1. |
Re: Hawking - #1484 (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: hatarozatlansag (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
3. |
uveg lapka vakumkamran (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
4. |
elmeugyek (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
5. |
tobbszoros termeszet (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Hawking - #1484 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoltan!
> Felado : [International]
> Temakor: Re: Hawking ( 11 sor )
> Idopont: Wed May 23 16:33:19 CEST 2001 TUDOMANY #1484
> Mi lessz a hatarozatlansagi elvvel, ha pl. egy csillag
> osszeomlik ? A reszecskek helyet egyre pontosabban
> ismerjuk, a sebesseguk meg ugye a [0 ... fenysebesseg)
> tartomanyban van...
Feketelyuk mai modelljei eseten nem sok ertelme van a benne levo
reszecskekrol beszelni (bar lehet, hogy kesobb lesz a belvilagara
is hasznalhato elmelet, majd akkor raerunk foglalkozni vele).
Sokkal inkabb egy nagy massza az egesz. Ez viszont a
hatarozatlansag szempontjabol mar nem jon szamitasba, mert meg ha
mikroszkopikusnak is tekintenenk (de tulajdonkeppen nem tekintheto
annak, leven az esemenyhorizont egyre nagyobb lesz, minel tobb
anyagot szippant magaba), akkor is a hely es impulzus szorzata
jelenik meg Heisenberg bacsinal, es igy a sebesseg bizonytalansaga
nem no a csillagos fotonig.
Legalabbis ilyesmi a helyzet a gravitacios modellu feketelyukaknal
-- azaz a feketelyukaknal... Ha mikroszkopikus feketelyukra
gondolnank, az sajnos meg nem megy, mert valaki alaposan eldugta a
kvantumgravitaciot, es a szorgos keresok meg nem leltek ra...
> B. kerdes: mi volt a hatarozatlansagi elvvel epp,
> hogy csak az osrobbanas utan, amikor meg eleg kicsi
> volt az univerzum ?
Van egy olyan erzesem, hogy az univerzumnak meg nagyobb tomege
volt, mint az univerzumban letezo legnagyobb feketelyuknak, igy a
sebessg hatarozatlansaga meg kisebb...
Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca
|
+ - | Re: hatarozatlansag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Takacs Ferenc!
On 25 May 01, at 8:33, HIX TUDOMANY wrote:
> >Merthogy az egy szep
> >hullamegyenlet eredmenye lenne elso nekifutasbol.
>
> Itt egy kis fogalmi elteres van kozottunk. Ugyanis en nem nevezem
> elektronpalyanak azt a valoszinusegi mezot, amit a hullamegyenlettel
> meghatarozhatunk. Ez egyszeruen egy valoszinusegi mezo, es az az egyetlen koz
e
> az elektron palyajahoz, hogy az elektron vonalszeru palyaja nagyobb
> valoszinuseggel halad a valoszinusegi mezo nagyobb erteku helyein. Felteve
> persze, hogy ilyen magkoruli vonalszeru palya letezik, ugyanis ez nem
> bizonyitott.
Nem hogy nem bizonyitott, de biztos, hogy nincs is. Az elektron anyaghullama
a hullamegynelettel meghatarozott modon a terben szetkenve helyezkedik el.
Amikor detektalni akarod (megmerni), akkor a hullamegyenletnek megfelelo
valoszinuseggel fogod kulonbozo helyeken detektalni.
Tehat az elektronnak (meg barmi mas elemi reszecskenek) nincsen ponots helye,
mert egyszerre van sok helyen.
Remelem nem irtam butasagot!
Udv From:, az amator
|
+ - | uveg lapka vakumkamran (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv HIX-es tudorok!
Egy igen erdekes jelenseggel talalkoztam, es magyarazatot keresek ra.
A szitu a kovi: A cegnel vagy egy tesztergep, ami a termek mukodeset
ellenorzi
elektromos szempontbol... no de nem ez a lenyeg! Hanem a kesz termek egy
vakumkamraba kerul. Ez a felnyithato kamra egy 10 mm vastag plexi lapokbol
összeragasztott, szilkonnal tomitett "lada". A felso falon... magayrul a
tetejen van
ket 20*40 mm-es kis ablak sima uvegbol. A termekek barkodjat ezen keresztul
olvasuk
ki a teszteles elott.
