Mindenkinek nagy köszi a névelőkért és a fordításokért, a feldolgozás
némi időt fog igénybe venni, de meglesz. Addig is további kérdés:
van-e valakinek ötlete, mi lehet a dán--norvég--svéd lo/rdag--lördag,
illetve izlandi laugardagur eredete?
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
UJJPERC = Az ujjunk egyik vegetol a masikig eltelt ido.
|
Időközben találtam egy másik baszk etimológiai forrást, amely néhol
eltérő adatokat közöl. Most ezzel kiegészítem a tegnapi
hozzászólásomat. A források:
A: "AR King, BO Elordi: Colloquial Basque" (eddig erre támaszkodtam)
B: "B Uberuaga, J Robertson" <http://www.buber.net/Basque/Euakara/
days.html>
C: "M Nillson": a "B" forrás idézi, de csak akkor hozom, ha nincs
jobb, mivel sok helyen ellentmond a másik kettőnek, és az etimológiai
alapokat sem mutatja be.
N.B. az "-il(a)" [iL(a)] végződés 'hónap'-ot (ill. 'hold'-at) jelent.
1. "urtarril(a)" [urtariL(a)] B: "urtar" 'vize(nyő)s', C: "urte" 'év'
2. "otsail(a)" [orts'aiL(a)] A,B,C: "otsa" 'farkas'
3. "martxo(a) [martSo(a)] 'március'
4. "apiril(a)" [apiriL(a)] 'április',
5. "maiatz(a)" [maiats(a)] 'május'
6. "ekain(a)" [ekain(a)] talán 'mezei munka időszaka' <: "ekai"
'munka; vesződség; fontos dolog', C: 'vetési idő; bab, árpa hava'
7. "uztail(a)" [ustaiL(a)] B: "uzta" 'aratás'
8. 'abustu(a)" [abustu(a)] 'augusztus'
9. "irail(a)" [ir\aiL(a)] B: "ira" 'páfrány'
10. "urri(a)" [uri(a)] A: "urri" 'szűkös, ínséges'
11. "azaro(a)" [asaro(a)] A: "aza" 'káposzta' v. B: "azi" 'magot
csíráztat' + A,B: "aro" 'idő(szak), kor'
12. "abendu(a)" [abendu(a)] 'advent'
---------------
Írtam, hogy nem tudom, a lengyel január miért 'összekötő' "styczen'".
Utána gondolva, lehet, hogy ez egy népi etimológia. Végső soron
elképzelhető az, hogy az ukrán "sic^en'" 'január, tkp. vágó' vagy a
belorusz "studzen'" 'január, tkp. hideg' átvétele (vagy nyugat-
lengyel nyelvjárási alapon párhuzamos képzés). De mivel ezek
alapszavai ilyen formában a lengyel irodalmi ismeretlenek,
helyettesítették egy hangzásban hasonló szóval.
---------------
* Felsőszorb hónapnevek:
1. a) "wulki róz^k" 'nagy sarok [~ évforduló]', b) "januar" 'január'
2. "mal~y róz^k" 'kis sarok [~ évforduló]'
3. a) "me^rc" 'március', b) "nale^tnik" [nalItnik] 'nyárelő'
4. a) "apryl" 'április', b) "jutrownik" 'húsvét [hava]', c)
"haperleja" népi hangalak az 'április'-ból
5. a) "róz^ownik" 'rózsás [hónap], b) "meja" 'május'
6. a) "smaz^nik" 'piruló [hónap]', b) "junij" 'junius'
7. "praz^nik" 'pörkölő [hónap] [~ kánikula]'
8. "z^njenc" 'aratás [hava]'
9. "poz^njenc" 'aratásutó'
10. "winowc" 'boros [hónap]'
11. a) "nazymnik" 'télelő', b) "nowember" 'november'
12. a) "hodownik" 'búcsúk (torok) [hava]', b) "december" 'december'
---------------
Visszavonom a finn etimológiáimat átengedve Erzsébetnek a primátust.
Azért még utoljára lenne egy pár kérdésem hozzá:
* "maaliskuu" 'március' < "maali" 'cél': a "maali" szónak találtam
'festés, festmény' jelentést is. Szemantikailag ez nem lenne jobb?
* "toukokuu" 'május' < "touko" 'tavaszi földmunka, veteményezés'.
Azon gondolkozom, mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Nem lehetséges
egy ilyen változás: "toukokuu" 'május' > "toukotyöt" 'májusi teendők'
> 'tavaszi teendők' > "touko" 'tavaszi földmunka, veteményezés'?
* "elokuu" 'augusztus' < "elo" 'aratás'. Kár, pedig az én levezetésem
egy újabb pontos etimológiai megfelelést csempészett volna a
hónapnevek közé: f. "elo" 'élet' < "elää" 'él <ige>' ~ m. "él" <ige>.
|