Kedves Hunter!
HIX NYELV #872, >:
> Azt hiszem, megint a mozgoszaballyal gyult meg a bajom.
> Van itt egy leveltervezet, amiben a kovetkezo all:
>
> "... 8. számú gyermek háziorvosi körzet ..."
Először egy kis terminológiai pontosítással kezdeném: a
mozgószabályok ott jönnek be, ahol minimum 3 szóról (vagy kettőről, ha
ezek közül az egyik a hosszúsága okán kötőjeles írásmódú) nem tudjuk,
hogy hogyan kell írni. Esetünkben azonban csak 2 problémás szavunk
van, a |gyermek| és a |háziorvosi|; a |körzet| nem kapcsolható ide,
mert előtte szabályos jelző áll (a |házirovosi| szó), és a jelző lehet
akármilyen bonyolult írásmódú mindig külön kell írni, ha nincs
észlelhető jelentésváltozás (itt pedig nincs).
Őszintén szólva, én a 825. számban a "Re: intezmenyrendszer / Re:
Kamion+sofor+feleseg?" tárgyú hozzászólásomat didaktikai okok miatt
írtam olyan részletezőre. Sajnálom, ha nem sikerült használhatóan
leírnom egy ilyen probléma megoldását...
Az ökölszabály az az, hogy keressük meg a kifejezés magvát alkotó két
szót: erről döntsük el, hogy egybe vagy külön kell-e írni* a
jelentésváltozás vagy a köztük lévő nyelvtani viszony jelöletlensége
okán. Ez a két döntés -- a mag kijelölése és az egybe- vagy
különírásában való határozás -- igényel "szakértelmet". Majd az
előtte, ill. utána álló jelöletlen viszonyban álló szavakat csapjuk
hozzá a mozgószabályok alapján. A mozgószabályok döntést alig igénylő,
automatikusan alkalmazható szabályok.
(* Már az első lépésben is dönthet a mozgószabály akkor, ha a
legalább az egyik szó összetett és a hosszúsága miatt kötőjeles
írásmódú.)
Vissza a fenti esetre. Először megadom azt a megoldást, amit én
választanék: |8. számú gyermekorvosi körzet|. A |házi| betoldása ide
csak a hivatali bikkfanyelv nyelv túlprecízkedése; egyébként
felesleges. Magán gyermekorvosoknak nincs körzetük, a kórházaknak van
ugyan ellátási területük, de erre sosem hivatkozunk ilyen módon. Tehát
bármilyen |orvosi körzet| (legyen az gyermekeké, felnőtteké, fogászati
stb.) implikálja azt, hogy |házi| legyen: hiszen nem is olyan rég --
és én még ma is -- éppen ez alapján hívtuk úgy az alapellátás orvosait,
hogy |körorvos| < |körzeti orvos|.
De mivel más vlsz. nem vállalhatja -- velem ellentétben -- a nyelvi
korrekció ódiumát az ilyen túlprecízkedő szövegekben, bemutatom a
megoldást |házi|-val is. A két "nehéz" döntésünk az alábbi:
1. A kifejezés magvának megtalálása. Ennek során a jelentéstani magot
kell megtalálnunk, lemámozva az ezt szűkítő-tágító-módosító külső
"héjakat". Esetünkben elöl a |8. számú| jelző minősülhet héjnak, mert
a jelentés tartalma nem változik meg, csak kitágul az |1. számú|, ...
|(n+1). számú| hasonló entitásra is. Hátulról a |körzet| ilyen, mert
kicserélhető lenne |rendelő|-re, anélkül, hogy a fogalmi tér változna.
A mag tehát a |?gyermek háziorvosi|. Egy picit belegondolva,
beláthatjuk, hogy a külső maghéj alatt van egy belsőbb mag is: az |-i|
melléknévképző nélküli |?gyermek háziorvos|. Ez utóbbit kell tehát
megoldani, majd hozzátenni az |-i|-t, a |körzet|-et, majd a |8. számú|-
t.
2. Tehát |?gyermek háziorvos|. Ez egy típuseset, ui. a |gyermek|
előtag esetén kivételesen világosan meghatározható az egybe- ill.
különírás kritériuma.
A) Egy példát hoz a különírásra az AkH. (= a helyesírási szabályzat)
114.a) pontja: |gyermek király|. Mit jelöl ez a kifejezés? Azt a
királyt, aki egyben gyermek is. Ha tehát két főnév egymás mellé kerül
jelöletlenül, pl. |főnév1 főnév2|, akkor a kifejezést különírjuk, ha
jelentése 'főnév2, aki egyben főnév1 is'.
B) Írjuk egybe: |gyermekkirály|. Mit jelent ez? Ez 'gyermekek
királya'-t jelent, vagyis olyan valakit, aki gyermekeken uralkodik,
legyen az bár egy gyermek, egy felnőtt, vagy a Legyek Ura (Goldingtól).
Ezt vigyük át a |gyermek|+|háziorvos|-ra. Az (A) esetről van szó,
tehát olyan háziorvosról, aki gyermek? Vagy inkább a (B) esetről, azaz
a gyermekek háziorvosáról? Itt nem nehéz dönteni a (B) eset mellett.
Ez viszont azt jelenti, hogy egybe kell írni.
A következőnek tisztázandó részletkérdés: ténylegesen egybe kell
írni, vagy az egybeírás speciális esetét, a kötőjeles írásmódot kell
alkalmazni. Ennek a döntésnek a beceneve: 6:3-as, avagy
szótagszámlálási szabály, azaz az AkH. 138. pontja. Az eredmény: nem
kell kötőjelezni, mert ugyan az összetétel megvan 3 tagú (1. gyermek,
2. házi, 3. orvos), de nem haladja meg a 6 szótag hosszat (mivel
pontosan hat szótag hosszú).
A magkifejezés írásmódja tehát: |gyermekháziorvos|.
3. Tegyük hozzá az |-i| melléknévképzőt. Az |-i| képző általában nem
okoz változást az egybeírás-különírás tekintetében (vö. AkH. 108.
pont), de fontos tudnunk, hogy beleszámít a 6:3-as szabály
szótagszámlálási részébe, és esetünkben éppen ezzel léptük át a hat
szótagos határt; vö. az AkH. 138. pont példája: |kerékpárjavítás|, de
|kerékpár-javítási|.
Így az eredmény: |gyermek-háziorvosi|.
4. Tegyük hozzá a |körzet| szót. Mivel a |gyermek-háziorvosi|
szabályos melléknévi jelző, és nem lép fel jelentésváltozás, így az
egybeírás legcsekélyebb gyanúja sem léphet fel.
Ez eredmény: |gyermek-háziorvosi körzet|.
5. Tegyük hozzá a |8. számú| kifejezést. Ez egy összetett melléknévi
jelző, tehát a minősített taghoz külön írva járul.
Így az eredmény, amely egyben a végeredmény is:
|8. számú gyermek-háziorvosi körzet|.
----------
N.B. A megoldáshoz tehát nem kellett igénybe venni a mozgószabályokat.
Ilyen akkor jöhetne szóba, ha először is a gyermekháziorvosok
továbbképzéséről lenne szó. Ez még mindig csak 6:3-as szabály, mivel
nem 3 szóról van szó, ill. 2-ről, melyek közül legalább az egyik a 6:3
miatt kötőjeles; így: |gyermekháziorvos-továbbképzés|. A mozgószabály
akkor jő, ha ezt a továbbképzést akkreditáljuk, ui. ekkor az "előbb"
betett kötőjel törlődik: |gyermekháziorvostovábbképzés-akkreditáció|.
A mozgószabály mindig törlést jelent: a 6:3-as szabállyal beillesztett
kötőjelét (az 1. mozgószabály esetén; l. fönt), különírt szavak közti
szóközét (a 2. mozgószabály esetén; |háziorvosi körzet| +
|privatizáció| > |háziorvosikörzet-privatizáció|), ill. ismétlődő
összetételi tagét (a 3. mozgószabály; |gyermekháziorvos| +
|felnőttháziorvos| > |gyermek-felnőtt háziorvos|.
Adott esetben az 1. és 2. mozgószabály egyszerre is felléphet:
|gyermek-háziorvosi körzet| + |privatizáció| > |gyermekháziorvosikörzet-
privatizáció|.
Nem működik ugyanakkor az 1. mozgószabály (vagyis a kötőjel törlése),
ha nem a 6:3-as szabály szúrta be. Minap nekem is Mártonfi Attilához
kellett fordulnom egy kérdéssel -- ki mint ez talán köztudott e fórum
közönsége előtt, listatársunk és az Osiris Helyesírás c. mű
társszerzője--: Hogyan célszerű írni a Sapindus mucorossi 'kelet-ázsiai
szappanfa' növény kivonatának nevét, tehát mi lesz a |kelet-ázsiai
szappanfa| + |kivonat|? Itt ugyanis a |kelet-ázsiai| jelzőben a
kötőjel "eredeti", nem a 6:3-as szabály szúrta be, így az 1. (kötőjelet
törlő) mozgószabály nem hat rá. Igen ám, de emiatt a 2. (szóközt
törlő) mozgószabály sem tud hatni a |kelet-ázsiai| és a |szappanfa|
közt, mivel az eredmény |*kelet-ázsiaiszappanfa| lenne: ez pedig
értelmileg zavaró, minthogy azt sugallja, hogy az |ázsiai| és
|szappanfa| közt szorosabb a kapcsolat, mint a |kelet| és az |ázsiai|
közt. Így tehát a mozgószabályok nem tudják "egyberántani" a |kelet-
ázsiai szappanfa| kifejezést, emiatt a |kivonat| sem írható egybe vele,
minthogy a |kelet-ázsiai szappanfakivonat| más jelentésű: ez bármilyen
szappanfa kivonatát jelenti, amely Kelet-Ázsiából származik. Emiatt az
egészet külön célszerű írni: |kelet-ázsiai szappanfa kivonat|.
|