Namost azt tortent, hogy ez a ket uveglapka betort. Elmondasok szerint a
vakum szivta be,
elrepedt, majd betort. Mivel a vakum megszunt, a gep ugy gondolta, hogy
kivetek a termeket,
kinyitotta nyilast /ilyenkor felpattan az ajtó/, de ugyanakkor megint
leolvasta a barkodot, es
ajtot zart, majd vakumott szivott... es innetol kezdve ez ciklikus lett, ami
vad razasban
jelenkezett... szoval minden lezeres leolvaso mechanika tonkrement... :)
A kerdes az uveglapoknal merul fel! Szamomra hihetetelen, hogy a vakum
szivta be az uveg
lapkakat... mivel nem vagyok fizikus, segitseget kerek:
Mekkora vakum kell ahoz, hogy egy 20*40 mm es mertu, 2 mm vastag uveget
"beszivjon",
osszetorjon?
Elore is kosz... es további udv!
|
+ - | elmeugyek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves dadadoki, az elme'sz !
Vegre, pszichiater is van a vonalban ! :)
Mostanaban kulonfele ellentmondasos hireket hallottam,
a depresszio kezelesevel kapcsolatban.
Egyreszt terjed a hir, hogy bizonyos attores zajlott le az utobbi
evekben. Uj gyogyszerek jelentek meg, melyek nem okoznak fuggoseget,
es a mellekhatasaik sem jelentosek - a korabbi gyogyszerekkel szemben.
Ugyanakkor egy kanadai gyogyszervegyesz irta nekem, hogy ez
nagyjabol igaz, am aki rendszeresen gyogyszerekkel billenti
helyre a lelki egyensulyat, az kesobb egyre nagyobb dozisokban
igenyli, majd a gyogyszerek hatastalanna valnak, es egyre
nagyobb melypontokra zuhan a beteg.
Az ismerosom a sportot, vagy barminemu rendszeres es egeszseges
fizikai megterhelest hatekonyabbnak tartja minden gyogyszernel.
Egyuttal nemregiben hallottam egy riportot Dr. Gabor S. Pal
pszichiaterrel, aki elmondta, hogy sikeresen kezeli a panikbetegseget
es a depressziot. Napok alatt latvanyos eredmenyeket er el.
A modszererol konkretan nem esett szo, azonban elpanaszolta,
hogy szakmajaban meglehetos erdektelenseggel fogadjak a beszamoloit,
es modszere nem terjed, sot ha egy bizonyos neves professzor
nem vedte volna meg ot egy eloadasa alkalmaval, akkor fokozott
gancsoskodasnak lenne kiteve.
A napok alatt elerheto eredmeny valoban meglepo, mikozben
a mai gyogyszerekrol ugy tudom, hogy kb. 1 havi rendszeres
szedes utan jelentkezik az erdemleges hatas depresszio eseteben.
Ha a fenti ugyekkel kapcsolatban vannak hireid, tapasztalataid,
vagy meglatasaid, orulnek, ha irnal rola.
Gondolom ez masokat is erinthet, vagy erdekel.
Udv: zoli
|
+ - | tobbszoros termeszet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Ha elveszne a tudomanytortenet, ujra ki kene talalni,
pl. valahogy igy :
Kezdetben vala a fo problema, hogy miert is fagy meg a viz,
es raadasul nemhogy kremszeruen kenheto atmenettel teszi, hanem
*hullamtermeszetu* folyadekallapotbol hirtelen atcsap szilardba,
megfoghatoba, eldobhatoba, gurithatoba.
Igazi magyarazat nem volt, de egy nagy guru azt mondta:
A jelensegben van rendszer. Mindig a korulmenyektol fugg, hogy
a viz szilard, vagy folyekony e. Ettol a nep megnyugodott.
Aztan jott az ujabb gond, hogy a viznek tulajdonkeppen
3-as termeszete van, hiszen kiderult, hogy parolog, elillan is.
Ez kisse meglepo volt, de megint mindent ra lehetett kenni
a homersekletre, igy az uj felfedezes kulonosebb megutkozest
nem keltett, hisz mert is ne lehetne valaminek 3-as termeszete,
ha mar ketto volt neki ? Sot, ezek utan feltehetoen keresni kezdtek,
hatha van meg tobb is, de nem talaltak.
Evezredekkel kesobb jott a modern fizika es kozolte:
Vegre meg tudjuk magyarazni, hogy miert van 2-nel is tobb
termeszete a viznek, de ehhez fel kellett fedeznunk par dolgot,
pl. tobbek kozott az elektront is, mely mellesleg mindossze
szereny kettos termeszettel bir, es mindig a korulmenyektol
fuggo arcat mutatja.
Erre a tomeg felhordult: Ejnye-ejnye, gyanusak ezek a mai fizikusok !
Elszakadtak a valosagtol es elbonyolitjak a vilagot.
Meghogy a reszecskeknek kettos termeszete lenne ? Ez nem tetszik, mert
elkepzelhetetlen. Ilyen dolog nem lehet, ez kesz agyrem !
Ujra kell gondolni az egesz fizikat, vagy felepiteni helyette valami mast.
:)
Udv: zoli
|
|