Szervusztok!

Tudnatok segiteni, hogy regen megvaltozott nevu kozsegek
neveit hol lehet megtalalni?
Pl. van egy "Szolos" nevu kozseg, ami allitolag a Balaton
kozeleben volt a haboru elott, majd osszevontak tobb
telepulest egy neven, ezzel kitoroltek ezt a nevet a terkeprol.

Koszonettel:

Elek

Kedves Viktor!

HIX NYELV #545, Trautman Viktor >:

> Azota is ugy emlegetik oket, hogy az egyik a "lanchidas"
> Szechenyi, a masik a "konyvtaras" Szechenyi

  Gondolj bele, apáról ("könyvtáras") és fiáról ("lánchidas") van szó. Az 
elmondottad nemigen lehet más, csak népi megmagyarázása annak, hogy miért 
írják kétféleképpen a nevet.

  Egyébként a kétféle _hivatalos_ írásmód újkeletű dolog: a XX. sz. terméke. 
A Pallas nagylexikonban még mindenki Széchenyi. A modern filológia 
"állította helyre" a Széchényi írásmódot, kivéve a történelmi tettei révén 
tabuvá emelődött Széchenyi Istvánt és leszármazottait. (Ez a precízkedés 
ismerős lehet abból, ahogyan Balassa Bálintból Balassi Bálint lett.)

  A Széchényi ~ Széchenyi kettősség magyarázata sokkal prózaibb: az 
érdekeltek -- mind a "könyvtáras", mind a "lánchidas" esetén -- német 
anyanyelvűek voltak: és az a kis vessző megléte vagy nem megléte nem volt 
számukra lényegi kérdés, mivel a Széch{e|é}nyi név a német helyesírás 
szempontjából mindenképpen irreguláris. (A család csak a "lánchidas" 
generációjától kezdve magyarosodott vissza [nyelvileg is].)

Kedves Viktor!

HIX NYELV #545, Trautman Viktor >:

> Meg tudja valaki mondani, hogy mit jelent a pogrom?

  A "pogrom" szó orosz, jelentése 'pusztítás, fosztogatás, erőszakoskodás', 
és a "gromity" 'pusztít, megsemmisít; fosztogat stb.' ige "po-" igekötős 
formájából képződött.


> ezt a szot miert csak egy bizonyos idoszakban hasznaltak 

  Ennek a szónak ez elterjedése az orosz birodalomban a XX. sz. legelején 
kitört zsidóellenes zavargásokhoz köthető. Ennek mérete nyugatabbra 
ismeretlen volt, ezért vették át -- vsz. a jiddis közvetítésével -- a szót, 
leszűkítve, az eredetinél specifikusabbá téve annak jelentését.

  Ennél korábban viszont a "nyugat" számára az orosz birodalom "nem volt" 
olyan érdekes, hogy egyrészt odafigyeljenek az ottani népirtásokra, másrészt 
ilyen jellegű szavakat is vegyenek át. Maga az átvétel talán a nyugatra 
emigrált oroszokhoz (oroszországi zsidőkhoz) köthető, akik éppen ezidőben 
kedztek nagyobb számban a birodalomból elmenekülni.

Trautman Viktor kerdi:

>Meg tudja valaki mondani, hogy mit jelent a pogrom?
>
>A masodik kerdesem pedig az, hogyha valoban azt,
>hogy egy kisebbseget eroszakkal megfelemlitenek,
>vagy eluldoznek, akkor ezt a szot miert csak egy
>bizonyos idoszakban hasznaltak. A tortenelemben
>szamos hasonlo eset tortent, de ezzel a szoval
>nem talalkoztam ezekkel kapcsolatban.

Jiddis szo. Jelentese: pusztitas. Eredete: orosz
po (-on, stb.) + gromity (durvan megserteni) <--
orosz grom (mennydorges).
Eredeti ertelme: egy kisebbseg lemeszarlasa.
Manapsag mar kisebbseg uldozeset is jelentheti.
A cari Oroszorszagban szuletett a szo - zsido
kisebbseg lemeszarlasa kapcsan - azert nem volt
hasznalatos az azt megelozo uldoztetesekre.

Balázs

Kedves Viktor!

1. A ket agrol igy nem lehet beszelni, ugyanis a "lanchidas" Szechenyi
(Istvan) a "konyvtaras" Szechenyi (Ferenc) fia volt, tehat egy aghoz
tartoztak. Az egyekezetes irasmodot Istvan vezette be, en ugy
hallottam, hogy szeretett sietni, es ahhoz mar nem volt turelme, hogy
a masodik ekezetet is kiirja. (De ez a magyarazat sem feltetlenul
hiteles.) A fiverei
rendesen, ket ekezettel irtak a nevuket.

2. A pogrom orosz szo, jelentese "elpusztitas". Eredetileg csak
az Oroszorszagban elkovetett (zsidoellenes) atrocitasokra alkalmaztak.

Ferenc