>>mely programoknak csak a kihatasait ismerjuk (azokat is csak 
>>reszben), de a melyebb osszefuggeseiket, eredetuket, okukat 
>>csak talalgatjuk, ha egyaltalan foglalkozunk veluk."

Sejtettem, hogy megis fel kell ma keresnem egy kezesbarany
gepet a harchoz  (remelem nem faj neki! :)
Math:
>eleg jol ismerjuk eredetuket, okukat es mukodesuket. 
>illetve csak ido es szorgalom kerdese, hogy megismerjuk 
>meg jobban.

Magad is utalsz ra, hogy nem elegge !
Az eredetukre vonatkozoan pedig ne allitsd, hogy ismerjuk !
Modell van ra, de minel regebbre mennenk vele vissza, annal
inkabb hipotezisekre lehet csak tamaszkodni !
Pl. nem tudni mennyi ido kellett,  hogy letrejojjenek 
az ostengerben zsirmolekulak, melyek az elet kialakulasahoz 
okvetlenul kellettek, s ott - ahol az eletre valami lehetoseg nyilt. 
Egyelore nem tudni ! (vagy titok...)

>>"Am fogalmunk sincs, milyen elhunytnak lenni.
>>Feltetelezem, hogy az ido szubjektive megszunik."
>Minden megszunik szubjektive, mert a szubjektum szunik meg.
Ez csak egy feltetelezes, mely egyelore ellenorizhetetlen.

>>"Tudjuk mi a szenvedes ? Tunetileg, tapasztalatilag igen, 
>>de lenyeget tekintve teljesen megfoghatatlan."

>a dolgoknak nincs lenyege.
A lenyeget modellekkel szoktuk leirni. A modellek persze
elhanyagolasokkal ervenyesek, de ez most reszletkerdes.

>>"Meg kene tudni hogy mukodik, es atalakitani mindet baratsagosabb
>>figyelmezteto jelle, otromba parancsok helyett !"

>tudjuk, hogy mukodik. 
Ok-okozatokat es kozvetito mechanizmusokat ismerunk, de
nem tudunk olyan programot irni, melyrol elhinnenk,
hogy egy gepezetnek fajdalmat okozzon, s ne csak
szinlelje a fajdalmat a gepezet.

>peldaul bevehetsz egy fejfajascsillapitot, es ezzel pont 
>azt ered el, amirol beszelsz: a fejfajas csupan egy jel lesz,
>amit tudomasul veszel, de utana nem okoz tobb szenvedest.
>mellesleg van annak is haszna, ha az a fajdalom sokaig tart: 
>nagyobb motivacio, mint ha el lehet nyomni a problema 
>megoldasa nelkul is. peldaul amikor valaki nem megy 
>fogorvoshoz, hanem beveszi a demalgont.

Ma mar van demalgon, de nagyon-nagyon sokaig nem volt.
Tengernyi fajdalom volt es van ma is a termeszetben.
(Ha egyaltalan el kene hinni (hiszen garantaltan nem tudni!), hogy 
annak a macskanak fajt valamije, amelyiket a polgartars lerugott 
a 6. emeleti erkelyrol, mert az az o vadaszteruletere -
a labtorlojere mereszelt idonkent pisilni)

>a dolgoknak nincs lenyeguk. az Univerzumnak sincs lenyege. 
>az Univerzum is, mint minden dolog ugy az, ami egeszeben. 
>egyik resze sem fontosabb objektiven, mint a tobbi.
A dolgok lenyeget amiatt fontos ismerni, hogy vedekezhessunk 
ellenuk, vagy kihasznaljuk oket elvezkedesre. 
Definiciokat is a dolgok lenyegenek rovid megragadasa celjabol 
alkotunk.

>szubjektiven meg az a fontos, amit fontosnak tartasz. 
>ez nem az Univerzum tulajdonsaga, hanem a te tulajdonsagod.
Fontos ami adott cel elerese szempontjabol megfontolasra
erdemes. Az nem allithato, hogy az Univerzumnak nincs
celja - s emiatt nem fontol, legfeljebb annyi allithato, 
hogy nem ismerjuk, nem fejtettuk meg meg.
Aki azt allitja, hogy az Univerzumnak nincs celja, az minimum
hibasan fogalmaz. Ha eroskodik, az altudomany, mert
potencialis felrevezetes, figyelem-eltereles.

>>"Lehet, hogy az Univerzum anyaga vilaghalozatot alkoto 
>>szuperszamitogep,..."
>lehet. mint ahogy vegtelen szamu mas sci-fit lehet errol 
>kitalalni. de ez nem tudomany, meg csak nem is filozofia, 
>hogy mi minden lehet...

Kerlekszepen a matematika - mint tudomany - nem letezo,
de elvben 'lehetseges' gepezetek konstrualasaval foglalkozik,
s azok lehetseges vegtermekeit keresi tobbek kozt, es 
utobb derul csak ki olykor, hogy nem is haszontalanul.
A filozofia pedig a matematikaval csak nagyon nehezen -
vagy olykor egzakt modon elemezhetetlennek tuno 
osszefuggeseket kutatja, eshetoseg-szimulaciokkal) 

(tudjuk, hogy vannak differencialegyenletek, melyek megoldasa 
gyakorlatilag remenytelen.)
Otletek nelkul nincs tudomany. A tudomany az eleddig
fel nem ismert lehetosegek felkutatasaval foglalkozik. 
Pl. van vagy 5 fele hurelmelet. Otletekre epulnek. Lehet, hogy az 5 
kozul 4 scifi, de lehet, hogy mind az 5 az. Ma meg nem tudni.
A roppantul scifi izu kvantumelmeleti 'sok parhuzamos vilag letezhet' 
sincs igazolva, megsem vetik el a lehetoseget az elmeleti fizikusok.

Udv: zoli

1/ Az ember nem szabad. Sem társadalmilag, sem filozófiailag. Ha ugyanis a
világnak vanak törvényei, akkor az ember csakis a törvények mentén
cselekedhet, vagyis determináltan. Minél jobban ismerjük a világot,
szubjektíve annál kevésbé vagyunk szabadok. Ezért értelmetlen a szabadságra
apellálni.

2/ A világ megértéséből következnek tennivalók. A megértést nem öncélúan
folytatjuk, hanem azért, mert a helyzetünkön javítani akarunk.

3/ A pozitivizmus egy lejárt lemez. Logikailag Gödel rúgta fel, tapasztalati
szempontból pedig maga Szent Carnap, aki maga is rájött, hogy az un.
protokoll tételekkel sohasem sikerülhet megalapozni a megismerést. Vagyis
ott vagyunk, ahol voltunk: a filozófia kezdetén. Minden kérdés nyitott.

4/ Egyébként, ha valakit zavar a kérdésfeltevésem, akkor ne foglalkozzon
vele. Nem mazohistákra van szükségem, hanem gondolkodó emberekre. Ha valaki
számára nem filozófiai probléma a HALÁL, akkor örüljön annak, hogy ilyen
jótékony korlátoltsággal alkotta meg a természet, és beszéljen másról.