az orrsegedszarny es a szarny, valamint a szarny es ivelolap
(ill. az ivelolap egyes szekcioi) kozotti resnek is fontos
szerepe van abban, hogy a repulogep kisebb sebesseggel es
nagyobb allasszoggel bir repulni (az allasszog kb az, hogy a
gep torzse a levego aramlasi iranyaval milyen szoget zar be).

Ha az allasszog tul nagy, akkor a szarny felso oldalarol
levalik az aramlas, a szarny folott orvenyek keletkeznek.
Ez a felhajtoero jelentos csokkeneset eredmenyezi (a szarny
folotti nyomascsokkenesbol szarmazo felhajtoero tkp elvesz)

Az orrsegedszarny mogotti resben a szarny fole aramlo levego
segit abban, hogy a szarny folott az aramlas kis sebessegnel
is laminalis maradjon, az aramlaslevalas nagyobb allasszognel
(azaz lassubb haladas mellett) kovetkezik be.

Az szarny kilepo elebol lefele kanyarodo ivelolapok eleve
joval sajat allasszoget mutatnak, mint a szarny egesze. Az
ido elotti aramlaslevalast itt is az ivelolap es a szarny
kozotti resbe bearamlo levego probalja megakadaolyni.

Az aramlaslevalas azert is kellemetlen, mert altalaban olyan
repulesi helyzet alakul ki, amikor nem csak a felhajtoero
csokkent le dramaian, hanem a kormanylapok hatasossaga is.

A gep ket szarnyan az aramlaslevalas nem egyszerre tortenik
meg; az egyik oldalon varatlanul lecsokken a felhajtoero:
a gep ekkor arra az oldalara billen ettol pedig forduloba
kezd. Ez az egyre gyorsulo spiralos mozgas a dugohuzo -- a
gep hasmant, orral kicsit lefele es egyik iranyban bedolve
megy le, a pilotara igen eros centrifugalis ero nehezedik.

Nagy utasszallito gepek szerkezete nem az ekkor fellepo
jelentos terhelesekre van meretezve; amikor vagy 15-20 eve
egy tajvani Boeing 747 szemelyzete elbambult es a gep
utazomagassagon dugohuzoba kerult. Nagy erofeszitessel
sikerult megmenteniuk a gepet, majd siman leszalltak, de az
igenybeveteltol a szarnyak eldeformalodtak, csavarodtak.

Kis magassagon az aramlaslevalas (talan mondani sem kell)
vegzetes (peldaul a tavaly nyari irkutszki baleset).

 irta, 2002. 03. 05, 22:13:16 +0000-kor kelt leveleben:

> A kifejlesztett kis generatorokhoz hasonlokat esetleg alkalmazni lehetne
> a mobiloknal is. Kellemetlen, amikor utkozben vesszuk eszre, hogy
> kimerult az akku. Tehat a mobilokon lenne tekerentyu, s ahogyan
> regen az orat felhuztuk, a felhuzassal megkapna a szukseges energiat,
> addig amig a rendes toltes nem megoldhato.
> Esetleg a regi jo 'csipogo' nevu kezi generatoros zseblampa elven is
> mukodhetne a mobil aramforrasa, ha kimeruloben az akku.
> Ugyanez akkus villanyborotvaknal is alkalmazhato lenne.

Igaz, nem akkus, de felhuzos borotva van(volt a '70-es evekben).
Termeszetesen szovjet gyartmany, gondolom a tajgara, ahol villany ritkan
van, az akku/elem meg hamar tonkremegy. Jopofa korkeses szerkezet, a
nalunk is ismert lapos elemlampara hajazozz, az uveg helyen volt a szita,
a hatan meg a felhuzo...

Mobilokhoz meg ott van az ethanolos uzemanyagcella.
Villanyborotvahoz kis generator nem annyirta nyero, mert ott azert
viszonylga nagy teljesitmeny kell, de pl egy napelem ra, ami tolti az
aksiajt, mer megfelelo lehetne, csak nem kell visszatenni nappalra a
dobozaba. Esetleg maga a doboz lehetne az napelemes akkutolto.

Kerdes: a minigeneratorok, napelemek eloallitasa hany megsporolt elem/akku
altal okozott kornyezetterhelessel egyenlo?

-- 
				SaGa

> Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Kedves Jozsef.

<<<deltaT = 2*l/c/(1-v^2/c^2) - 2*l/c/sqrt(1-v^2/c^2)
ez 1m-es karokra kiszamolva 3*10^-17 mp
fenyutban ugyanez 10^-8 meter
a kek feny hullamhossza 500nm=500*10^-9 m>>>

A relativitas keplet szerint igy van, de a 10^-8 m. az az
ut emennyivel
 rovidebb lesz a nyugalmi  ut. Ez nem letezo ut, ezen nem
halad vegig a feny.

<<<
A fizika nem hit kerdese, mindennek utana lehet nezni. Ha
nem hiszed, hogy
MM eleg alapos volt, olvasd el a kozzetett leirast, es
keresd meg benne a
hibat. Hasonloan megnezheted a KT leirast is, amely meg
pontosabb
berendezest hasznalt. Ezt a hibakeresest nem varhatod
tolem, mert szerintem
a kiserletek jok. Ezt a velemenyemet a fenti kis szamolasra
(is) alapozom.>>>

Mondtam, hogy a MM kiserlet "hit", mert legalabb 5-6
magyarazatot olvastam.
Ebben a kiserletben a Doppler hatas kellene ervenyesuljon,
amely szerint
a fenyforras es a megfigyelo, mozgasban kell legyen
egymashoz viszinyitva.
Ezt az eszkoz nem biztositja, s ezert nem mutattak ki
utelterst, meg akkor sem,
ha  megsokszorozod az utat.
A masik kiserletsorozat a lezerrel, frekvencia kulonbseget
akart kimutatni, de
nem lehet, mert a klasszikus fizika szerint is a
fenysebessege valtozatlan,
a rendszer sebessegetol, akarcsak a hang.
Azonban van lehetoseg a Foldsebesseg megmeresere,
idomeressel..

<<<Leirtam sokszor. Egyelore nem latod be, nem baj, ha meg
birod, en is....
:-) A tobbiek meg mar kezdik megszokni a gyurodest...>>>

Leirtad, de nem volt igaz. A meterrudas kiserletben, azt
hangsulyoztad,
hogy nem merunk idoelterest., de Doppler hatas van, ami
utelteresbol adodik csak.
 A gyakorlatban az idomerest nem probalta meg senki.
A hang meterrudas kiserletnel is benne van a kepletben
a toblet ut.

<<<Ugy latom, idonkent billen a velemenyed, ketfelekeppen
veted el az MM
kiserletet:
a, tevedes: a kiserletnek newtoni alapon elvileg se kellene
kimutatnia
semmit>>>

Az alap elvben nem billentem ki. A hang vagy feny egyforman
viselkedik,
amit a toled kapott keplet is igazol, csak a sorrend nem
volt jo,
mert az oda-vissza uton a t = l/(c-v.) - l/(c+v)
Nem csak elvileg  kellene kimutassa, csak nem a MM kiserlet.
A fenysebesseg akkor sem adodik hozza a rendszer
sebessegehez.
Tobblet ido es tobblet ut hanyadosa nem valtozik.

<<<b, tevedes: a kiserlet nem eleg pontos, es igy nem kepes
kimutatani amira
terveztek>>>

Eloszor azt gondoltam idomeres tortenik es nem utmeres.
Amint leirtam, nem a pontossaggal van a baj, hanem az egesz
felszerelessel,
de meg lehet csinalni mas eszkozzel..

Udv, Szocs

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Meg mindeg topogunk ( 37 sor )
  TUDOMANY #1757


  Koszonjuk a nagyon szep megfogalmazast.
>>Es most, tovabb mar nincs? vagy csak mi vagyunk keptelenek >>elorelepni.
>Nem a tudomany fejlodese allt meg.
  Termeszetes, itt csak arrol van szo, hogy egy egy reszleget kiaknazottnak
tekintunk, amig valoban rajovunk, hogy meg rengeteg titkokat rejteget.
>Mostanaban is van fejlodes, szerintem a szamitogep,
  Nagy lepes az emberiseg fejlodeseben, oriasi felhasznalasi lehetoseg,
segitseg es eszre sem vesszuk, hogy lekot bennunket, idokket, esetleg
elvonja figyelmunket elbuvolo titkaival a mas iranti kutatasokban. (vagy
besegit)
>gentechnologia, a nanotechnologia, az elemi reszecskek szerkezetenek
>megismerese stb.
Valojaban innen kezdodnenek a titkok, a mikrovilag feltarasa, es
hasznositasa az elovilag, emberiseg javara.
>Az mas kerdes hogy nekem is van olyan erzesem hogy lehetne ezt >gyorsabban
>is, foleg a gyakorlati megvalositast.
Nemreg olvastam egy cikket az origoban, ahol Darvin elmeleteit a szamarpadba
ultettek az am. egyesult allamokban. Hat ez mar nemcsak helyben topogas, de
visszafele vezeto ut.
>Pedig gondolom akik ezzel foglalkoznak azoknak is vannak otletei.
  Az emberiseg, meg sokmindenben magaban hordozza, nem tud tullepni reg a
vele szuletett (orokolt) osztonein. Ami meg rosszbb, a mai tarsadalom
akaratlanul elosegiti a dolgokat. A mai kisgyerek csuf beszedszotara bizony
szokatlan a regi oregek szamara. Masak a mai kialakult szabad szerelmi
viszonyok a regi illemhez kotottekkel szemben. Elmarad az illemtudas es
miegyeb, de az emberek is irigyseggel teltek es kissebb retegeket a segitseg
helyett a foldbe tipornak (Beres bacsi eset)
Miert nincs egy segitokesz kolcsonhatas az emberek kozott?
>A kormanyoknak meg a valasztasok miatt olyat kell tenni ami a nepnek
> >tetszik. De ez mar nem a tudomany terulete.
Az elso hiba itt kezdodik, hogy a tudomany a hatterbe szorul a
vezetoszerepben. Nem politizalni akarok, de nallunk is vannak iletekesek,
tegnap meg verskolto volt, felszedte magat, ma mar egy politikai part
nacionalista vezetoje. Es ez igy megy. A gazdagsag vezetoszerepet birtokol.
Semmi baj nem lenne, ha a cselekedeteink helyesek lennenek, de elkovetunk
hibakat, mellyel az egesz Fold csodalatramelto eletfelteteleit komolyan
veszejeztetjuk.
Az aranyokat elemezve, lakossag nepesedes, szarazfoldterulet, a legkor
osszetetele es szenyezodese, zold ovezetunk pusztulasa, tovab nem sorolom,
olyan mint egy kert, ahol nincsigazi kertesz. Vagy tul sok a gazda?
  Azt hiszem a Foldon tudomanyos es kozos iranyitasra, gazdalkodasra mar reg
szukseg lenne. Ha megegyezesek is szuletnenek, eltorolve az
elennsegeskedeseket, kozos erovel a Marsra is hamarabb feljuthatnank, lehet
hogy szukseg is lessz ra. De az ellentetes polusokat nem tudjuk eltorolni.
Mint egy darab magnes, ahany darabra torjuk, mindeg uj polusok alakulnak ki
:-), a folyamat meg a nemzstisegtol is fuggetlen.
  Udv Csaba.


_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

 wrote:
> Hello !

> Lenne egy kerdesem : A repulo szarnyainal a felhajto ero ugy keletkezik ,
> hogy mivel a szarny felso reszenel a nyomas kisebb mint alulrol , es igy a
> nyomaskulnbseg kovetkezteben keletkezik a felhajto ero ! A kisebb nyomas a
> szarny felso reszen , azert van , mert a levego mozgasa ott gyosabb ... De
> miert gyorsabb ott a levego aramlasa , mikor a szarny altalaban szimmetrikus

ez az, hogy pontosan nem szimmetrikus, hanem asszimetrikus profilja van
neki.
homer

 wrote:
> Repulo szarnya: NEM szimmetrikus a szarny. Felul kidudorodik, ezert ott
> nagyobb utat tesz meg a levego->gyorsabban megy->kisebb a nyomasa.Le-
> es felszallasnal meg kirakjak a fekszarnyakat, amitol ez a hatas nagyobb,
> nagyobb lesz a felhajtoero azonos sebessegnel, ettol kisebb sebesseggel

a fekszarnyaknak az elsodleges szerepe, hogy levalassza az aramlast a
szarnyakrol, igy elosegitve a gyorsabb merulest, ill. a foldon gurulva a
foldhoz tapadast ezaltal. amire te gondolsz, azok a fovler
lapok. amikkel tenyleg a meg nagobb asszimetriat igyekeznek elerni,
ezaltal azonos sebessegnel nagyibb felhajtoerohoz jutni. ami nagyon jol
jon leszallasnal, hogy nehogy atessen a gep.
homer