Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2865
Copyright (C) HIX
2005-05-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: milyen agyunk legyen? (mind)  65 sor     (cikkei)
2 analog (mind)  50 sor     (cikkei)
3 Re: analog (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - Re: milyen agyunk legyen? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> >az analog konfiguraciot lyukkartya helyett elektronikus
> >memoriaban tarolo TRAC-ot nem hivjak analog szamitogepnek.
> Kik? A marketingesek?

Igen, ok. Pedig milyen jo marketingfogas lenne! De nem tehetik, mert kis
hazugsag meg belefer a reklamba, de ekkora...

> Úgy látom, a számítógépiség kritériumának azt tartod,  hogy 
> lépésenként, ütemezetten, idoben elkülönült adagonként kapjon 

Ugy latszik teljesen hiaba irkaltam oldalakat a temarol...
Szerintem a fo kriteriumok:
-programvezerelt legyen
-a program es a vegrehajto egyseg kulonuljon el egymastol, a programot a
 hardver konfiguracio megvaltoztatasa nelkul lehessen cserelni

> Ha viszont nincs ütemezés, hanem egyszerre kapja az információt ( pl. 
> lyukkártya lyukain át egyszerre fény által) a feladathoz, hogy 
> függvényt generáljon az o''t gerjeszto függvénybol, akkor számodra 
> nem számítógép az automata.

Nem szamomra, senki sem hivja igy ezeket es az ekvivalens architekturaju
rendszereket. Ezzel ekvivalens a TRAC, nem szamitogep. Ezzel ekvivalens,
de teljesen digitalis egy FPGA, nem szamitogep.
Nem en nem hivom annak, hanem senki a vilagon!!
Ugyanis ez a lyukkartyas rendszer nem programvezerelt, hanem egy logikai
vagy analog halozat konfiguraciojat tarolod a kartyan. Ennek megfeleloen
a jelolesukre altalanosan elterjedt terminologia az atkonfiguralhato
halozat/aramkor kulcsszavakra epul.
TRAC = Totally Reconfigurable Analog Circuit
FPGA = Field Programmable Gate Array
A konfiguraciot tartalmazo memoriat neha tevesen szoktak programmemoria
neven emlegetni, de a legtobb gyarto konzekvensen keruli a program szot,
es egyertelmuen konfiguraciot emleget.

> A számológép csak számot tud outputként adni, míg a számítógép - ha 
> kell függvényleírást is ad s ha akarjuk, korrelációkra is rámutat. Analóg 
> gép is!
> Nekem úgy tunik ez a különbség (s ez funkcionális különbség)  
> számoló- és számítógép közt - függetlenül attól, hogy a számítógép 
> analóg, vagy digitális.

Ennek a vilagon semmi ertelme. A szamolo/szamitogep belul kizarolag
szamokkal tud dolgozni. A fuggvenyeket is szamokkal reprezentalja belul.
A kulonbseg csak az, hogy a szamologep a nehany alapmuveletet tudja csak
elvegezni (belul lehet hogy programvezerelten, az is lehet hogy nem), a
szamitogep pedig kepes vezerelni egy 'szamologepet' (ALU), ellatni azt
adatokkal, az eredmenytol fuggoen dontest hozni, stb...
Szamologeppel is lehetne szimbolikus muveleteket vegezni, de nem lenne
sok orom benne :) Lenne a gep mellett egy rettento hosszu program, melyet
az usernek kellene vegrehajtani a gombok nyomkodasaval. A feltetel nelkuli
ugrasokat nyilvan gep nelkul is lehetne csinalni, ha csak nem kell cimet
szamolgatni, az osszeadasokhoz kene a gep, az ugorj ha a kijelzon nullat
latsz tipusuakhoz pedig nem kell megnyomni semmit, csak nezni.
En csinaltam szimbolikus derivalo programot meg a gimi alatt, C64-re,
assemblyben. Barmely szamologeppel meg lehet csinalni, mely ossze tud
adni es ki tud vonni 0 es 255 kozotti egesz szamokat :)

> Probi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"A vallas olyan lenne a Satan nelkul, mint a Dallas Jockey nelkul"
+ - analog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Ferenc irta:
: Nem erre van felkeszitve az a szimulator. En ebbe nem merultem bele
: annyira, de azt lattam hogy ezerfele van, kulon a digitalis, analog es
: nagyfrekis aramkorokhoz, talan van kulon az oszcillatorokhoz is, sot
: egeszen biztos vagyok benne. Annak nem problema az elindulas szimulacioja
: sem.

