Kedves Gábor!

hix.nyelv #182, Bata Gábor:

> Nem tisztem meg- és pláne nem elítélni a tévedésedet 

Egy listatársunktól kaptam egy magánlevelet, mely szerint "a KRESZ is 
egy tágan értelmezett nyelv". Ezt felhatalmazásnak veszem a vitaszál 
folytatásához...


> Nem vitatom. Épp csak értelmét nem látom a sziluettesnek. 

Akkor rosszul fejeztem ki magamat: a sziluettesnek én sem látom látom 
értelmét, pontosabban a városnév és a sziluett egyszerre való 
alkalmazásának.


> De miért jó az, ha nem Szentes neve szerepel a táblán?
> Gyártástechnológiai vagy költség okokból? 

Valószínűleg: a csak sziluettes tábla kisebb méretű, mint akár a 
legrövidebb városneves. Ezen kívül nagy példányszámban gyártható, 
mivel független a településnevektől. Az egyformaság és a példányszám 
atalán a karbantarthatóságot is gyorsabbá, olcsóbbá teszi. Elismerem, 
hogy ezek nem túl jelentős dolgok, de ha a városnév redundás 
információ (mivel az úton korábban már ki volt téve egy "rendes" 
tábla), miért ne?
Van még egy ráció, amely Szentes esetén szerintem kifejezetten jól 
jön: amikor belépsz a lakott területre, akkor a városneves táblával 
találkozol. Amikor először kilépsz, akkor pedig egy csak szilutettes 
végetáblával: ebből arra lehet következtetni, hogy csak időlegesen 
hagyta el az út a lakott területet. Ennek megfelelően amikor végleg 
távozunk Szentesről, akkor a településnév a végetáblán is ki van 
írva.


> ha nem sértő a szó [ez nem annyira nyelvi, mint érzelmi kérdés
> lehetne]: Felvidéken 

Magyarul más a hangzása mint szlovákul. A baj ezzel -- a részemről -- 
inkább az, hogy újabban (értsd: Trianon óta) Felvidéknek mondják 
magyarul a mai Szlovákia alföldi területeit is. Pedig történelmileg 
nem teljesen helytálló, mivel ezzel összemosódik (csökkenő méret 
szerint) Felső-Magyarország (Horné Uhorsko) > Felföld (Horná Zem) > 
Felvidék (Horniaky). Ez utóbbi azonban szlovákul meglehetősen rossz 
hangzású: bár lexikálisan egymás fordításai, a magyar és szlovák 
szavakhoz tapadó érzelmi motívumok teljesen mások.


> a bádog honnan jön? 

Ismeretlen eredetű szó, feltételezett eredeti hangalakja /k/-ra 
végződött: "*badak/badok". Az etimológiai szótáram szerint 
jelentései: 1329 'ólom, ón', 1416u 'nem nemesfém', 1490k 'pléhedény', 
1604 'fémlemez, pléh'. Az 1871-ben kiadott szótáram szerint 'vékony 
lapra lapitott fém, leginkább vaslemez'. A mai értelmezőszótár 
szerint 'vékony, melegen hengerelt vaslemez'. Szerintem azonban 
bármilyen vékony fémlemezre alkalmazható.
A jelentésváltozás alapja, hogy ipari háttér nélkül az ólom- és 
ónötvözetekből lehetett a legkönnyebben bármi célra alkalmas vékony 
fémlemezt készíteni. 
Előremenekülve: a "pléh" a német "Blech" 'bádog' átvétele a német 
befolyású iparosnyelven keresztül. 
A "horgany" 'cink' a kevés életben maradt nyelvújítási anyagnevünk 
egyike: a "horgas anyag" kifejezés csonkolása (szerző: Schuster 
János, orvos, kémiaprofesszor, 1828). A "horgas" szó onnan jön, hogy 
ezzel a jelzővel írták le akkoriban a cink törési felszínét.
A "cink" német szó, sőt innen vette az angol, francia stb. is. Ennek 
alapja a n. "Zinke" 'csúcs, vmi foga', ui. ilyen alakot vesz fel a 
megszilárdult cinkszublimátum.
Az "ón" finnugor eredetű, eredetileg lágyabb fehér fémet 
jelenthetett, mert pl. manysi megfelelője 'ezüst' jelentésű. Az 
"ólom" viszont csak az ugor nyelvekben ismert, és valószínűleg az 
"ón" szó továbbképzésével jött létre.


> az ott általános fémipari szaktudás alapján alakult-e ki az egykori
> "drótos tót" szakma

Nem elsősorban, inkább a szegénység miatt. Egyrészt a csorba cserép- 
és a kilyukadt bádogedényeket sem volt pénz lecserélni, másrészt az 
ezek megfoltozásáért kapott kevés ellentételezésért is csak valóban 
szegény környezetben érte meg dolgozni. Ez az alacsony presztízsű 
munka aztán stigmatizáltsága miatt egyfajta szűk közösségi 
foglalkozás lett, amely az alacsony kereslet miatt vándorfoglalkozás 
lett, csakúgy mint pl. a teknővájás a cigányoknál. Egyébként az 
edényfoltozáshoz nem kell nagy fémipari szaktudás, inkább gyakorlat: 
a drótos ("drotár") a kézügyességén kívül drótot, bádogot, 
lemezvágót, hidegvágót-pontozót és egy-két fogót vitt magával egy 
vállra akasztható fadobozban. Nemrég volt Szegeden egy kiállítás 
drótmunkákból: ma már egyesek művészeti ággá fejlesztették. 
Volt még egyébként egy ilyen jellemző tót szakma, aminek emléke 
kevésbé maradt meg, az "olejkár"-oké. A nevüket jellemző termékükről, 
a gyógyfüveket tartalmazó olajokról kapták, de ezen kívül 
vándorárusként más gyógyhatású termékekkel is ellátták az akkori 
házipatikákat. 


> Te igazán autentikus forrás vagy - bocsánat ;) 

Mi, dolnyákok (alföldiek) lévén, parasztok és kubikusok voltunk. A 
drotárok viszont elsősorban a trencséni és abaúji hornyákok 
(felföldiek) közül kerültek ki. Szóval, én is csak néprajzi 
olvasmányélményeimből ismerem...


> Pedig beszélhetnénk a képírásról (a várossziluett, vagy a KRESZ- és
> általában a más táblák piktogramjai kapcsán), mint az egyetemes emberi
> írásmód és nyelv csírájáról. ;) Vagy ez inkább a MÓKA profilja?

Inkább filozófia, mint humor: kultúránk piktogramoktól indult és 
piktogramokhoz jutott, csakúgy, ahogy egyénileg porból vétetünk és 
porrá leszünk.

Rövidzárlatom támadt: hogyan ékezik helyesen a lengyel Zdzislaw
keresztnevet?

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
COKI = Kihajitott edesseg.

Kedves Listatagok!
Nyilván a nyaralások miatt tényleg eléggé kihalt a lista, de azért
felhívnám a figyelmeteket arra, hogy ismét megy a Spektrumtévén egy témába
illő sorozat (az első két rész már lement - én is nyaraltam, nem vettem
előbb észre). Itt van az augusztus havi menetrendje (zárójelben az
ismétlés). Külön ajánlom a 4. részt, mert szemléletesen elmagyarázza a
csettintő nyelvek képzését is:
Bábeli utazás 03 - A nyelvek mesterséges tervezése, a nyelv és a politika
kapcsolata: aug. 6. 12:10 (aug. 9. 10:10)
Bábeli utazás 04 - A fonetika. Az afrikai és a gyarmati nyelvek: aug. 13.
12:10 (aug 16. 10:05)
Bábeli utazás 05 - Nyelvek és vallások: aug. 20. 12:20 (aug. 23. 10:05)
Bábeli utazás 06 - Nemzetközi kommunikáció: automatikus fordítás,
mesterséges nyelv, angol? aug. 27. 12:00 (aug. 30. 10:00)
Üdv!
Anna

Kedves Tamás! 

Írod tegnap a NYELV 181. számában: 
> Súlyos malőr, ez igaz :-(  Már reggel megírtam a NYELV 
> listára a mentegetőzésemet.

Nem tisztem meg- és pláne nem elítélni a tévedésedet - 
remélem nem ilyesmi világlott ki a tegnapi levelemből -, 
legalább lendített a lista forgalmán valamelyest. ;) 
Bizonyos szempontból jobb is, mint a TIPP: itt legalább 
elfogadott az ékezet... Azért próbáltam a vita (?) 
fonalába (ahogy mondják: a "thread"-be) némi NYELVi 
mellékszálat beleszőni, ha már ide keveredtünk. ;)

> Nem lenne a sziluett szükségszerű. A lakott terület 
> kezdete tábla azon táblák közé tartozik, amelyek 
> markánsan eltérnek a többitől (mint pl. a stop, 
> elsőbbségadás, főútvonal stb.), ezért maga a tábla 
> alakja és színezése önmagában elég a funkció 
> azonosításához. (A nemzetközi közlekedési táblákat 
> pedig ismernie kell annak, aki külföldre utazik.)

Nem vitatom. Épp csak értelmét nem látom a sziluettesnek. 

> > (Hogy őszinte legyek, nem értem mire hivatott ez a 
> > tábla: ha csak sebességkorlátozásként szolgál, arra 
> > már van, mondhatni bevált forma.) 
> Egy rendőrnek ezt a megjegyzést ne ismételd meg, mert 
> esetleg új vizsgára kötelez :-)) 

Elismerem, tegnap itt jeleztem is, talán szükségszerű 
lenne az időnkénti ismétlés 18 éves jogosítvánnyal. (Na, 
ne fessük az ördögöt az aszfaltra!) Nem csak magamra 
gondoltam, teljesen önzetlen vagyok kivételesen... ;)

> A tábla a lakott terület kezdetét jelzi: 

Belátom, igaz ez jogilag akkor is, ha "csak" (a Szentest) 
elkerülő úton van kitéve. De miért jó az, ha nem Szentes 
neve szerepel a táblán? Gyártástechnológiai vagy 
költség okokból? Egyházasdengeleg vagy Szentkirályszabadja 
névtábla esetén még azt mondom (?): hurrá, spóroltunk 
táblánként vagy 510 cm2 bádoglemezt... (Hohó, a bádog 
honnan jön? Horgany - azaz cink -, vagy bármi, többek 
közt tetőfedésre használt fémlemez értendő alatta? Ha 
már itt tartunk, talán az éghajlat miatt, pl. a Tátrában 
Szlovákiában - ha nem sértő a szó [ez nem annyira nyelvi, 
mint érzelmi kérdés lehetne]: Felvidéken - előszeretettel 
használt héjazat az ilyen. Nem tudom ebből levezethető-e: 
az ott általános fémipari szaktudás alapján alakult-e ki 
az egykori "drótos tót" szakma, ill. elnevezése. Tamás, Te 
igazán autentikus forrás vagy - bocsánat ;) -, Tőled 
kérdezem. De ez már tényleg csak a lista érdekében: ha a 
kisujjadban van, akkor jó, de nyilvánvalóan vannak ennél 
fontosabb dolgok, sok időt ne fordíts rá a kedvemért! 
Azt ugye tudjuk: a drót a német der Draht-ból ered. A 
drótos tót meg házaló fazékfoltozó, emlékszem ilyenre 
még a gyerekkorombeli Pestről is - na nem volt olyan 
nagyon rég -, a szaki nemzetiségére viszont nincs adat.) 

> ez életbe léptet még egy tucat szabályt a 
> sebességkorlátozáson kívül. Az én megkopott emlékeimben 
> kutatva pl. az alábbi helyzetek érintettek az ügyben: a 
> párhuzamos közlekedés, a fényszóró- és kürthasználat, a 
> vasúti átkelő megközelítésének módja, a főútvonalon 
> történő várakozás, a gyalogosok közlekedése járda 
> nélküli úttesten stb.

Jogos, én nem voltam ilyen alapos: csak a hangjelzést és 
a sebességkorlátozást említettem a TIPPen az eredeti 
kérdésre, a többit "nagyvonalúan" lesatöbbiztem. ;) 

> De gyosan abba is hagyom, mert a lista kihaltsága 
> ellenére sem illik ez a téma ide.

Pedig beszélhetnénk a képírásról (a várossziluett, vagy 
a KRESZ- és általában a más táblák piktogramjai kapcsán), 
mint az egyetemes emberi írásmód és nyelv csírájáról. ;) 
Vagy ez inkább a MÓKA profilja? Akkor pardon! :x 

Ebben a fülledt melegben talán harmadszorra nekem is 
sikerült a beküldenem... 

Köszönöm: Bata Gábor