Kedves Zoli!

"Spektrumanalizis, harmonikusokra bontas. Az arcokat mint plasztikus
hullamformakat 3D-s analizissel kellene elemezni...

de magamtol, a temara koncentralo beszukult
agyammal nem jutottam el az esztetikai elemzesre alkalmazhatosagaig."

    Ez egy evezredek ota muvelt tudomany a kepzomuveszetben, evszazadok ota
az atropologiaban (antropometria) es evtizedek ota a plasztikai sebeszetben.
A kutatast szerintem itt kellene kezdened.
    Bar a 3D - analizis kikuszobolne a sikravetito, dimenzo veszto
transzformaciot, megsem hiszem, hogy igy hozzaferhetobbe valna a dolog.
Talan olyan torvenyeket keresel mint amilyent Pythagorasz fedezett fel a
hangskalaban, csak ketlem, hogy ennyire muvelt teruleten a javasolt
modszered valami erdekes, uj eredmeny adna.
    Bar lehet, hogy tevedek mert a szinharmoniak kutatasa, kvantativ
megkozelitese a XX szazad termeke es nemi sikerrel is jart.

"Pszihologiai celu kutatasokra is alkalmas lenne a formak spektrum-
analizise."

    Ugy tudom, hogy a testalkat es kulonosen az arc jellegzetessegeibol
kindulo lelekelemzes a haboru elott nepszeru volt aztan elvetettek mert
igazabol nem mukodott. Nem tudom mire gondoltal itt, miben tudna
eredmenyeidet a pszihologia hasznalni.

Udvozlettel

    Kelemen Csaba

Hello Marton!  :
En is tapasztalok sokszor valtozast a hifim elvezhetosegeben, de nem keresek
rajtam kivul allo okokat. Ha mar a halozati falikabelek para-parameterei is
szo'ba johetnek, akkor gondolj bele, mi az ami NEM? Az egesz azon all vagy
bukik, hogy az altalatok elvegzett tesztek mennyire zarjak ki az egyeb, foleg
tudati hatasokat. Az etalon az a gondosan kivitelezett kettosvakteszt-sorozat
lesz, amit az ultra-racionalista buvesz fog kiagyalni, ha megprobaljatok
elvinni az 1.000.000,- US dollarjat, mondjuk a kabelirany-mutatvannyal.
Rombolja allitasaitok hitelet, ha olyanokat is leirtok, (bar nem Toled lattam)
amik nem tesztelhetoek, mert nem megismetelhetoek. Pl. egy konkret lakas vagy
eromu kabeleinek bejaratodasa.

Hello Peter!  :
>>>Vegyetek mar eszre, hogy nem velem vitatkoztok, hanem a valosaggal!<<<
+ Tul.keppen azon vitatkozunk, hogy mennyire jok a tesztmodszereid. Lasd
feljebb.

>>>Az, hogy bejaratodastol a hangminoseg mindig javul [ha csak nem
menthetetlenul pocsek a cucc], az egy
specialis eset, amibol lehetne altalanosan ervenyes kovetkezteteseket
levonni.<<<
+ Mar tobben is leirtuk, hogy mi ebbol az >altalanosan ervenyes
kovetkeztetes<.

>>>Ismetlem nem az en dilimrol van itt szo. Az egesz audiofil vilagban
elfogadott alapismeretek ezek.<<<
+ Na es? A biorezonancia is szeles korben elfogadott alapismeret. Persze itt
nemcsak a kiserletezo, hanem az alanya is tudatos leny, meg nagyobbak a tudati
hatasok.
udv, Sanyi

Udv!

> Felado :  [Hungary]
> >Na most ennek mi ertelme van?
> Te vagy a harmadik, aki ezt kerdezi.
> Hat az az ertelme, hogy taplalni lehet vele a Cdjatszot, az analog
> lemezjatszot, a DAC-ot, a Head-amp-ot, az eloerolkodot, a vegfokot,
> a Tunert, a hangladakat [ha azokhoz kell], magnot, fityfenet.

Nanana! Egy pillanat! HighEnd-rol volt szo! Ott pedig CD-jatszo haaaat.....

> >"Ezek a 220-as halozatbol jovo kakaot egyeniranyitjak, agyonszurik,.."
> >itt talan abba is lehetne hagyni, mert mar kesz is az erositonk
> >tapegysege,
> Es mire mesz egyetlen 310V koruli egyenfesszel?

Megint egy pillanat. Itt mar reg nem a deszkamodellrol van szo, hanem bejaratot
t technikarol. Tehat a szurt tapegyseget be
is lehetne epiteni mindegyik keszulekbe.

> >>Interconnect
> Haromfele kabelrol beszel a hifi. Halozati, interconnect es
> hangszorokabel. A helyes megfejtok kozott egy bejaratott 50Hz-es
> szinuszt sorsolunk ki.

