Peter irta:
>ismeretsegeim alapjan ugy tunik, hogy a TGY irant
>erdeklodok es azt muvelok nagy tobbsege joszandeku,
>tisztesseges ember, azaz a legrosszabb esetben is oszin
>ten igyekszik segiteni masokon, legfeljebb (neha vagy
>tobbnyire - nem kivant torlendo :-) nem megy neki.
hmm csakhogy nem csupan a szandek itt a lenyeges. tehat meg ha igaz is, hogy
a tgy-sekkozott sok sarlatankozott sok joszandeku is van, akkor is "aki
korpa koze keveredik...".
a jo szandek elso dolga az legyen, hogy megkulonboztesse magat a rossztol,
es hogy tenyleg jo fele torekedjen joszandekbol butan lehet rosszat
csinalni,e zertnem csak a szandek,hanem amodszer is fontos.
a tudomanyossag pedig modszertani kerdes.
>Masreszt szvsz az a kiserlet, hogy a TGY sikeret es
>elterjedtseget pusztan az emberek vegtelen butasagaval
>magyarazzak, rendkivul elfogult, egyoldalu es sem
>mikepp sem allja meg a helyet. Ha az emberekkel barmit
>el lehet hitetni, akkor megis hogy lehet, hogy nem azt
>hiszik el, amit gyerekkoruktol kezdve a hivatalo
>s (orvos)tudomany kepviseloitol es nepszerusitoitol
>szamtalanszor hallottak,
hat mondanek egy tovabbfejlesztett magyarazatot. az emberek nem mindent
hisznek el, hanem azt, amit szeretnenek elhinni.
pontosabban: termeszetesen ameggyozo eronek is van valamekkora szerepe, es
annak is,hogy az ember mit szeretne elhinni. minel erosebb a meggyozoero, es
minel kevesebb az erzelmek szerepe, annal racionalisabb az illeto.
ha valakinel az erzelmek szerepe jelentos, akkor szivesen elhiszi a tgy
dolgait,mert szeretne elhinni. a tudomany azon dolgait, ami nem tetsik,
nemhiszi el. de ezek az emberek is konyneden befogadjak a tudomany azon
dolgait, ami tetszik nekik. peldaul alegtobb ember halott a Godel
tetelrol,mert az annyira alatamasztja antiredukcionista erzelmeiket. de nem
halottak sokkal egyszerubb matematikai tetelekrol.
>Az egyik ilyen konkret ok nyilvanvaloan az, hogy
>a "hivatalos" orvostudomany kozel sem tud mindenre
>gyogyirt, illetve sokszor amit ajanl, az csak tuneti kez
>eles, es/vagy olyan megoldas, amit az emberek nem
>ereznek megfelelo alternativa nak (pl. asztma- es
>depresszioellenes gyogyszerek).
Igen. Ez esetben szemelyesen persze barki valaszthat barmit. Csak
ahivatalossaghoz ez nem eleg. Sajat felelossegre, szemelyes donteskent
sokmindent szabad, mert szabad emberek vagyunk. Es meg jo strategia is
lehet.
>A masik, ezzel osszefuggo ok lehet az, hogy az orvos-
>beteg kapcsolatbol kiveszett a szemelyesseg. A rendelo
>egyre inkabb ugy mukodik, mint egy gyar, ahol
>futoszalagon jonnek a problemak, es az orvos
>felautomata uzemmodban irja fel a ku
>lonfele tablettakat. Az ido szukos, tehat nincs ido
>lbeszelgetni a pacienssel, a penz keves, tehat
>poroljunk az esetleg draga vizsgalatokon.
Ez visoznt nem a tgy es az orvostudomany kozotti kulonbseg miatt van, hanem
a hivatalos es alternativ statusz miatt. A hivatalos tudomanynak tarsadalmi
funkcioja, feladata, felelossege van. Sok embert kell meggyogyitani kotelezo
alapon.
A tgy, ha tarsadalombiztositoi pozicioba kerulne, akkor ugyanugy keves penzt
kapna, ugyanugy kotelezo lenne mindenkit meggyogyitani, es joval roszabbul
produkalna.
A feladat tehat itt a korulmenyek javitasa, nem az orvoslasi modszert kell
lecserelni.
> negyedik ok vilagnezeti. Sok ember ugy erzi, hogy
>fontos dolgok az eletben kivul esnek a tudomany
>hataskoren. A tudomany egyik kulcsszava az objektivitas.
>Azonban az emberi elet, az elmenyeink, tapasztalataink,
>lelki allapotunk jelentos reszben nem vizsgalhato
>objektivan, nem ismetelheto, nem elemezheto laborat
>oriumi korulmenyek kozott. Emiatt altalaban az
>orvostudomany sem foglalkozik ez ekkel a szubjektiv
>tenyezokkel - ellentetben a TGY-vel.
1) A lenyeg ugyebar objektiv es nem szubjektiv gyogyulas?
2) Nem igaz, ohgy csak az az objektiv, ami ismetelheto, illetve labroban
eloallithato. Az is objektiv, ami megfigyelheto, es interszubjektiv
osszefugges fedezheto fel. Ennek megfeleloen az orvostudomany igenis
foglalkozik psziches dolgokkal, es psziches dologk es fizikalis jelensegek
osszefuggeseivel. ld pl. placebo effektus.
a tgy pozitiv szerepe, hogy erre felhivta a figyelmet. az orvostudomany
ozitivitasa, hogy vette a lapot.
>Ehhez kapcsolodik egy masik tenyezo. A nyugati
>orvostudomany szinte kizarolag a betegseg, problema,
>tunet megszuntetesere koncentral, az egeszseges - ertsd
>komoly bajjal nem kuszkodo - ember kivul esik a
>latokoren.
Mert az eletmodbelikerdes, mas teszta. Azzal foglalkoznak mas
szolgaltatasok. Nyugaton az is gond, hogy az eletmod szemelyes kerdes, az
emberek szabadsagukat szeretik, es mindenki megadja a modjat annak, hogy az
ember errol donthessen,maga alakitsa ki. Szolgaltatasok erre mukodnek, amik
igenybe vehetok.
>A TGY ezzel szemben sokkal inkabb a megelozesre es az
>ember testi-lelki-szellemi egyensulyban tarta
>sara helyezi a hangsulyt.
Ami egy lehetseges szolgaltatas, de nem orvostudomany, hanem uj tudomany
kellene ra, eletmodtudomany. Ez a biologianak persze resze. Es az
emberbiologianak is. De nem gyogyit, hanem helye eletmodot alakit ki.
>Egy tovabbi tenyezo lehet a szintetikus, mesterseges
>termekekkel szembeni ell enerzes, gyanakvas. Aminek van
>is alapja, lasd DDT, Thalidomid stb.
Semmi alapja nincs. A termeszetes szerek ugyanugy lehetnekkarosak es
hasznosak, mint a mestersegesek. Tudatlansaggal vana gond, es akorultekintes
hianyaval, ami minden esetben baj.
Az ember lenyege, hogy mestersegesen beleavatkozik a kornyezetebe,
beavatkozas nelkul nembeszelhetunk gyogyitasrol, csak gyogyulasrol.
Mesterseges beavatkozas egy gyogytea is.
>Sok ember a profitorientalt cegek altal kifejlesztett,
>esetleg kelloen ki nem probalt, ismert es ismeretlen
>mellekhasokkal rendelkezo szintetikus gyogyszerekkel
>szemben elonyben reszesiti a termeszetes alapanyagokbol
>keszult, tobb szaz vagy ezer eve "tesztelt" fozeteket,
>teakat.
Lathato, hogy nem a mesterseges itt a lenyeg, hanem a teszteles,
korultekintes.
>Vegyuk figyelembe, hogy a TGY jo nehany aga tobb ezer
>eves multra tekint vissza.
A masik oldal, hogy a tudomanyos teszteles alaposabb lehet akarhany ezer ev
modszertelen tesztelesenel. Sok termeszetes dolog veszelyes,nem ismerjuk a
hatasat, stb.
Peldaul nagymennyisegben a soska mergezo, mert oxalsav van benne. Annak
ellenere, hogy termesztes, volt vele gond a masodik VH utan Nemetorszagban,
mert inseg miatt sokat ettek.
Egy csomo gyogynovenyt hasznaltak rosszul, karosan. Mert hiaba ezer ev, ha
nem modszeres a teszteles, es nem modszeres a gondolkodas.
>Szvsz az, hogy barmilyen modszer ennyi ideig
>fennmaradjon, sot fejlodjon, csak akkor lehetseges, ha
>az valamilyen modon es mertekben tenyleg mukodik, es k
>onkret eredmenyeket hoz a muveloinek.
Ez nem igaz. Ma is vannak nyilvanvaloan buta babonak eloben.
>Az osidokben a sikertelen samanok, papok akar ritualis
>emberaldozatkent is vegezhettek, ugyhogy a mai idoknel
>lenyegesen nagyobb volt a hatekony modszerek
>kifejlodese iranyaban hato szelekcios nyomas ;-)
Viszont volt mas szelekcios nyomas is, ami az eredmenytelenseg elleneben
hatott.
Osszefoglalva: van a TGY-ben jo otlet, ami tudomanyosan helytallo, at kell
venni. a tudomany mindig is ezt csinalta. a mesterseges gyogyszerek is a
TGY-tol atvett otletek.
math
|
itt szerintem a lényeget megtalálod:
http://66.230.132.67/if/index.html
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/kulonsz/k001/rak.html
üdv:
Eric
"To:ro:k Pe'ter (Helsinki)"  > wrote in
message news: ...
>  irta:
>
> > <<<mit kell tudni pl. a homeopatiarol: igaz, hamis, vagy
> > hallgat rola?>>>
> >
> > En abban nem hiszek, hogy ha valami nem igaz, akkor
> > evszazadokon at nem tud fennmaradni, mint hatasos modszer.
> > Meri valaki azt allitani, hogy a primitiv torzsek ritualis
> > gyogymodjai nem voltak hatasosak (egy bizonyos mertekben,
> > termeszetes, mint minden mas gyogymod)? Itt a szazalekban
> > lehet elteres.
>
> A homeopatia nem annyira regi, a 19. szazad kozepen dolgozta ki egy nemet
(a ne
> vere nem emlekszem, de valoszinuleg megtalalhato az Interneten, ha nagyon
musza
> j).
> A tobbiben egyetertunk.
>
> > <<<Es mi a helyzet a vallasokkal? E tema szempontjabol
> > semmi:
> > a vallasok altalaban nem akarnak tudomanynak latszani,
> > ezert nem tekinthetok altudomanynak. Meg akkor sem, ha
> > egyes altudomanyok rajuk hivatkoznak>>>
> >
> > Bizony egyre tobbet lehet hallani a vallas kepviseloitol,
> > hogy a Biblia allitasait a tudomany is alatamsztja es
> > vannak ilyen kutatasok is. Mennyire tudomanyos, nem tudom.
>
> Biztos, hogy nem minden allitasat, es sok kerdesben eppenseggel a szoges
ellent
> etet allitja. Emellett persze nyilvan olyan is van, amiben egyetertenek.
>
> Egy teruleten, a pszichologiaban viszont feltuno hasonlosagok fedezhetok
fel a
> vallasok es egyes pszichologiai iskolak tanitasai kozott. Nyilvan nem
veletlenu
> l, mivel mindegyik az emberrel foglalkozik, es errol a vallasok is sok
valos ta
> pasztalatot epitettek magukba az idok folyaman, amit a nyugati tudomany
mostana
> ban lassacskan ujrafelfedez (vagy tudomanyosan igazol - nem kivant
torlendo ;-)
> Nehany konyv a temarol:
> M. Scott Peck: Uttalan utakon / A jaratlan ut (ugyanaz a konyv, ket
kulonbozo c
> imen jelent meg magyarul ket kiadasban)
> Levin: The positive psychology of Buddhism and Yoga
>
> Es meg egy, ami a keleti vallasok, kulonoskeppen a taoizmus vilagkepet
allitja
> parhuzamba a modern fizikaval:
> Fridtjof Capra: The Tao of Physics
> Erdekelne, hogy olvasta-e esetleg a forumon jelenlevo fizikusok kozul
valaki ez
> t a konyvet, es ha igen, mi a velemenye rola?
> Peter
>
|
