Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1362
Copyright (C) HIX
2001-01-19
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Egy jo link a neuralis szamitogepekrol (mind)  3 sor     (cikkei)
2 Sugarzasok (mind)  56 sor     (cikkei)
3 radioaktiv dolgok (mind)  37 sor     (cikkei)
4 Benzol (mind)  19 sor     (cikkei)
5 Re: nagy otletek (mind)  26 sor     (cikkei)
6 Re: A valos szamok szamossagarol (mind)  92 sor     (cikkei)

+ - Egy jo link a neuralis szamitogepekrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Neural Computing Research Group at Aston University 

http://www.ncrg.aston.ac.uk/
+ - Sugarzasok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali Laci !

 > Felado :  [France]
 > Temakor: Sugarzasok ( 47 sor )
 > Idopont: Tue Jan 16 20:07:15 CET 2001 TUDOMANY #1360
 
 a>  Hagyomanyos reaktorokban is nagyon sok a neutronsugarzas,
 Na persze, de Einstein ota minden relativ, nem igaz?;) Mint mar
irtam, a fuzios reaktorokban hasznalhato reakcioban felszabadulo
osszes energianak kb. 80%-at teszi ki a neutronok kinetikus
energiaja, a 235U hasadasanal ez kevesebb mint 5%. Az egyes
neutronok energiajuk szerint mindket esetben a "gyors"
kategoriaba tartoznak, ezert lathato, hogy egysegnyi
energiafelszabadulas a fuzio eseten lenyegesen nagyobb neutron
fluxust ad.

 a>      hogyan lehet vedekezni. Eloszor lelassitjak oket, vizzel vagy
 a> nehezvizzel, ezert vannak a futorudak vizesmedenceben, aztan pedig
 a> elnyelik a neutronokat, tipikusan bor vagy kadmiumtartalmu vedelmi
 a> elemekkel.
 A vizes megoldas a fuzios reaktornal szoba sem johet, itt a
reakciokamraban eleg jo vakuum van, es az uzemi homerseklet is
igen magas. A nagy neutron fluxus miatt pedig a befogo elemeket
szinten intenziven huteni kell, emiatt is bajos lenne oket a
reakcioterben elhelyezni.

 a>  A szerkezeti elemek felaktivalodasa egyaltalan nem vonja maga utan,
hogy
 a> sokszor kellene cserelgetni, ha egyebkent nem veszit a szilardsagabol.
 A gyors neutronos felaktivalodas oka gyakran (n,p) es (n,alfa)
magreakcio, amiben uj kemiai elemek keletkeznek, ez nyilvan nem
hasznal a szilardsagnak. Ehhez jon meg az altalad is emlitett
Wigner effektus, persze a nagyobb neurtron fluxussal aranyos
mertekben.

 a>  Az acel pedig, mintha ujjaszuletett volna.
 Biztos? Az acel jellemzo kristalyszerkezete a megfelelo hokezeles
soran alakul ki. Ezt a neutronsugarzas szetcseszi, es szerintem
egy egyszeru melegites aligha allithatja teljesen helyre. 

 a> Hogy a tricium aktiv-e, es veszelyes-e, ezt nem tudom, de ez egy 
 a> kicsit zoldnek hangzik.
 Beta sugarzo, 12,33 napos felezesi idovel. Veszelyessegi csoport:
IV. (kevesse veszelyes). Az atom merete es a kemiai tulajdonsagai
gyakorlatilag megegyeznek a hidrogennel, ezert a kezelesi,
tarolasi problemak is hasonloak: magas homersekleten bediffundal
az acelba es reagal a benne levo szennel, es szobahomersekleten
is a legkisebb repedesen, tomitetlensegen at gyorsan a
kornyezetbe jut. Az elmult 20 evben 5 komolyabb tricium
szivargasrol talaltam adatot. Termeszetesen az ebbol eredo
veszely sokkal kisebb, mint amit a hasadasos energiatermeles
hulladeka okoz, en csak arra akartam felhivni a figyelmet, hogy
az elterjedt nezetekkel szemben a fuzios energia sem teljesen
"zold".

                                                            Kibuc
+ - radioaktiv dolgok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A radioaktiv Castor-tartalyokrol: A tartalyokrol un. "Wischprobe"-t
vesznek, azaz nedves ronggyal megtorlik, es ami a rongyban marad, azt
vizsgaljak. Itt 4 Becquerel/cm^2 a hatarertek, de a csucsertek 13000
Bq/cm^2 volt.

