1. |
3 fajta jovo ido (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
nemeth@pmbelz.de (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
3. |
SCM (mind) |
144 sor |
(cikkei) |
4. |
HungLing és Machu Picchu (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: A'ngy (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
6. |
Bocsa'nat (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
angy (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
|
+ - | 3 fajta jovo ido (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>> Az eszperantóban egyetlen jövő idő van, mi legos olvasni fogok.
>Perfecta futuro: "Mi estos skribinta." Pl. "Mi estos jam skribinta al
+ Mi estos amanta -> Mi amantos.
+ Mi estos amonta -> Mi amontos.
+ Mi estas amonta -> Mi amontas.
Udv,
awender
"Violono vibras kiel kor' funebra"
|
+ - | nemeth@pmbelz.de (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Gondolja azt egyszeru elmejevel Lang Attila. Honnan tudhatod te,
> hogy nekem mi a sertes? Te is azok koze az emberek koze tartozol
> biztos, akik tevedhetetlen pontossaggal meg tudjak mondani, hogy
> masoknak mi faj, mi szamit sertesnek.
Jól van, Awender, teljesen igazad van. Visszavonom. Nekem például az
számít sértésnek, hogy ok nélkül felpaprikázva beszélnek emberekkel,
függetlenül attól, hogy az illető a testvérem vagy egy először látott
vadidegen. Idegesít.
Mondd, Awender, hol tartózkodsz Te jelenleg? Azért kérdezem, mert van
rá egy-két eset, hogy valaki .de végű címről ír és mégse
Németországban tartózkodik. Ugyanis pontosan olyan harapós és nyűgös
vagy, mintha itt lennél Magyarországon. Itt most mindenki az, ezért
esek könnyen neki másoknak én is. Ez még két hétig így lesz, aztán az
ország egyik fele boldog lesz, a másik mélységesen elkeseredik. (Ami
engem illet, megmaradok szimplán nyugodtnak.)
Azt javaslom, ha Németországban élsz, vedd tekintetbe az ide küldött
leveleidnél, hogy most eléggé beszámíthatatlan ez az ország. Tisztelet
a kivételnek. Könnyen indulatba jövünk semmiségeken. Eddig háromszor
voltam tanúja olyan esetnek, amikor oda nem illő körülmények között
kezdtek emberek kampánycélú spamelésbe, legutóbb éppen ma a MEK-L-en.
És persze pörpatvar lett belőle.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
Jo tudni: a rad leadott lovessel egyre fogy az ellenseg municioja. (Hasek)
|
+ - | SCM (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
RACSKÓ TAMÁS
> Az ékezetet láttam és nem is a "báj" szót olvastam el, csak nem
> értettem, mit takar az alábbi szillogizmusod: "az angol, amely már
> nem is illeszt össze két lexémát egy szóba. Ámbár ennek az én
> szememben vajmi kevés jelentősége van a vý- kezdetű szavak bájához
> képest. :)". Tehát újra: mi van a "vy'-" kezdetű szavakkal, ami
> bájban manifesztálódik?
Tetszenek. Nem tudok mit mondani, egyszerűen tetszenek, még ahhoz
képest is, hogy maga a szlovák (és a cseh) nyelv egészében tetszik. De
hogy az angolhoz ez miképpen függ, már meg nem tudnám mondani. Majd
előveszem azt a levelet és megpróbálom megérteni magamat. :)
> Perfecta futuro: "Mi estos skribinta."
Ja, ez. Ismerem, csak nem tudtam, hogy így hívják.
> Mindenesetre az angol kerékbetörése már olyan kiterjedt jelenség,
> hogy az angolok is hajlamosan elfogadni realitásként.
Elég baj az.
> Először is ez _két_ olyan msh., ami nincs az olaszban: "h" és "h^".
Pardon, emlékeim szerint h van az olaszban, csak szó elején nem ejtik.
Vagy szó közben se ejtik? Már meg nem tudnám mondani.
> Másodszor én komolyan kíváncsi vagyok, hogy egy átlagos olasz hogyan
> boldogul velük: ez olyan lehet, mint neked a retroflex és a
> palatális "sz".
Valószínűleg.
> Ráadásul a "horo" 'óra' : "h^oro" 'kórus' esetén
> jelentésmegkülönböztető szerepük van.
De hát meg lehet tanulni. Egyetlen világnyelv sincsen, aminek a
megtanulásához ne kellene ismeretlen hangokat elsajátítani bármely más
világnyelv anyanyelvi beszélőinek.
> A "z" /z/ megvan az olaszban (nem fonémaként, de hangként igen; így
> ez nem gond, vö. "sberla" /zberla/ ill. "cosi" /kozi/ a /kosi/
> mellett)
Igaz, igaz.
> Addig, amíg önkéntes a dolog: dönthetsz abban, hogy akarsz-e
> eszperantóul tanulni annak árán, hogy ilyen hangokat,
> hangkapcsolatokat kell elsajátítanod. Azonban, ha az EU vagy az
> ENSZ, vagy a WTO a semleges nemzetiközi kommunikáció tényleges
> eszközévé nyilvánítaná, akkor már azok lennének többségében, akik
> számára ezek szignifikáns nehézségként jelentkeznek.