Magyarul minden, ami nem halozati es nem hangszoro. Helyes.
A problemad igen sokretu lehet, de szerintem tudomanyosan igencsak kozelitheto.
 Felsorolok par lehetoseget aztan latni
fogod hogy mennyire gondok vannak itt.
Igazits ki legyszi ahol jobb adataid vannak, az adataim inkabb hozzavetolegesek
, de nagysagrendeket nem tevedek.
- A kisjelu vezetekek a mikrovoltok nagysagrendjebe eso feszultsegeket tovabbit
anak. (0-1V, jol tudom?)
Ebbe a nagysagrendbe esnek a kovetkezok:
- Kontaktpotencialok, ezek a feluletek anyagatol, homerseklettol fuggenek (Alta
laban par tiz uV)
- Egyes esetekben a kontaktokon az oxidretegek meg akar felvezetokent is funkci
onalhatnak. (Itt csodak is tortenhetnek, de
ehhez tenyleg komolyabb oxidreteg kell)
- Anyagi es homersekleti kulonbsegek okan, hoelemkent is viselkedhetnek a konta
ktok (uV nagysagrendek)
- Kabelkapacitasok, induktivitasok, ellenallasok, egyszoval induktanciak (Szamo
lni kene, a fene se fog 01-kor, de pF-ok es
uH-k meg mOhm-ok vannak)
- Forrasztott pontok eseteben a forrasztoon anyaga, oregedese, hibas forraszok.
Ezek a zavaro torzito hatasok ugyan a uV nagysagrendjeben vannak, de a jeleknek
 egy resze szinten itt van. Tehat egy kis
beavatkozas a jelben ugyanugy erosodni fog mint maga a jel. Oszt innentrol anny
i.

Mindenesetre uV-os jeleket mericskelni nem egyszeru feladat, de szakertelemmel 
megoldhato es veghez is viheto.
Ha azt mondod hogy ket interconnect kabel kozt hallasz kulonbseget, en azt mond
om hogy biztosan igazad van, de akkor most
ne hegedut, hanem merojeleket adjunk ra es kapcsoljuk be a szkopot.

Ha hallasz valamit, az merheto is!!!!!!!!!!!!!!!

> > Felado :  [Hungary] irta:
> [A halozati kabelekrol]
> >Konkretan mit hallasz? Ne azt mondd hogy jobb vagy rosszabb,
> >hanem az effektet.
> Majd, ha elmagyarazod egy szuletesetol vaknak, hogy milyen az a
> narancssarga.

Na ez az a demagogia, amitol mindenki a falra maszik. Ugyanis (tobbek kozt) nem
 vagyok suket.

> El tudnam mondani, hogy kulonfele konkret esetekben mit hallottam.

Erre varok.

> De nem az a lenyeg itt. Hanem az, hogy meghallok egyaltalan valamit
> vagy sem. Es ez ellenorizheto.

Akkor merheto is.

> De egyetlen esetet leirok.

Na ez mar megerte az eddigieket.

> A haz, amiben lakom szaz eves, a falban a vezetekek
> kis keresztmetszetu osregi darabok, meg textilszigetelesu is van
> kozottuk. Megprobalkoztam a villanyoratol kulon "dedikalt" vezeteket
> vinni a hifihez. Mivel a falban a bergmann csovek
> kiskeresztmetszetuek, oda nem fert be. Vasaroltam kozel huszezerert
> szep famitas kabelcsatornat, es egyszeru 3x2.5 es 3x1,5
> negyzetmillimeteres "falkabelt". Meloztam egy napot, de azota [sok
> ev ota] nem hasznalom. Hallgathatatlan szamomra.

Kapsz egy lehetseges magyarazatot. Neeem, nem a rezkristalyok meg az oxigen.
Az oreg kabel vekony es kozel vannak a szalak egymashoz. Kapisgalod?
Egyszeru (a fraszt egyszeru, de jol mukodo:) LRC szurokent viselkedik es a halo
zati zavarokat szuri meg, amit a HiFi-d
tapegysege ezek szerint nem tud!
Kapsz megegyet, Karacsonykor ingyen szorom az otleteimet, frutti helyett.
A bergmann cso az vekony badoggal boritott papircso. Feltetelezem hogy ez van a
 falban. Esetleg learnyekolja a Kossuth
Radiot? A friss kabelen meg jon meg a Szabad Europa is? De ez megint csak a HiF
i-d valamelyik tapegyseget "dicseri".

> Ha ide
> csatlakoztatom johangu berendezesemet, ugy szol, mint egy
> tranzisztoros vacak. Most cserelem ki a kabelt oxigenmentes
> szupertiszta rezdrotra. Majd meglatjuk.

Komolyan kerlek, tajekoztass rola!

> De az csak jelent meg
> latatlanul is valamit szamotokra, hogy sok penz es melo ellenere meg
> mindig a legalabb otven eves vacak kabelrol hallgatom a cuccomat.

Igen, hogy a villanymernokoket ugyan lenezed, de alapveto vilamossagi magyaraza
tot sem keresel egy ilyen helyzetre!!!!
Pedig ez egy perfektul merheto helyzet, van ket egyforma taplalasu tapvezeteked
 es a vegpontokon eszlelheto a kulonbseg.
Akkor ez szignifikansan merheto is kell hogy legyen!!!!! Segitek: Ketsugaras sz
kop. Hallottal mar rola? Nekem van.

Apropo. A foldeles hogy megy a regi bergmann csoben? Az regen nem volt nagy div
at am!

Egyebirant kezdesz felcsigazni egy ilyen kabelcseres meghallgatasra. Hol tudsz 
ilyet prezentalni nekem? Cserebe merhetunk
egyet a halozatodon. Nos?

Istvan

Kedves Szakacs Tamas!

On 23 Dec 2000, at 22:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Szakacs Tamas
> E-mail :  [Hungary]

> > Felado :  [Hungary]
> > Temakor: numerikus kozelites 2 ( 24 sor )
> > Idopont: Wed Dec 20 13:33:26 EST 2000 TUDOMANY #1334
> 
> > #3. Kiszamolom
> > r_i(t+Dt) = r_i(t) + v_i(t)*Dt
> > v_i(t+Dt) = v_i(t) + a_i(t)*Dt
> > a_i(t+Dt) = gamma * M / R_i^2
> >
> > Esetleg (mivel a_i csak r_i-tol fugg) ezert lehetne
> > v_i(t+Dt) = v_i(t) + ( a_i(t) + a_i(t+Dt) ) / 2 * Dt
> 
> Kicsit hasonlot gyartottal, mint amit erdemes csinalni -- de meg
> nem az igazi.

Sajnos en mar az elejen ereztem, hogy nagyon gyenge ez a dolog. Miert is? 
Tegyuk fel, hogy 2 testem van. Ellipszis palyan keringenek (ezt ismert). Az 
erintovel szamolt dolog ebbol egy kifele tarto spiralist csinal mindenkeppen. 
Kiprobaltam es nagyon szepen laszik is a dolog. Ez a rendszerbe bepeitett 
hiba. Probaltam ezt a hibat ugy is csokkenteni, hogy nem fix Dt-vel 
szamoltam, hanem a sebesseg es a gyorulasbol szamoltam a Dt-t. Ha ugyanis 
nagy a gyorsulas, akkor a sebesseg hibaja lesz nagy, ha a sebesseg nagy, 
akkor pedig az elmozdulas vektore. Evvel a kritikus helyeken (amikor kozel 
van egymahoz a ket test), adaptivan tobb pontot veszek fel, igy szepen tudtam 
csokkenteni a hibat. Sajnos ez is kifele tart (mivel a kiindulo pont 
erintojet hasznalom).

> Az biztos, hogy Dt csokkentese nem javit a modszeren
> -- leven a modszer ezzel semmi nem valtozik! :-) A nagyobb baj,
> hogy a pontossag/szamitasi ido nem lesz eleg jo.

Igy van.

> Amikor en gyartottam tobbtest problemara numerikus kozelitest
> gimiben, akkor Feynmantol lestem el, es a gyakorlatban
> osszehasonlitva egyertelmuen igazolodott is, hogy azonos
> szamolasidovel sokkal jobb eredmeny erheto el akkor, ha elobb egy
> virtualis mozgast szamolsz: a sima 'linearis' szamitassal
> megnezed, hova kerulne Dt ido mulva, majd az itteni gyorsulast es
> a t idobeli atlagat tekintjuk ervenyesnek a szakaszra, es ugy
> szamoljuk ki a kovetkezo allapotokat. Azaz:
> 
> Adott az a_i( r_i(t), t) -- ha mas nincs, akkor a gravitaciobol.
> r'_i = r_i(t) + v_i(t)*Dt + a'_i*Dt*Dt/2
> a'_i= a_i( r'_i(t+Dt), t+Dt)
> a''_i= (a_i + a'_i)/2

Azt hiszem ezt hivjak Euler kozelitesnek. Erre kerdeztem ra az elso 
levelemben, mert emlekeztem, hogy valamifele kozbelso pontokkal varialt.

Az egyik listag ajanlotta a Runge-Kutta modszert. Ott azt mondtak errol a 
megoldasrol, hogy instabil (valami halvanyan dereng diff.egyenletek 
megoldasabol a stabilitasi kriteriumokrol. Ljapunov es tarsai... :-). Most 
eppen adaptalom a dolgot az en problemamra. Ha megvan, akkor elkuldom a 
listanak, hatah erdekel valakit!

Kosz && udv From:, a succ.approx.

Kedves Lista!

Nem flame-t szeretnek, hanem tenyleg erdekel a dolog. Mi lenne, ha minden 
ketseget kizarva bizonyitani lehetne, hogy van elet a Marson? A kreacionsitak 
allaspontjat megvaltoztatna ez a dolog? Valtoztatna-e ez a dolog a teremtes 
elfogadasan? Mert akkor velemenyem szerint tarthatalanna valik a dolog, mert 
miert teremtett volna valaki egy masik vilagot a Foldon kivul, ahol viszont 
nem teremtett "erzo" lenyeket?

Nagy butasagot kerdeztem?

EIK && udv From:, a teremto gondolat

Ui: KKU:K, BU'E'K x 3 (E'vet, -szazadot, -ezredet... :-)