1. |
Egy jo link a neuralis szamitogepekrol (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
2. |
Sugarzasok (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
3. |
radioaktiv dolgok (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
4. |
Benzol (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: nagy otletek (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: A valos szamok szamossagarol (mind) |
92 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Egy jo link a neuralis szamitogepekrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Neural Computing Research Group at Aston University
http://www.ncrg.aston.ac.uk/
|
+ - | Sugarzasok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali Laci !
> Felado : [France]
> Temakor: Sugarzasok ( 47 sor )
> Idopont: Tue Jan 16 20:07:15 CET 2001 TUDOMANY #1360
a> Hagyomanyos reaktorokban is nagyon sok a neutronsugarzas,
Na persze, de Einstein ota minden relativ, nem igaz?;) Mint mar
irtam, a fuzios reaktorokban hasznalhato reakcioban felszabadulo
osszes energianak kb. 80%-at teszi ki a neutronok kinetikus
energiaja, a 235U hasadasanal ez kevesebb mint 5%. Az egyes
neutronok energiajuk szerint mindket esetben a "gyors"
kategoriaba tartoznak, ezert lathato, hogy egysegnyi
energiafelszabadulas a fuzio eseten lenyegesen nagyobb neutron
fluxust ad.
a> hogyan lehet vedekezni. Eloszor lelassitjak oket, vizzel vagy
a> nehezvizzel, ezert vannak a futorudak vizesmedenceben, aztan pedig
a> elnyelik a neutronokat, tipikusan bor vagy kadmiumtartalmu vedelmi
a> elemekkel.
A vizes megoldas a fuzios reaktornal szoba sem johet, itt a
reakciokamraban eleg jo vakuum van, es az uzemi homerseklet is
igen magas. A nagy neutron fluxus miatt pedig a befogo elemeket
szinten intenziven huteni kell, emiatt is bajos lenne oket a
reakcioterben elhelyezni.
a> A szerkezeti elemek felaktivalodasa egyaltalan nem vonja maga utan,
hogy
a> sokszor kellene cserelgetni, ha egyebkent nem veszit a szilardsagabol.
A gyors neutronos felaktivalodas oka gyakran (n,p) es (n,alfa)
magreakcio, amiben uj kemiai elemek keletkeznek, ez nyilvan nem
hasznal a szilardsagnak. Ehhez jon meg az altalad is emlitett
Wigner effektus, persze a nagyobb neurtron fluxussal aranyos
mertekben.
a> Az acel pedig, mintha ujjaszuletett volna.
Biztos? Az acel jellemzo kristalyszerkezete a megfelelo hokezeles
soran alakul ki. Ezt a neutronsugarzas szetcseszi, es szerintem
egy egyszeru melegites aligha allithatja teljesen helyre.
a> Hogy a tricium aktiv-e, es veszelyes-e, ezt nem tudom, de ez egy
a> kicsit zoldnek hangzik.
Beta sugarzo, 12,33 napos felezesi idovel. Veszelyessegi csoport:
IV. (kevesse veszelyes). Az atom merete es a kemiai tulajdonsagai
gyakorlatilag megegyeznek a hidrogennel, ezert a kezelesi,
tarolasi problemak is hasonloak: magas homersekleten bediffundal
az acelba es reagal a benne levo szennel, es szobahomersekleten
is a legkisebb repedesen, tomitetlensegen at gyorsan a
kornyezetbe jut. Az elmult 20 evben 5 komolyabb tricium
szivargasrol talaltam adatot. Termeszetesen az ebbol eredo
veszely sokkal kisebb, mint amit a hasadasos energiatermeles
hulladeka okoz, en csak arra akartam felhivni a figyelmet, hogy
az elterjedt nezetekkel szemben a fuzios energia sem teljesen
"zold".
Kibuc
|
+ - | radioaktiv dolgok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
A radioaktiv Castor-tartalyokrol: A tartalyokrol un. "Wischprobe"-t
vesznek, azaz nedves ronggyal megtorlik, es ami a rongyban marad, azt
vizsgaljak. Itt 4 Becquerel/cm^2 a hatarertek, de a csucsertek 13000
Bq/cm^2 volt.
A szennyezett feluletek cm^2 naygsagrenduek voltak, es mint utanaolvastam,
nem a Castor-tartalyoknal volt ez, hanem a francia tartalyoknal. Brit
tartalyok 10-20 Bq/cm^2-t, a Castor pedig 7 Bq/cm^2 csucserteket
produkaltak.
