Kedves Szaki! 

> Tamas is hasonlo dolgokkal probalkozik a Salamon-kulcs(SK)  hasznalatakor . A
> "Veletlen" gyakorisagat akarja fokozni.

Ez profi.  

> Tamas!
> Az interneten (forrasra nem emlekszem) fellelheto anyagaid kozul az
> egyikhez, ahol a SK leporolasarol irtal lenne nehany kerdesem.

http://www.tar.hu/salamon-klub

> Azt irtad retrospectiven jottel ra, hogy nehany dolog miert kovetkezett be.
> Megnezted, hogy a be nem kovetkezett kivansagok szama (ahol megvolt az
> egyeterto no) hogyan viszonyult a bekovetkezettekhez?

Elöször eszrevettem, hogy ha egy kivansagom nyoma'n egy hölgy 
azt egy öszinten egyetertö jokivansaggal megtamogataj, akkor
ha jelentektelen dologrol van szo, akkor 1-3 napon belul 
megoldodik, ha pedig nagy dologrol van szo, akkor 1-3 heten 
belul elkezdödnek a reszleges fejlemenyek az adott iranyba 
mutatni.

> Hogyan magyarazod azt, hogy volt ahol a no kivansaga teljesult a tieddel
> szemben (elutazas)?

Nem ertem igazan pontosan. Alapvetöen arra specializalodtam,
hogy ohajtok valamit, begyujtöm egy hölgytöl az egyetertö 
jokivansagot, majd tartom a köte'nyemet, hogy belehulljon....

> Megvizsgaltad-e hogy egy egyeterto ferfi hatasa hogyan ervenyesul?

Most vizsgalom, de nekem valami miatt jobb statisztikaval
muködik, ha egy nö ert egyet egy ferfi kezdemenyezesevel. 
Lehet, hogy a "hatter-szoftverek" ezt preferaljak.....

> En ugy erzem ugyanis, hogy ha tobben akarnak jo, az emberek erdeket
> szolgalo dolgot, az eloidezheto.

Igen, de ha az egyetertö csoport raadasul koedukalt, akkor
kizart minden mas, ami nem a frenetikus sikerröl szol.... 
Ugyanis ha egy-egy siker-sorozatban hölgyek nem erintettek, 
akkor olyan esetben valahol egy kicsit a nöi es ferfi nem 
tavolra sodrodik egymastol. Ez van Ny-on. Ezert nem szabad
mindenben majmolni a Ny-ot, csak "hezagosan" es reszlegesen 
szabad. 

> Itt viszont lenyeges, hogy jo(!!!!) dolog (egyetemes ertelemben) legyen, de
> nem fontos a nem (no-ferfi).

A koedukalt bunözö csoportok kisebb felderitettsegi %-ban,
es kesöbb buknak le, mint a koedukalatlan csoportok. Pusztan
a koedukalt egyetertesnek döbbenetes a hatasa, legalabbis 
az en tapasztalataim szerint. 
Egyebkent ha befejeztem a költözest, akkor fogom meg ragcsalni
azt a temat, hogy Heisenberg hatarozatlansagi relacio szerint
a megfigyeles alatt tartott kiserletben maga a megfigyeles 
tenye is befolyasolja, modositja a kapott vegeredmenyeket.
Ezert fontos a spontanul lezajlott ciklusok utolagos ertekelese. 
Ezert van a Tiz-parancsolatban, hogy a het egyik napjan semmit
se csinalj, de meg az ökröd meg a szolgalod se csinaljon 
semmit. 

Minden lyoooooot.....   Tamas

Kedves listatagok,
   
   Akkor hat folytassuk annak megbeszeleset, hogy egy paratemaju 
tortenet hitelesseget hogyan donthetjuk el.

   Emlekeztetoul:
   
   Feri szerint "informaciokent akkor kezelem a kozlest, ha annak 
tartalma talalkozik sajat tapasztalatommal". Tovabba "egy hir 
ertelmezesenek tenyszeruseget elsosorban az adott temaban valo 
felkeszultsegunk tamaszthatja ala. Ennek bizonytalansaga eseten a 
vizsgalat, az ellenorzes az, mely a bizonyossaghoz vezet, de ehhez 
ugyancsak szukseg van a felkeszultsegre."

    Gyula ) tobb szempontot merlegel, pl. "ki allitja, 
amit allit? Jo, ha van kepzettseg, ill. hozzaertes a temaban." "Ha 
feltunoen reklamozza magat, az gyanus." "Ha sokfele ember allitja 
ugyanazt, az meggyozobb." "A musor jellege." "A referenciak 
pontossaga. Ha konnyen utana lehet jarni, az hitelesebb." 
"Osszhangban van-e a hir sajat eloismereteimmel/tapasztalatokkal." 

   A ket megkozelites tobb ponton egybevag: hangsulyozzak a sajat 
tapasztalat fontossagat, tovabba azt, hogy a merlegeleshez jo bizonyos 
mertekig a temaban jaratosnak lenni. Ezeket a szempontokat en is 
lenyegesnek tartom, ugyhogy legalabbis mi harman megegyezhetunk 
abban, hogy errol a kozos alaprol megyunk tovabb. Gyula tobbi 
szempontja a kepet nyilvan arnyalja, de az imenti kettohoz kepest 
valoszinuleg kisebb jelentoseguek. (Gyula, ha nem igy van, legy szives 
jelezd.)

   Szerintem azert van itt egy felreertesi lehetoseg, amit 
tisztazni kell. A "sajat tapasztalat" kifejezes ertelmere gondolok. 
Ez ugyanis legalabb ketfele lehet, es az a ketto negyon elter 
egymastol.
   "Sajat tapasztalat 1": Sajat tapasztalaton az illeto jelenseg 
egyeni, belso megtapasztalasat ertjuk.
   "Sajat tapasztalat 2": Sajat tapasztalaton objektiv kriteriumok 
szerint vegzett sajat vizsgalatot ertunk.

   Az elso ertelmezes evidens az ezoteriaban jaratosak szamara, a 
masodik a tudomanyban jaratosak szamara. A legtobb ember persze egyik 
kategoriaba sem tartozik, ezert ne varjuk el, hogy kapasbol 
elfogadjak egyik vagy masik ertelmezest.

   Lassunk egy peldat. Graff Zotyo, akit ezen a listan mindenki 
ismer, bemerette a lakasat (ha jol emlekszem) 12 esetben 
radiesztetakkal. Neki mar az otletebol is nyilvanvalo, hogy a 2. 
ertelmezes hive, hiszen epp az objektivitas igenye vezette arra, hogy 
ismetelt bemeresre gondoljon. En magam tobb radiesztetat 
megkerdeztem, de egyikuknek se jutott eszebe valami hasonlo; ok 
minden bizonnyal a 2. ertelmezessel dolgoznak. Mivel teljes 
bizonyossaggal erzik, hogy a kezukben magatol mozog a palca, ez a 
belso bizonyossag szamukra hitelesiti magat a jelenseget, es eztan 
mar nincs szukseguk kulso ellenorzesre. A Graff-fele kiserletre 
legutobb Feri is utalt, es amit irt, abbol arra kovetkeztetek, hogy o 
sajat tapasztalaton szinten a belso bizonyossagot erti. Persze ha nem 
igy van, Feri, akkor legy szives, pontositsd.

   Graff Zotyo lakasarol a 12 eset 12 kulonbozo halozatot mutatott 
ki. Lassuk, mire jut ebbol az ezoterikus es a racionalis gondolkodo.

   Maga Zotyo az eredmenybol arra kovetkeztetett, hogy vagy nincsenek 
ilyen sugarzasok, vagy a radiesztezia modszere nem alkalmas a 
megkeresesukre. Ez nyilvan kovetkezik a tapasztalat 2. 
ertelmezesebol, hiszen jozan esszel eleg nyilvanvalo, hogy ha a 
modszer mukodokepes volna, akkor 12 probabol nehanynak illett volna 
azonos eredmenyt adnia. A 2. ertelmezes hive ezutan ugy gondolja: aki 
meg mindig hisz a radieszteziaban az 1. ertelmezes alapjan, az 
illuzioban el.
   Maguk a radiesztetak azonban ezt gyokeresen maskepp gondoljak, 
megpedig az 1. ertelmezes miatt teljesen indokoltan. Ok ugyanis a 
belso bizonyossag alapjan mar tudjak, hogy ezek a sugarzasok leteznek, 
es az o modszereikkel megtalalhatok. Hiszen mindegyikuk biztos abban, 
hogy o maga megtalalta. A kerdes tehat mar legfeljebb csak az, hogy a 
tobbiek miert nem talaltak meg. Az erre vonatkozo magyarazatokat 
Mayam foglalta ossze igen szepen a lista egyik nemregi szamaban, nem
a radiesztetakrol, hanem mas parafenomenekrol, de ugyanaz 
altalanosan is ervenyes. (Elnezest, nem tudok innen kilepni, hogy 
megkeressem es idezzek belole, es annakidejen nem nyomtattam ki, de 
erdemes elolvasnotok.) Ahogy Mayam irja, szamos ok lehet, pl. hogy 
maguk a jelensegek bizonyos mertekig instabilak, hogy egy idegenkedo 
kornyezet gatolja a fenoment a kepessege optimalis hasznalataban, 
stb. Az 1. ertelmezes hive szamara Zotyo kovetkeztetese 
elhamarkodott, mert ezeket a lehetseges magyarazatokat nem veszi 
figyelembe.

   Vegyuk eszre, hogy az 1. ertelmezes szerint gondolkodo szamara 
eleve nincs ertelme objektiv vizsgalatnak, hiszen ha az mast mutat, 
mint az o belso tapasztalata, akkor ugyis garantaltan teved. A 2. 
ertelmezes szerint gondolkodo szamara pedig a szubjektive megelt 
bizonyossag onmagaban nem jelent semmit, mert az garantaltan 
onbecsapas, ha objektiv vizsgalat nem igazolja.

   Mindebbol vilagos, hogy a sajat tapasztalattal valo osszhang 
kovetelmenye homlokegyenest ellenkezo kovetkezteteshez vezethet,
aszerint, hogy a sajat tapasztalat fogalmat hogy ertjuk. Igaz 
viszont, hogy miutan eldontottuk, hogy melyik ertelmezest fogadjuk 
el, akkor a jelenseg megiteleseben mar van egy eszszeru kriteriumunk. 
Nekem az a benyomasom, hogy a paratemakban folyton-folyvast kirobbano 
vitak nagy resze abbol fakad, hogy a ket eltero ertelmezessel 
dolgozok beszelnek el egymas mellett.

   Mi a tanulsaga mindennek eredeti temankkal, a paradetektivekkel 
kapcsolatban? Azt hiszem, nyilvanvalo: en a cikket az Elet es 
Tudomanyba a 2. ertelmezes talajan irtam meg, es azt allitom, hogy a 
2. ertelmezes szerint helyes kovetkeztetesre jutottam. Ezt persze 
kesobb me'g vitathatjuk, ha valaki akarja, de a vitanak csak ugy van 
ertelme, ha akkor mar vegig kitartunk a 2. ertelmezes mellett.

   Tyu, de klassz lenne, ha mindehhez olyanok is hozzaszolnanak, 
akiknek vannak gondolataik, csak eddig lustak voltak leirni oket...
   Vazul

Szevasztok!

Szaki irja:
>Szerintem para-jelensegekkel kapcsolatban csinjan kell banni a "logikus
>kerdesekkel".
>Pl.: "logikusan" hogyan lehet magyarazni, hogy van, akinek a kezeben a villa
>elgörbül?
Nem is az a lenyeges egyelore, hogy meg tudjuk magyarazni, hanem az, hogy
aki tud ilyet csinalni, az tudja ezt tobbszor is reprodukalni,
ellenorizheto korulmenyek kozott. Mert vannak (pl. parajfalo klub) akik
nem hiszik el bemondasra, hogy valaki tud valamit. De ha eljon, es
megmutatja, az mar egeszen mas.

(a) Egy dolog VALAMI letezesenek a bizonyitasa.
(b) Masik dolog a VALAMI megmagyarazasa.

Szerintem a legtobb para temaban meg az (a)-nal sem nagyon jarunk.

1. Aki hivo, az keszpenznek veszi
2. Aki elutasito, az baromsagnak titulalja,
3. aki meg szeretne sajat maga megnezni, hogy mi van, az nem talal olyan
   embert, aki hajlando lenne megmutatni neki.

>Szoval  ha egy "parafenomen" valahogy, a tudomany altal el nem fogadott
>erzekeles felhasznalasaval megerez valamit pl. egy gyilkosrol, es ez segit
>az elfogasban, a szkeptikusok rogton a titkos informacioforrast fogjak
>keresni.
Olvastad Vassy Zoli cikket, amit par napja javasoltam? Egyaltalan nem azt
hanytak a parafenomenek szemere, hogy nem tudjak megmagyarazni az
eredmenyesseguket, hanem azt, hogy NEM VOLTAK EREDMENYESEK. Vagyis az (a)
sem sikerult.

>Szegeny pedig bajban lesz, ha kerdezik, mert olyan erzekelest
>kellene elmagyaraznia a ketkedoknek, amire nincs szava
Ha tenyleg eszlel valamit, es arrol be is bizonyosodik, hogy igaz, akkor
persze nem lesz konnyu helyzetben. De igazabol nem is azt varjuk toluk
(talan beszelhetek a parajfalok neveben) hogy elmagyarazzak a mukodest,
hanem csak azt, hogy mutassak meg, hogy mukodik.

Zotyo'