A szennyezett feluletek cm^2 naygsagrenduek voltak, es mint utanaolvastam,
nem a Castor-tartalyoknal volt ez, hanem a francia tartalyoknal. Brit
tartalyok 10-20 Bq/cm^2-t, a Castor pedig 7 Bq/cm^2 csucserteket
produkaltak.

A hoeromuvek felelossegbiztositasa nem tudom mit takar, nekem ezt a
lingeni (Emsland) atomeromuben meseltek, hogy ha az atomeromuveknek a
hoeromuvekhez hasonloan felelossegbiztositasuk lenne, akkor nem lenne
versenykepes az atomaram. A biztositasok ugyanis a GAU-ra vannak
kitervelve (GAU=groesster anzunehmender Unfall = legnagyobb feltetelezendo
baleset), amikor a reaktor x km-es korzetebol ki kell telepiteni minden
embert, allatot, a radioaktivan szennyezett termofoldet valahova jo melyen
elasni, stb-stb. Ez azonnal 100 milliard DM-es nagysagrendu buli, ha nem
szovjet modon oldjak meg.

Egyebkent nemet a katasztrofavedelem sem all a helyzet magaslatan. Egyszer
valamelyik allami tv riportere kiszagolta, hogy van egy olyan rendelet,
hogy reaktorbaleset eseten a lakossag egyen jodtablettat, ezzel telitse a
pajzsmirigyet, igy a radioaktiv jod nem tud beepulni. A jodtablettakat a
helyi postafiokok raktarozzak [Nemeto-ban jogom van ahhoz, hogy a
legkozelebbi postahivatal a varosi lakasomtol ne legyen 2 km-nel
tavolabb]. A riporter meg vegigjart nehany postahivatalt
jodtabletta-ugyben. Sehol nem tudtak rola, hogy ilyesmit kellene
raktarozniuk.

Ha mar itt tartunk: Paks reaktorbalesetere Mo-n milyen intezkedesek vannak
(papiron)? A gyakorlatot el tudom kepzelni. :-(

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Benzol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

> Felado :  [United States]
> Nem tudok semmit a benzolrol, azon kivul, hogy tenyleg hasznaljak
tisztitasra
> Mennyire megalapozott az, hogy rakot (verrakot? vagy miben haltak meg
> szerencsetlen katonak?) okoz ilyen rovid ido alatt? Ha igaz akkor a
jovoben
> igyekszem messzire elkerulni.

Kemenyen rakkelto. De valami furcsa nekem. Hogy tudsz egyaltalan benzol
kozelebe kerulni, ha nem is tudsz a tulajdonsagairol??? Ugyanis a ketto
osszefugg. Benzollal csak kepzett egyenek dolgozhatnak.

Ja, es mergezo is, persze ahhoz meg is kell inni, ami eleg nehez mert
szagos,
meg egyebkent is....

Istvan
+ - Re: nagy otletek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Az aramkortervezok azota is folyton Drift es Offset nevebe botlanak.
> ( titokban atkozzak is oket, ha IC katalogusban lapozgatnak. :)

:))

> Egy alkalommal pedig amikor feltalaltam az internet oset a centralnetet
> akkor is lenyomtak, rutinbol. A nagy hazai telefonhianybol kiindulva

Amig nem volt internet, voltak BBS-ek es Fido, es voltak packet radiosok
es egyeb amatorok.

> Pl. mar akkor, a 80-as evekben megindulhatott volna a hazai
> centralneten a tudomany rovat is, es akkor ma mar - huuu !!!
> hol is tartanank ?:)

Es voltak ehhez hasonlo listak is.
Sajnos en mar kimaradtam belole, egyszer akartam kiprobalni egy BBS-t
de nem tudtam szot erteni a DayDream-mal...
Most az internet szepen lassan megol minden egyeb ma mar elavult rendszert.

> Udv: zoli

-- 
VF
+ - Re: A valos szamok szamossagarol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> jelentkeztek, es most megint. Nemreg olvastam Erdos Palrol egy konyvet,
> amelyben ismet megemlitettek Cantor keresztmetszetes bizonyitasat a
> megszamlalhatatlansagra vonatkozoan. Ujbol vegiggondolva tovabbra is ugy
> latom, hogy ez a bizonyitas hibas, jolehet, a bizonyitando allitas ettol

A bizonyitas tokeletes. Egyebkent a tetel kovetkezik egy masik tetelbol,
most nem jut eszembe melyikbol, pedig tanultam valamikor, de utananezhetek.
(Talan Dedekind?)

