1. |
tanszek vagy Tanszek (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: nagybetus tanszek (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
3. |
Re[2]: Alapkepzes (NYELV.0263..20021030) (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
4. |
Dr. es dr., hosszu dz es dzs (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
|
+ - | tanszek vagy Tanszek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kimasolt reszletek a Pallasz lexikonbol
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/
(ekezetes betuk atirva):
...fenyes kifejezest nyert a m. kir. egyetem jogi kara reszerol...
A budapesti m. kir. muegyetem eromuszaki munkatermenek muszerei...
A kir. Jozsef-Muegyetem. 5 szakosztalyra tagozodik, u. m. az egyetemes
osztalyra, az epiteszeti, a mernoki, a gepeszmernoki, az epiteszi es vegre
a vegyeszi szakosztalyra.
Lam, lam, akkor meg nem dult a kivagyisag, a nagykepuseg:
nem kiemelt helyzetben meg az egyetem nevet
(m. kir. egyetem, ill. muegyetem) is vegig kisbetuvel irtak!.
Lezo (otthonrol)
**********************************************
|
+ - | Re: nagybetus tanszek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0264-ban írta :
>Melyik lenyomatba? Sehol nem talalom!
A 11. kiadás 11. lenyomatában (1994; lehet, hogy már korábbi lenyomatban
is, olyan most nincs a kezem ügyében) a 189. b) pont a Föld- és Bányászati
Tudományok Osztálya után beszúrja a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
(az Állatorvos-tudományi Egyetemen) alakot; ugyanígy jár el a 12. lenyomat
(2000) is.
Korábban viszont (ezt értem sugalláson) a vonatkozó c) pont feltételei
teljesülését lehetett leginkább kiérezni.
>nevjegyen stb.) csak az ELSO szo nagybetus irasat tartom jonak (Gepelem
>tanszek)
Ez biztosan nem szerencsés, hiszen az intézményneveknek helyesírási
szempontból két típusa van: 1. minden (lényeges) szó nagy kezdőbetűs; 2.
minden szó kis kezdőbetűs (gazdasági osztály). Az 1. típus tovább ágazik
kétfelé: a) a műfajjelölő alaptag a név részének tekintetik (Műszaki Kémiai
Kutatóintézet); b) a műfajjelölő alaptag nem tekintetik a név részének
(Uránia mozi; Fehér Hajó vendéglő). A tulajdonnévi résznek azonban ebben az
esetben is minden (lényeges) szava nagybetűvel kezdődik. (A lényeges szó a
névbelseji kötőszók, névelők stb. kizárására szolgál.)
>Ugy latszik, akkor sokkal egeszsegesebben viszonyultak ehhez a kerdeshez.
Ebben egyetértünk. Nekem sem szimpatikus ez a mániákus nagybetűzés, de a
helyesírási szabályzat alkotói sem mehetnek szembe a "népakarattal".
>az egyetemi kiadvanyokban, telefonkonyv (amire jellemzo, hogy a
>nagydoktorokhoz Dr-t irnak mondat belsejeben is, a kisdoktoroknal dr-t.
Ez meg egyszerű helyesírási hiba vagy talán babona.
Üdv: Attila
|
+ - | Re[2]: Alapkepzes (NYELV.0263..20021030) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0264-ban írta :
>Na de nézzük a játsszákot, ha már a hosszú mássalhangzókról
>és áttételesen a szerepükről van szó! Nem értem, kijelentő
>módban miért hosszú (hosszú?) az "sz"-e (essze, vagy esze?
>nesze: az enyém úgy látszik, mégis rövid...), mikor máshol
>éppen a mássalhangzó különbözteti meg írásképileg is a
>hasonló, ám eltérő jelentésű szavakat.
