mindenkinek, aki irhato CD-kkel dolgozik.
Kicsit megkesve bar, de arnyalhatja a nemreg lezajlott eszmecsere't
CDR-ugyben. A hozzaszolast a szerzo hozzajarulasaval, teljes szovegeben
kozlom.
   Sajat megjegyzes: azt a megallapitast, miszerint "Esetleg audio CD eseten
olcso CD is megteszi, ha ugyis megunod egy ido mulva :)) Viszont adat eseten
tenyleg megeri a dragabb CDbe beruhazni (...)", en nem itelnem meg tul
szigoruan... :-))

Sziasztok!
A. Tamas



>Felado :  [United States]
>Temakor: CDlemez szerkezete, erdekessegek ( 82 sor )
>Idopont: Mon Oct 16 01:33:31 EDT 2000 WINDOWS #258
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>A GURUba is elkuldtem ezt a levelet, aki azt is olvassa, PageDown.
>
>Az utobbi idoben CDlemezek szerkezetevel foglalkoztam, gondoltam megosztom
>roviden veletek a tapasztalataim, mire erdemes a jovoben figyelni
>CDvasarlasnal. Legalabbis en mire fogok. Lehet, hogy sok mindent ismer mar
>mindenki, lehet, hogy par dolog nagyon kezenfekvo sok embernek, de ugy
erzem
>egy ilyen osszefoglalonak van ertelme.
>
>Szoval hogy is nez ki egy CD keresztmetszetileg:
>1. az alap egy polikarbonat lemez.
>2. erre adszorbealtatnak valamilyen szinezeket, pl. ftalocianin. Ez fog a
>CDiroban a lezer hatasara elroncsolodni, es az adott helyen a fenytores
>megvaltozik.
>3. erre a retegre kerul egy femreteg, aminek szerepe a fenyvisszaveres
>4. lakkreteg kerul erre ra
>5. ellenallo polimerreteg, a szerkezete CDrol CDre valtozik (illetve neha
az
>az erzesem, hianyzik is :((
>
>Nekiestem tobbfajta CDnek tomeny saletromsavval :)) Ne kerdezzetek miert,
>vegyesz vagyok, a munkamhoz kellett. De mielott nekiestem a savval a CDnek,
>feldaraboltam oket :)). Mar itt igen erdekes tapasztalataim voltak. A CDt
soha
>ne jusson eszetekbe kicsit sem meghajlitani! A hajlitas eredmenye, hogy
>mivel a legfelso polimer es lakkreteg eleg merev, a hozza kotodo femreteg
>egyszeruen elvalik a szinezektol, azaz egyszeruen lejon a femreteg hatan a
>lakkal es polimerrel, a CDnek annyi.
>A "ne hajlitgasd" jel rajta van a CDken, de veletlenul is elofordulhat, en
a
>jovoben meg jobban figyelek ra, hogy meg veletlenul se fordulhasson elo.
>
>Nezzuk a szinezek szerepet. A szinezek tobbfajta lehet, ki erre, ki arra
>eskuszik, a cegek neha sajat szinezeket fejlesztenek ki. Az altalam
>megvizsgalt 5 fajta CD kozott volt egy Maxell, egy Imation, egy noname, egy
>Kodak Ultima (50es kiszerelesben vett) es egy Kodak Audio Gold. A noname
>eseten _sokkal_ kevesebb szinezek volt a polikarbonat alapon, mint a
>markasabbakon. Ranezesre az Imation es a Kodak Gold tartalmazhatta a
>legtobbet. A szinezekbol nem kell olyan sok, de el tudjatok kepzelni, hogy
>szamit a mennyisege a CDn. (Nagyobb a fenytoresben a kulonbseg egy sok
>szinezeket tartalmazo CDn elroncsolt hely es a keves szinezeket tartalmazo
CDn
>kialakitott "godor" kozott.)
>
>Femreteg: 3-4 fajtat talaltam: noname: aluminium; Maxell es Imation: ezust;
>Kodak Ultima: arany es ezust, de az ezust dominalt; Kodak Audio Gold:
nevehez
>meltoan arany. Sajat tapasztalatom, hogy a gyakorlatban is a legkevesbe
>ellenallo az aluminiumreteggel ellatott CD, es az ezust-arany iranyban no a
CD
>ellenallokepessege az idovel, behatasokkal szemben. Itt nemcsak a kemiai
>tulajdonsagaikat ertem (az egyertelmu), hanem a szinezek-fem (polikarbonat)
>kotodes erosseget is lathatoan befolyasolta a fem minosege.
>
>Lakkreteg, polimer-vedoreteg a CD tetejen: a nonamenek erzesem szerint
nincs
>is vedo polimerreteg a tetejen...
>A CDkbol kivagott kisebb pizzaszeleteket tomeny saletromsavba tettem, ezt
>ajanlottak a vedoreteg eltavolitasara. A noname CDrol egy pillanat alatt
>oldodott minden. A Maxell es Imation eseten ugy 1 perc mulva, a Kodak
Ultima
>eseten 1.5 perc, a Kodak Audio Gold eseteben (SafeGuard vedoreteg) pedig 3
>percet kellett varnom, mig a vedoreteg holyagosodni kezdett, es egyszeru
>desztvizes oblitessel el lehetett tavolitani a femretegtol elvalt (illetve
ez
>csak a Kodak Goldra volt igaz, a tobbinel a femreteg is oldodott) polimert.
>Nem mondom, hogy ez  saletromsavas teszt az igazi tesztelni a polimereket,
de
>talan mutatja, hogy evek alatt mekkora vedekezokepesseget varhatunk el egy
>CDtol.
>Kulon erdekes volt latni, hogy "nem mind arany, ami fenylik". A Maxell es
az
>Imation, de a masik ketto nem arany CD eseteben is a gyartok trukkosek: a
>vedopolimer aranyszinu, illetve valami festek lehet belekeverve. Az ember
azt
>hiszi, igen ez, arany, ez ellenallo lesz.
>
>
>Osszefoglalva par szoban (amit ugyis mindenki tud):
>- nem hajlitani a Cdket, ha lehet, kulonben lehet eldobni
>- markas, kicsit dragabb CDket kell venni, ha az informacio, amit a CDre
irsz,
>fontos neked. Esetleg audio CD eseten olcso CD is megteszi, ha ugyis
megunod
>egy ido mulva :)) Viszont adat eseten tenyleg megeri a dragabb CDbe
beruhazni,
>evek mulva veri az ember a falba a fejet, mikor valami kellene neki, aztan
a
>CD meg megoregedett...(itt  mondjuk archivalt fotokra, videokra gondoltam,
nem
>a legujabb warez CDkre, az elavul..)
>
>
>Minden jot, Vili
>
>--
>www.nexus.hu/vili71
>HIXEditor 1.14c
>
>Ui.: Eszembe jutott: a noname Precision markaju CD volt.

Sziasztok,

Informaciot szeretnek, hogy hol arulnak infinty hangfalakat Budapesten.

         Elore is koszonom,
                  Kenyeres Tamas

Udvozletem!

En csak olvasni szoktam a HANGot. Itt most szobakerult a melyhang-meret
osszefugges.
Az elmelet szerint a hangszoro dolga, hogy a levegore csatolja a
rezgest. Vagyis a rakuldott elektromos energia (lehetoleg minelnagyobb
reszet) a levego rezgesenek mechanikai energiajava alakitsa. Namost az
elmeleti szamitasok (es a gyakorlati tapasztalatok szerint is) ez az
atadas, a hangszoro hatasfoka a melyhangok fele haladva egyre csokken.
Ezert kell nagyobb meretu membran, hogy nagyobb mennyisegu levegot
megdolgozva az atadott energia kb. ugyanaz legyen, mint a kozep- vagy
magashangszorokrol jovo. Ezert neha tobb, akar 3 db melysugarzot is
hasznalnak. Sot az eredeti hangfalakban (egy sima lapos fal, benne
hangszorokkal) akar 12 db hagnszorot is alkalmaztak.
Persze mindket megoldasnak (membranmeret, vagy hangszoroszam novelese)
megvannak a maga hatranyai is.
Hasonlo "babona" az is, hogy a nagyobb meretu doboz jobb melyhengokat
produkal.
Ez se teljesen igaz. Minden hangszoronak megvan az un. lezarasi
terfogata, vagyis annak a zart doboznak a terfogata, amibe epitve
optimalisan mukodik. Az is igaz, hogy a dobozterfogat csokkenesevel
emelkedik a lesugarozhato legalacsonyabb frekvencia, de ha nagyobbat
hasznalnak, akkor -amellett, hogy alacsonyabbra megy- kongo, "hordo"
hangja lesz.
Vagyis, ranezesre nem szabad itelni, tenyleg nem (csak) a meret szamit
itt se :-).
Egyebkent javasolnam megtekintesre ebben a temaban az egyik kedvenc
likemet:
http://www.silcom.com/~aludwig/

Sandor

--
> =======================================================================
postdoctorate fellow Department of Physics, Bar-Ilan University, Israel
         Tel: 972-03-531-8429(work), 972-03-532-1589(home)
mailto:  http://www.geocities.com/s_valkai

Kedves HANGosok!

 irta:

> Egy jo tanacs; vigyen mindenki egy ellenallasmerot a vasarlashoz es
stikaban
>merje meg mind a ket betet ellenallasat (es lepodjon meg).

Fejts ki kerlek,  hogy itt mire gondoltal, mert bevallom nem ertem.

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

 irta:

>Az osszeallitas: Pioneer PD-S505 -> Toslink kabel -> Parasound
>D/AC-1100HD.
>Sajnos, a CD-jatszonak kizarolag TL dig. kimenete van. :-(
>
>Van vkinek otlete, mi lehet a problema forrasa, ill. hogy hogyan
>lehetne orvosolni?
>Nagy (és ktges) dolog egy "normalisabb", pl. coax dig. kimenet
>beepitese a fenti lejatszoba? Ill. van-e vki, aki ezt vallalna' ?

En azt javaslom, hogy add el ezt a keszuleket, s mast hasznalj futomunek.
Legeloszor ilyent vettem en is futomunek, ami mar tuningolva is volt, koax
kimenettel is felszereltek. Nekem nagy csalodas volt, igy gyorsan megvaltam
tole. Probalj mast is meghallgatni. Ennek atalakitasat semmikeppen sem
javaslom.

Udv, Gruiz Marton.