1. |
Emfatikus (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
2. |
Megint/meg mindig: -na'k (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Imazslak (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
4. |
Re[6]: tragarsagok eredete (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: dokumentum (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: LAD (mind) |
65 sor |
(cikkei) |
7. |
Egyiptom (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Emfatikus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
MÁRTONFI ATTILA
> Emfatikus -- érzelmileg töltött; érzelmileg színezett.
Inkább nyomatékosnak mondanám, főleg ebben az összefüggésben:
> *pakka- > fakad (de emfatikusan: pukkad, pukkan)
Nem sok érzelem érhető tetten egy mássalhangzó másikra cserélésében.
LÁZÁR PÉTER
> Ugy tudom, hogy a "labvakar" ill. a "labas vakaras" inkabb esti
> koszones, tehat a jelentese inkabb "jo estet"-nek fordithato.
Igazad van, de én egyik nyelven se tudok, és nem volt hol megnéznem,
hogy melyik napszakra vonatkoznak. Köszi a helyesbítést. (Nincs köze a
vakar szótőnek a szláv vecserhez?)
RACSKÓ TAMÁS
> Ach, én azt hittem, hogy írül akarod ragozni, nem magyarul...
Adott esetben írül is, de elég kellemetlen leírni egy olyan mondatot,
hogy "London tárgyalásokat folytatott Baile Átha Cliathtal", miközben
tudom, hogy nem t-vel végződik, és még az is kétséges, hogy mély
hangrendű a szó.
> (attól még liaisonban megjelenhet).
Van a gaelben liaison? :o
> Ezért a megfejtése: "Baile Átha Cliath-val". Kérem én is a
> köcsögöket.
Köszönöm a megfejtést és átnyújtom a köcsögöket. :)
>> Emlékeim a szót a kanyar jelentésű német szóval társítják, amely
>> latin eredetű: Kurve, curva. Az angolban is megvan: curve.
> Ezek hamis barátok.
Nocsak. Pedig szentül abba vótam...
> Van neked szótárad? Keresek...
Túlzás lenne mondani, hogy szótáram. Van egy kétszáz k-s kis
szövegfile-om, még '97-ben raktam össze egy weboldal letöltött
anyagából. Sabhal Mór Ostaigból származik, Caoimhín Pádraig Ó Donnaíle
és Ruth Melton rögzítette Malcolm MacFarlane 1912-es szótárát. Címe
Faclair Ga`idhlig--Bearla, Gaelic--English Dictionary. Ennek alapján
szerintem rátalálsz a weben. Persze én is elküldöm, ha akarod.
SABOLC
> addig a kunrei-shiki a japán "50 hang táblája" szemléletét
> (oszlopok: azonos magánhangzó, sorok: azonos mássalhangzó) veszi
> alapul, és pl. a "t"-sor szótagjai a "ta", "ti", "tu", "te", "to".
Nofene. Elég marhaság. Ha egyszer azt a kanát csinek kell ejteni,
akkor semmi értelme tinek írni. A japán kormány túl jól beszél angolul
és már hozzászokott, hogy "ju mint ambrélla"...
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
KOMMANO = Hegyes fulu emberkekbol allo harci osztag.
|
+ - | Megint/meg mindig: -na'k (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz Attila, sziasztok!
Köszönöm a választ!
> > Ugyan nem illik magánlevelet nyilvánosságra hozni -
> Nem hiszem, hogy magántárgyú lett volna.
Igazad van, én is a listára szántam a kérdést, csak
valamiért elmaradt (A válaszod előbb jött, mintsem hogy
beküldhettem volna, ui. a hivatalos címemről nem szívesen
írok nyilvánosan, a freemailt meg csak délutántól érem el.)
> > > Az 1980-as évek végén szociolingisták kimutatták, hogy
> Kontra Miklós és Váradi Tamás.
Bevallom, nekem nem mondott sokat a nevük, de nem vagyok
szakmabeli, mint nyilván sejted.
> > miért az apa a meghatározó az _anya_nyelvet illetően.
> Elég egyszerű az ok: a vizsgált populáció szüleinek
> generációjában a nők általában háztartásbeliként,
> főállású anyaként éltek, így nem túl bő információforrás
> az anya végzettsége; így az anya társadalmi helyzetét is
> az apa végzettsége írja le jobban.
Értem. Bár '80-ban éppen lehetett volna olyan jellemző
mintát is választani, ahol az anya nem htb. Sőt, azt hiszem
ez lett volna a reprezentatív - vagy hogy is mondják ezt a
statisztikusok -, az anyák többsége a "dolgozó nők" táborát
gyarapította. Más kérdés, hogy anyám éppenséggel htb., de
hát én nem voltam "mintapéldány", ha a felmérést elvileg
erősítem is. ;) Vagy inkább :(. De tényleg nem hallottam
apámat nákozni, suksükölni pláne. Utóbbit persze inkább
tájnyelvinek érzem, apám viszont Pesten született, a (vér)
vonalat tovább követve igaz, apai nagyapám vajdasági
származású.
