Kedves Jóska!

>>leraksz magad elé egy golyót, az nem indul el ezen a lejton. A lejtés 
>>ill. görbültség tehát csak látszat. (???)

>Meg csak latszat sem. Amint elult a csatazaj a gyorsitassal, akkor mar
>egyenesnek latom a pallot. Ha egyik inerciarendszerben egyenes, 
>akkor a masikban is. Ha ugy vesszuk, hogy a pallo tavolabbi resze  
(latszolag) kesobb kezdett gyorsulni, akkor az is igaz, hogy kesobb 
>hagyja abba a gyorsulast. Bepotolja a lemaradast.

Csak az elso mondat furcsa. Szerintem nagyon úgy néz ki, hogy a
palló görbesége optikai csalódás. Bár igaz ami igaz, radarozással 
ellenorizhetoen görbe a pallo a rajta utazónak. Esetleg speciális 
fogalmat kéne bevezetni a téridobeni alaki elfajulásra. Minthogy álló 
megfigyelo a mellette egyenletesen elhaladó tárgyakat torznak - 
aberráltnak látja, az aberráció kifejezés már foglalt. Javaslom legyen 
axel-aberráció a gyorsulásnál tapasztalható torzultság neve.

Gravitációban fekvo pallo görbeségerol: Az ott álló megfigyelo nem 
észleli a fény útjának görbeségét, hanem a palló görbe számára - 
radarozással ellenorizhetoen. (Tetszolegesen könnyu, kifeszített 
szálat ugyancsak görbének talál. 'Egyenes' vonalzóval könnyen meg 
tudja mérni a hosszát, mert a vonalzó mindenütt mindig ugyanúgy 
görbül mint a szál ott, ahol épp hozzá illeszti méréskor.) 
S a tole vízszintesen kiindulo fénysugarat sem látja lefelé görbülonek -
 'szabadesonek' - hanem a terepet látja egyre felfele kanyarodóbbnak.
  
>> Amint a palló sebessége állandósulna, a palló akkor sem volna 
>>egyenes számára.

>a fentiek miatt ez vitatnam.

Fentebb utaltam a testek aberrációjára. A palló közepe alatti 
megfigyelo a palló végeinek pillanatnyi pozíciójáról mindig nagyobb 
késéssel értesül, mint a közepének helyzetérol, mely utóbbi mindig 
közelebb van. Ám minél messzebb kerül tole a palló, az eltérések annál 
elenyészobbek.

Üdv: Zoli