> Egy amerikai, eleg sikeres fantazia film is hasonlo temara epul.

Ennek a két filmnek kb. annyi a valosag alapja, mint a star treknek.

> Az igazi katasztrofa viszont mondhato, hogy egy hajszalon mulott.
> De hogy is van ez? Fejledt tudomanyunk meg megenged hasonlo eseteket?

Az ugymond fejlett tudományunk nulla ezen a téren

>   Arra hivatkozunk, hogy a kb. 80 m. atmeroju aszteroida a Nap iranyabol
> szaguldott Foldunk fele, mely iranyban tavcsoveink csodot mondanak. Ha
most
> szerencsenk is volt, hasonlo eset meg elofordulhat.
>   Tul koltseges lenne alando jelleggel uzemeltetni katasztrofa elharitas
> celjabol a Nap iranyaban egy radiotavcsovet, vagy a kibocsajtott jeleket
> erosen befolyasolnak a Napbtol erkezo elektromagneses hullamok?


Jelenleg az égbolt 3%-át!!! tudjuk a csilagászok megfigyelni ez is kszinte
kizárólag a külso irányban.

Minek figyelni egy rádiótávcsovel?
1, a Nap rádiózaja mindent elnyom.
2, az aszteroidnak és az üstökösnek nincs rádiójel kibocsátása.
3, Az eddigi földközeli objektumokat is optikai módszerekkel érzékelték.

T.

Kedves Lottozo Tudosok!

Kulonadot szerintem csak azok fizetnek, akik a sajat
koltsegvetesukhoz kepest eszreveheto osszeget koltenek,
meg azok, akik 1,2,3,4,5 ikszelesevel eleve lemondanak
a nyeres lehetosegerol is.
Bevallom, idonkent veszek lottot, pedig tisztaban vagyok
azzal, hogy evvel csak matematikai inkompetenciam bizonyi-
tom. Szerintem ameddig keveset koltunk ra, addig a 0/0
gyakorlati peldajaval allunk szemben -- lenyegeben a
jatekert fizetek, az ertek szubjektiv. Es mindig vigasz-
talhatom magam azzal, hogy meg mennyivel jobban jartam,
mintha mondjuk cigarettat vettem volna.

A varhato erteknek akkor lesz csak jelentosege, ha annyi
szelvenyrol van szo, hogy az ember idonkent nyer is. Pl.
a Szerencsejatek RT szempontjabol van, az egyeni lottozo
szempontjabol pedig nem sok.

Gondoljuk el a kovetkezo peldat! Mondjuk szuletesnapom
van. Nekem is es a Szerencsejatek igazgatojanak is. Az
emelkedett hangulatban a lottofonok felajanlja, hogy a
kovetkezo heten, ha teliltalatom van megtizszerezi a nye-
remenyem (sajat zsebbol). Majd kicsit kijozanodva kikoti,
hogy maximum felmillio szelvenyt vehetek. Kerdes, mi ekkor
a teendo?? A *tulkepzett* lottozo szerint mindenem penzze
kell tenni es feltenni, evegre varhato ertekben nyerek.
Igaza lenne ??

udv
kota jozsef

>Egyik eromu sem termel tehat tobb energiat a szuksegesnel. Ha egy eromu
>kepes a csucs igeny kielegitesere, akkor legfeljebb a kevesbe terhelt
>idoszak jobb kihasznalasa erdekeben kampanyolhat. Az is igaz vizsont, hogy a
>nem (minimalisan) termelo eromunek is vannak koltsegei, nem beszelve a kieso
>nyeresegrol:-((

Elmeletileg. Gyakorlatilag egy tobb 1000MW-os blokkot nem lehet egyik
percrol a masikra lealitani es elinditani sem. A fogyasztas pedig igy
valtozik. A problemat ugy oldjak meg, hogy vannak alaperomuvek, amik az
atlagos fogyasztast fedik le. Es vannak csucseromuvek, amik gyorsan akar
percek alatt indithatok es le is allithatok igeny szerint. Ezek
altalaban gazturbinas egysegek, elektromos aram termeles mellet
altalaban tavfutesi/melegviz keszitesi feladatokat is ellatnak. A
keletkezo folos energiat pedig taviranyitasu fogyasztokkal, kapcsolt
"ejszakai" aram formajaban ertekesitik. Azt kell tudni, ha az eromu
legalabb 10ft-ot kap az aramert, akkor a felhasznalt gazt/szenet mar ki
tudja belole fizetni. Az ejszakai pedig aram talan 16ft/kwh lehet igy
erre sem fizetnek ra es nem kell rossz hatasfoku, draga tarolos eromuvet
epiteni.

udv
Csaba

> Valoban, igen rosszul fogalmaztam. Szoval arra gondoltam, hogy minel
> gyorsabban felmelegiteni, rovid ido alatt tobb szaz fokot emelni a
> homersekleten (mint kiderult nem hajszaritoreformot akarok :-).
> A futoszalas megoldasnal a problemat abban latom, hogy a levego rosszul
> vezeti a hot, meg az infravoros sugarzast sem nyeli el tul jol.
>
> Udv, Sipi

A levego gyors felmelegedese egyuttjar a levego gyors kiterjedesevel. Mivel
a levego rugalmas, a levego lokeshullamai tobbnyire hallhatok.Probalj kis
labosban benzint melegiteni a konyhaban, vagy hagyd nyitva a gazcsapot. A
levegobe keveredett benzingoz vagy butangaz gyulladaskor olyan gyorsan
melegiti fel a levegot, hogy ablak, ajto keretestul szakad ki. De vannak
hatasosabb gyors "levegomelegito" modszerek a haditechnikaban.

udv Bruno

> Felado :  [International]

> "Az utólag 2002 EM7 jelzéssel ellátott kisbolygó a Nap irányából száguldott

> Egy amerikai, eleg sikeres fantazia film is hasonlo temara epul.
> Az igazi katasztrofa viszont mondhato, hogy egy hajszalon mulott.
> De hogy is van ez? Fejledt tudomanyunk meg megenged hasonlo eseteket?
> Vagy a jo szabo is kopott nadragba jar?
>   Arra hivatkozunk, hogy a kb. 80 m. atmeroju aszteroida a Nap iranyabol
> szaguldott Foldunk fele, mely iranyban tavcsoveink csodot mondanak. Ha most
> szerencsenk is volt, hasonlo eset meg elofordulhat.

Na es ha tudnank, hogy mondjuk harom nap mulva eltalal minket egy
fel-kilometeres szikla 200 eKm/h sebesseggel, akkor jobb lenne nekunk?

Necc Elek (az ezermester)

Szia Gogy

Belekotyogok:-)
Irtad:

<<Az atomfizikai jelensegek az agy biologiai tulajdonsagai miatt
ertelmezhetetlenek a hagyomanyos hetkoznapi modon>>

Jomagam fel nem foghatom, hogy mi koze van az agy "biologiai" felepitesenek
az ertelmezesi mechanizmushoz:-) Masreszrol azert ne tegyunk ily sommas
kijelenteseket, hogy eleve nem alkothatjuk meg a helyes szemleletet...ez tul
eros allitas lenne...
Irtad:

<<Kiserlek igazoltak mind a feny hullam, mind a feny reszecske termeszetet.
Az emberi agy azonban keptelen ezt a kettot egyetlen "bigyo" kozos
tulajdonsagakent ertelmezni>>

Mar megint sommas, vegso kijelentes..az emberi agy keptelen...biztos ez?:-)
Irtad:

<<Mi nem. Nem is fogunk! Nekunk marad a kettos modell, ami
osszeegyeztethetetlen egymassal, de eleg jol leirja a fenynek mint
"bigyonak" a tulajdonsagait>>

Itt meg tovabb mesz: osszeegyeztethetetlen egymassal. Mar nemcsak, hogy az
emberi agy keptelen ertelmezni, de osszeegyeztethetetlen is egymassal... Ez
mellesleg annyit tesz, hogy kizarjak egymast;-)
Nos, akkor a citalt kiserleti adatok hamisak?:-)
100 szonak is egy a vege, hadd mondjak egy olyan hasonlatot, amihez csupan
jozan paraszti esz kell.
Tenger.
Amikor a hullam nekimegy a parti szirteknek, akkor a part adott helyen ugy
lathatjuk, mintha egy test csapodott volna a sziklaknak(reszecske), amikor
meg ket hullam talalkozik, akkor interferalnak, es ugy latjuk, mintha
hullamok lennenek(hullam).
Hogy azt viszont tudjuk, hogy ez valojaban hullam? Nos, igen, hiszen a
makroszkopikus megfigyeleseink ezt megmutattak. Erre a peldara ezert nem
mondanad, hogy "problemas".:-)
A kvantumvilagrol viszont nincsenek ilyen hagyomanyos megfigyeleseink, nem
tudjuk valojaban, hogy hullam -e, vagy reszecske, es ez a tapasztalat hiany
az, ami voltakeppen osszezavar, holott a szituacio ugyanaz, mint a
tengerhullamos peldanal, csupan a makroszkopikus mindennapi tapasztalat
hianyzik.
Talan megsem annyira erthetetlen a vilag;-)

Fotiszteletem


Voland