Math irod:

<<"En nem neveznem a parvalasztast nemesitesnek, mert ha az orvosi vizsga
nem vol
na kotelezo hazassagkotes elott, bizony a "nemesites" sokszor tevutra
vezetne."
aztan>>

Nem tudom mit akarsz mondani az "aztan"-al. Nem erdekel, hogy nemesedik vagy
nem?

<<1) pontosabban akkorinterszubjektiv velemenye, de kozmegegyezeses alapu>>

Akar kozmegegyezes, akar egy uzleti fogas, nem nemesites.

<<2) ha ezt az (inter)szubjektivitast a dolgo relativizaciojakent adtad elo,
akko
r az a baj, hogy pont az elso bekezdesben tett allitasodat relativizaltald.
His
zen, ha a "jo" nem objektiv, akkor a "tevut" sem az.>>

Itt a "jo" az altalanosan elfogadott, es a "tevut"  altalanosan elitelt
allapot. Lehet szubjektivnek is nevezni mind a kettot, de a tevut altalaban
betegseget, halalt, sok kiadast von maga utan.


<<Tehat eloszor azt mondod, hogy a "termeszetes fajok" (?!?!) sokkal
"nemesebbek"
 (?!?!?) mivel altalaban jobban megelnek. Aztan meg azt, hogy tulajdonkeppen
ez
 ma mar nem is igaz, mert annyira megvaltoztattuk a korulmenyeket, hogy most
ma
r a "termeszetes fajok" nehezen elnek meg.>>

A termeszetes fajok is "nehezebben" elnek meg, sot ki is halnak, de a
nemesitett fajok regebben sem tudtak fennmaradni termeszetes korulmenyek
kozott, most meg annyira sem.

<<hat ahogy  mas a "celja" a hegysegeknek, oceanoknak, oserdoknak,
sivatagoknak s
zavannaknak...a "cel" diverzitasa biodiverzitast hozhat letre.>>

A termeszetnek nincs celja. A biodiverzitast a folyamatos kaotikus
valtozasok eredmenyezik Az jon letre amire feltetel van.

<<egyebkent a "cel" es  a kornyezet felcserelhetoek: a kornyezet meghataroz
egy l
okalis celt egyes populacioknak, ami egyetlen adott globalis "cel" (tuleles)
es
eteben is lokalisan diverz "celokat" jelent (pl. tuleles a sivatagban).>>

Nem a kornyezet hatarozza meg a celt, hanem a kornyezeti adottsagokat az
ember hasznosithatja sajat celjaira.
A "cel" azt jelenti; megtervezni a jovot! A termeszetes kornyezet nincs
megtervezve. A tuleles nem cel, hanem teny.

Zoli;

<<Mar mi magunk is sokan, de hatha beerik ebbol is valami jo
gyumolcs. Keptelenseg elore latni, hogy mi a hosszutavon
a jovonek kedvezo es mi nem.>>

Ilyenforman minden emberi, "celtudatos" cselekedet is csak egy probalkozas.
Hatha bevalik.

Udv: Szocs

---



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

Math:

>>> ..van egy ketallasu kapcsolonk ({0,1}), es ez ra van
>>> kapcsolva egy inverterre, ...Kerjuk meg a jost, hogy ....
>>> Allitsuk a kapcsolot pontosan arra az

>> de arrol szo sem volt, hogy mindig minden jovo
>> beli dolog lathato. A peldad maximum ezt cafolna, ha ... "

 ....
> Csak az egy ad hoc feltetelezes, hogy valamilyen okbol pont azok
> a jovobeli dolgok nem lathatok, amik ellentmondast okoznanak.
> Mi az a mechanizmus, ami ezt biztositja?

 ...
> Egyebkent ha tudsz is egy ilyen feltetelrendszert mondani es ezt
> mint mukodo mechanizmust teszed a hipotezis melle, az ad hoc
> megmentese az elmeletnek.

A mechanizmus nem az en dolgom, hanem aze aki azt allitja, hogy
van jovobelatas. En ennel joval kevesebbet allitottam, csupan
annyit, hogy tisztan logikailag nem lehet kizarni. Tehat konnyu
nekem, nincs mentenivalo elmeletem...