Ezek kozul a digitalis szimulatort kiveve minden tipust intenziven
hasznaltam, ugyhogy ki merem jelenteni, hogy az elindulas szimulacioja
mindig problemas. Az oszcillator-szimulatorok es a nagyfrekis szimulatorok
periodikus dolgokra vannak kihegyezve, azaz arra az esetre, amikor az
oszcillator mar elindult. Ekkor mindenfele parametereket tudnak (pontosan)
szamolni. Az idotartomany-alapu szimulatorokkal itt is baj van, ezert kell
egy harmonic-balance -ra alapulo speci szimulator. Az elindulas viszont
mindenkepp egy tranziens szimu, ami egy kvarcnal a nagy josagi tenyezobol
eredo iszonyu kicsi logaritmikus dekrement miatt tudatosan lekorlatozott
idolepeses szimulaciot jelent, ezen nem tudsz valtoztatni, ez egy
numerikus matematikai problema. Ha nekem garantalnom kell, hogy az
oszcillator x ido alatt elindul, akkor egy ilyen szimulaciot nem uszok
meg.

: Te most egy altalanos celu, a pontossag rovasara a sebessegre (is)
: optimalizalt szimulaciorol beszelsz, es ezen keresztul szeretned
: bemutatni, hogy a digitalis szimulacio nem jo? Erdekes. Kozben az analog
: szimulaciok becsuletet akarod vedeni, de erre az esetre nem is letezik
: analog megoldas. Meg erdekesebb.

Tevedsz. Arrol volt szo, hogy szerinted analog elemekbol ossze kell rakni
az oszcillator diffegyenletrendszeret es akkor analog modon kijon a
megoldas. Erre volt az en valaszom az, hogy ha megepitem az oszcillatort
diszkret elemekbol, akkor szinten osszeraktam a diffegyenletrendszert es
az oszcillator megoldja magat. Nem latom a kulonbseget a 2 megoldas
kozott, ill. nem ertem, hogy miert ragaszkodsz muveleti erositos blokkok
osszehuzalozasahoz. Az 'en' megoldasom a szabalyozastechnikaban egy
teljesen bevett dolog es replica-nak hivjak, mint ahogy azt regebben mar
irtam.

###

Az, hogy mire van ADA es mire nincsen, nem tudom. Az biztos, hogy az
F16-os repulo fly-by-wire rendszeret ADA-ban irtak es M680x0 van benne.

Egyebkent a regi technologiak sem eleg robosztusak sugarzasveszelyes
kornyezetben.


Udv,
marky
+ - Re: analog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  En mar kezdem feladni, hogy Math adjon egy definiciot, pedig biztam
benne...

  A tollaslabda, mint a tollaslabdat szamolo analog szamitogep: ez
persze sarkitott volt, de egy csomo teruleten meg mindig megeri
gondolkodni es keresni egy olyan, konnyen megepitheto rendszert, ami
ugyanazon differencial egyenletek szerint mukodik. Mert tulajdonkeppen
ez volt az analog szamitogepek egyik alkalmazasa. Ez nyilvan megvan
tovabbra is, ha maskepp nem, akkor mechanikusan. Peldaul szelcsatorna
kicsinyitett makett, stb. Az definicio kerdese, ezt szamitogepnek
tekintjuk-e. En ezert szoktam le a 'szamitogep' szo hasznalatarol
ujabban (nem tudom mi az).
  Azt viszont en latom korulottem, hogy a szamitogepes szimulaciok
valami eszement hasznalhatatlanok eleg sok teruleten. Nagyon pontatlanok,
nagyon durva egyszerusitesek vannak bennuk, nagyon lassuak. Neha persze
nincs jobb, de attol az meg nem lesz jo.

Gyula

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS