Sziasztok.

Van egy lany, egy kedves ismerosom, akinel tavaly novemben talaltak egy
cystat (daganatot). A petefeszken. Megijedt, talan nem is kell mondanom.
Muteni kellett, kulonben fennallt a veszely, hogy rosszindulatuva valik.
Megmutottek, eltavolitottak a daganatot. Sajnos a mutetnek, vagy maganak a
daganatnak a koszonhetoen, kb. 20%-ra csokkent annak az eselye, hogy valaha
babaja lehessen. 
Januarban ujra muteni kellett, ugyanis ujra kialakult a petefeszken egy
daganat. A mutettel sikerult eltavolitaniuk, de ekkor mar tudtak, hogy
ismet kialakul majd daganat es ismet mutetre lesz szukseg. Igy is volt.
Idovel tobb uj daganat keletkezett :( Vettek szovetmintat es kivizsgaltak
mindenfelere. Kiderult, hogy rosszindulatuak a daganatok. Ezen a heten,
kedden, ismet megmutottek. Ugynevezett nagymutet volt. Kivettek a
petefeszket, mehet... Most mar biztosan nem lehet babaja :( El is van
keseredve rendesen.
De hogy ez meg ne legyen eleg, azt mondtak neki, hogy meg mindig pozitiv.
Ezt gondolom arra ertettek, hogy igysem sikerult eltavolitaniuk minden
daganatot. 
A sok kivizsgalas utan, csak annyit mondtak az orvosok, hogy megtesznek
mindent, de csodat nem tudnak muvelni. Es egy, vagy legfeljebb ket evet
josolnak neki meg az eletbol :( 26 eves :( Elkepzelhetitek hogy el van
keseredve. Mar teljesen feladta. Azt mondta, minden nap ugy kel fel, ugy
fekszik le, hogy azon gondolkozik, mi lesz ha meghal es mar nem lesz? Mi
lesz utana? O mar nem lesz? Probal nem gondolni erre az egeszre, probalja
jol erezni magat, de nem megy. Fel attol, mi lesz ha meghal, mi van odaat,
van valami odaat? Azt hiszem en is felnek :(

Mennyi eselye lehet a gyogyulasra? En amig egy kicsi esely is van ra, bizok
benne, hogy felepul, mert kozel all a szivemhez es nem tudom elfogadni,
hogy o... :(((

Ha tud valaki valamiben segiteni, megkoszonnem ha irna!

Zsolt


---
mail2web - Check your email from the web at
http://mail2web.com/ .

Szia Edit!
El se tudod képzelni, hogy milyen megorultem, amikor olvastam,  hogy fogsz tudn
i segíteni. Már csak az a tudat, hogy van valaki akivel tarthatom a kapcsolatot
, felvidít :O)
Már biztos nagyon várod, hogy kiutazz Angliába.
Majd aztán írd meg, hogyan érkeztél.
Kívánom hogy minden simán az elképzeléseid szerint menjen. SOK SZERENCSET
                         Udv.  Lívia
(amugy már irtam a mail címedre, nemtudom, hogy 
meg-e kaptad)

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: mail.tsus.sk)

Sziasztok!
Ezen a heten sajnos egyszer sem kaptam meg az agykontrollos levelezo listat.
Nagyon hianyzik, mert mindig azzal indult a napom hogy elolvastam a
hozzaszolasokat. Sok ertekes irast olvashattam itt, koszonom Nektek.

A napokban kaptam egy nagyon szomoru de szep tortenetet. Ezt szeretnem most
megosztani Veletek.


Karácsony elôtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék
ajandékokat, amiket korábban nem tudtam.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak: " Egy
örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem"
"Karácsony kezd egyre idegesitôbbé válni minden egyes évvel. Mennyire
szeretnék csak lefeküdni és ataludni az egészet."
Végülis át tudtam magam fúrni a jatékosztályra és el is kezdtem átkozni az
árakat, azon tunôdve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a
drága játékokkal? Amig nézelôdtem a játekosztályon, észrevettem egy kisfiút
aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához.Csak a
haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett. Aztán a kisfiú
odafordult a mellette allô idôs hölgyhöz: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy
nincs elég pénzem hogy megvegyem ezt a babát?" Az idös hölgy ezt felelte: "
Tudod te is: nincs elég pénzed hogy megvedd ezt a babát, kedveském"
Aztan megkerte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amig ô elmegy
szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.

Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tôle, kinek szeretné adni ezt a
babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban
most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki."Azt
válaszoltam hogy talán télapó tényle g el is viszi neki, de a kisfiu
sajnalkozva válaszolt."Nem, Telapó nem viheti oda neki ahol most ô van. Oda
kell ahoz adnom anyukámnak, és így ô odaadhatja a hugocskámnak amikor
odamegy. " A szemei olyan szomorúak voltak amig ezt mondta. "A húgom
Istenhez ment, hogy vele legyen."Apa az mondja hogy Anya is el fog menni
Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."
Megkértem a kisfiút hogy várjon meg míg visszajövök az üzletbôl. Ezután
mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen nevetett. Aztán
azt mondta nekem: "És meg azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet
is, így soha nem fog engem elfelejteni.""Szeretem anyukámat és azt kivánom
bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja hogy el kell mennie,
hogy a húgommal legyen." Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel,
nagyon csendesen. Gyorsan a pénztarcámhoz nyúltam, és kivettem belôle pár
papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi lenne ha megszamolnánk a pénzed,
hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem van elég." Én hozzaadtam némi pénzt a fiúéhoz,
anélkül hogy látta volna, majd elkedzdtük a számolást. Elég pénz volt a
babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán rámnézett
és
hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielôtt lefeküdtem aludni, hogy
segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukam neki
tudná adni a húgomnak. Meghalgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is,
hogy vehessek egy szál feher rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem
kérni Istentôl.
"De ô mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát.
Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát." Pár perc múlva az idôs hölgy
visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a
bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogyse tudtam kiverni a kisfiút a
fejembôl.Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikkje két nappal ezelôttrôl,
amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival,
amelyben egy fiatal nô és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az
anya kritikus állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók
fenntartását szolgaló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a
kómaból, amibe esett.

Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nap múlva hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy
újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatal asszony elhunyt.

Nem tudtam megállitani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd
ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a
látgatóknak, akik így megmegtehették az utolsó búcsújukat a temetés elôtt.
Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a
fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve. Sírva hagytam el a helyet, úgy
érezve hogy az életem örökre megváltozott. Az a szeretet amit ez a fisfiú
érzett az anyukájárt és a húgáért -  még a mai napig is nehéz elképzelnem.
És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tôle.

szeretettel:
Noemi

Sziasztok! 
Segítséget szeretnék kérni a nővérem számára. Többször kérte a 
leszázalékolását, a cél a 67 % elérése. Eddig még elutasították, illetve 
alacsonyabb %-ot állapítottak meg. 
Amire nem akarják megadni a 67 %-ot: 
- mandulaműtét 4 éves korban (ezt csak a pontos kórtörténet miatt 
írtam be, természetesen az ügy szempontjából nincs jelentősége) 
- 27 éves korban szívműtét (lyukas volt a szíve, vele született, de nem 
vették észre, pedig sokat járt orvosnál, az utolsó pillanatban került 
műtétre) 
- 29 éves korban császármetszés 
- 40 éves korban nőgyógyászati műtét (méh és a járulékos dolgok 
eltávolítása) 
- 42 éves korban porckorongsérv-műtét (2 műtétet jelent, mert 2 
helyen is kellett műteni 1 beavatkozással) 
- 44 éves korban nyaki gerincsérv-műtét (szintén 2 helyen műtötték) 

Munkahelyéről a betegsége miatt elbocsátották, jelen állapot szerint a 
műtét után a kórházból hazajőve munkába kellett volna állnia. Ami 
ugye fizikai képtelenség, hiszen - januárban műtötték - még most sincs 
olyan állapotban. 
Azóta már volt párszor leszázalékolás ügyben, de mindig elutasították 
a kért 67 %-os leszázalékolást. Más megyében már 1 műtét után 
leszázalékolják az embereket. 

Június 20-án megy felülvizsgálatra, ahol a munkaügyi bíróság által 
kirendelt igazságügyi orvosszakértő fogja megvizsgálni és 
véleményezni, ettől függ, hogy végül megkaphatja-e a 67 %-os 
leszázalékolást. A házi orvos szerint nem sok remény van. Pedig 
szegény nővéremnek alig van épp porcikája, teste szanaszét van 
szabdalva:( 

Kérlek benneteket segítsetek programozni, hogy az igazságügyi 
orvosszakértő igazságosan döntsön, hogy nővérem megkaphassa a 67 
%-ot. 

F-né Sz. Éva 
44,5 éves 
lakóhelye: Abony 
164 cm magas, kb. 62 kg 
haja festett vörös 

Nagyon szépen köszönöm! 

Egyre jobban, Szeri