Kedves Antropikusok!



Kesesben vagyok sajnos a szamok teren, de talan nem veszti el
aktualitasat, amit irni akarok -- legalabbis az eddigi cikkek
alapjan nagyon ugy tunik, messze elkeruli a vitat az, amire fel
szeretnem hivni a figyelmet.



Regota folyik mar az antropikus vita. Nyilvan folyhatna meg par
milliard evig is, akkor se jutnank elorebb. Arra azert felhivnam a
figyelmet, hogy egyes megjegyzesek sejtetesei ellenere, ha van is
valamifele ertelemben ket tabor, szo nincs arrol, hogy akar csak
kicsit is elesek lennenek a hatarok. Mindket oldalon talalni
jogos/ertheto kijelenteseket, mindket oldalon talalni vilagnezeti
elofeltevesekbol kovetkezo kijelenteseket. Ezeket nem is szeretnem
szaporitani, inkabb az antropikus elv eredetevel kapcsolatban
hangsulyoznam, hogy a materialista oldalon Math az altalam ismert
tenyekkel szemben akarja ezt is a vallasok elleni kirohanas
alkalmava tenni, megpedig az alabbi valaszaimban fogalmazom meg,
miet nincs alapja igy felfogni.


> Felado : Szakacs-Vass Sandor
> Temakor: Re: Antropia ( 41 sor )
> Idopont: Fri Oct  4 21:33:18 CEST 2002 TUDOMANY #1966

> Itt is egyertek: egyik _sem_ tudomanyos. (Ami azt is jelenti hogy az
> emlitett tenyek _nem_ tekinthetok isten letezesenek bizonyitekakent sem,
> marpedig a dolog innen indult ki.)

Itt van a kutya elasva! Amennyire en tudom, nem innen indult ki!
Ha valaki jobban tudja, javitson ki: az antropikus elvet ugy 30
eve Brandon Carter, asztrofizikus fogalmazta meg. Aztan, miutan az
elv ismertte valt, _egyesek_ istenbizonyiteknak veltek, kialtottak
ki. Legalabbis _'kettesek'_ igy interpretaltak. (Mindketto igaz:
van, aki tenyleg istenbizonyiteknak tartja, es az is igaz, hogy
van a masik oldalrol, aki belemagyarazza egyesekbe, hogy
istenbizonyiteknak tekinti.)

Szerintem felejtsuk el ezt a szalat. Nem istenbizonyitek. Ilyen
eleve nem letezik tudomanyos ertelemben. (Ez okozza bizonyara a
felreertest is a 'rafogott istenbizonyitek' ill. a 'tenyleges
istenbizonyitek' kerdesben.)

Eppen ezert felejtsuk el a vilagnezeti vetuletet a vitanak, es
maradjunk inkabb 'tisztan' az elv taglalasanal.


> > De a VE eletkora sem lenne elegendo, hogy ez veletlenul osszejojjon
>
> Egyet kell ertsek, eppen tegnapelott entropia temakorben bukkantam egy
> cikkre amelyikben bizonyitottak hogy meg egy vegtelen vilagegyetem is
> csak veges szamitasi kapacitast tudna fenntartani.

Sandor! Erre kivancsi lennek -- es valoszinuleg nem csak en --,
mit is csinaltak! Nem tudnad bovebben kifejteni?


> > Barrow, Bethe, Bergman, Bohr, Boltzman, Born, Davies, Dawkins,
> > DeWitt, Dirac, Eddington, Einstein, Friedmann, Gribbin, Guth,
> > Hawking, Heisenberg, Hoyle, Hubble, Linde, MacMillan, Rees,
> > Schwarzschield, Sagan, Teller, Weinberg, Wheeler mit sem erne?
>
> Haat, arra azert kivancsi vagyok mikent lehetett peldaul Dawkinst
> annyira kiforgati hogy istenerv legyen belole:-o

Szerintem ugy, hogy epp az a kiforgatas, hogy istenerv akar lenni
belole. Peter majd megvedi magat -- lehet, hogy mar meg is tette -
-, de szerintem szo nem volt arrol, hogy istenervkent emlegette
volna, csupan hivatkozott cikkekre, tudosok gondolatmenetere,
szamitasaira a vilagegyetem 'ilyensegenek' valoszinusege
tekinteteben, akkor Math lazan lefitymalta; ezert irta aztan meg,
kikrol is van szo.

Ugyanaz jelenik meg, amit az elejen irtam: szo nincs itt
istenervrol, Peter nem errol beszelt, csupan arrol, hogy
elgondolkodunk es racsodalkozunk arra, hogy a vilagunk milyen kis
valoszinusegu -- vagy sem, hiszen epp ez a vita temaja.


