Szervusztok!

> Akkor végülis a 367-es számban egy rejtvényt adtál fel nekünk? Vagy mi volt
> akkor az eredeti kérdésed célja, ha tudod, hogy mit jelent a tranzakció?

Annak a feltetelezesemnek kerestem alatamasztast, hogy
amikor "magyaritanak" valamit, es elolvassuk a magyar
nyelvu tajekoztatot, akkor az abban szereplo hibakert
nem mindig a forditokat kell szidni.

Pontosabban nem elegendo kiadni forditoknak a paksametat,
hanem az eredeti jelentest ismeroket kell megkerni, hogy
foglaljak ossze az adott termek mukodeset, es azt kell
mas nyelvre atultetni.

Ott van pl. az "access plan" esete, aminek szo szerinti
forditasban a "hozzaferesi terv" lenne a megfeleloje.
Azonban az adott termeknel ezt "vegrehajtasi terv"
cimen forditottak, ami helyes, mert a funkciojanak ez
felel meg. Egy olyan modul mukodeserol van szo, ami
ellenorzest vegez, megnezi, hogy a mukodeshez szukseges
elemeket hol talalja - azaz a hozzaferesuket ellenorzi -
azonban ennel sokkal tobbet tesz: felterkepezi a fellellt
elemek kozti kapcsolatokat, mutatokat, indexeket, es
csinal maganak egy tablazatot, hogy mit hol tud
kozvetlenul elerni, es ehhez milyen sorrendben milyen
adatokat kell beolvasnia es milyen muveleteket kell
elvegeznie.
Vagyis adott keresesi keresek vegrehajtasat mutatja meg.

ui: A fentiek kulonosen ervenyesek az "amerikai magyarok"
tevekenysegere, akik mar az amerikaias szotengerben
kommunikalnak, es amikor ok vegzik a magyarra forditast,
kilonyi vastag, szamunkra semmitmondo mellebeszelesekkel
tarkitott konyvtar az eredmeny. Gyakran azonban par tucat
oldalas tomor leiras boven elegendo lenne az alapos
dokumentalashoz - ehhez azonban a lenyeget kene leirni.

Abbahagyom, en is tul sokat irtam, igaz, vasarnapi ebed
helyett.

udvozlettel:

Fodor Albin
A Gyakorlati Tudasert Alapitvany
Kozhasznu Szervezet

Minthogy a Hix Nyelv tovabbra is renszertelenul 
jon, csak most tolthettem le a 372-378 szamokat.
Ezuton koszonom Tamas valaszat a Vergilius 
Bukolikajara vonatkozo kerdesemre, tovabba 
Gyurinak a kituno  "kabalas" honlapot.
Gabor

Villámkérdés: hogy van a filoxéra angolul? Kaptam egy lefordítandó
szöveget, de ez nincs benne a szótárban.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Ha van kerdojel -- miert nincs valaszolojel?

Kedves Gábor!

HIX NYELV #379, Szegedi Gábor >:

> Ha együtt éltek, akkor miért volt a nő özvegy?

  Az özvegy -- csakúgy mint a fű- ill. szalmaágy -- itt képletesen értendő: 
az "özvegy" olyan személy, aki nem szűz, de mégsem él [már] házasságban 
senkivel. 
  A "szalmaözvegy"-től függetlenül is hoz az Etymologisches Wörterbuch des 
Ungarischen (EWUng) adattot arra, hogy 1561 körül 'nőtlen, hajadon', ill. 
1577-ben 'elhagyott, elárvult; magányos' jelentésben használták a szót.


> Hogyan lett a nőből férj?

  A szalmaözvegy kitétel illethet férfit és nőt is: magyarul alaki különbség 
nélkül, de vö. angolul "grass widow" 'nő' : "grass widower" 'férfi', németül 
"Strohwitwe" 'nő' : "Strohwitwer" 'ffi'. A Duden szerint férfire vonatkozóan 
német nyelvterületen csak a XVIII. sz. elejétől használatos. Ugyanezt állítja 
magyar vonatkozásban az EWUng.

  Azért értünk ma leginkább férfit alatta, mert a jelentésváltozást követően 
a "szalmaözvegység" manapság benignusan megítélt állapot, és a férfiak 
félrelépését tradícionálisan elnézően ítéljük meg; szemben a korábbi 
állapottal, amikor a szónak elítélendő tartalma volt, így jobbadán csak nőkre 
volt alkalmazható... 

  Mellesleg az indoeurópai nyelveken, ahol kialakult az "szalmaözvegy"-ség 
koncepciója, -- a szavak túlnyomó többségétől eltérően -- az "özvegy" szó 
jelöletlen formája nőnemű személyt jelent, és ebből képzendő a hímnemű alak, 
vö. angol "widow" 'nő' + "-er" > "widower 'ffi', szlovák "vdova" 'nő' + "-ec" 
> "vdovec" 'ffi', hindi "vidhvá" 'nő' + "-ur" > "vidhur" 'ffi', albán "ve" 
'nő' :> "burrë i vejshem" 'tkp. özveggyé vált férfi'. (Az újlatin nyelvek 
látszólag jelentenek kivételt, mivel itt nem főnév jelöli a kifejezést, hanem 
a főnevesült latin "viduus ~ vidua" melléknév  folytatódik. Ugyanígy 
melléknévi a görög "khérosz ~ khéra".)