> > Vállalva az ódiumát megkérdem, miért nem illik
> > ítélni a fogalmazás, nyelvhasználat alapján?
> Mert -- mint bebizonyíttatott -- nem az embert, hanem a
> származást ítélik meg, ez elég közel áll a rasszizmushoz.
>
> > Ez ugyan moralizálás, de tényleg van olyan, aki nem
> ítél...? Őszintén.
> Nincs. Az előítélet csúnya dolog, a nyelvi előítélet is
> az, de hazudik, aki azt mondja, ő előítélet-mentes.
Nos, a fenti két bekezdésben érzek némi ellentmondást.
Félreértés ne essék, nem Rajtad kérem számon, inkább
azokon, akik fennen hangoztatják: mentesek bármiféle
előítéletektől...
Szia(sztok): Gábor
|
+ - | Re: Imazslak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0049-ban írta La'ng Attila D. >:
> Jó. Az imágó felnőtt rovart (más ragozással: rovrat) jelent. Mi a
>különbség az imázs és az imidzs között?
Az én nyelvváltozatomban: imázs 'kép', imidzs 'arculat'.
>> Por, para, pegyvet!
> Pordítást lehetne pérni?
Ezek magyar (?) szavak. Por 'powder', para 'dugókészítésre is használt
könnyű fa', pegyvet 'mókusféle rágcsáló'.
Üdv: Attila
|
+ - | Re[6]: tragarsagok eredete (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0049-ban írta Racsko' Tama's >:
>Apropó, neked megvannak a fentiek, és az általam "n.a."-ként
>megjelölt szavakhoz nem szóltál hozzá.
Lustaságom vezetett (mint ahogy abban is, hogy a TESz.-ből s nem az
EWUng.-ból idézek [az EWUng.-gal azért összenéztem, stimmelnek], idézőjel
és kipontozás nélkül). Ha jól látom, a fasz, kúr, valag, csesz hiányzik.
csesz 1201. J: 1. 1799 'karcol | súrol'; 2. 1838 'nemileg közösül'; 3. 1911
'lop'; 4. 1940 'vág'. Hangutánzó eredetű. Hangalakja a
csiszolódással, dörzsöléssel együtt járó zajt jeleníti meg. 2. és 3.
jelentése tréfás eufemiuzmus.
fasz 1370--80 k. Bizonytalan eredetű. Talán ősi örökség a funnugor korból.
A finnugor alapalak *p8ć3 [nem SAMPA!] lehetett. Az egyeztetést
-- némi hangtani nehézségen kívül -- az is bizonytalanná teszi, hogy a
magyar szónak csak egy távoli rokon nyelvben [lapp] van
megfelelője. -- Altaji kapcsolatai nem valószínűek. A baszik igével való
etimológiai összekapcsolása kevéssé valószínű. [Bárczi tette fel,
hogy a baszik és a fasz ősi nomenverbum lehetett. Szerintem az
igazságtartalmától függetlenül nagyon szép ötlet.] Más finnugor egyeztetése
téves.
A kúrra nem találtam adatot. Én a kurvához és/vagy a kurizálhoz
(etimológiailag nem függnek össze; az előbbi szláv, az utóbbi töve francia
eredetű) kapcsolnám, valamiféle elvonásra gondolok.
valag 1416 u./1466. J. 1. 1416 u./1466 'női szeméremtest'; 2. 1795. 'ülep,
fenék'. Ismeretlen eredetű.
Üdv: Attila
|
+ - | Re: dokumentum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HIX NYELV #0048, La'ng Attila D. >:
> Ma már kvázi elfogadott nyelvi
>elem a "dokumentum" abban a jelentésben, hogy egymillió forint.
Tenyleg? Sose hallottam. Tudsz meg ilyet?
--
Udv,
Hunter -[HE 1.15beta8;]-
|
+ - | Re: LAD (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #49, Láng Attila D.:
> Tudtommal a Scots külön nyelvnek tekintetik, emlékeim szerint az
> Ethnologue-ban is így szerepel
A 46. számban leírtad, hogy hatezer-hétszázhárom nyelv van, nos,
szerintem vonj le belőle egyet :-). Más szóval, vagyunk egy páran,
akik nem tekintik annak. A 17. számban már említettem, hogy az
osztjákoknak (hantik) hat irodalmi nyelvük van, de hogy közelebb
lőjjek, manapság már nem-PC egy nyelvnek tekinteni a szerb-horvátot,
holott a háború a nyelvet nem változtatta meg. A Scots csak egy az
angol egyik köznyelvek közül, pusztán a történelme régebbi, mint pl.
az Australian Englishnek.