Vegul kicsit az antropikus erv altalam ertelmezett reszerol:

Mathnak latszolag igaza van abban, hogy egyetlen vilagegyetem-
kiserletben nincs miert kerdezni, miet epp ilyen, es miert nem mas
-- hiszen egyedi esetre nem alkalmazhato a valszam, igy nem
tudomanyos. A gond csak az, hogy itt nem all meg, hanem onmagaval
valo ellentmondast gyartva tovabbmegy, es eppugy az ideak vilagaba
tevedo okfejteseket kozol, sajat kovetelmenyrendszeret megszegve.
(Ahogyan erre mar Peter is ramutatott.)

Bar az egyedi eset egyreszt valoban nem tartozik a valszam korebe,
megis van helye es ertelme azon gondolkodni, hogy jelenlegi
termeszettudomanyos ismereteink alapjan milyen elmeleti
valoszinuseget tulajdonithatunk jelen fizikai torvenyeinknek.
Nagyszeruen demonstraljak ezt pl. a Peter altal emlitett
szakfolyoiratok cikkei is. Lehet, hogy Math neopozitivizmusat
irritalja, de sajnos epp azt jelzi, hogy a tudomanyos tarsadalom
nem osztja allaspontjat. Peter altal emlitett peldaban meg az
amugy altala -- ugy tunik, kedvelt es tekintelyt jelento -- Popper
sem...


Tehat szabad racsodalkoznia barkinek, hogy Univerzumunk epp ilyen,
sok szempontbol kis valoszinusegu, de epp ezaltal letunket
lehetove tevo finomhangolasu. Elkepzelni persze ugysem nagyon
tudjuk, mi minden fajta lehetne -- ha semmi nem koti (azaz a jelen
torvenyek varialasa miatt tulajdonkeppen semmiben sem kell
hasonlitson az eredmeny a mai torvenyekre), akkor termeszetesen
barmilyennek elkepzelhetjuk, fantaziankra hagyatkozva, vagy epp
attol korlatozva. Eddig semmi gond nincs. Csakhogy: azert azt is
erdemes figyelembe venni, hogy az antropikus elv megiscsak a Nagy
Bumm kereten belul fogalmazodott meg, nem pedig tetszoleges fizika
mellett! Eppen ezert szabad szamolgatni, elmelkedni ennek
lehetosegein, esetleg azon, milyen is lehetne mas parameterek
eseten a vilag -- de ez a szamolas az antropikus erv eredetebol
kovetkezoen megiscsak a mai torvenyekbol altalanositott osztalyon
kell zajlodjanak, hiszen az elv ezen belul fogalmazodott meg.

Viszont epp ezert ne menjunk tovabb. Egyreszt ne teljesen mas
fizika mellett gondolkodjunk, hanem az antropikus elvben
jelentkezo osztalyon belul. (Ezert jogos Peter erve: nem kell
akarmilyen eletet elkepzelni [annak nincs is ertelme, mert akkor
semmi nem kotne, ilyen erovel meg az energiai szuksegessege is
kerdesesse valik, a Ganti kemoton vegkepp, hiszen az is aktualis
vilagunk termeszettorvenyein belul ervenyes csak], hanem azert
nemileg kotve vagyunk.) Masreszt vegkepp ne keverjuk bele
minduntalan Istent a kepbe, mert maga az elv nem errol szol, ez
mar csak teista vagy ateista interpretacioja...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Arpi,

>Csak ex has irtam egy szamot. Persze, hogy relativ az
>ido; csak arra szerettem volna utalni, hogy a ma ismert
>VE parameterek kulonbozo ertekei mellett igen nagy a
>valoszinusege annak, hogy egy keletkezo VE vagy
>visszazuhan onmagaba, mielott annyira lehulne, hogy
>egyaltalan stabil atomok alakulhatnanak ki, vagy
>annyira szetspriccel es "felhigul", hogy sem napok,
ysem bolygok nem alakulhatnak ki, hanem egy divergensen
>tagulo, absz. zerus fokhoz közeli híg kod lesz az
>egesz. Ugy gondolom, egyik esetben sem johet
>letre bennuk elet. Persze bizonyitani nem tudom.
Amit tehat egesz megalapozottan tudsz allitani, az eleg trivialis: ha masok vol
nanak a parameterek, mas volna az univerzum. Altalaban ez igy van a rendszerek
tobbsegeben, bar ez sem biztos, de fogadjuk el.
Egy hasonlo allitas, hogy mas univerzumban a mienkhez hasonlo elet nem alakulha
t ki. Ez az, amit nem tulzas allitani.
Ami viszont erdekes volna, hogy mas univerzumban masfajta elet nem alakulhat ki
, azt nem tudod eleg jol igazolni, csupan a velemenyed (eloitelet).