Azért kell, mert a kijelentő módú határozott (tárgyas) ragozáső alakban is
ott a hasonult j. Azt szoktam ebben az esetben tanácsolni, hogy ha a
játszik, illetve az edz igét kell ragozni, nézzük meg a ráz, illetve a néz
ige ragozását. Ha hosszú a z, hosszú lesz a sz, illetve a dz is, különben
nem (azért kell a megfelelő hangrendű párt nézni, mert különben kavar
lenne: rázza -- játssza : nézi -- edzi).
>"Játszásiból" kérdezném tehát: miért nem teszünk különbséget
>a "játsszák" (többes szám 3. szem. felszólító mód) és a
>"játszák" (ua. kijelentő módban) között, mikor érzésem
>szerint lehetne, és a nyelvem sem berzenkedik ellene?
Mert nem azt mondjuk, hogy rázák (ez legfeljebb elbeszélő múlt idejű alak
lehetne, miként a játszák is).
>Nézzük csak, hátha rájövök: "isszák" és "igyák" rendben,
>ott az "iszák". "Egyék", dettó, hozzátéve, hogy magázódó
>egyes szám 2. szem. felszólító módban is használatos így, de
>"eszik".
Ezek az igék (az ún. sz-es, v-s tövűek, összesen 7-en vannak: tesz, vesz,
lesz, eszik, iszik, hisz, visz) nagyon speciálásan viselkednek, nem lehet
analógiaként felhasználni őket. A legsemlegesebb igék a vár, kér típusúak,
azokat célszerű általános esetek vizsgálatához előkapni: a várják alak ott
is homonim (itt még látszik a j, nem hasonult).
>Hirtelen nem is jut eszembe több "sz" tövű ikes ige, azaz
>igen, csak nem írom le... Pedig igazolná a játsszákot! ;)
Az egy teljesen mezei ige, úgyhogy az valóban jó analógia lenne (az ikesség
egyébként e kérdésben kváziirreleváns).
Üdv: Attila
|
+ - | Dr. es dr., hosszu dz es dzs (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>(amire jellemzo, hogy a
>nagydoktorokhoz Dr-t irnak mondat belsejeben is, a kisdoktoroknal
dr-t.
Ez egy otveneves felreertes, amelyet, ugy latszik, sok probalkozas
ellenere sem sikerult kiirtani. A nev ele (vagy ritkan moge) tett Dr.
vagy dr. az ugynevezett egyetemi doktoroknak jar. A kandidatusoknak es
"nagydoktoroknak" csak akkor, ha megkaptak az egyetemi doktoratust is
(amelyet egyebkent kerelemre automatikusan megadtak). Egyebkent csak
az irhato, hogy X. Y., a muszaki tudomany doktora (roviditve: a musz.
tud. dr-a). A dr. rovidites viszont csak akkor irando nagybetuvel, ha
mondat elejen all. Tehat: Dr. X. Y. azt mondta, de: azt mondta dr. X.
Y. Ha a nev magaban all, akkor is irhatunk nagy D-t. Viszont a nev
vegen csak kicsivel irhato: X. Y. dr.
Ferenc
(aki 24 even at dolgozott az MTA kozpontjaban, es igazan jol
megtanulta ezeket a dolgokat)
>(Ha azonban elér a magyar helyesírás oda, hogy a
>dz-t, dzs-t teljes értékű mássalhangzónak tekinti -- kb. 50 éve ebben
az
>irányban lépked a helyesírás --, akkor lényegében minden esetben, ha
két
>magánhangzó között egy dzs áll, ddzs-t kell majd írni.)
Nem valoszinu. A 11. kiadas (1984) szerkesztesekor felmerult mar a
gondolat (tehat olyan alakok, mint "maddzag", "hoddzsa" stb.), de
ezeket az alakokat mint tul szokatlanokat nem vezettek be. Es 1984-ben
elhataroztak, hogy alapveto reformok tobbe nem lesznek. A fo indok az
volt, hogy a magyar anyanyelvuek egyharmada az orszaghatarokon kivul
el, es minden alapveto valtozas teljesen megzavarna oket.
Ferenc
|
|