Hello !
Erdeklodom, hogy valakinek van-e gyakorlata alom
ertelmezeseben, mert sajnos szamomra ez nem
nagyon megy.
Az utobbi idoben rossz helyzetbe kerultem anyagilag,
ugy tunik, az allasom is veszelybe kerul, azaz nem
lesz rendszeres jovedelmem, ugyanakkor egyre tobb
kotelezettseget varrnak a nyakamba, amelyek egy
resze raadasul jogtalan. Addig eljutottam, hogy
feladtam az ellenkezest, a harcot, az idegeskedest, es
tobbszori kiserlet utan vegre valaszt kaptam egy alom
kepeben, hogy mi lenne a megoldas.
Az alom a kovetkezo volt:
1. jelenet
valamilyen hirdetesre jelentkezek, megyek egy folyoson,
tobb terem van, nyitogatom az ajtokat, mind zarva, vagy
teli vannak emberekkel, vegul az utolso elotti ajto
tarva-nyitva, nehanyan vannak csak, tobbnyire fiatalok,
akik vidaman beszelgetnek egymassal. Ami meglep,
az az, hogy nagyon fenyes a terem, csillog a parketta,
az ablakon eros napfeny sut be, es meg a lampak is
egnek. Azutan megdobbenek, mert egy kover no fogad
egy kozepiskolai tanari asztal mogott ulve, elotte
rengeteg papir - nala kell jelentkezni.
A megdobbenesem oka az, hogy a kover no nagyon
hasonlit az egykori penzugyeket tanito tanarnore,
aki nagyon kegyetlen volt, mindig melyen a diak
szemebe nezett, figyelte minden rezduleset, es aki
nem volt szamara szimpatikus, azt mindig megbuktatta.
Nem az szamitott, hogy mit tud a diak, hanem, hogy
tetszik-e neki a viselkedese. Volt meg egy szokasa,
hogy amikor valamire elszanta magat, akkor nagyon
nagyra nott a szeme, szinte az egesz szemgolyo
csak abbol allt, es teljesen megmerevedett, meg csak
nem is pislogott, akar perceken keresztul.
Ez a kover no most rendkivul mosolygos es kedves volt,
ugy viselkedett, mintha akik a teremben lennenek,azok
kegyben reszesultek volna.
Volt koztunk egy parbeszed, a lenyege ez volt:
- en: bocsanat, rossz helyen jarok, masik ajtohoz szolt
a kiiras, de az zarva van, tudna esetleg segiteni, hogy
mikor nyitjak ki, vagy van-e valaki, aki..
- o: ha zarva van, akkor betelt a keret.
- en: dehat most van 11 ora, itt vagyok, es..
- o: nem szamit, minden dilettans beozonlott az elso
ajtokon, igy beteltek a helyek, de itt meg van hely.
- en: itt mire lehet jelentkezni ?
- o: (valami hosszu magyarazatba kezd, nagy
mellebeszelesek, hogy milyen jo, meg orul, vegul
annyit ertek meg, hogy egy olyan csoport, ahol
sokaig, akar nehany evig egyutt kell lenni, az
oktatas es az egymas kozotti beszed angolul es
mas idegen nyelveken folyik, es csak a legvegen
van vizsga.)
- en: ez nekem nem jo, en nem tudok, csak magyarul,
olyan helyet keresek, ahol rovid ido alatt megtanulhatok
angolul, vagy nemetul, es utana allast talalhatok.
- o: ez az, legjobb nyelvtanulas, ha rogton elkezdesz
idegen nyelven beszelni.
...
(itt kiesett egy resz, valami vita volt, vegul meggyoztek,
hogy itt a helyem, elvettek a papiromat, beirtak valami
konyvbe - es attol kezdve szinte ertettem, hogy mit
mondanak, akarmilyen nyelven szolaltak meg a
teremben levok.)
- en: (allok a teremben, mar a tobbiek kozott, es
csak almelkodom)
- o: (kinez a folyosora, majd visszajon, fulig er a szaja
ugy mosolyog, es elkialtja magat: mindenki itt van,
akinek itt kell lennie - lassan becsukja az ajtot, ami
szinte azonnal beolvad a falba, eltunik a fenyes terem,
sotetseg lesz.
2. jelenet
egy varos kisebb teren allunk tucatnyian, huszoneves
fiatalok, hatizsakkal, van, aki satorral, van, aki csak
kezitaskaval, egy busz elott beszallasra varunk,
csoportos kirandulasra megyunk. en is kozottuk
vagyok, nem nezek senkire, nem beszelek senkivel,
ugyanakkor mindent tudok, mindenki beszedet hallom
es ertem, pedig 4-5 kulonbozo nyelven kiabalnak
egymasnak. az a furcsa, hogy csak egymas mellett
alloval beszelnek, megis kiabalnak egymasnak, es
minden beszelgeto mas nyelven beszel. en pedig
csak allok, bamban vigyorgok, nem szol hozzam
senki, es en se szolok senkihez.
3. jelenet
a buszban vagyunk, regota utazunk, hamarosan
megerkezunk, valaki bejelenti, hogy aki akar, az
maradjon a buszban, aki nem, az kiszallhat, es
megnezheti, mi tortenik, de ugyis ugyan oda
jutunk. Nehanyan kiabalni kezdenek, van, aki fel,
nehany lany sirva fakad, ok leszallnak, majd meg
nehanyan, es en is veluk tartok - ugyanakkor a
buszon is ott maradok.
kivulrol megdobbenve latom, hogy a busz egy
viz partjan all, egy balatoni molo-hoz hasonlo
korakas mellett megy egyre elorebb, kozben
lassan sullyed a viz ala, mire a molo vegere er,
eltunik a viz alatt. a lanyok egyre hangosabban
zokognak, en behunyom a szemem, a buszban
vagyok, es egy hatalmas alagutban szaguldunk
a messzesegbe.
kinyitom a szemem, rakialtok a zokogokra, hogy
hagyjak abba, minden rendben van, megjott a
lift. egy pillanat alatt dobbent csend vesz korul,
mindenki nez, es valoban, hamarosan megnyilik
a fold, es felbukkan egy lift. beszallunk - eppen
akkora, hogy elferunk benne, zajtalanul lemegy
a fold ala, es amint lecsukodik felettunk a teto,
ott vagyunk a busz mellett, egy hatalmas
csarnokban, eppen szallnak ki a buszbol a
tobbiek, es kipakolnak.
Szoval, ennyi az almom - illetve ennyire emlekszem.
Szerintetek ez mit jelent, es mit kell tennem ?
udvozlettel:
Zabhegyezo Kukutyinbol
|