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Sanyi,

>+Hiany az nincs, ha ugyesen kijeloljuk a hatarait.
1) Mindenkeppen erdemes hatarokat kijelolni, es ertelmesen kijelolni.
2) Hogy demonstraljam: az, hogy "bakta-e a szunda?" szerinted sem ertelmes kerd
es. tehat vannak ertelmetlen kerdesek. tehat mindenki jelol ki hatarokat. azert
 jelolod ki, mert ezzel a kerdessel foglalkozni mar neked is idopocsekolas.
3) ha mar jelolunk ki hatarokat, akkor erdemes ugyesen kijelolni oket. minden o
lyan dolgot kizarni, ami termeketlen.

> Nade a "miert van egyaltalan valami" kerdes az
>ertlemes elemekbol all ossze, tukrozi a hardverunk
>mukodeset.
Ez itt a nagy tevedes. Abbol indulsz ki, hogy
1) A szavaknak onalloan van jelentesuk.
2) A mondat jelentese a szavak jelentesebol all ossze.
3) Ebbol kovetkezoen minden ertelmes szobol allo nyelvtanilag helyes mondat ert
elmes.

Es ez a tevedes. Vannak olyan allitasok es kerdesek, amelyek ertelmetlenek, ped
ig eleg ertelmesnek latszanak: pl. "Prim-e Ceasar?" Ertelmes szavakbol nyelvile
g helyesen all ossze. Ha meg tudod mondani, hogy ez a mondat miert neme rtelmes
, akkor utana nezd meg, hogy ezen elvek szerint ertelmes-e a "miert van valami?
" mondat. Ha szerinted ertelmes a Ceasaros mondat, akkor kerlek valaszold meg!

>Letezhet egy magasabb tudat (pl. ami a vilagot
>teremtette :) ami konnyeden emulalja a mi hardverunket
>egy ablakban :)
Az a baj, hogy ez maga is hipotetikus es metafizikai. EGy metafizikai kerdes er
telmesseget ugy akarod megalapozni, hogy ha igaz egy masik, vele szorosan ossze
fuggo hasonlo metafizikai kerdes, akkor ertelmes. Ha nem igaz, akkor ez sem ert
elmes. EZ igy tulsagosan is korkoros es hipotetikus. Termeszetesen a kerdesek e
rtelmessegeben is ragaszkodom az antimetafizikahoz. Ne hipotetikusan, metafizik
ailag, hanem szamomra itt es most kell ertelmesnek lenni annak akerdesnek, amiv
el en itt es most hajlando vagyok foglalkozni.

>+Figyu math, a vilag keletkezeserol volt szo, amig
>nincsen semmi, addig milyen jelensegeket kell
>magyarazni? A jelenseget ami letrehozta a vilagot, meg
>kellett eloznie egy torveny letrejottenek. Marmint a mi
>limitalt hardverunk szerint. Vagy borul az oksag.
A vilag letrejott,e s ervenyes ra nehany torveny. Nincs ezen mit magyarazni. A
vilag letre jotte "elott" nicns ido, tehat nincs olyan, hogy elott. Nincs olyan
, hogy a vilag letrejotte elott. Es a torvenyek, mint mondtam, nem leteznek. Az
ok ervenyesek.
Mondd meg nekem miben kulonbozik egy letezo es egy nem letezo torveny? En csak
ervenyes es nem ervenyes torvenyt ismerek. A torvenyek nem leteznek, nemkell le
trehozni oket, nem vagyok Platonista!

>+Igazad van, de mindenkinek joga van neurozisba
>kergetni magat, meg nincs betiltva :)
magat felolem. de masokat legyszi ne! magadban nyugodtan filozz ertelmetlensege
ken, csak MEM-et ne csinalj belole!

