Kedves Agykontrollosok!
Nagyon sok levelet kaptam. Úgy látom, hogy nagy érdeklõdés van erre
a témára.
Sajnos azonban én ennyi igényt nem tudok kielégíteni, mert rettentõ
kevés idõm van. Nem szeretném azonban, hogy becsapva érezzétek
magatokat, mert ez nem az én stílusom.
A lényeg az, hogy hosszas fejtörés és meditálás után a következõ
megoldást tudom felkínálni:
A leveleket alaposan átolvasva egy embert kiválasztottam. Olyat,
akinek a legnagyobb szüksége van ezekre az ismeretekre, és akit én
mindenféle instrukciókkal el fogok látni, minden elképzelhetõ segítséget
megadok neki, amire az erõmbõl futja. (Õ már vállalta is a „kísérleti
nyúl” szerepét.) A nagy közönséget pedig folyamatosan tájékoztatni
fogom az eredményekrõl, és az éppen alkalmazott módszer lényegérõl.
Így lesz egy konkrét példa is, és aki érez magában elég erõt és
kitartást, az végigjárhatja az utat.
Elnézést kérek azoktól, akik úgy érzik, hogy õket kellett volna
választanom, mert szintén rászorultak volna a segítségre.
Akik pedig bíztattak, azoknak köszönöm a bizalmukat.
Most pedig úgy gondolom, hogy illene bemutatkoznom. Amikor
tanfolyamokat kezdek, amikor õsszel elkezdem évet, az új embereknek
mindég bemutatkozom.
Tehát:
Kiss István vagyok. Élettapasztalatom a következõ területekrõl
származik:
1. Orvosi egyetemre készültem, jelentkeztem, de nem nyertem
felvételt. (Innen vannak biológiai ismereteim, anatómia, stb.)
2. 3 évig mentõztem, közben elvégeztem a mentõs iskolát is. Vezettem
szülést, végeztem újra élesztést, láttam súlyos baleseteket, stb. Itt
tanultam latintól, anatómiától, sebészettõl kezdve nõgyógyászatig
mindent, ami az egészségügyben használható.
3. Gyógymasszõrként dolgoztam egy évig.
4. Az egészségügy szempontjából pályaelhagyó lettem, mert
elvégeztem nappali tagozaton a matematika-fizika tanári szakot. Ezért
erõsen reál beállítottságú vagyok. A tanári szaknak köszönhetem a
pszichológiai alapokat.
5. Agykontroll tanfolyamot végeztem immár 12 éve. Ez minõségi
változást jelentett az életemben.
6. Elvégeztem az informatika tanári szakot is. Ennek köszönhetem azt,
hogy az emberi agyra is úgy tekintek, mint egy szuperszámítógépre,
amit programozni lehet. Rengeteg hasonlóság van!
7. Elvégeztem a tibeti lámák módszerébõl (pránanadi) néhány
fokozatot, jelenleg gyakorló mester vagyok. Ennek köszönhetem, hogy
beható ismereteim vannak a fehér mágiáról. (Ez gyógyításban,
önmegvalósításban, stb. az agykontroll legnagyobbik testvére.) Ma már
inkább vallom magam pránanadisnak, mint agykontrollosnak.
8. Közgazdaságtudományi karon elvégeztem az Európa tanulmányok
szakot. Innen származnak a legfrissebb tanulmányi tapasztalataim.
Jelenleg az informatika és a matematika területén dolgozom.
Amikor csak tehetem, relaxálok. A saját magamnak készített pozitív
állításaimat hallgatom szinte minden este, utána pedig a nindzsa
meditációt végzem.
(Ez heti átlagban 5-7 alkalmat tesz ki.)
Most pedig bemutatom azt az embert, akire a választásom esett:
Nevezzük Róbertnek, nehogy valaki ráismerjen, mert akkor lõttek az
õszinteségének.
Részlet az elsõ levelébõl:
Én ugyan nem vagyok már tanuló, (31 éves vagyok)de még én is
gondolkodom azon, hogy elvégezzek egy fõiskolát.