> Ki az a Lallans és miért gyárt PC-vel nyelveket? :o
"Lallans" (<http://www.bartleby.com/61/40/L0024000.html>): így
mondják Scottsul az English "Lowlands" szót, esetünkben Skócia déli,
keleti területeit és az ott beszélt nyelvet (vi. a Scottsot): szemben
az északi területeken beszélt "Gaidheal"-lal. A "Highlander"-ből
viszont két dolgot tudhattunk meg: (1) Csak egy maradhat; (2)
"Lowlander"-nek (vi. "alvidékinek") nem presztízsdús dolog, majdnem
olyan sértés, minthat azt mondanák az emberre, hogy "English". Ezért
lett a "Lallans"-ból "Scots", amely eredetileg csak a "Scottish" szó
egyik "Scots" változata volt, míg a másik a "Scotch" (bár angol-szász
eredetű). Ez utóbbi (bár R. Burns még ezt használta) a whiskeyn túli
kontextusban a "Lallans"-hoz hasonló sorsja jutott, nem-PC lett. Így
az amerikai skótok régi "Scotch-Irish" önmegjelölésüket felváltották
a "Scots-Irish"-sel; <http://www.bartleby.com/61/8/S0160800.html>
> A tótról nem is hallottam még sose. Én azt tanultam, hogy ez a szlovákok
> illetlen elnevezése
Ma már talán az, de régen minden magyarországi szlávot jelentett,
utóbb csak a szlovákokat. Jelenleg az a PC, ha a magyarországi
szlovák nyelvjárásokra használják: "tótul beszél". Bár elképzelhető
az alföldi (kiv. Nyírség) szlovákok megnevezéseként is, két esetben:
(1) tót mondja önmagáról (vö. Cyrano-effektus); (2) nem ejtik nem-PC-
s hangsúllyal. Ezt a terminust egyébként csak magyarul lehet
használni, tótul-szlovákul nem létezik. Azaz egy esetben igen, vmit
lehet "po tótsky" csinálni, ill. beszélni. Ez olyasmit jelent, hogy
"parasztosan, provinciálisan, vulgárisan".
A szerbek ("rác") és a poroszok ("burkus") nevében nem
nyilatkozhatom, bár én ez utóbbit nem találom dehonesztálónak (a
"porosz" nevet pedig egy beolvasztott szláv néptől orozták el ún.
"hivatalos" névadás keretében).
Kis etimológia:
- "tót" < "touton" < "teuton" < germ. "teuth" 'nép, emberek' >
"teutisk" > "Deutsch".
- "rác" < "Rasz(kaország)" [vö. "muszka" < "Moszkva(-i Rusz)"]
- "burkus" < "(Branden)burgus"
> A magyar nyelv szellemével aligha lenne összeegyeztethető a Cymru szót
> (aminek helyes kiejtését talán öten ismerik az országban), ami
> országnév, egyszerűen átvenni a nyelv nevének jelölésére.
Három ellenszúrás: (1) Magát a "cymr*" szavakat is hasonló
nagyságrendű személy ismeri az országban, mint a kiejtésüket. (2) Az
országnévből népnévvé válás igen gyakori, néhány példa: "francia",
"rác" (ld. fönt), "muszka", "japán", "belorusz". (3) Mint írtam,
levezethető a "Cymry" 'walesiek' szóból is.
> Mint az egyiptomi, ami abból ered, hogy latinul egiptumnak ejtik, de
> Egyptumnak írják, és összefolyt a szemünk előtt
Nem féltétlenül: a "régiek" a latin "gi/e", "di/e", "ti/e", "li/e"
kapcsolatot "lágyan" ejtették: vö. "angelus" > "angyal", "Argyrus" >
"Árgyélus", "Gehenna" > "gyehenna", "euangelium" > "+evangyéliom".
|
+ - | Egyiptom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Mint az egyiptomi, ami abból ered, hogy latinul egiptumnak ejtik, de
>Egyptumnak írják, és összefolyt a szemünk elott.
Nagyon viccesnek tunik, de sajnos nem egeszen igy van. Amit irsz,
jellegzetes peldaja a nepies etimologizalasnak. A valosag a kovetkezo. A 18.
szazadik Magyarorszagon a latin szovegekben e es i (y) elott a g-t gy-nek
ejtettek. Igy lett az angelusbol angyal. Regebbi Biblia-kiadasokban
megtalalhato az "evangyeliom" szo. A 17. szazadban jelent meg a "Kis magyar
logyikacska". Kesobb ez a "lagyitas" a nemet (osztrak) tanugy hatasara
eltunt, de egyes szavakban megmaradt. Egyptumot e miatt a lagyitas miatt
ejtettek gy-vel.
Ferenc
|
|