> Hogyan alakult ki az eredeti jelentésből a mai, azaz "férj, akinek a
> felesége hosszabb időre ideiglenes jelleggel távol van"? 

  Az angol még őrzi az átmeneti jelentést, a Webster's szerint a "grass 
widow(er)" kifejezés két dolgot jelent:
1. férjétől/feleségétől elvált vagy külön élő nő/férfi;
2. olyan nő/férfi, akinek a férje/felesége időlegesen távol van.

  A korabeli megítélés szerint mindegy volt, hogy házasság előtt vagy után él-
e az illető nem szentesített szexuális életet, tehát az általam korábban 
adott 'élettársi kapcsolatban élő nő (ill. férfi)' jelentés magában foglalja 
a fenti 1. angol jelentést is, ha az illető ezután nem lesz absztinens. És -- 
talán -- mivel a válás fogalmilag jobban hasonlít az özvegységre (hiszen pl. 
a r. kat. dogmák szerint a házasságnak csak a halál vethet véget) a jelentés 
idővel a fenti 1. értelemre szűkült. 
  Innen már a 2. jelentés már csak egy ugrás, elvégre mindegy, hogy ez az 
állapot tartós, vagy csak egy-két napig tart. Az EWUng szerint a kifejezés 
első magyar adata 1790-ből való, tehát elég késői, így a magyarba (és a 
másuvá, pl. a szlovákba is) csak ez a modern 2. jelentés került át a 
németből.

Kedves Gábor!

HIX NYELV #379, Szegedi Gábor >:

> a felsoroltak között szerepel pld. a felül (sőt a fölül is), de nem
> szerepel az alul. 

  Ez valószínűleg azért van, mert van némi konfúzió az igekötő definíciója 
körül. 

  Igazából csak azokat az igemódosítókat nevezik igekötőnek, amelyek 
(eredetileg) latívuszi jelentésűek, tehát a 'hová?' kérdésre felnek. Ebből a 
megfontolásból nem igekötő a 379-es számban megjelentek közül pl. a "benn-", 
"felül- ~ fölül-", "fenn- ~ fönn-", "rajta-". (Magam is mechanikusan írtam le 
a végszótárból kivett listát, nem revideálva a modern elvek szerint.)

  Ennek ellenére a nem strukturális elveket, hanem gyakorlati szempontokat 
érvényesítő munkákban ezek is igekötőként jelennek meg. Itt a "felül-" 
szerepeltetése és az "alul-" kihagyása talán arra vezethető vissza, hogy az 
utóbbi igen ritka: az értelmező szótár csak az egy "alulmarad" igét ismeri, 
miközben 13 "felül-" előtaggal rendelkező igét sorol fel. 
  N.B. - Az "alulmarad" 'vesztes' lesz egybeírását nem az igekötő volta 
indokolta eredetileg, hanem az, hogy jelentésváltozás lépett fel, vö. a 
különírt "alul marad" 'lent marad'. 
- Az "alulírott", "aluljáró", "alulnézet" és társai csak látszólag tartoznak 
ide, hiszen nincs "*alulír", "*aluljár", "*alulnéz" ige.
- Az értelmező szótár kiadása óta több "alul-" előtaggal kezdődő ige is 
elterjedt, pl. "alulexponál", "alulfizet", "alulmúl". Ezek nagyrészt az "alul-
" kezdetű névszók hatására terjednek, sokszor a magyar nyelvnek jobban 
megfelelő formák párhuzamos alakjaként, pl. "alulbecsül" < "alábecsül". A 
nyelvi folyamatokat kissé késve követik a (tágabb értelemben vett) igekötőket 
összegző listák, ezért nem szerepel még bennük az "alul-" [ha egyébként az 
elvi megfontolások nem gátolják meg a felvételét].

  A Strukturális magyar nyelvtan c. munka pedig igen messze megy el az 
igekötők szűkítésében: nem tekinti azoknak azokat (mint pl. "alább, ellen, 
végbe"), amelyek nem termékenyek, vi. nem lehet velük tetszés szerint 
igekötős igéket képezni. Így ez a munka csak az alábbi igekötőket sorolja 
fel: "tovább, újra, végig; alá, elé, fölé, mellé, mögé, utána; át, keresztül, 
túl; hozzá*, neki*, rá*; be, bele, elő, fel, félre, hátra, ide, ki, körül, 
le, oda, össze, szét; agyon, meg, tönkre". Viszont egy helyen tágítja a kört: 
a ragokkal összefüggő prefixumok közül nem csak a listában csillaggal 
megjelölt E/3. személyragos alakokat tekinti igekötőnek, hanem a többi 
személyragos alakot is (még akkor is, ha a hagyomány ezt nem tartja annak, 
így jelenleg külön kell őket írni), pl. "hozzám jön", "neked szaladt", "rájuk 
néz".