A hoeromuvek felelossegbiztositasa nem tudom mit takar, nekem ezt a
lingeni (Emsland) atomeromuben meseltek, hogy ha az atomeromuveknek a
hoeromuvekhez hasonloan felelossegbiztositasuk lenne, akkor nem lenne
versenykepes az atomaram. A biztositasok ugyanis a GAU-ra vannak
kitervelve (GAU=groesster anzunehmender Unfall = legnagyobb feltetelezendo
baleset), amikor a reaktor x km-es korzetebol ki kell telepiteni minden
embert, allatot, a radioaktivan szennyezett termofoldet valahova jo melyen
elasni, stb-stb. Ez azonnal 100 milliard DM-es nagysagrendu buli, ha nem
szovjet modon oldjak meg.
Egyebkent nemet a katasztrofavedelem sem all a helyzet magaslatan. Egyszer
valamelyik allami tv riportere kiszagolta, hogy van egy olyan rendelet,
hogy reaktorbaleset eseten a lakossag egyen jodtablettat, ezzel telitse a
pajzsmirigyet, igy a radioaktiv jod nem tud beepulni. A jodtablettakat a
helyi postafiokok raktarozzak [Nemeto-ban jogom van ahhoz, hogy a
legkozelebbi postahivatal a varosi lakasomtol ne legyen 2 km-nel
tavolabb]. A riporter meg vegigjart nehany postahivatalt
jodtabletta-ugyben. Sehol nem tudtak rola, hogy ilyesmit kellene
raktarozniuk.
Ha mar itt tartunk: Paks reaktorbalesetere Mo-n milyen intezkedesek vannak
(papiron)? A gyakorlatot el tudom kepzelni. :-(
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
+ - | Benzol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
> Felado : [United States]
> Nem tudok semmit a benzolrol, azon kivul, hogy tenyleg hasznaljak
tisztitasra
> Mennyire megalapozott az, hogy rakot (verrakot? vagy miben haltak meg
> szerencsetlen katonak?) okoz ilyen rovid ido alatt? Ha igaz akkor a
jovoben
> igyekszem messzire elkerulni.
Kemenyen rakkelto. De valami furcsa nekem. Hogy tudsz egyaltalan benzol
kozelebe kerulni, ha nem is tudsz a tulajdonsagairol??? Ugyanis a ketto
osszefugg. Benzollal csak kepzett egyenek dolgozhatnak.
Ja, es mergezo is, persze ahhoz meg is kell inni, ami eleg nehez mert
szagos,
meg egyebkent is....
Istvan
|
+ - | Re: nagy otletek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> Az aramkortervezok azota is folyton Drift es Offset nevebe botlanak.
> ( titokban atkozzak is oket, ha IC katalogusban lapozgatnak. :)
:))
> Egy alkalommal pedig amikor feltalaltam az internet oset a centralnetet
> akkor is lenyomtak, rutinbol. A nagy hazai telefonhianybol kiindulva
Amig nem volt internet, voltak BBS-ek es Fido, es voltak packet radiosok
es egyeb amatorok.
> Pl. mar akkor, a 80-as evekben megindulhatott volna a hazai
> centralneten a tudomany rovat is, es akkor ma mar - huuu !!!
> hol is tartanank ?:)
Es voltak ehhez hasonlo listak is.
Sajnos en mar kimaradtam belole, egyszer akartam kiprobalni egy BBS-t
de nem tudtam szot erteni a DayDream-mal...
Most az internet szepen lassan megol minden egyeb ma mar elavult rendszert.
> Udv: zoli
--
VF
|
+ - | Re: A valos szamok szamossagarol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> jelentkeztek, es most megint. Nemreg olvastam Erdos Palrol egy konyvet,
> amelyben ismet megemlitettek Cantor keresztmetszetes bizonyitasat a
> megszamlalhatatlansagra vonatkozoan. Ujbol vegiggondolva tovabbra is ugy
> latom, hogy ez a bizonyitas hibas, jolehet, a bizonyitando allitas ettol
A bizonyitas tokeletes. Egyebkent a tetel kovetkezik egy masik tetelbol,
most nem jut eszembe melyikbol, pedig tanultam valamikor, de utananezhetek.
(Talan Dedekind?)
> Miert rossz ez a bizonyitas? Azert, mert hibasan altalanosit az altala
> specialisan megkonstrualt megszamlalhato reszhalmazbol az osszes
lehetseges
> megszamlalhato reszhalmaz esetere. Bar az altala megszamlalt reszhalmazok
> valodi reszhalmazai R-nek, ebbol meg nem kovetkezik, hogy minden
lehetseges
> megszamlalhato reszhalmazra is igaz az allitas. Egyszeru modon belathato,
De igen. Ui a reciprok-fuggveny a (-1;1) intervallumhoz egyertelmuen
hozzarendeli a (-inf;-2] es [2;inf) intervallumokat, tehat az osszes
valos szamot, annak minden reszhalmazat es intervallumat.
Mivel a hozzarendeles kolcsonosen egyertelmu, a halmazok szamossaga
megegyezik, mexamlalhatatlan vegtelen.
A tetelt egyebkent nem csak a [0;1] intervallumra hanem tetszoleges
intervallumra ki lehet mondani egybol, tehat az utolagos varazslas az
altalanositassal felesleges. Tegyuk fel hogy egy listara az _osszes_
valos szamot felirtuk, stb...
> hogy az altala valasztott szamlalasi konstrukcio meg a _veges_ tizedes
> tortek megszamlalasara sem megfelelo, pedig a _veges_ tizedes tortek
csupan
> reszhalmazat alkotjak a racionalis szamoknak. Ha az n jegyu
tizedestorteket
> vesszuk, akkor a 10^n lehetseges tizedestortbol mindossze n darab
> tizedestortet szamoltunk meg ezzel a szamlalasi konstrukcioval. Ha n-nel
> tartunk vegtelenhez, akkor az a megszamlaltsagi arany (n/10^n) a nullahoz
> tart. A fenti bizonyitas, es ezen kis kalkulacio alapjan a _veges_ tizedes
Hogy hogyan szamlaltuk meg a veges/vegtelen torteket, a bizonyitas
szempontjabol lenyegtelen. Feltesszuk hogy meg lehet oket szamolni, le
lehet oket irni egy papirra, sorban egymas utan. A bizonyitas soran azt
kell megmutatni, hogy ez vegtelen tortek eseten nem lehetseges.
Veges tortekre ezzel a modszerrel nem tudunk kihozni semmit, de ennek
nincs jelentosege a bizonyitas szempontjabol.
Ja es vegtelen, de szakaszos tortekre sem mukodik, ahogy az logikus is,
mivel azok is racionalisak.
[..]
> takar. Megszamlalasukra szamos lehetoseg van, amelyek Cantor fenti hianyos
> konstrukciojaval szemben hianytalanok.
A racionalis szamok mexamlalhatosaganak bizonyitasara hasznalt eljarast is
Cantor-fele atlos eljarasnak szoktak hivni, de mas mint az elozo.
Minden racionalis szam felirhato ket egesz szam hanyadosakent.
Irjuk fel egy vegtelen dimenzioju matrixba az osszes racionalis szamot,
ugy hogy a szamlalo az elem x, a nevezo az y koordinataja legyen.
Majd szamoljuk meg az elemeket a kovetkezo modon:
kezdjuk az (1,1)-nel, majd (2,1) (1,2) (1,3) (2,2) (3,1) (4,1) ....
tehat cikk-cakkban atlosan. Ez teljesen korrekt es elegans.
> 1. Minden veges tizedes torthoz azt az egesz szamot rendeljuk, amelyet
> megkapunk, ha a szamjegyeit tukrozzuk a tizedes pontra vonatkozoan.
> Peldaul:
> 0,5 > 5
> 0,7345 > 5437
> 0,021 > 120
Es mi van pl a 45,4376-el? Kiterjeszheto a bizonyitasod, de elegge
nyogve-nyelos. Cantore jobban tetszik :)
[..]
> megszamlalast a megszamlalas definicioja ertemeben. Mindenesetre ki fog
> derulni, hogy az irracionalis szamok kevesebben, mindossze mintegy
> 0.60794-szor annyian vannak, mint a racionalis szamok.
:)))))))
Ha ezt sikerul bebizonyitanod, tuti befuto vagy a Nobel-dijra!
Ui az irracionalis szamok vannak tobben, 2^(mexamlalhato vegtelen) a
szamuk. A mexamlalhato vegtelent szoktak alef null-all (a heber abc elso
betuje) jelolni, legyen most 'a0'.
a0-ra igaz hogy a0+x=a0, a0*x=a0, a0^x=a0, ahol x tetszoleges veges szam.
Viszont 2^a0=mexamlalhatatlan vegtelen, es nem letezik a mexamlalhato es
a mexamlalhatatlan kozotti szamossag. (Kontinuum-sejtes)
> Udv: Takacs Feri
--
Valenta Ferenc > Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"This message has been typed with 100% recycled electrons"
|
|