Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 394
Copyright (C) HIX
2003-04-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 korozott - szeles sugar (mind)  16 sor     (cikkei)
2 Hany nyelv van? (mind)  10 sor     (cikkei)
3 Re: Hany nyelv van? (mind)  41 sor     (cikkei)
4 Re: Fizethetnek... (mind)  13 sor     (cikkei)
5 Va: 2003 angolul (mind)  39 sor     (cikkei)
6 Re: Hany nyelv van? (mind)  49 sor     (cikkei)
7 2003, nullas evek (mind)  34 sor     (cikkei)
8 oximorena (mind)  27 sor     (cikkei)

+ - korozott - szeles sugar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerintem a turo es a korozott kozott oriasi a kulonbseg: a turo az turo, a 
korozott meg turo + ez-az, legalabb vaj, aztan paprika, komenymag, hagyma 
stb. Az igazi korozotthoz ketfele turot (juh- es tehenturot) hasznalnak, 
vagy fele-fele aranyban vagy - izlestol fuggoen - az egyik tobb a masiknal.

Sugar
- ha a ko:r jellemzoje, akkor az nem szeles, hanem nagy vagy
kicsi, bar magara a korre mar sokszor mondjak: szeles korben...
- ha fenysugarrol van szo, akkor termeszetesen az lehet szeles
(zseblampa) vagy keskeny (lezer).

...szerintem.

lezo

www.auto.bme.hu
+ - Hany nyelv van? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Valóban ennyi nyelvet ismerünk? Ez a valaha ismert nyelvek száma
> vagy csak az élő nyelveket vették számba? Az eszperantó, idó és más
> mesterséges nyelvek szerepelnek-e a listán?

  Valóban ennyit; az Ethnologue 13. kiadása 6703 nyelvet listáz. Ebben a
kihalt nyelvek is benne vannak, de mesterséges nyelvek nincsenek, még
az eszperantó sem.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Egesz mas dolgokat kotnek a lelkedre, mint az orrodra.
+ - Re: Hany nyelv van? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0393-ban irta Szegedi Ga'bor >:
>Valóban ennyi nyelvet ismerünk? Ez a valaha ismert nyelvek száma 
>vagy csak az élő nyelveket vették számba? 
A szám nagyon hozzávetőleges 4-6 ezerre szokták becsülni a nyelvek számát.
És ezt legkevésbé a kihalt, illetve a mesterségesen létrehozott nyelvek
száma befolyásolja. A nagyobb gond az, hogy nyelvészeti alapokon nagyon
gyakran nem lehet eldönteni, hogy két valami egy nyelv két nyelvjárása,
vagy két önálló nyelvnek tekinthető inkább. A kritériumok jobbára nyelven
kívüliek. Merthogy az egyetlen épkézláb nyelvészeti kritérium a kölcsönös
érthetőség lenne, de ez se gyakorlatilag, se teoretikusan nem alkalmazható.
Gyakorlatilag azért, mert vannak olyan német nyelvjárások, amelyek között a
kölcsönös érthetőség nem vagy alig teljesül, ellenben vannak nyelvek (pl. a
szerb és a horvát, mert manapság éppen két külön nyelvnek tartják), amelyek
kölcsönös érthetősége nagyon magas. (Van olyan konstelláció is -- azt
hiszem, a skandináv nyelvek némelyikét szokták ilyenkor emlegetni --, hogy
X nyelv beszélői lényegesen jobban értik Y nyelvet, mint Y nyelv beszélői
az X nyelvet.) Ez a kellemetlenség még túlélhető lenne, hiszen mondhatnánk
azt, hogy jó, az egyéb tudásunknak, intuíciónknak ellentmond, de
nyelvészetileg egy nyelv határait mondjuk a 90%-os kölcsönös érthetőséggel
definiáljuk (hogy hogyan lehet mérni, az még mindig kérdés lenne, de
technikai részletkérdés).
A nagyobb baj azonban az, hogy közeli rokon nyelvek beszélőitől
benépesített területen (például a szlávok vagy a germánok így helyezkednek
el) a szomszédos falvak között tökéletes a kölcsönös megértés, de ha nem
falvanként, hanem mondjuk, százfalvanként lépegetünk, már jóval alacsonyabb
fokú lesz, ráadásul sorra átlépegetünk nyelvhatárokon.
Mindazonáltal azt szokták mondani, hogy önálló nyelv az, amely mögött
önálló irodalom, kultúra, hadsereg áll. De hát ez nyilván a nyelvek nagyon
kis hányadánál releváns kérdésfelvetés. Óceániában, ahol a világ nyelveinek
nagy többsége megtalálható nyilván nem beszélhetünk irodalomról, hiszen
írás sincs. A világ 4-6 ezer nyelvéből mintegy 2-300-nak van csupán írása:
ez a nyelvek 5%-a.
Én azt szoktam mondani, hogy mintegy 6 milliárd nyelv van a világon, mert
mindenkinek a nyelve kicsit eltér bárki másétól. De ez a szám is alsó
becslés, mert lehet egy ember többnyelvű is. Ráadásul egyre több kutató
mondja azt, hogy az emberiség egészét tekintve a kétnyelvűség gyakoribb,
mint az egynyelvűség. Úgyhogy lehet, hogy 10 milliárd nyelv is van a
Földön.


