Kedves Listatagok,
   
   Zoli ) irta:
   
> 1 meres nem meres. A parapszichologia gyenge es esetleges hatasainak 
> tanulmanyozasanal vegkepp nem volna szabad csakis precedenseket 
> ismertetni, akar pozitiv akar negativ az eredmeny. Az egyik 
> kiserletnel, ahol fenykep alapjan kellett volna ismeretlen 
> szemelyrol jellemzest adni ... csak egyetlen esetet vizsgaltak.

   Mindezzel termeszetesen egyetertek, de kiegeszitenem meg 
valamivel.
   Mikor eldontjuk, hogy hany esetet fogunk megvizsgalni, vagy hany 
kiserleti probat vegzunk, nem mindegy, hogy milyen jelensegrol van 
szo.
   A parajelensegeket ebbol a szempontbol alapvetoen ket csoportba 
sorolhatjuk:
   1. Latvanyos es a gyakorlatban is jelentos jelensegek, mint pl. 
betegsegek tavdiagnozisa, targyak mozgatasa, kepek minden 
reszletben pontos telepatikus atvetele stb. Ezeket szoktak a 
parafenomenek mutatni a teveben, es nem hagynak semmi ketseget, hogy 
a jelenseget ok rendelesre szinte mindig produkalni tudjak. A 
radieszteta pl. nem kerhetne penzt a lakasbemeresert, ha a 
tudomanyarol az lenne kozismert, hogy "igen ritkan, de azert a 
veletlennel gyakrabban bevalik".
   2. Gyenge es csak statisztikusan kimutathato jelensegek, emelyek 
epp az imenti idezojeles tulajdonsaggal rendelkeznek. Ilyen pl. a 
laboratoriumban is vizsgalt telepatia es prekognicio.

   A tesztnek termeszetesen idomulnia kell a jelenseg termeszetehez. 
Az 1. tipusu jelensegeknel elegendo viszonylag kis szamu eset vagy 
proba, mert itt a "gyakorlatilag mindig letrehozhato" allitast mar 
ennyivel is cafolni lehet. Masreszt mivel egyedi esemenyekrol van 
szo, ahol a veletlen talalat eselye kicsi, mar keves pozitiv 
kimenetelu eset is kielegito bizonyitek. Nincs tehat szukseg nagy 
statisztikai mintara sem a bizonyitashoz, sem a cafolashoz.
A 2. tipusnal azonban van, mert ott maga a jelenseg gyenge. Peldaul 
egy tipikus telepatikus atvitel informaciomennyisege - ugy emlekszem, 
nemreg mer ideztem itt ezt az adatot - szazadbit nagysagrendu. Ez azt 
jelenti, hogy ha mondjuk a klaszikus ESP-abrak kozul kell egyet 
atvinni, akkor 100-bol a veletlen 20 helyett atlagosan nemigen 
szamithatunk tobb talalatra 25-nel. (A szamszeru becsles modjanak 
utananezhettek a psyche.elte.hu/~vassy/hjp/h4infme.htm webcimen.)
Ez viszont meg boven belefer a veletlen ingadozas tartomanyaba. Tehat 
itt 100 kiserleti proba biztos nem eleg. Illetve ha annyit vegzunk es 
mondjuk a veletlenen beluli 25 talalatot kapunk, ez nem cafolja a 
jelenseg letezeset. Masreszt kevesse remenykedhetunk abban, hogy 
ennyi probaval a jelenseget statisztikailag igazolhatjuk.

   A Parajfalok Klubjaban tipikusan 1. fajta jelensegekkel 
foglalkozunk, mert ezek tesztelese sokkal konnyebb, epp mivel sokkal 
erosebb a vart hatas. Ugyanakkor en magam regota merek 2. tipusu 
jelensegeket a klubtol fuggetlenul, es a legtobb ilyen kiserletem 
tobb evig tart, tobb ezer kiserleti probaval. Ezek a hosszu es 
unalmas kiserleteim szinte mindig pozitiv kimeneteluek voltak. Tehat 
nem igaz az ezoteriahivok gyakori allitasa, miszerint ketkedo
szemlelettel nem lehet pozitiv kiserleti eredmenyt elerni. A klubban 
viszont az 1. tipusu jelensegeket eddig csak cafolnunk sikerult, 
pedig az ezekben reszt vett klubtagok kozott nalam kevesbe ketkedok 
is vannak. Ez a ket teny arra mutat, hogy egy objektiv teszt 
kimenetelet talan megse az donti el, hogy milyen szemlelettel vegzik, 
hanem hogy a tesztelt jelenseg objektive letezik-e.
   Vazul