> Felado :  [Hungary]

<<Rezdrot? Akkor nem szeretik a rezgalicot, ami kivalik rajta.>>

En sem vettem keszpenznek, csak azt montam a jelenseg letezik. Nem
gyakoroltam honapokon keresztul, de az a parnap elegge egyertelmuen mutatta.
Hiaba akartam mas mozgasra birni, utana ugy is visszatert. Inteligens
mozgas. Nem akarok uzletet csinalni, csupan csak a kivancsisag vitt ra, s
azt tapasztaltam, hogy a jelenseg valos. Megcsinaltattam egy valakivel, aki
nem is tudta mit kell elvarni es mukodott!

<<Probald megbeszelni vele, hogy korlatozza 4 sorra. Neked is rossz, hogy
emiatt kevesebbet irhatsz, de olvasni sem kellemes.>>

A valasz az, hogy ertem nem csinalnak kulon programot. Ezt automatikusan
megteszik minden levelre.

> Felado :  [Romania]

<<bocs, de ket dolgot nem ertek:
1. hogyan vednek a gyumolcsfa kore tekert drotmenetek a kartevoktol?
Aramot vezetsz bele, vagy mi? Azt meg sem merem kerdezni, hogy mi
koze a menetek szamanak az egeszhez.>>>

En csak azt allitottam, hogy az ilyen jelensegek letezek. Ezt nem hiszi el a
tudomanyos vilag, mert nincs "matematikai kepletbe" foglalva.
A rezdrotot leszurom a fa tovebe, es kezdem felcsavarni, kozben az ingaval
ellenorzom. Egy bizonyos menetszamnal az inga elkezd szepen korbe (jobbra)
lengeni. Itt befejezed. Ugy "tunt" (ez nem konkret bizonyitek), hogy a
leveltetuk nem tamadtak olyan intenzitassal, mint az elozo evben.
Megegyszer; csak azt hangsulyoztam, hogy a jelenseg letezo es elegge
egyertelmu, mert csak "egy bizonyos menetszamnal kering korbe az inga", s
ezt
en nem tudom elore, hogy el is tudjam
varni.

udv.Szocs

> Felado :  [Hungary]

<<kiprobaltak. peldaul Feymann ir errol konyveben. >>

En azt elhiszem, hogy pld EEG-vel lehet valami agyi aktivitast eszlelni,
totalisan megszakitott periferias idegek mellett is, de azok a jelek
lehetnek eppen a vagasbol (sebhely) eredo aktivitas is. Nem tudod
ellenorizni, hogy mit csinalt az agy.

<<<nekem a "gyorsabban futok" es a "lasabban futok" az bizony ket
minosegileg ugya
nolyan egy darab erzes.>>

Ha egyforma a ket erzes, hogy tudod megallapitani, hogy gyorsan vagy lassan
futsz.

<<eloalliothato jelenseg, es cafolja az elmeletedet.>>

Ezt egyaltalan nem zarja ki az en elmeletem, csak eppen azt montam ezt nem
lehet a tudatos tevekenysegekbe besorolni.

<<Nos eloszor is itt nem az erzekelesrol, hanem mar a gondolkodasrol van
szo.>>

En azt mondom, minden agyitevekenyseg, vagy az egesz szervezet tevekenysege
erzesekben tudatosul. Szerinted mi a tudat?

<<<Visoznt a 2x6=12 es a 3x4=12 az egy az egyben tarolva van neuronhaloban
az agyb an.>>

Nincs semmi tarolva, hanem mindig ujraeloallitva a cselekedet.

<<Ezt ugy csinaljuk, mint a szamitogep, hiszen ugy is tanuljuk.>>>

Hat nem eppen ugy csinaljuk,mert senkinek sem ugy tanitjak az szorzast, hogy
az egy osszeadasok sorozata, mind ahogy a szamitogep csinalja.

<<A szamolast ugy csinaljuk, ahogy tanultuk, hogy csinalni kell, azaz
algoritmikusan.>>

Ez igy igaz es soha nem veszunk elo semmit az eltarolt adatokbol. A
mechanizmus barmikor megismetli es nem eloveszi.

Szocs

Szia Athos,

Nem nagyon értek az astrofizikához de, a bolygók nem ellipsis pályán
keringenek?? Kepler Törvényei leirják a keringést. Azt hogy a bolygók mikor
hol tartózkodnak a pályájukon azt is ki lehet számolni ismerve a
pályályukat, ha a totális együttállást veszed origónak akkor a pontos bolygó
és pálya adatokkal, kiszámolhatod minden bolygóra az aktuális helyet. Már
csak azt kell tudnod mikor volt a legutolsó teljes együttállás. Az
együttállást csak azért említettem mert lehet hogy onnan kiindulni könnyebb,
de nem szükséges, lehet a mai állapotot is nézni, az könnyen hozzáférhetõ
info, és onnan lehet tovább számolni a törvényekkel.
Szerintem.

Üdv.: Azzi

Udv Mindenkinek

Véleményem szerint, amint definiáljuk mi is az az intelligens anyag akár
lehetne is folytatni a vitát.
Intelligens? Nem rendelkezik tudattal, tehát nem az. Ez egy elõadás
figyelemfelkeltõ címe csupán. Ha mégis ragaszkodunk a kifejezéshez, akkor
definiáljuk mit értünk az intelligens anyag kifejezésen, de szerintem akik
az elõadást megirták õk sem gondoltak erre :)))))
Ha már olyan anyagrol esik szó ami nem a megszokott módon viselkedik akkor
az már intelligens? Nem, csak a környezeti hatások eltérõ reakcióutakon
manifesztálódnak, a makrokörnyezetben nem megszokott módon. De ha
lemerészkedünk a mikrovilágba, akkor láthatjuk pl. az élõ szervezetet
felépítõ egyszer aminosav polimerek is "intelligensek" lásd enzimek.
Egyszerüen a szerkezet az ami megszabja az anyag reakcióját a környezeti
behatásokra, tehát ha egy olyan anyagot hozunk létre aminek a felépitése a
környezetben nem fordul elõ és szokatlanul reagál a környezeti behatásokra
akkor olyan anyagot kapunk ami az elõadásban szerepelt. A természetben is
azért számos példát láthatunk erre, az élõ szervezetek viszont igazi élõ
intelligens anyagok . :)

Üdv.: Azzi

Udv minden kedves erdeklodonek :))

Az agy ami plasztikus, moduláris felépitésü szerkezet -> integrált, de az
integritás nagyobb megbontása nélkül lehet belõle részeket eltávolítani, pl
ha eltávolitjuk a kisagyat attól még a kognitiv funkciók nem romlanak, csak
a mozgással lesz gond. Tehát minden résznek megvan a saját funkciója,
viszont a plasztikusság meg abban mutatkozik meg hogy a szomszédos vagy akár
távoli részek pótolhatják az elhalt vagy eltávolított részeket. A számitógép
analógia egy modulra lehet igaz, a kérgi modul elvét Szentágothai János
lefektette, feltételezését igazolták a funkcionális, anatómiai vizsgálatok.
A kérgi modul pontosan körülhatárolt szerkezet, az egyes kérgi modulok
tüzelési mintázata az ami alapszinten jelentheti a müködést. A modulnak van
bemenete, integrativ-asszociativ része és van kimenete. Tehát az információ
nem vész el, viszont nem minden esetben alakul át energiatermelõ folyamattá,
mivel az egyes rendszerek elnyomhatják a bejövõ információ egyes részeit, és
csak azok az információk tudatosulnak amelyekre az egyén éppen figyelmet
fordít, vagy eltárolódnak a rövid távú memóriában és elõhivhatók és pl,
késõbb tudatosulnak. Mindig az a leerõsebb információforrás amelyre az egyén
éppen figyel. Ez igaz minden fejlett IRrel szerelt állatokra :))
Látható hogy az IR hatásos szürõ funkciót is ellát (figyelem) ha nem lenne
mindenre figyelnénk ami jelentõsen meghaladná agykapacitásunkat (overflow).
Aki úgy gondolja hogy agykapacitásunk még pár százalékát sem használjuk ki
az gondolja végig mégegyszer. Inkább mondanám úgy hogy mindenki annyit
használ amennyit a helyzetében szükséges, az más kérdés hogy az agymüködést
csak kb. pár százalékban értjük de a kettõ amint látjuk nem ugyanaz. A
szerkezet-funkció párhuzam az agyra is igaz, tehát bármely funkcionális és
szerkezeti megfigyelés összefüggése jelenti a egy újjabb szerkezet-funkció
párt. Persze itt már koránt sem párokról van szó hanem egy dinamikus
szövetröl, amelynek alapja az elõbbi pár között kialakult párhuzam-fonal.
(elnézést az esetlegesen nem érthetõ metafóráért)
Az IR úgy kell felfogmi mint egy nagyon dinamikus változó szövetet, amelynek
vannak superdinamikus, és konstans szerkezeti egységei. Volt Szocsnek egy
megjegyzese hogy helytelen a pathologias állapotokból következtetni a
rendszer müködésére, hát meg kell hogy mondjam általában akkor vesszük észre
egy adott funkciót ha az nincs. (pl. igy történik a gének funkcionális
meghatározása). Pl. a basal ganglionok közötti kapcsolatok föleg dopaminerg
pályák funkciójárol a Parkinson-kór mélyreható
kutatásáig igen csak halvány fogalmaink voltak. Tehát a Pathologiás
állapotok igen is sokat segítenek a megértésben. Ahhoz hogy
következtetéseket tudjunk levonni elengedhetetlenek a pathologiai
pathophysiologiai, és természetesen az alap anatómiai, histologiai, és
physiologiai ismeretek. Ezek nélkül csak a sötétben tapogatózunk és ott
tartunk saját elméletünk felállításával ahol tartottak azok akik az egészet
elkezdték.

Minden esetre személyszerint élvezem a vitát.:)) Vitatársaimnak ezennel is
köszönetet mondanék a hozzászólásaikért, és azoknak is akiket valamennyire
érdekel a tudomány eme igen érdekes pólusa.

Üdvözlettel .: Azzi

arrol volt szo, hogy igazoljuk, hogy nem letezhet negy pont a sikban,
ugy, hogy barmely ketto kozti tavolsag paratlan egesz.

Egyedul Kota Jozsef valaszolt, aki ket bizonyitast is adott. Az elso,
amely a listan is megjelent, sikmertani osszefuggeseket is hasznal,
es valamivel tobbet is bizonyit, mint az eredeti feltetel.

A masodik megoldasa, ami tulajdonkeppen az altalam is igert "szep"
megoldas, a kovetkezo volt:
negy pont meghataroz egy tetraedert, aminek ki tudjuk szamitani a
terfogatat a hat tavolsag ismereteben, es ha ez a terfogat nem nulla,
akkor a negy pont nem egy sikban van. Ezt tobbfelekeppen is be lehet
latni, de hasznalni kell a tetraeder terfogatkepletet, ami egy eleg
kusza osszeg, vagy determinans alakban egy 5x5-os determinans.
(Cayley-Menger det.) Igazolhato, hogy ha mind a hat szam paratlan,
akkor a determinans 8-cal osztva negyet ad maradekul, vagyis nem
lehet nulla.

Szinten Kota Jozsef figyelt fel a lehetseges altalanositasra:
-egy egyenesen harom pont, mind a harom tavolsag paratlan legyen
(trivialis)
-egy sikban negy pont (a feladat)
-es erdekes a kerdes, hogy vajon terben 5 pontra igaz-e a
tulajdonsag...

udv.:laci

csak ugy eszembe jutott, hogy az en leveleim vegerol amit ide irok,
altalaban eltunik a ketsoros reklam, valaki kiszedi (moderator?), es
akkor ugyanigy nem tudna kiszedni az xnet-es level vegerol is a fel
oldalas reklamot?
most persze nagy leboges lesz, ha megis megjelenik az enyem vegen is,
de a multkor tenyleg nem volt ott...

Nextra internet... (ez csak en voltam:-)
udv.:laci

@@@ A szabaly egyszeru: vagy mindenhonnan kiszedi, vagy sehonnan,
vagy nehol kiszedi nehol nem. Mint egy humanoidtol elvarhato. @@@