Üdv: Attila
+ - Re: Fizethetnek... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0393-ban irta Szegedi Ga'bor >:
>Internetes hírek között olvastam az alábbi címet:
>"Fizethetnek az amerikai egyetemisták a letöltésekért" 
...
>A címhez tartozó cikkből viszont kiderült: arról van szó, hogy a 
>jövőben _esetleg fizetniük kell_. 
Noha a -hat/-het első jelentése valóban az, hogy képes valamire, nem
ismeretlen a fenti mondattípus sem: Sokat telefonáltam az elmúlt hónapban,
most aztán fizethetek. Nyilván eleinte volt benne valamiféle ironikus él,
ez aztán elkopott, és egy bizonyos stílusrétegben eléggé megtapadt.


Üdv: Attila
+ - Va: 2003 angolul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Sehol sem talalom, hogy kene mondani helyesen
>angolul az evszamokat.
>Erdekes, hogy 1992-tol tanultam angolt, es szoba sem
>kerult, hogy 8 ev mulva mar nem a nineteen-ninety...
>formula lesz hasznalatos, hanem valami egeszen
>mas. A CNN-t figyelve nem valami egyseges ez a dolog.
>Hallottam mar twenty-oh-three, two thousand and
>three alakot is.

Nem valtozott semmi. Ugyanaz a ket alak hasznalatos:
one thousand nine hundred ninety-two, ill. nineteen
hundred ninety-two, vagy roviden nineteen ninety-two.

A two thousand three es a twenty hundred three alak
most is rendben van, az utobbi roviditese azonban
hasznalhatatlan, hiszen twenty three (helyesen
irva twenty-three, de ez a beszelt nyelvben nem
hallatszik) az 23, nem pedig 2003.

A twenty zero three elfogadhato lenne. A zero helyett
azonban sajnos allandoan "o'znak": twenty oh three.
Ez borzolja az idegeimet, hiszen az o nem szamjegy,
hanem betu. Jomagam two thousand three-t mondok.
2010-ben es utana aztan majd johet a twenty ten,
twenty eleven, stb.

A two thousand and three alak sajnos altalanosan
elterjedt, holott szabalytalan, mert az and szo csak
a tizedespontot helyettesitheti: 2003.25 = two
thousand three and twenty-five hundredths.

Udv,
Balazs


__________________________________________________
Do you Yahoo!?
Yahoo! Tax Center - File online, calculators, forms, and more
http://tax.yahoo.com
+ - Re: Hany nyelv van? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!  

HIX NYELV #393, Szegedi Gábor >:

> Valóban ennyi nyelvet ismerünk?

  A nyelvek számának "meghatározása" merőben szubjektív dolog: van, aki 4000-
re teszi, van aki 6 és félezernél is többre.

  Egy kiterjesztő értelmezést találhatsz az Ethnologue-on 
<http://www.ethnologue.com/web.asp>;. Itt most jelenleg (2002.06.30-ai 
lezárással) 7210-nél tartnak. Az ő meghatározásuk: az egy nyelv, amely külön 
kódot kapott a SIL International <http://www.sil.org/>; együttműködés 
keretében. Ennek megfelelően 35 arab nyelvet különít el: ez többé-kevésbé 
megfelel a nyelvészeti kategorizálás fő áramlatának, ugyanakkor 4 külön albán 
nyelvet említ: toszk [Dél-Albánia], geg [Észak-Albánia, Koszovó], arvanitika 
[Görögország], arbëresh [Dél-Olaszország, Dalmácia]. A leggyakoribb felosztás 
szerint ezek egységes nyelvet képeznek, esetleg kettőt: az albánt (toszk-geg) 
és az arbëresht (arbëresh-arvanitika).
  Továbbá a fenti számba belevettek 118 jelnyelvet is, többek közt a 
"Hungarian Sign Language"-et. (Ez egyébként találkozik egyes nyelvészeti 
felfogásokkal.)


> Ez a valaha ismert nyelvek száma vagy csak az élő nyelveket vették számba? 

  A nyelvek számába fel szokás venni a kihalt nyelveket is, így tesz pl. a 
Magyarországon kiadott Világ nyelvei c. munka, és az Ethnologue is. Ennek 
kiterjedése különböző. Általában mindenki beszámítja az utóbbi egy-kétszáz 
évben kihalt kis nyelveket, mint pl. a hozzánk legközelebbi újlatin dalmátot. 
Az ókori nyelvek közül való merítés már nem ilyen egyenletes (az Ethnologue 
pl. nem ismeri a sumert, a hattit, a hurrit, az akkádot stb.). Az Ethnologue 
332 kihalt és 443 kihalóban lévő nyelvet hoz.


> Az eszperantó, idó és más mesterséges nyelvek szerepelnek-e a listán? 

  Amelyek teljes értékű nyelvek, azok rendszerint igen. Ez utóbbi miatt nem 
számítják a klingont, a quenyát. A Világ nyelvei hozza a történetileg 
jelentőseket is (volapük, eszperantó, latino sine flexione, ido, 
occidental/interlingue, novial, interlingua, [hazánk fia fejlesztette] 
romanid), az Ethnologue azonban csak hármat (ezek funkcionálhatnak még 
jelenleg): az eszperantó, az europantót és az interlinguát.

  A középsőről én is most hallottam először: 1996-ban alkották Brüsszelben, a 
kor szellemének megfelelően trademarkos. Egy kis szövegmutatvány: "Que would 
happen if, wenn du open your computero, finde eine message in esta lingua? No 
est Englando, no est Germano, no est Espano, no est Franzo, no est keine 
known lingua aber du understande!"   Hát mit mondhatnék mást: No commento...
+ - 2003, nullas evek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

[Hunter]
> Hallottam mar twenty-oh-three, two thousand and three alakot is.

Angolul a nyelvtanilag helyes alak a 'two thousand three'.  Beszedben az
'and' szo gyakran becsuszik az ezres vagy szazas szamtani hely utan, pedig
errol a hibarol meg altalanos iskolaban probaljak leszoktatni a diakokat,
hiszen az 'and' szo funkcioja a tort vesszo" jelolese, mint pl: 'two
thousand and three tenths', ami a 2000.3 megfelelo"je.  De manapsag sokkal
gyakoribb a 'point' szo hasznalata tort szamok kiejtesenel, pl: 'that
earthquake measured five point eight on the Richter scale', igy hat
felreertes nelkul lehet hasznalni az 'and' szot hogy go:rdu:lekenyebbe tegye
az ezres nagysagrendu" szavak kiejteset.

Szerintem a 'twenty-oh-three' is elfogadhato, de ezt legutoljara a
80-evekben keszult sci-fi filmekben hallottam ... 8-)

--

Ide tartozik az a kerdes is, hogy mi a jelenlegi evtized neve?  Hogyan kell
kito:lteni azt a mondatot, hogy " a 80-as, 90-es es ... evek soran " ?

Azt hiszem erre angolul sincs egyertelmu" valasz, de hemzsegnek a
leheto"segek:

zeroes, oughts, naughts (es humoros valtozata, a naughties), double-ohs,
triple-ohs

Nem lehet arra hivatkozni, hogy meg nem telt el elegendo" ido" hogy
kialakuljon a norma, mert hiszen u:kapainknak is el kellett szenvedni
ugyanezt az agytornat ... vagy talan akkor meg nem volt szokas egy-egy
evtized emlegetese mint fogalom?

udv,
jozsi
+ - oximorena (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mar jopar eve felbukkant a magyarban az oximoron jovevenyszo, neha oxymoron
alakban.  Gorog eredetu" de persze az angolon keresztul jotott el hozzank.
En igy definialom:

Olyan szoparos, amely ket latszolag ellentmondasos szobol all, de amelynek
megis van egy kozismert illetve egyertelmuen felismerheto", gyakran humoros
jelentese vagy nyelvtani szerepe.


1.  Nem lehetne egy kicsit magyarositani a megnevezesen?  vagy olyan
elenyeszo a megfelelo" szoparok szama, hogy nem erdemelnek meg egy uj magyar
megnevezest?

2.  Hany magyar oximoront tudunk felsorolni?  Kezdem...

kellemesen csalodni
edes teher
jo rossz

.. es az angolbol le lehet forditani egyet-kettot:

katonai intelligencia
felig kesz (partially complete)


udv,
jozsi

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS