1. |
Re: mindenfele (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: zarojelek (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: egy időben (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Szekelyfoldi tolokocsik (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
5. |
Erec (mind) |
84 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: mindenfele (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Feri!
HIX NYELV #784, >:
> magam is szóbeszéd révén értesültem arról a legendáról, miszerint a
> cigányok ősei ksatriják lettek volna. A legenda szerint egy háborúban
> árulást követtek el, ezért elveszítették a kasztjukat, és lecsúsztak a
> társadalom legaljára.
Ez úgy lehetne elképzelhető, hogy "... árulást követtek el, ezért
_következő életükben_ acshútaként [kaszton kívüli] _születtek újjá_".
De a reinkarnáció még nem elfogadott, mint az etnogenezis egyik faktora
:))
[Egy kicsit komolyabban: ilyesmiért nem lehet kasztot elveszteni. A
kasztváltás az újjászületéshez kötött pont azért, mert olyan merev --
volt már akkor is -- a rendszer, hogy semmilyen emberi érdem és
semmilyen emberi bűn nem javíthat vagy ronthat a jelen helyzeteden. Az
mostani életed pusztán egy lehetőség arra, hogy javíts a következőn.
> Ezt a legendát megerősíteni hallottam egy cigány asszonytól, aki a
> cigányok előkelő őseivel büszkélkedett.
A cigányok a középkorban a _fáraó népe_ voltak. Ha a fenti cigány
legendák valóban Indiából erednének, akkor már Európába érkezésükkor az
indiai eredetet terjesztették volna el magukról. Az igazság az, hogy
ezen cigány eredetlegendák mindig a környezet ismereteit tükrözik, azok
folklorizálódásáról van szó.
Ezzel nincs is baj, amíg egy tudományos munkában tényként nem kezdik
felhasználni...
|
+ - | Re: zarojelek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves x!
HIX NYELV #783, >:
> Van arra valami szabály (vagy szokás), hogy egymásba ágyazott zárójelek
> esetén mi a második, haramdik stb szintű zárójelek formája?
> Közönséges folyószöve g esetén. Az első szint ugyebár a
> gömbölyű zárójel.
Vártam, hogy egy nálam értőbb megszólaljon helyettem. Ennek hiányában
leírom az én szokásomat: első szint a kerek (), második szint a
szögletes [], a harmadik -- és innen vagyok kissé bizonytalan -- a
kúpos <>, a negyedik a kapcsos {}. De ez nem valamiféle konkrét
szabályismereten alapul, inkább az "olvasmányélmények" lecsapódása.
Igazából ez nem helyesírási, hanem tipográfiai kérdés [és én ehhez nem
értek] és a második szinten túl már nem is praktikus probléma, mert
ennélmélyebb beágyazás szvsz folyószöveg esetén nemigen lép fel.
|
+ - | Re: egy időben (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves nem!
HIX NYELV #783, >:
> Külön vagy egybe írandó az egy( )időben kifejezés?
Mindkét jelentésében -- 'valamikor', ill. 'ugyanakkor' -- külön
írandó: |egy időben|.
> de azért az idegen szavak szótárát is nyelvész írta (nyelvészek írták).
> Tehát nem mondhatni, hogy eligazítottak volna. Kivéve pers ze, ha
> hibásnak fogadjuk el az idegen szavak szótárának gyakorlatát.
Vitás kérdésekben a helyesírási szabályzat > helyesírási kéziszótár >
egyéb az "erősorrend" (persze ha nem sajtóhibáról van szó), így ebben
az esetben az idegen szavak szótára járt el helytelenül.
Az idegen szavak szótárát -- ha egyről beszélünk -- Bakos Ferenc
írta. Ő romanista (újlatin nyelvekkel foglalkozó nyelvész). Emiatt vsz.
nála is több helyesírási hiba fordul elő, mint egy magyarosnál. Talán
mentség, hogy az ilyen összeforrott határozói kifejezések helyesírása
véleményem szerint kevéssé intuitív; nem véletlen pl. hogy az 1993-as
szlovák helyesírási szabályzat feladta az egységes előírást: aki akarja
egybe-, aki akarja külön írja őket. További kavarodást okoz, hogy a
számneveket egy csomó egybeírást eredményező részletszabály illeti, pl.
130.b §: |egyfelé|, 119. §: |egyidős|, de ez utóbbira hajazó |egy
ideig|, |egy időben| esetek nem esnek ezen részletszabályok alá: ez
pedig látszatra következetlen gyakorlatot eredményez, melyet az ember
önkéntelenül is "egységesíteni" akar -- mondjuk úgy, hogy mindegyiket
egybe írja.
P.S. Végezetül elmondom, hogy az én "nyelvérzékem" szerint az
|egy+időben| kifejezést kétféleképpen kellene leírni:
- külön, ha jelentése 'ugyanakkor', vö. |Vele egy időben szálltam
vonatra.|
- egybe, ha jelentése 'valamikor', vö. |*Egyidőben vonattal jártam
a munkahelyemre.|
|
+ - | Re: Szekelyfoldi tolokocsik (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #783, >:
> > Ismerve családom tagjainak helyesírását, én folyamatos javulást
> > tapasztalok generációról generációra.
>
> Ez lehet kivételes eset is.
Ez utóbbiban nem hiszek: protestánsként nálunk érték volt az olvasás-
írás a paraszti kultúrában is. Anyai nagyanyám presbiter is volt a
kisváros két gyülekezete közül az egyikben, tehát kiemelkedett az
átlagból. Mégis a mai szemmel ez rossz helyesírásnak tűnik: de abban a
korban, abban a Magyarországban az övé az átlagnál jobb volt.
