Eljutottunk addig, es sikerult meggyozodnunk hogy nem Babilon ota beszel
Foldunk nepessege megannyi nyelven. De akkor mi is a teendo? Most tanuljon
meg mindenki minden nyelvet, vagy tanuljunk egy kozoset? Makacssagunk az
utobit nehezebben valassza, mert a sajatjat felti, erre a megallapitasra
vezetnek probalkozasaink. Talan egyetlen szerencsenk van, espedig a
szamitogep megjelenese, mely szinte kotelez a tanulasra es egyre no egy
kozos nyelv, mely talan a kesobiekben lesz valoban nagy hasznara az
emberisegnek, merjuk remelni hogy a 'var' mar nem fog oszedolni
megegyszer.
De terjunk a lenyegre. Nemcsak a nyelvvel, irassal voltak gondok. A
tudomany fejlodesevel szinte igenyszeru bizonyos dolgok, folyamatok
meghatarozasa, merese. Talan a legelso lehetett maga az ido, majd a
tavolsag stb.stb. meghatarozasa. A gond csak az lehetett mint a
nyelveknel. Kulonbozo helyeken mas es maskent mertek, mig tudjuk az
egysegek alandoak. Ma mar eljutottunk addig, hogy ha a nyelv meg nem is
tokeletesen kozos, de a szukseg kotelez, hogy legalab mertekegysegeinket
tegyuk kozosse. Ezt neveznenk nemzetkozi rendszernek, azaz Sistem
International (SI). Orommel hallom, hogy a jard es csomo mint
hoszmertekegyseg-rol egyre tobben ternek at a meter es tobbszorose vagy
tortjeire. Newton ota megjelent a Bar a Kgf/cm*cm helyett, ugyancsak a
Loerot is elfeledjuk mint teljesitmeny.
Mar-mar a regi 'tucat' szo is kimegy a divatbol (talan meg Egri Ur tud
is rola valamit:-) ) ami kisse nehezkes felosztas volt a tizenkettes
szamrendszerben egyszeru piaci bacsiknak, hiszen a tizes szamrendszer
konnyebb leven az embernek is tiz ujja.
Ahol talan egyedul meg ma is elofordul az az ido hagyomanyos felosztasa
lenne mely nem enged a tinenkettobol.
De tegyuk fel a kerdest mi is lenne ha...Csakis egy egyszeru atallasrol
lenne szo, ami az elejen okozna egy "kis" gondot, mint mas esetekben is,
aztan az ember megszokna. Nem acsorognanak diakjaink a tabla elott azon
torve a fejuket hogy most hogy is osszuk, a 24, 60, stb. idoegysegekkev
vagy a koroknel 360, vagy 'radian' stb.
Tudjuk a mai szamitogepeknek nem gondok az atalakitasok, melyet megtesz
mikroido alat, viszont az ember az, mely hogy valamit megertsen minel
egyszerubben kelene lassa a dolgokat.
De mirol is lenne szo? A mai idofelosztas, ha abbol indulunk ki hogy egy
sec. = 1/24*60*60, az osztas eredmenye tem tokeletes, ez egy vegtelen
tizedes egyseg es ugyebar matematikailag sem pontos.
Meg az egyet sem mondhatjuk egynek, mert a Fold kering a Nap korul. Igy
evente egy napot elrabolnak tollunk, naponta 1/ 364,5 korivbol eredo
idoegyseget. Az nagyjabol napi 237 secundum lenne.
Az igaz, hogy manapsag mar nem a fold keringeset es korforgasat
figyeljuk, a pontos sec. mint idoegyseget mar maghasadasbol eredo
infokra vezettuk vissza.
Csupan arrol lenne szo, hogy a tizenkettes szamrendszer felosztasatol
szabaduljunk meg, a tovabi egyszeruseg kedveert.
Hogy az ora elteres se legyen tul nagy, egy napot csak kette osztanank.
Majd az egy nap felet tiz fele osztjuk, ami szaz percbol allana, es
minden perc szaz masodpercbol, majd a tort reszei.
Mar az elso felosztas is kedvezo, hisz 1/20*100*100=0,000005 egyseg.
Ez legalab maris egy kerek szam, ami 2,31481481stb. resze a jelenlegi
masodpercnek. Igaz egy 'uj' ora 72 jelenlegi perc lenne, de.. megszoknank,
(a diakok, annal tobbet tanulnanak :-)).
A trefat felre teve, az biztos hasonlo atalakitast maga a tudomany,
tudomanyos szamitasok nem igenyelnek. Igy is megvagyunk. De miert ne
tennenk meg hasonlo lepeseket minel-elob, hiszen mind a nyelv, mind a
kulonbozo rendszerekben torteno szamitasok egy bonyolultsaghoz vezetnek.
Miert komplikaljuk az egyszerut, es miert ne tennenk egyszerubbe a
bonyolult dolgokat. Ilymod mind a tanulas, de meg az urbeli navigalasi
szamitasok is egyszerubbek lennenek a jovobeli emberiseg szamara.
Udv. Mindenkinek Csaba.
|