A probléma csak az, hogy nem tartom rá képesnek magam. Az az
igazság, hogy elég nehezen tanulok, mert nem tudok egyfolytában a
tanulnivalóra figyelni. Olvasás közben könnyen elálmosodom, és
elkalandoznak a gondolataim...
Tudom, hogy a felsõoktatás egész más hozzáállást kíván mint a
középiskola, és sokkal több a tananyag. Bizonyos esetekben több száz
oldalról van szó amit meg kell tanulni, és szerintem ezt éppen elég
elolvasni is.
Talán az is lehet a baj, hogy mindent mag akarnak tanítani az
iskolákban de azt hogy hogyan is kell igazán jól és könnyedén tanulni,
senki nem tanítja meg.
Nekem volt a gimiben egy Történelem tanárom, aki azt mondta, hogy
Neki egyetemista korában elég volt mindent egyszer elolvasni, és
az "megmaradtt".
Az agykontroll is azt tanítja hogy agyunk képességeinek töredékét
használjuk csak ki. Ha nekem meg kell tanulnom valamit azt sokszor el
kell olvasni.
A középiskolában ugyan jó eredményeim voltak, de úgymond
bemagoltam minden lényeges dolgot, aminek a nagy részére már nem
emlékszem.
Elolvastam a villámolvasás címû könyvet is de nem igazán tudom
használni.
"A zseni és a hétköznapi gondolkodásmód között az a különbség, hogy
a zseni agyának nagyobb részét használja, és különleges módon
használja azt" (Hogy lehet különlegesmódon használni?)
Részlet a második levélbõl:
Agykontrollos vagyok, kb. 2 éve végeztem a tanfolyamot … (Valahol
Magyarországon).
Igaz hogy nem használom olyan rendszerességgel ahogy kellene, de
igyekszem.
Római katolikus vagyok, és gyakorlom is rendszeresen.
Villamos ipari képzettségem van, amit egy szakmunkásképzõ intézetben
végeztem el, majd levelezõ tagozaton érettségiztem. Mindkettõt elég jó
eredménnyel zártam.
Jelenleg, egy kisebb cégnél dolgozom, üzemfenntartási területen. Ez
annyit
jelent, hogy különbözõ megmunkáló gépek (forgácsoló, présgép,
különbözõ
célgépek) elektromos, pneumatikus, hidraulikus hibáinak kijavítása.
Ezenkívül új célgépek tervezése és kivitelezése, és az üzemcsarnok
villamos
hálózatának és energiaellátásának ellenõrzése, bõvítése, és
felülvizsgálata.
Amint látod elég sokrétû a munkám ezenkívül érdekes és változatos.
Ami tehát
villamossággal és általános gépészettel kapcsolatos, ahhoz általában
hozzá
tudok szólni.
A folytatáshoz egyenlõre Róbert levelét várjuk.
Addig is, aki komolyan végig akarja járni velünk az utat, az házi
feladatot kap:
Légy szíves írd össze magadról, de nagyon õszintén, hogy miben látod
sikertelenséged, vagy önbizalmad hiányának az okát. Arra is gondolj,
hogy a szüleid használtak-e veled szemben olyan kijelentéseket, ami
becsmérlõ volt. (Pl. lusta, rossz a felfogóképessége, stb.)
Egyúttal arról is írj, hogy mi az, amit szívesen csinálsz, milyen irányba
szeretnél tovább fejlõdni.
Ha a házi feladattal kapcsolatban kérdésetek merülne fel, tegyétek fel,
mert ha személyesen nem is válaszolok rá, az azonban elképzelhetõ,
hogy a listás válaszomba beépítem a feleletet.
Még valamit a levél végére: Nem tartom magam tévedhetetlennek, azt
sem hiszem, hogy mindent tudnék, ami csak megtanulható lenne. Ezért
minden építõ jellegû ötletet és javaslatot örömmel fogadok.
Ha a házi feladattal kapcsolatban kérdésetek merülne fel, tegyétek fel,
mert ha személyesen nem is válaszolok rá, az azonban elképzelhetõ,
hogy a listás válaszomba beépítem a feleletet.
|