Kedves Sandor!

>Bar a vege fele beszurtam hogy a nyerheto osszeg megkozelitheto a
>varhato kozepertekkel, (a+b)/2-vel, valo igaz hogy ez tulzott
>egyszerusites.
ja, akkor bocs, ez OK, szerintem is.

>Magyarul erdemes a leheto legnagyobb szamra tippelni.
>Mas kerdes hogy a radiohallgatok kozossege szempontjabol ez nem
>optimalis...
>Nos, ez jobban tetszik?:)
ez annyira tokeletes, hogy meg enis eltevesztettem. en azt irtam, hogy
tokmindegy, de persze igaz, hogy a legnagyobbra kell tippelni (ez a halvany
elteres a kritikus esetben mar felteehtoleg nem jelentos, de elvileg
megvan).
a radiohalgatok kozonsege szempontjabol az optimum persze a felezes, de az
egy masik kerdes.

math

Kedves Zoli!

Bar "evoluciohivo" leven hizelgo a hiradas, de szerintem ez egy ugyanolyan
nagyvonalu, es vakito elmelet, mint a Penrose-e. Termeszetesen a
kvantummechanikai resze stimmel,e s megvan az evolucio is. Es persze az
evolucioban resztvevo anyagoknak megvan a kvantummechanikaja, de a ketto nem
kapcsolhato ugy ossze, ahogy a konyv rovid leirasa sugalja.

Meghozza azert nem, mert molekuralis szinten megvannak a jelensegek
(mereszen azt mondom, hogy teljes) leirasai, es ezen felul a
akvantummechanikai hatasok nem terjednek. Akar evoluciorol, akar tudatrol
van szo.

math

> A kulso megfigyelo viszont - aki a vonatot csaknem 
> c-vel haladonak meri - azt tapasztalna, (meressel) hogy 
> az elore kilott lovedek joval a hangsebesseg alatt repul
> a vonathoz kepest, mert rendkivul nagy a tomege, es ezert a
> lopor energiaja alig novelhette meg a sebessege't.

Ha a golyo tomege megnott, akkor a lopore is meg kellett nojon,
(csakugy mint a fegyvere, az utase es mindene) szerintem. 

Zoltan

Sziasztok !

Koszonom Marky elgondolasait a T tarral kapcsolatban,
es Ko'csi Zolta'nnak, hogy felhivta a figyelmemet a 
D latch es flip-flopok kategorizalasaban felmerulo
bizonytalansagomra.
Kozben sikerult megtalalnom a kulcsszot: billenokor 
En a flip-flop-sag kriteriumanak, ismeretlen okbol 
tudat alatt a billenokor jelleget szoktam tekinteni, 
ami reszemrol onkenyes, es nincs olyan konyvem, melyben 
egyetemleges ervenyu definicio lenne.
A transzmisszios kapus D latch-ben nincs allando jellegu 
pozitiv visszacsatolas, mikent az a flip-flopoknal
megszokott, hanem csak az adat stabil tarolasa idejere
hozza letre a vezerlojel a visszacsatolast, s igy en ezt 
nem billenokoros megoldaskent tartottam szamon.

Erdemes lenne vegigzongorazni egyszer a memoria-elemkent
alkalmazhato nem igazan kozismert elveket is,
elsosorban az elektronikaban. 
A hoskorban 1 bites memoriakent alkalmazhattak 
orok kedvencemet - a glim-lampat.
A mai felvezetos elektronikaban lehetne memoriaelemkent
alkalmazni bizonyos opto-csatolokat, alagut-diodat,
es a glim-lampaehoz hasonloan alkalmas karakterisztikaju, 
tobb allapot megvalositasat lehetove tevo eszkozoket.
Itt is van bizonytalansag bennem, hogy ezek a ketpolusu
eszkozok, vajon aktiv vagy passziv elemei e az elektronikanak ?
( merthogy erositokent is mukodtethetok.)
A fokeppen erosaramu technikaban alkalmazott nehany
allapot-tarto kapcsoloelem is tekintheto memoriaelemnek,
mint pl. a tirisztor. 

Keveset tudok a Wiegand-effektusrol, mely 
felfedezese idejen nem volt magyarazhato, de 
gondolom azota valtozott a helyzet, es en vagyok
elmaradva - fokeppen kvantumfizikaban, melytol
a magyarazatot regebben vartak.
Az effektust egy kulonleges, retegelt szerkezetu huzal
produkalja, mely bizonyos emlekezettel rendelkezik 
az ot ert magneses hatasokrol. 
A huzal kulso magneses ter megvaltozott polaritasara 
hatarozott feszultsegimpulzussal reagal lassu 
valtozas eseten is. 
Igy magneskartyas bele'pteto keszulekekben is 
alkalmazzak a Hall-elemes erzekelok rivalisakent.

A magneses buborekmemoriak megbuktak(?), feledesbe mentek.
Eszembejutott viszont egy buborek-manias ismerosom regi 
otlete, melybol szinten nem lett semmi: 
Legbuborekokkal teli atlatszo muanyaglapban buborekparok 
lennenek mikronos meretben, osszekottetesben egymassal.
A buborekok feleben higanycsepp lenne, melyek
hohatassal, a sajat goznyomasuk segitsegevel atnyomhatok 
lennenek a szomszedos uregbe. 
Az optikai kiolvasassal ma mar nem is lenne gond,
de a higanybol bajok szarmaznanak. 
( En egy artalmatlanabb - sooldatbol kristalynovesztos 
valtozatot is el tudnek kepzelni, de sajnos csak felig. :)
Az ujrairhato CD-knel nyilvan elegansabb megoldasra 
jutottak, de nem ismerem az elvet. 

Az emlitett ismerosom gyerekkoraban legbuborekkal 
mukodo mosogepen torte a fejet. Ez ugyan magvalosult, 
de nem az o otlete nyoman.
Azt nem tudom, hogy ezek a gepek elerik-e, vagy 
meghaladjak a hagyomanyos mosogepek hatekonysagat.

( Csak alig kalandoztam el az eredeti tematol, hiszen
a mosogep, ha melyebben belegondolunk,  
tulajdonkeppen textilhordozora felvitt, nem szabvanyos 
formatumu kep-file-ok torlesere kifejlesztett, 
tobbe-kevesbe hatekony eszkoz. :)

Udv: zoli

Kedves Attila !  

>1.Interferenciat kimutato kiserletek leirasait keresem.
>A jelenseget altalaban ugy szoktak abrazolni, hogy a 
>fenyforras elott egy lap van ket nyilassal.
>Ezen a ket lyukon halad at ket fennyalab ami a rajzok
>szerint interferal.

>2.Van mas kiserlet is az interferencian kivul, ami a feny
>hullamtermeszetere utal ?

Fizikai kiserletek gyujtemenye  (kb. 500oldalas)
Mechanika, fenytan, hotan
Szerkesztette Juhasz Andras
Tankonyvkiado-Typotex Bp. 1992.
ISBN963754611 1

Biztosan beszerezheto, akar a Typotex Kft-tol is:
Tel:315-02-56

60 oldalnyi hullamoptikai kiserlet leiras.
A 2 reses kiserlet: 0.5..1mm-re levo parhuzamos res.
Szelesseguk 0.1..0.2mm. Foncsorozott tukordarabbol,
vagy feketere exponalt filmre hegyes tuvel karcolassal.
A kettosres ketteosztja a fenyforras fenyet, ami
egy tavolabbi lapon levo resen atvilagito lampa lehet.
Az interferencia bemutatasahoz termeszetesen koherens 
fenyre van szukseg, s ehhez a megvilagito
res szelesseget kisebbre kell valasztani, mint
a hullamhossz*laptavolsag/kettosrestav

( Nagyobb laptavolsaghoz nagyobb megengedett megvilagito-res
  szelesseg tartozik)

Sokfe'le interferenciakiserlet van a konyvben.
Egyebek: fenyelhajlas: huzalon, resen, racson.
         Holografia, polarizacio, polarforgatas,
         szorodasok kozegekben.

Udv: zoli

Sziasztok!

: Latch-ekbol egyszeru felepitesu, univerzalis, sokfunkcios
: processzor-regisztereket pedig nehezen tudok elkepzelni.
: ( pl. shift-regisztert is elegge nehezen.)

Egy latch + 1 inverter = dinamikus d-ff kizarolag /Q 
kimenettel. Ha ezt visszacsatolom, akkor t-ff.
Mindez kihozhato 7 tranzisztorbol (ez CMOS, es a 
tovabbiakban is csak erre szoritkozom). A szakirodalom 
TSPC (true single phase clock) cimszo alatt ismeri ezen 
tipusu "varazslatot". :-)

: Itt a felreertes. Nem kozvetlenul hasznaljak az R-S
: tarakat, de a gepek chipei bizonyara tartalmazzak oket.

Ha megnezel regi TTL-katalogusokat, akkor a D-, JK-, T-
ff-ok mind RS-ff-ok voltak eredetileg es a tankonyvek is
igy magyarazzak oket. Viszont egy RS-ff all 2 NOR-kapubol,
ami azonnal 4 tranzisztor. Ehhez jonnek meg tovabbi 
tranzisztorok, amik az e'l-triggereleshez szuksegesek,
ill. a D vagy JK atalakitashoz, igy ha tenyleg ASIC-rol
van szo, akkor chipterulet miatt nem igy valositjak meg
oket. (FPGA-kban viszont igy, mert makrocellankent van
egy-ket D-ff + egyeb logika.) 

Eppigy, XOR-kapuk sem 2 inverterbol, 2 eskapubol es egy
vagykapubol allnak, mert ez statikus elemeket felteltelezve
2*2 [inverter]+2*4 [NAND]+1*4 [NOR] = 16 tranzisztor. Un.
komplex kapu logikaval viszont 8 tranzisztorbol kihozhato,
ha rendelkezesunkre all A, B mellett /A, /B is.

A transfer gate (tg) pedig meg szimpatikusabb ilyen szempontbol.
Ennek ugyis mindig kell az invertalt jel is, mivel egyszerre
nyit egy NMOS es egy PMOS tranzisztor. Igy egy XOR-kapu
2 tg-bol, azaz 4 tranzisztorbol megvalosithato. 

Ajanlott irodalom: R. Jacob Baker, Harry W. Li, David E. 
Boyce: "CMOS circuit design, layout and simulation", IEEE Press,
New York, 1998

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>
> Felado : Pasztor Tibor
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Sorozatok nemetul ( 35 sor )
> Idopont: Sat Feb  5 14:58:48 EST 2000 TUDOMANY #1019
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> ...
> Egy sor (Reihe) konvergal, ha a sorozat, amelybol kepeztek, nullahoz
> tart, es tagjai valtakozo elojeluek.

Kedves Tibi,
biztos vagy ebben?
Tekintsuk az alabbi sorozatot:
S_n = 1/1 - 1/2^1 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 ...+ 1/n - 1/2^n
azaz a pozitiv tagok az 1/n sorozat elemei, a negativ tagok pedig az 1/2^n. Nyi
lvan
a sorozat nullahoz tart, tagjai valtakozo elojeluek. Ugyanakkor nyilvanvalo, ho
gy
S_n nem konvergens, hiszen vegtelenhez tart.
(A negativ tagok összege -1-hez tart, a Sum[1/n] pedig nyilvan divergens.)
Alternativ ut a kovetkezo: ha n eleg nagy, akkor 1/n - 1/2^n > 1/(n+1),
tehat a S_n > C + Q_n, ahol C egy bohom nagy konstans, Q_n = 1/1 + 1/2 +
 ...1/(n+1), es Q_n nyilvan divergens.

Vagy lehet, hogy felreertettem amit irtal?

Persze az igaz, hogy a Te sorozatod SUM[((-1)^(n+1))/n] konvergens, de nem a fe
nti
feltetelek kovetkezteben es mint lathatod, altalaban nem is all fenn.

Udv
    Janos

Adrian wrote:

>Hiszen letezhetnek
>vonatkoztatasi rendszerek, pontok az urben amelyek egymashoz viszonyitott
>sebessege nagyobb mint c, nem?

Nem. Mivel a sebessegek a relativisztikus szabaly szerint adodnak ossze, v =
v1 + v2 / 1 + v1 . v2 / c2. Ha tehat v1 = v2 = c,
v = c, ha v1 = v2 = c/2, v = 4/5 c. stb. Az  egymashoz viszonyitott sebesseg
sohasem lepheti tul a fenysebesseget. A keplet mindig igaz, azonban ha mind
v1, mind v2 sokkal kisebb, mint c, a v1 . v2 / c2 tag 1 mellett elenyeszik,
ezert jo kozelitessel v = v1 + v2.

Ferenc