Udv!
> Miért ne lett volna terem a kuruc korban? Akkor is házakban laktak
> az emberek.
Nem nagyon, csak a fontos csomopontokban, megerosodott
telepuleseken, varak kozeleben, ahol vagyonosabbak eltek,
igy kobol is epithettek.
A tobbseg azonban rejtozkodo "falvakban" elt, amelyek
helye altalaban csak a helyiek szamara volt ismert, hogyha
ellenseges vagy rablo csapat megy arra, ne vegye eszre
a telepet, mely legfeljebb valyogbol, gyakrabban csak sar
es fu vagy nad keverekebol allt. Meg gyakoribb volt a
szabad eg alatt alvas, foleg, ha nadas vagy erdo volt a
tartozkodasi hely.
Errol eleg szemleletesen szolnak a "mondak es mesek"
sorozat kotetei. (lehet, hogy nem pontos a cim)
Amugy erdekelne, hogy mikor jelent meg a terem szo,
es valoban a teremto szobol szarmazik? Az logikusnak
tunik, hogyha valakit hivtak, az "ott termett", de mikor
kezdtek alkalmazni epuletre?
koszonettel:
elek
|
ÉN
>> Egeszen mas a helyzet a -nal, -nel hasznalataval. Mind gyakrabban
>> hallok, olvasok ilyeneket: ...a beteg vizsgalatanal kiderult...,
>> ...a film lejetszasanal lattam..., ...a motor ellenorzesenel
>> eszrevettem.. stb. stb.
> Germanizmus. Ronda, nagy, kövér germanizmus.
TAMÁS
> Még több megtalálható itt: <http://www.mek.iif.hu/porta/
> szint/tarsad/nyelvtud/babonak/>, Szepesi Gyula: Nyelvi babonák. 7.
> fejezet.
Puff. És én szkenneltem a Szepesit, mégse emlékeztem. Mea culpa, hamu
a fejemen.
La'ng Attila D., iro <- <- <http://lad.rentahost.net>
A ferfi olyan, mint a hutotaska. Toltsd meg sorrel es barhova magaddal viheted.
|
Kedves BM!
hix.nyelv #452, >:
> >Kepzeld, meg a Camiont is nyerges vontatonak hivjak
> Itt ez a "Camion". Nem ertem: mi tortenik??
> Italiaban vagyunk, hogy C-vel irta az illeto??
> Vagy Nemetorszagban, ahol nagybetus a fonev??
Meleg-meleg... Szerintem német Svájcban vagyunk, tudomásom szerint ott
használják ezt a szót ilyen formában.
Egy esetben menthetőnek tartom a dolgot: ha valaki már hosszabb ideje ott
él és elszigetelődött a magyarországi nyelvhasználóktól. Ilyenkor a nem
otthonról hozott nyelvi készletünket nagyrészt az idegen környezet határozza
meg. És körülményes távolról leellenőrizni, hogy az aktuális műveltségszó már
meghonosodott-e a magyarban, vagy még az idegen helyesírás szerint írandó.
(Utánanéztem az idézetednek: úgy tűnik az illető nem távolba szakadt
hazánkfia, így a fentiek nemigen vonatkozhatnak rá.)
> Azt sem ertem, tovabbra sem, hogy miert illesztik
> egyesek a ragok-at es jelek-et kotojel-lel a szavak-hoz.
> Mi tortent??
> Valaki arulja mar el nekem, hogy mi-rol maradtam le!!!
> Csak par szem:
> - hogy a challenger-nek mikor
> - Az egyik Budapest-i egyetem
> - a keno-ra azt mondtak
> -a Washington-i Magyar Nagykovetseg
Az első és utolsó tétel mögötti okot viszonylag könnyen meg lehet fogni. A
helyesírási szabályzat 217. a) pontja szerint: "Ha az idegen írásmód szerint
írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy
ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan
együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó
testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iasi-nál, Loire-on,
Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. - De
hagyományosan: Anjouk."
És ehhez hozzájön még a 217. b) pont is: "Ha az idegen tulajdonnév két vagy
több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a
többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az
utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-
i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i,
Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; stb. (Vö. 164.)"
Azonban azokban, akik magát a szabályzatot nem tanulmányozzák, csak a fenti
ragozott formákkal találkoznak, könnyen az csapódik le, hogy az idegen
szavakhoz, földrajzi nevekhez minden esetben kötőjellel kell kapcsolni a
toldalékot. Ez aztán egyeseknél ráterjedhet minden földrajzi névre (vö.
"Budapest-i"), ill. az idegennek érzett magyar szavakra is (vö. "kenó-ra").
> Esetleg nenktehet ezentul az atragok a szavak ele' is.
Ez azért egy kissé más: az egybe-, külön- ill. kötőjellel való írás egy
helyesírási konvenció, magát a hangképet nem változtatja meg. Így mind a
"Budapest-i", mind a "budapesti" elolvasva [budapesti] lesz, nincs gond tehát
a dekódolással. Ellenben ez példádra nem igaz: ezek nem rossz helyesírású,
hanem egyszerűen nem létező magyar szavak.
> Azert bekuldom ide, hatha valaki eszreveszi magat.
> Kar, hogy a Nyelv listat pont csak azok olvassak,
> akik odafigyelnek a nyelvre, igy gyakorlatilag hiaba
> kuldom ide, de mindegy...
Öröm az ürömben, hogy szerintem akkor sem vették volna észre magukat az
illetők, ha oda postázod, ahová először szántad.
A nyilvánosság szabadságának joga egyben a [helyesírási] középszer jogát is
jelenti a nyilvánosságra: a popularizálódás egyben minőségromlással is jár.
Ezek a problémák eddig is megvoltak, csak magánlevelekben feküdtek kevesek
által olvasva.
Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk el, hogy ez a fórum is inkább az élő
beszélt és nem az írott nyelvi közeg sajátosságaival rendelkezik. Ilyen
helyzet pedig eddig a történelemben nemigen fordult elő[*]: élő beszédet kell
a megfogalmazónak írásban rögzítenie, nem csoda, hogy az írás lassúsága és
nyelven kívüli szabályokkal való megterheltsége összeütközésbe kerül a szöveg
megfogalmazódásának tempójával és dinamizmusával. Az ellentmondás feloldására
pedig még nem alakultak ki megoldások: a helyesírási szabályok a maguk
teljességében a valódi írott szövegekre vonatkozó normákat rögzítik.
(N.B. Itt én is sokkal több elgépelést és helyeírási hibát vétek, mint
egyéb, "valódi" írásaimban.)
[* A nyelvjárási szöveggyűjtés esetén volt korábban ilyen szituáció:
ezekben a lejegyzésekben viszoint maguk a nyelvész-gyűjtők kapcsolták ki a
helyesírási szabályokat, pl. kisnémedi palóc szöveg: "e nem felejtEm AsztA
zEggyet" - N.B. a kiejtésnek megfelelően az "az" határozott névelőt, amely
írásban önálló szó, itt kettészakítva írták le ("E" = zért "e", "A" =
ajakkerekítás nélküli "a")]
(Minthogy nem olvasod a Nyelv listát, megy magánba is.)
|