> Szükségem lenne valakire, aki a telugu nyelv rejtelmeibe alapfokon
> be tudna vezetni Budapesten. Van ötletetek? Nem baj, ha az illető
> nem tud magyarul, angolul viszont igen.

  Jó nyelvet választottál, ezrével beszélik emberkék Pesten. Akad
egy-két hely a neten, ahol van telugu nyelvlecke. A MEK-ben levő
Íráskalauzomban pedig megtalálod az írás rendszerét. Ezt tudom
fölajánlani.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A kisfiunk egyaltalan nem hasonlit ram. Szerintem megcsal a ferjem!

A NYELV 0215-ban írta Racsko' Tama's >:
>Azonban van két érv, amely miatt én a kötőjeles formát preferálom. 
Érveiddel maximálisan egyetértek, nekem sem jutna eszembe a magyarban a
2esélyes írásmód mellett érvelni, csak felvetettem, hogy a németek így
csinálják. Ez egyébként nagyon logikus megoldás, mert így a számok számmal
vagy betűvel írva teljesen helyettesíthetők egymással (egy olyan
helyesírásban azonban, ahol tv-zik, de tévézik, efelé menetelni
teljességgel felesleges).

Üdv: Attila

A NYELV 0215-ban írta Racsko' Tama's >:
>A fentivel ellentétben nálam sok esetben él az eredeti jelentés 
>(néhol származékában, néhol archaikus ízzel, de mégis)
Szépek a mondataid! Túlnyomó többségükben teljesen természetesnek
tetszenek; jó pár szó azért igekötős nálad is; szótári alakjukban viszont
továbbra is nagyon furcsák nekem.

>A keresés során azonban találtam régi, hosszú "í"-s "nyílatkozik" 
>írásmódot pl. A Magyar Hírmondó 1780-82-es számaiban. Sőt Illyés 
>Gyula a "Hunok Párzsban"-ban többször használja a hosszú "í"-s 
>"beíratkozás" alakot, ugyanígy Pilinszky a Síremlékben.
Ezek szerintem már későbbi, szonoráns előtti nyúlás eredményei.

>Csakhogy én tagadom az "-AtkOzik" képzőbokornak az "-At" nomen 
>actival való összefüggését.
Ezt természetesen én is, valószínűleg valami összekavarodott a fejemben,
azért hoztam ezt ide ez az oldalágat. Nem tudom visszafejteni a
gondolatmenetemet. 

>Tehát a pótlónyúlásnak a műveltető képzőn keresztül el kellett volna
>hatolnia az "-AtkOzik"-ba is olyan szinten, hogy a helyesírásunk
>etimológiai elve érvényesülhessen.
Vigyázat! A szóelemzés elve csak a jelekre és ragokra érvényes, a
képzésekre -- legnagyobb sajnálatomra -- egyáltalán nem. (Bár én is
furcsállnám az írodalom alakot. Továbbra sem látok más megoldást, mint az i
: í, u : ú, ü : ű distinkciót felfüggesztését.) A szóalakhosszúság szerepe
szerintem továbbra is jelentős.

>Szó került a "-t" toltalék homonímiájának hatásáról. Különböző 
>szófajok között ennek nem volt lényeges jelentősége
Mondjuk úgy, kisebb volt a valószínűsége, de nem mondanám, hogy teljesen
elhanyagolható. Tény, hogy félreértést nem okoz, de pszicholingvisztikai
kísérletek tanúsítják, hogy ilyen homonimia esetén is lassabb a
feldolgozás, tehát bizonyos diszkomfortérzés semlegesítésére igenis
törekedhettek a beszélők.

>Tehát továbbra is állítom, hogy a jelenlegi szabályozás több 
>hagyomány keveredését mutatja, magyarul átgondolatlan.
Mivel az egész a kiejtés szerinti írásmód hatáskörébe tartozik, nem
tekinteném ezt átgondolatlanságnak, csak a nyelvi tények rögzítésének.

>"Bár sok szóban ingadozik a kiejtés, helyesírásunkban már általában
>kialakult, hogy mely esetekben írunk i, u, ü-t, illetőleg í, ú, ű-t." 
Sajnos, semmi rendszerszerűség nincs vagy alig van a képzett szavak
tőbelseji hosszúságában. Ezek bizony magolandó dolgok (szerintem egyébként
ez a legnehezebb a magyar helyesírásban, talán még a folyamatos melléknévi
jelzős alakulatok egybe-, illetve különírása vetekszik ezzel; ezek
tulajdonképpen megtanulhatatlanok): fújdogál, húzgál, bujkál -- ha valaki
talál ebben logikát, gratulálok, nekem még nem sikerült.

Üdv: Attila

Kedves Zolly!

hix.nyelv #215, :
> Ha nem is szo szerint, de lehetne peldaul: "Szavakon tuli
> kozlesrendszer (az elo"beszedben)", es ezzel me'g a tagado alakot is
> megsporoltam... 

Nekem van egy igényem a nyelvvel szemben: biztosítson elegendő 
szinonímát, hogy elkerülhessem az általam igen nem kedvelt 
szóismétléseket. Ezért én kifejezetten szeretem, hogy az aktuális 
szövegkörnyzettől függően "nem verbális kommunikáció"-t, 
"gesztusrendszer"-t, "metanyelv"-et, és esetleg "szavakon túli 
közlésrendszer"-t írhatok. Példa: "Szóban ugyan azt azt mondta, hogy 
kedvel engem, de {nem verbálisan} / {gesztusaiból és 
hanghordozásából} érezhető volt, hogy nem mond igazat." Itt nekem 
szóismétles miatt kissé rosszul hangzana pl. a "szavain túl" formula 
behelyettesítés a kapcsos zárójeles kifejezés helyett.

De ez a probléma már kissé más: mint az eredeti kérdésed, 
lefordíthatjuk-e az "atipikus"-t "nem tipikus"-sá, az "inaktív"-ot 
"nem aktív"-vá stb.?

De miért ne? Az "a(n)-", "in-" előtag önmagában nem a magyar nyelv 
része, de a "tipikus" és az "aktív" igen. Szótárazott és használt 
szavak, a "verbális" pl. előfordul Nemes Nagy Ágnesnél, a "tipikus" 
Weöres Sándornál, az "aktív" Sarkadi Imrénél (csak, hogy egy-egy jó 
magyar nyelvű szerzőt említsek). Kitiltásuk szegényítené a nyelvet, 
az előbb felsoroltak nyelvét is. 


> Illetve, ha az elso jelentesben ragaszkodnank a kulonirashoz, akkor azt
> (mint jelzovel bovitett jezot,) ugy kellene mondani, hogy:     szaz 
> lelku"  falu  :-)))) 

Ha egybeírjuk, akkor is jelzővel bővített jelzővel lesz dolgunk; sőt 
éppen az az egyetlen indok az egybeírásra, hogy a "száz" a "lélek" 
bővítménye és nem a "falu"-é. És a "-(j)Ú" képző esetén is ugyanolyan 
szabályokat rendel el a szabályzat, mint az "-s" esetén, pl. 
"háromlábú szék", "ötágú csillag", "hétfejű sárkány", "száztagú" 
cigányzenekar", de (az összetett utótag miatt) "hat vegyértékű ion", 
ill. (a számjegyek használata miatt) "2 fenekű dob".

Így a jelzős "lélek" esetén az "-s" és az "-ű" képzők a szó eltérő 
jelentéseihez kapcsolódnak: "-s" áll a 'személy, fő', és "-ű" áll az 
eredetibb 'szellem, psziché' értelem esetén. Ez nem ritka, vö. 
"háromfős zenekar" vs. "háromfejű kutya" (de "háromfejes magnó"). Ha 
azonban nincs jelentéshasadás, az adott szó határozza meg az egyedül 
használható toldalékot: ilyenkor a másik képző nem (vagy csak más -- 
nyelvjárási, archaikus, stb. -- stílusértékben) használható, vö. 
"*ötemeletű ház", "*négylábas állat".

Voltam mar Siofokon, sioagárdon, sot egyszer mar majdnem pecaztam a Sio-ban is 
;-)
Tudomasom szerint a Sio egy csatorna. De vajon a nevek honnan erednek? Elobb vo
lt a Sio, vagy elobb Siofok es Sioagard.

A valaszt, ha lehet kernem maganba is, mert ritkan olvasom az ujsagot.

Koszi: Salamon Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: darkstar.npp.hu)

Szia!

En felhivnam az indiai/malajziai nagykovetseget, es
megkerdeznem tudnak-e segiteni.

Gabor

Válasz a 2002. szeptember 5. 23:23-kor kelt levélre:

ghin> Kedves Listatagok!
ghin> Szükségem lenne valakire, aki a telugu nyelv rejtelmeibe alapfokon be tud
na
ghin> vezetni Budapesten. Van ötletetek? Nem baj, ha az illető nem tud magyarul
,
ghin> angolul viszont igen.
ghin> Előre is köszönöm.

Sziasztok!

Igaz-e, vagy legenda, hogy az angol nyelvben rőviden ejtenek minden
kettőzőtt mássalhangzót? Kérlek titeket, csak olyan válaszoljon, aki
tényleg tudja, a találgatásokat mellőzzétek.