Csupan logikailag: gondolj egy nagy grafra, iranyitott osszekot-
te tesekkel. Az hogy latsz a jovobe, az olyasmit jelenthetne, hogy
letezik feled mutato vonal, ha nem letezik, akkor nem lathatsz.
A peldadban felteszed, hogy totalis kontrollunk van az inverterrel
az analogiam szerint ez azt jelenti, hogy minden vonal odafele
mutat. Kulonben nincs teljes kontollunk a holnap 12:00-ra.
A peldad nagyjabol azt *bizonyitja*, hogy ha az osszes vonal *oda*
iranyu, akkor nincs *vissza* iranyu. Ami igaz, de nem sokat mond :)
Logikailag eleg termeszetesnek tunik.

>> "Ha peldaul teljesen determinalt vilagot kepzelunk, akkor teljesen
>> mindegy lenne, hogy latjuk-e a jovot, ....

> A kerdes nem az volt,hogy mindegy vagy nem mindegy. Determinalt
> vilagban van olyan eset, amikro a jovobelatas ellentmondashoz
> vezet. Hogy ezen kivul mit erunk a jovobelatassal az egy masik
> kerdes. Egyebkent nem mindegy, es erunk vele valamit. Azert, mert
> a "determinalt" az nem ugyanaz, mint a "Kiszamithato" plane nem
> praktikus ertelemben. Tehat ernenk valamit a jovobelatassal.

Determinalt alatt azt ertem, hogy lenyegeben nincs szabad akaratod.
Minden megismetelhetetlen, igy meg ezt is nehez cafolni.

> Ha kvantummechanikai hatarozatlansagi elv van, akkor ....

Hatarozatlansag alatt nem feltetlen kvantummechanikara gondolok, a
hatarozatlansag annal tagabb lehet. De ha mar kvantummechanikarol
van szo, ott a hatarozatlansag ott sem kiindulas, hanem kovetkezm-
eny. A kiindulasi alap az, hogy a hely-impulzus operatorok nem fel-
cserelhetok - - es ebbol kovetkezik a hatarozatlansag.
Na most kepzeljuk el, hogy Heisenberg azt mondja, hogy a hely es
impulzus operatorok nem felcserelhetok -- a peldad szerint erre en
magabiztosan azt mondhatnam, hogy marpedig ez tisztan logikailag
cafolhato. Ugyanis vegyunk ugyanis egy allo elektront x=0 ban...

udv
kota jozsef

Janos:

>>> Sokkal egyszerubb a dolog: nem vegtelen energiaval szetlott
>>> tomegek elobb utobb ujra osszeallnak. A vegtelen ido mindent
>>> legyoz...

>> ...De mi van akkor, ha nem elore vagy hatra,
>> hanem merolegesen megy a masodik (felbolygonyi) lovedek??
>> Nekem ugy tunik, hogy akkor a ket felbolygo kevesbe fogja
>> visszafele vonzani az elso lovedeket, mint az egybenlevo

> ...egy darabig. Amig ujra osze nem all. Aztan mar nincs
> megszokes!

Mire a masodik ketto osszeall, az elso mar megszokhetott ..

>> Az elso akkor nem veszit, hanem eppenseggel nyer energiat
>> es megszokik...(az elso legyen pici)

> Mar miert nyerne ettol energiat az elsonek kilott pici tomeg?

Kicsit felreerthetoen fogalmaztam. Eloszor is az elso azert
legyen pici, hogy ne kelljen azonnal 3-test problemaban gondol-
kodni. Ha az elso kicsi, akkor nem befolyasolja a masodik ketto
mozgasat...
Ha a masodik kettot eltavolitjuk egymastol, akkor a kozos tomeg-
kozeppont marad. Viszont lesz kvadropol-tag a tomegeloszlasban,
ami ellenkezo iranyokban egyforman, de meroleges iranyokban egy-
massal ellenetetesen hat.
Valahol rokon a problema az apaly-dagaly pupokkal.

Ha van egy bolygorendszer, akkor a kivulrol jovot befoghatja,
de ennek ellenkezoje is lehetseges: a bent levot kilokheti
-- veglegesen.
Vagy gondoljunk csak a Voyagerekre, akik az eredeti kiloves
sebessegehez kaptak tovabbi energiat a bolygoktol, es ez
pont segitette oket ahhoz hogy elmenjenek a vegtelenbe...

udv
kota jozsef