> Már ott tartok, hogy lehetőleg rendszerváltás előtti példányt igyexem
> beszerezni mindenből, mert az még rendesen van megcsinálva.
Erről eszembe jut nagyapám, aki úriszabó volt, míg nem
államosították. A haláláig őrizgetett háború előttről beszerzett
szöveteket, mert csak azokból lehetett rendes ruhát varratni, mivel
"azok még rendesen voltak megcsinálva".
Minden generáció eljut erre a pontra.... :))
|
+ - | Erec (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Sajnos, az, amit leírtál, igazolja, hogy az öregek és a fiatalok
> sokszor milyen nehezen értik meg egymást, mivel egészen más
> élményanyagra támaszkodnak.
Szerintem az írásos kommunikációban oly gyakori félreértésekről van
szó, Ferenc, már értem, hogy mit akartál kifejezni.
> Forrásaim: a mindennapos tapasztalat. 1945 előtt éppen a "zsidózás"
> miatt jóérzésű ember nem használta a "zsidó" szót, ezáltal az
> visszaszorult az antiszemiták szókincsébe, és így szükségképpen
> sértő értelmet vett fel.
Minden ilyen szó fölvesz valamilyen sértő értelmet, de nem szűkítheted
le a szó használatát a vészkorszakra. A szó létezett azelőtt és
létezik azóta, és minden elképzelhető kontextusban szerepel. Teszem
azt, a varsói gettófelkelés résztvevői ugyanazzal a szóval nevezték
magukat, amit üldözőik is használtak rájuk: zsidók. De ők már
öntudatosan ejtették ki, az ő szájukon "mi, harcos felkelők" volt a
jelentése. A terjedelmes holocaustirodalom elejétől végéig a zsidó
szót használja, és ott "az antiszemitizmus áldozatai" színezetű. A
mindennapi életben pedig attól függ a jelentése, hogy ki használja. Ha
zsidók beszélgetnek egymás között, akkor egyszerűen azt jelenti: "mi".
>>> Ezért azután borzasztóan meg is lepett, amikor a rendszerváltás
>>> után a maguk a zsidók kezdtek el zsidózni, vagyis átvették a
>>> nyilas szóhasználatot.
>>Vagy csak tudnak magyarul.
> Vagy elfelejették az 1945 előtti szituációt.
Attól tartok, a zsidók ötezer évig nem fogják elfelejteni azt a
szituációt. Viszont ha holnap (Isten ments!) valakik üldözni kezdenék
a magyarokat, és húsz évig (Isten ments!) abba se hagynák, a
huszonegyedik évben a magyarok megint magyarnak hívnák magukat,
akármilyen pejoratív értelmet kapott ez a szó (Isten ments!) abban a
húsz évben. Ugyanis ennek a népnek _ez a neve._ A zsidókat Maszada óta
üldözik, ez a népnév kétezer éve pejoratív jelentésű. Ugyanakkor ennek
a népnek _ez a neve._ Ezzel nincs mit kezdeni, ha pejoratív, ha nem,
ezt a népet így hívják, zsidó, Jew, Jude, juif, jevrej, ebraico, az
ókori Júda államról vagy a héber szóból, nyelvenként változóan. A
középkorban ennek a szónak "krisztusgyilkosok" volt az érzelmi
töltése, és az egy kicsit tovább tartott, mint a vészkorszak. Mégse
lett a népnek másik neve.
> Végképp nem értelek. Ha a vallás izraelita, a származás pedig zsidó,
> akkor az izraelita hitközségek szövetsége miért változtatta a nevét
> zsidóra?
Nem, pillanat. A vallás _is_ zsidó. De a vallást lehet úgy is nevezni,
hogy izraelita, a származást pedig nem. Megnéztem az értelmező
szótárat. Izraelita: I. mn. zsidó vallású, ill. e felekezethez
tartozó, vele kapcs. II. fn. Ilyen személy. Mármint zsidó _vallású_
személy, nyilvánvalóan. Zsidó: I. mn. 1. A Mózes tanításain alapuló
<vallás>, ill. ilyen vallású v. e vallással kap. 2. Az ókori
Palesztinából az egész világon szétszóródott, ma részben Izraelben
élő, sémi eredetű <nép>, ill. ehhez tartozó. Stb. Tehát az izraelita
szó csak egy vallást jelöl, amit azonban zsidó vallásnak is hívnak, de
a származást, amely e vallással összefügg, csak zsidónak hívhatod,
izraelitának nem. Ilyen jelentés nincs a szótárban.
>>> Az a kör, amelyben én felnőttem, nem volt hajlandó tudomásul
>>> venni, hogy van zsidó faj,
>> Zsidó "faj" nincs, Ferenc, csak Nürnbergben! :|
> Teljesen félreértettél,
Stimmel, most már értelek. Nem volt hajlandó tudomásul venni egy zsidó
faj létét. Bocsánatot kérek.
> Egyébként Nürnberg is azt állította, hogy nincs zsidó faj. Éppen
> azokat vonták felelősségre, akik ezt állították.
Pillanat, az később volt, a háború után. A háború előtt Nürnbergben
szövegezték meg a hitleri faji törvényeket, amik nürnbergi törvények
néven váltak ismertté. Éppen azért tartották ott a háborús bűnösök
perét, Nürnbergből indult, érjen véget is Nürnbergben.
> Bocsánat, de úgy látszik, a fiatalok ezt sem tudják :-). Szabad
> Európa Rádió.
Ez nem életkor kérdése, a Szabad Európáról rengeteget hallottam én is,
csak a rövidítést nem ismertem.
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Urania – sci-fi kisregény egy bajba jutott űrhajóról (folytatása: Hyperion)
IDÜLT = Nyaralóhelyen állandóan ivott.
|
|