> Miert rossz ez a bizonyitas? Azert, mert hibasan altalanosit az altala
> specialisan megkonstrualt megszamlalhato reszhalmazbol az osszes
lehetseges
> megszamlalhato reszhalmaz esetere. Bar az altala megszamlalt reszhalmazok
> valodi reszhalmazai R-nek, ebbol meg nem kovetkezik, hogy minden
lehetseges
> megszamlalhato reszhalmazra is igaz az allitas. Egyszeru modon belathato,

De igen. Ui a reciprok-fuggveny a (-1;1) intervallumhoz egyertelmuen
hozzarendeli a (-inf;-2] es [2;inf) intervallumokat, tehat az osszes
valos szamot, annak minden reszhalmazat es intervallumat.
Mivel a hozzarendeles kolcsonosen egyertelmu, a halmazok szamossaga
megegyezik, mexamlalhatatlan vegtelen.
A tetelt egyebkent nem csak a [0;1] intervallumra hanem tetszoleges
intervallumra ki lehet mondani egybol, tehat az utolagos varazslas az
altalanositassal felesleges. Tegyuk fel hogy egy listara az _osszes_
valos szamot felirtuk, stb...

> hogy az altala valasztott szamlalasi konstrukcio meg a _veges_ tizedes
> tortek megszamlalasara sem megfelelo, pedig a _veges_ tizedes tortek
csupan
> reszhalmazat alkotjak a racionalis szamoknak. Ha az n jegyu
tizedestorteket
> vesszuk, akkor a 10^n lehetseges tizedestortbol mindossze n darab
> tizedestortet szamoltunk meg ezzel a szamlalasi konstrukcioval. Ha n-nel
> tartunk vegtelenhez, akkor az a megszamlaltsagi arany (n/10^n) a nullahoz
> tart. A fenti bizonyitas, es ezen kis kalkulacio alapjan a _veges_ tizedes

Hogy hogyan szamlaltuk meg a veges/vegtelen torteket, a bizonyitas
szempontjabol lenyegtelen. Feltesszuk hogy meg lehet oket szamolni, le
lehet oket irni egy papirra, sorban egymas utan. A bizonyitas soran azt
kell megmutatni, hogy ez vegtelen tortek eseten nem lehetseges.
Veges tortekre ezzel a modszerrel nem tudunk kihozni semmit, de ennek
nincs jelentosege a bizonyitas szempontjabol.
Ja es vegtelen, de szakaszos tortekre sem mukodik, ahogy az logikus is,
mivel azok is racionalisak.

[..]

> takar. Megszamlalasukra szamos lehetoseg van, amelyek Cantor fenti hianyos
> konstrukciojaval szemben hianytalanok.

A racionalis szamok mexamlalhatosaganak bizonyitasara hasznalt eljarast is
Cantor-fele atlos eljarasnak szoktak hivni, de mas mint az elozo.
Minden racionalis szam felirhato ket egesz szam hanyadosakent.
Irjuk fel egy vegtelen dimenzioju matrixba az osszes racionalis szamot,
ugy hogy a szamlalo az elem x, a nevezo az y koordinataja legyen.
Majd szamoljuk meg az elemeket a kovetkezo modon:
kezdjuk az (1,1)-nel, majd (2,1) (1,2) (1,3) (2,2) (3,1) (4,1) ....
tehat cikk-cakkban atlosan. Ez teljesen korrekt es elegans.

> 1. Minden veges tizedes torthoz azt az egesz szamot rendeljuk, amelyet
> megkapunk, ha a  szamjegyeit tukrozzuk a tizedes pontra vonatkozoan.
> Peldaul:
> 0,5    >    5
> 0,7345 > 5437
> 0,021  >  120

Es mi van pl a 45,4376-el? Kiterjeszheto a bizonyitasod, de elegge
nyogve-nyelos. Cantore jobban tetszik :)

[..]

> megszamlalast a megszamlalas definicioja ertemeben. Mindenesetre ki fog
> derulni, hogy az irracionalis szamok kevesebben, mindossze mintegy
> 0.60794-szor annyian vannak, mint a racionalis szamok.

:)))))))
Ha ezt sikerul bebizonyitanod, tuti befuto vagy a Nobel-dijra!
Ui az irracionalis szamok vannak tobben, 2^(mexamlalhato vegtelen) a
szamuk. A mexamlalhato vegtelent szoktak alef null-all (a heber abc elso
betuje) jelolni, legyen most 'a0'.
a0-ra igaz hogy a0+x=a0, a0*x=a0, a0^x=a0, ahol x tetszoleges veges szam.
Viszont 2^a0=mexamlalhatatlan vegtelen, es nem letezik a mexamlalhato es
a mexamlalhatatlan kozotti szamossag. (Kontinuum-sejtes)

> Udv: Takacs Feri

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"This message has been typed with 100% recycled electrons"

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS