1. |
A 73. es 74. szamra+1 kerdes (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Eszperanto honfoglalas (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
3. |
tunde nyelv, runakeszlet (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
4. |
Bar Monty (mind) |
60 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Heber Jezus koraban (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
6. |
Honfoglalas (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
|
+ - | A 73. es 74. szamra+1 kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nyelv#73, La'ng Attila D.
> Például Szegedi Gábor szokott föltenni a Tiédhez (nem fűlik
> a foga) hasonló kérdéseket, amikre válaszolni is szoktunk.
Csak kiegészítésül:
Elvben hasonló kérdések megvitatására a hun.nyelv _is_ szolgál.
A gyakorlatban sajnos alig van forgalma.
Nyelv#74, Racsko' Tama's, "Minőség és megbízhatóság" téma:
Jó összefoglalást adtál a szavak jelentéséről. Részemről néhány
kiegészítést tennék:
1. Számomra jó minőségű az a termék vagy szolgáltatás, amivel meg
vagyok elégedve (nincs köze ahhoz, hogy a többi hasonló termék
jobb, vagy rosszabb).
2. Hasonló tömörséggel: "megbízható" = hibamentesen üzemelő
3. Kicsit offtopic, de az "egy fogalom - többféle értelmezés"
témába vág az, amit a minap olvastam a Hix Guru-ban. Az SI
mértékegységrendszerben kilo=1000, mega=1000x1000,
giga=1000x1000x1000, viszont a számítástechnikában kilo=1024,
mega=1024x1024, giga=1024x1024x1024. Valaki vett egy 30 gigabájt
kapacitású merevlemezt, és úgy gondolta, hogy ezáltal
30x1024x1024x1024 bájt boldog tulajdonosa lesz. Kiderült, hogy
valójában mindössze 30x1000x1000x1000 bájtja van.
Végül egy kérdés: az angol nyelvben létezik egy szó, a "buzzword",
amit csak körülírni tudok. Divatos, felkapott szakszó/kifejezés,
amit (túl) gyakran használnak, nemegyszer anélkül, hogy a pontos
jelentését ismernék. Létezik ennek a szónak magyar fordítása? (az
általam elérhető szótárakban nem találtam)
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Rekettyes = Rekettye tervezo es berendezo szakember
|
+ - | Re: Eszperanto honfoglalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
> Az eszperantó szótáram erre a szóra "patrujokupo"-t hoz:
Jelentestartalmaban megfelelo. Hangulatilag azonban az "Okupo de la Patrujo"
megfelelobb. Amennyiben filmcim lenne belole, akkor az "Okupo de l'
Patrujo"-t hasznalnak. Szoosszetetel Eszperantoban hasznalhato
termeszetesen, de sok esetben amennyiben muveszeti vonatkozasokat is
figyelembe veszunk, a jobban hangzo es jobban ertheto osszeteteleket
hasznaljuk.
Az 'uj' mint kepzo mindenkeppen megfelelo, azonban a Plena Analiza Gramatiko
szerint is csak a regebbi formaknal hasznalando. Kalocsay is ezt irta. Mivel
a honfoglalasnal valamilyen uj dologrol van szo - relativ, ezert szebben
hangzik a "Okupo de l' Patrio"
Udv,
awender, aki mellesleg diplomas eszperanto tanar is
|
+ - | tunde nyelv, runakeszlet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tud-e valamelyiktek olyan internetes cimet adni, ahonnan a tunde nyelv
betukeszlete (runa keszlete) letoltheto windows ala. (Ez a Gyuruk ura, Lord
of The Ring tortenet eleme.)
ivan
|
+ - | Bar Monty (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
RACSKÓ TAMÁS
> tiéd valóban kidolgozottabb, csak kissé Monty Python- os :-),
Well, a Monty Python-csoport nevének eredetét körülbelül tudjuk a
csoporttagok elbeszéléséből. Nagyjából így történt:
-- Igen, de kellene egy név is.
-- Legyen Monty Python.
-- Jó.
Lehet, hogy a játék neve is így lett barkochba. :)))
> (ahhoz pedig kell rajzolni is; írni pedig nem tudom, a korabeli
> judeai átlagpopuláció mennyire tudott),
Hát mivel a héderben már akkor is meg kellett tanulni írni-olvasni,
egy akkori átlagember (férfi) valószínűleg tudott.
>> hja, a szótárt szlovákok készítették szlovákoknak...
> Ha a Chrenková-Tankó párosról készítette, akkor ők éppen magyarok.
Igen, de amikor ezt leírtam, még nem tudtam, hogy azok. Mindenesetre a
szótár szlovákul van: az előszó színtisztán szlovákul íródott, a
magyar--szlovák rész címszavaiban a megjegyzések szlovákul vannak (a
szlovák--magyar részt még nem láttam), tehát ez szlovákoknak való. Ami
nem baj, minden kétnyelvű szótár úgy készül, hogy inkább az egyik
nyelvet magyarázza a másik beszélőinek, mint fordítva.
> A "Heimatgründung" is jó lehet, viszont nem tudom felmérni, hogy egy
> echte németben is azt ébreszti-e, amit bennem.
A magyarban a gründolás nem egy igazán pozitív kifejezés, én nem is
szántam komolynak ezt a szójavaslatot.
> Pl. "homeland" csak akkor van, ha távol vagy tőle; ha ott van, akkor
> "home",
No de a home jelenti a lakásomat is...
> [** Eszperantistáknak: a "gyökértelen" kitételt itt nem kritikaként
> használtam, hanem metafóraként.]
Nemigen értek egyet a metaforával. Szerintem az eszperantónak elég jól
érzékelhető gyökerei vannak -- egyfelől. Másfelől pedig én mint magyar
ember eszperantóul beszélve is ugyanabba a kultúrkörbe tartozom, tehát
nem ugyanazt jelenti számomra mondjuk a "La hungaron benu, Di', per
gajec', per spikoj, sxirman brakon tenu, Di', kontraux malamikoj",
mint az angol ember számára pontosan ugyanez az eszperantó szöveg.
Mert nem a nyelv gyökerein át érzékelem a szöveg jelentését, hanem a
saját gyökereimen át.
>> das Wow.
> Jó, jó, én én német fonetikai viszonyok közt keletkezett szóra
> gondoltam,
Természetesen nincsen ilyen szó. :)
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
Olyan gyereknek nem irok fel cipot, amelyik nem jar. (Prof. dr. Vizkelety Tibor
)
|
+ - | Re: Heber Jezus koraban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gyuri!
hix.nyelv #75, :
> Arról pedig valóban csak spekulálni lehet, meddig tarthatta volna még
> magát a héber beszélt nyelvként.
Koncepcionális nézetkülönbség akadályozhatja, hogy a kérdésben közös
nevezőre juthassunk. Én ui. két külön nyelvnek tekintem azt az
esetet, amikor egy korábbi nyelvállapot, a mindennapi kommunikáció
során már nem beszélt, de speciális területeken használt változatként
megmarad egy időben későbbi nyelvállapot mellett, úgy hogy a beszélt
változat használóival már tételes oktatás keretében kell
elsajátíttatni a megmerevedett idiómát. Így nem azonos nyelvek az
alábbiak: a latin vs. olasz, avesztai v. fárszi, szankszrit vs.
prákrit vs. hindi (és urdu!), ószláv vs. bulgár-macedón, biblikus
görög vs. újgörög, stb. Az, amit írtál: "ezen belül különleges
társadalmi funkciója is biztosította fennmaradását" nagyon ismerős az
ind nyelvek területén: a kihalt (de liturgikusan beszélt) szanszkrit
szövegeket a korabeli beszélt utódnyelvén a práktriton kommentálták,
de utóbb ez is liturgikus nyelv lett és ebben a funkciójában
használatos a mai napig tovább leánynyelvei a hindi, az urdu stb.
mellett.
A nyelvi tendenciákat illetően feltűnően arra mutatott minden jel,
hogy a héber különböző időpontokban megmerevedett változatai a
liturgikus szövegek különböző szintjeihez (Tóra, Misna)
asszociálódnak (az indiai példákhoz hasonlóan), a térség beszélt
nyelve pedig egy héber-arámi keverékdialektus lesz (amely nem utóda
jobban a hébernek, mint az aráminak, és fordítva). Ez utóbbi közeli
rokonnyelvekkel többször megtörtént, pl. az ismert óiráni nyelveknek
nem közvetlen folytatói a középiráni nyelvek, és azok sem függenek
össze egy az egyben az újiráni idiómákkal. Vagy vegyük a norvéget:
dán hatásra nyugati északi-germán nyelvből keletivé (vagy délivé --
nem tudom a pontos terminust) vált: az Izlandot megalapítók még
ónorvégul beszéltek, ma pedig a letisztított újnorvég ("nynorsk",
régebben "landsmaal") is messzebb van az izlanditól és a feröitől,
mint a dántól és a svédtől.
Ezek miatt tartom én, hogy a héber Biblia héber nyelve Jézus korában
már holt volt, a misnairól pedig tényleg csak spekulálni tudunk, de a
korban az arámi jelentős térhódítását tudjuk dokumentálni a beszélt
héber visszaszorulása melett; majd pedig idővel minden nyugat-sémi
nyelv eltűnését. Az sem mutatható ki, hogy az igen erős zsidó vallási
identitás ösztönzőleg hatott volna a héber megtartása mellett, hiszen
a diaszpóra szegregált viszonyai közt három saját nyelvet is
kifejlesztett a zsidóság: a germán jiddist, a román ladinót, és az
iráni tatot; holott eredeti nyelvét is megtarthatta volna, hiszen így
is, úgy is a környezetétől eltérő idiómát használt. Ha már véleményt
nyilvánítunk a kérdésben, sokkal valószínűbbnek érzem az általam
támogatott "jövőképet".
> Ez a[z obviatív birtokos névmási] forma létezik az északi germán
> nyelvekben is: dán "han lćste sin bog" -
Köszönöm az infót, nem tudtam róla (vagy már elfelejtettem :-))
|
+ - | Honfoglalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Felmerult nemetreferditesi otletnek a "Heimatgrundung" kifejezes ill. annak
nemet ertelmezese
Forrasom a Gruppe 47 iroi, Heinrick Boll ill. Siegfried Lenz
A nacizmus lejaratta a haza, huseg, becsulet, anyafold, stb. szavakat.
Gondoljunk az SS "Meine Ehre ist meine Treu (Dicsosegem a husegem)
jelmondatara. Gondoljunk a "Heimat und Blut" (Haza es ver)
propagandahadjaratara 1944-bol, stb. Siegried Lenz Honismereti gyujtemeny
(=eredeti cim: Heimatmuseum(!)) c. konyvenek hose felgyujtja a hazajat orzo
Kelet-Pomerania gyujtemenyet, mert ugy erzi: azt mindenki csak sajat
kulonbejaratu celjaira akarja hasznalni, egeszkent rajta kivul mar szinte
senki.
Magasabb irodalmi ertekre palyazva (marpedig nemetek kozott csak muveltebb
korokben lehet sikere a filmnek) mindenkeppen kenyes mind a Heimat, mind a
rokonertelmu Vaterland (=kb. anyafold) hasznalata.
Velemenyem szerint egy alapvetoen nemzetkozi es szorakoztato
filmnel/konyvenl helyenvalo lehet az atvitt forditas-ferdites. Egy sajatos,
nemzeti ertekeket kepviselo alkotasnal eloterbe helyeznem a megismertetes
szempontjat es ennek megfeleloen semlegesen fogalmaznek.
En otletem: Die Magyaren in Karpatien (A magyarok a Karpat-medenceben). A
nemet nyelv sajatossai miatt ez ertheto Karpat-medencebe-kent es a
Karpat-medenceben-kent is ill. Karpat-medencei magyarokkent is, es ezzel
kelloen kifejezi azt a koztes allapotot amiben oseink a IX. sz-ban voltak.
Mit freundlichen Grüßen / Szívélyes üdvözlettel / Best regards
Keigu / Salutations / Salutazione
Csaba
|
|