Nos, az valószínűtlen, hogy ez egyhamar bekövetkeznék, de még ha igen,
akkor sem feltétlenül kell meg is tanulni. Többféle koncepció létezik;
ezek egyike a SCM (Nagy Károly Társaság) által felvetett gondolat. Ez
az EU nyelvi problémáit szeretné kiküszöbölni az eszperantó által,
ugyanis már a jelenlegi fordítási feladatok is nagy megterhelést
jelentenek, hát még ha a többi jelentkező ország is belép és hozza
hivatalos nyelvét. Vagy belefúl az unió a rengeteg fordítgatásba, vagy
csorbát szenved az egyenlőség (hivatalos nyelv lesz két-három
befolyásos ország nyelve, a többi meg tanuljon). Ezért a SCM azt
javasolja, hogy legyen az EU egyetlen hivatalos nyelve az eszperantó;
de csak a tárgyalótermekben kívánja meg ennek használatát, sőt ott sem
feltétlenül.
A küldötteknek nyilatkozniuk kellene, mely nyelveket tudják megfelelő
szinten, és ezt független testület előtt be is mutatnák. Ez bekerülne
nyilvántartott adataik közé. Mármost ha egy tanácskozáson a jelenlevő
küldöttek nagyobbik része beszél például szárdul -- mert Szardínia
ügyeit tárgyalják és sok szárd küldött van jelen --, akkor legyen a
tanácskozás nyelve a szárd. Amit a szárd küldöttek mondanak, a
tolmácsok eszperantóra fordítják a többiek számára; amit a többiek
mondanak eszperantóul, a tolmácsok szárdra fordítják.
Ha nincs olyan nyelv, amit a jelenlevők többsége egybehangzóan beszél,
legyen a tanácskozás nyelve az eszperantó.
De ez nemhogy az EU polgáraitól, még a küldöttektől sem követeli meg
az eszperantó nyelvtudást: vihetnek magukkal tolmácsot a saját vagy a
delegáló ország költségén. Akár egy szingaléz bevándorlót is
delegálhat valamelyik tagállam, ha ad mellé egy szingaléz--eszperantó
kétirányú tolmácsot. Minden küldött az anyanyelvén beszélhet, a
szavait tolmácsolják eszperantóra, a többi küldött pedig hallgathatja
az eszperantó szöveget vagy a saját tolmácsa által eszperantóról az
anyanyelvére fordított szöveget.
> Ehhez kapcsolódik az a kelet-pápua "jele" nyelvű szó, amire tegnap
> bukkantam: "kpngmi" 'kókuszdió'.
Nofene. Tetszetős szavacska, fogok jeléül tanulni, azt hiszem.
> A "zmrzlina" számomra könnyen kimondható,
Számomra is. Mit szólsz a grúz mszhverpli szóhoz?
> de a fenti szó (és társa: "nmtpó" 'hír') kiejthetetlen.
Nekem megy, mert vokalizálódnak a mássalhangzók. A zmrzlinát is azért
tudok kiejteni, mert igazából nem öt mássalhangzó van benne, hanem
két-két mássalhangzóból álló torlódások, köztük egy vokáis r-rel. No,
hát a kpngmiben vokális p-t kell ejteni, a nmtpóban pedig vokális
m-et, és meg van oldva.
> Az ötven szót sokallom, úgy féltucatot tartok elképzelhetőnek (ilyet
> magyarul is alkothatunk: "száraz vidéken élő púpos teherhordó
> állat").
Gyanítom, hogy Baramisati egy másik tevére gondolt, aminek két ékezet
van a nevében. Lásd a motorkerékpár latin nevét: birota ignifero
latice incita, tüzet hordozó folyadékkal hajtott kétkerekű. Ezt
rövidebben nem lehet mondani latinul.
> De ez nem jelenti azt, hogy az adott nyelven ez lenne a teve,
> pusztán azt, hogy nincs igény arra, hogy ezt az állatot
> "rendszeresen" megnevezzék.
Avagy éppenséggel a tévéről van szó (tetszik látni, kellenek azok az
ékezetek!), és azon a vidéken nincsenek se közvetítőállomások, se
műholdvevők, nem lehet fogni a műsort.
> Egyébként nem kell olyan messzire menni: a Györkössy-féle Magyar-
> latin kéziszótárban ilyenek vannak: "ordo translationis
> radiophonicae" 'rádióműsor'.
A birotához képest ez már nagyon modern, hiszen a radiophonicae egy
ókori centurió számára "sugárhangút" jelentene, aminek semmi értelme.
Sőt még azt sem, mert a phon szó görög, nem latin.
JAKAB GÁBOR
> Most látom, hogy az eredeti hozzászólásban Tamás nagybácsit, illetve
> nagynénit irt. Mifelénk (Barkóföld) ezt a rokonságot nagybátya ill.
> nagynéne szóval "illették", igy a megszólitás is ennek megfelelöen
> pl. Jani bátya ill. Mari nene (nem néne:-) valamint Teréz ángyika
> volt. Ma akkor hivatalosan nagybácsi vagy nagybátya?
Hivatalosan nagybácsi, a nagybátya már tájnyelvi alak. (Barkóföld hol
van?) Ami engem illet, a nagybátyám feleségét, illetve a nagynéném
férjét (mindkét szülőm ágán van egy-egy mindkét változatból, sőt a
válásokkal együtt több) egyszerűen nagynénémnek, illetve nagybátyámnak
szoktam hívni, nem vacakolva azzal, hogy ők nem testvérei, hanem
sógorai a szüleimnek.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
BAKELIT = Kivalo tenyeszhim. Nem azonos a teflonkossal.
|
+ - | HungLing és Machu Picchu (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Készítettem egy unicode-os fontot, amely -- célja szerint -- tartalmazza az
összes olyan karaktert, amely magyar nyelvészeti szakmunkában előfordulhat.
Pillanatnyilag tesztstádiumban van, így ha valakit érdekel, örömet szerezne
nekem, ha hibákra, hiányokra mutatna rá. Egyelőre csak az álló készlet van
kész (persze, még nem véglegesen), de majd jön a kurzíva is, aztán talán
félkövér, dőlt félkövér. Letölthető: http://ludens.elte.hu/~wad/hl/hln.zip
Más. Valakivel kicsit összevitatkoztam a Machu Piccu név kiejtésével
kapcsolatban. Kíváncsian várom, hogy valójában a [macsu picsu], [macsu
piccsu] vagy a [macsu pikcsu] a helyes kiejtés. Ha kis háttérmagyarázatot
és/vagy forrást is tudnátok adni, az külön jó lenne. (Remélem, hogy nekem
lesz igazam, de hogy én melyiket tartottam jónak, azt egyelőre nem árulom
el; nem akarok befolyással üzérkedni.
Köszönetteli üdv: Attila
|
+ - | Re: A'ngy (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #89, :
> A magyar is tudja ezt a megkülönböztetést, a nagybátyám felesége
> az ángyikám (a tö itt talán ángy?).
Az én ismereteim és a rendelkezésemre álló szótárak adatai alapján az
"ángy" mindenféle idősebb rokon feleségét jelenti, ezek közül is első
sorban az idősebb fiútestvérét (de 1380-ból a 'házastárs nővére'
jelentés is adatolt). A példádban az "ángyika" tehát nem egy pontos
rokonsági teminus lehetett, hanem egy tiszteleti megnevezés. (Ami
persze nem zárja ki, hogy Barkóföldön csak a nagybátyák feleségeit
jelöli. Apropó, hol van Barkóföld, sajnos sehol nem találtam rá
adatot :-( )
> Ma akkor hivatalosan nagybácsi vagy nagybátya?
Mifekénk az dívik, hogy ha nincs birtokos személyragozva, akkor
"nagybácsi"; ha van, akkor "nagybátyám/-ád/-ja/-ánk/-átok/-juk". Az
Értelmező késziszótár a "nagybátya" alakot jelzi elsődlegesnek, és a
"nagybácsi"-t bizalmasnak.
|
+ - | Bocsa'nat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves awender!
hix.nyelv #89, :
> Engem igenis sert, ha eszperantistanak hivnanak. Azt meg plane, hogy
> zaszloval maszkalo fanatikusnak tuntessenek fel, vagy akar egy lapon
> emlitsenek veluk.
Nem volt célom, hogy megsértselek, ha így történt volna, most
megkövetlek. Az inkriminált mondat -- "Tőlem ugyan kiírhatják az
eszperantisták a zászlóikra, hogy náluk nincs kivétel." -- nem
személy szerint rólad szólt, hanem arról, hogy a szabályosság és
kivételnélküliség a mozgalom által életben tartott propagandaeszköz.
|
+ - | angy (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A magyar is tudja ezt a megkülönböztetést, a nagybátyám felesége
>az ángyikám (a tö itt talán ángy?).
Az altalad ismert nyelvjarasban! Mas nyelvjarasban viszont az angyom a
fiverem felesege. (A te'rgyem a hazastarsam novere [ebbol ered a nagymamam
te'rgye kifejezes, aminek semmi koze sincs a te'rd nevu testreszhez, de a
ketto megis keveredik, lasd: a nagyagyam te'rgyekalacsa], a noverem ferje a
re're,, mig a hazastarsam fivere a su:vem. Tehat az angyomnak suve vagyok, a
tergyemnek viszont rere.) Termeszetesen ezeket a kifejezeseket mar szinte
senki sem ismeri. Ennek oka tarsadalmi. Mig az archaikus tarsadalomban
ezeknek a rokoni kapcsolatoknak oriasi jelentoseguk volt, mara elveszitettek
a jelentoseguket.
Ferenc
|
|