>+Nem tudom, te otthon vagy asszem szamtechben, nem
>lehet olyan peldat elkepzelni, hogy egy gyengebb
>platformon ertelmes legyen egy kerdes, de valasz csak
>az erosebb platformon legyen?
el. hipotetikusan, metafizikusan. az erosebb platform szamara a dolog ertelmes,
 de a gyengebbnek nincs ertelme ezen gondolkodni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Sanyi:
>Ugye minden ami van=vilagegyetem.
minden, ami szamunkra van.
>Nincs rajta kivul semmi. Trivialis.
szamunkra semmi.
>Soha semmilyen kapcsolatunk nem lehet masik vilaggal,
>ami tehat NINCS.
ha igy van, szamunkra nincs, es nem szabad rola beszelni, mint letezorol.
>(Hasonlit Istenhez)
igy van.
> Tehat ERTELMETLEN az is, hogy  masfajta vilagban
>masfajta lenyek gondolhatna'k azt amit most mi. Ennek
>NINCS meg a lehetosege, se fizikailag, se logikailag se
>valoszinusegek szempontjabol.
errol lehet hipotetikusan beszelni, mint osszefuggesekrol.
> _EZ_ "A Vilag", ennek hangoltsagat kell megmagyarazni.
>Ehhez persze Isten kellene, ami beismerese annak, hogy
>gozunk se lehet a megoldasrol. Nahat ennyire kepes a
>human hardware, vegtelen ciklusba teszi vagy
>lefagyasztja magat, foleg ha meg a software is bugos
>rajta :)
ennek ellenere nagyon szeretsz belegabalyodni ezekbe a gondolatokba, ahelyett,h
ogy elvedhez hiven hagynad a fenebe. ne beszelj istenrol, ha egyszer nem lehet
rola ertelmesen beszelni!
vegul a "masvilagok" elmeletenek metafizikaisagat illetoen egy kis finomitast t
ennek. tegyuk fel, hogy van a mi vilagunk, mint megfigyelheto. tegyuk fel, hogy
 mas vilagok nem megfigyelhetoek. tegyuk fel, hogy megis sok vilag feltetelezes
e ad egy valamilyen elmeeltet, ami magyaraz valamit. ez egy olyan elmelet lesz,
a melynek ellenorizhetosege kezdettol fogva iszonyatosan minimalis, hiszen csak
 egy esetet tudunk megfigyelni kozvetlenul.
allitsunk ezzel parhuzamba egy normalis elmeletet: "minden hollo fekete" ez nor
malisnak szamit, ha megfigyeltunk vagy egy tucat hollot,e s meg vagy egymilliot
 nem.
a minden vilagok elmelete ehhez kepest csupan abban kulonbozik, hogy egy "hollo
t" figyeltunk meg, es hogy egynel tobbet nem is tudunk. ketsegkivul jelentos ku
lonbseg, de nem eg es fold. tehat ez egy kicsit visszavon a minden vilagok meta
fizikai statusabol.
istenekbol viszont 0-t figyeltunk meg, es isten maga szinten ellenorizhetetlen.
 isten teljesen metafizikai, a sok vilag egy hajszalnyit nem az.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

>Takacs Ferenc
>Re: magnesesseg  Válasz
 Kedves Ferenc!
Bocs a sok haborgatasert, de megeri, valami ugyahogy mar kezd derengeni.
Fuggetlenul, hogy az ember tanulja, olvassa dokumentalodik, de kulonbozo
maganvelemenyekbol osszeallitva egeszen mas prizmaban tunnek fel az
esemenyek.
Talan megiscsak a ter tulajdonsagainak tanulmanyozasaval kelene kezdjem,
de melyik a helyes elmelet? Kalman ki jelenleg nincs vonalban, meselte
hogy ket vilaghiru tudos (O a nevet is tudja) nemregiben vitaztak a
terelmeletrol, es elegge kihegyezodott a vita. Tehat ugy nez ki, nincs egy
konkretum, iletve mas-mas az elkepzeles, nincs egy tiszta kep, hogy tessek
igy nez ki a ter, igy mukodik, stb.
 Ebbol kifolyolag azt sem csodalom, hogy egyeb jelensegek is olykor
magyarazatlannak tunnek.
 En legalab is elkepzelesemben igyekszem anyagi reszekre visszavezetni a
jelensegek mukodeset, hiszen a nagymeretu test, anyag, tomeg nem tunhet
el, kismeretben is jelen kell lennie, kulonben a makroreszecskek sem
leteznenek.
 Hullamokrol sem beszehetnenk, ha nem lenne alkotoelemei.
 Megkoszonve a faradozast, talan meg egy kerdesem lenne:
>A fotonnal kapcsolatban nagyon sokfele elkepzeles forog kozkezen...
 A fotonok kozt is ismert egy taszitoero? Mintha valami hasonlora utalna
az hogy a fotonok nem utkozhetnek.
     Udv Csaba.

 [Hungary]
>Re: *** HIX TUDOMANY *** #1966  Válasz erre
>Amit a vaspor mutat, az csak a vaspor miatti terero surusodes. Vaspor
>jelenleteben mar nem is olyan a terero eloszlas, mint nelkule.
Erre gondoltam es orulok, hogy nem butasag.

>>Es mivel a torzios feltetelek sem lehetnek meghajtookok,
>Ezt vitatom.
 Rendben:-)
Miert nincs aranyban a fuggesztoszal merete a feltetelezett torzio altal
letrejott korforgasnak? Vagyis minnel vekonyabb fuggesztoszalat hasznalok,
annal tobb a forgaskorok szama.
     Udv Csaba.

Tisztelt lista!

Van egy nemetgyartmanyu "mozgaserzekelo" -vel ellatott riaszto keszulekem.
Jol mukodik kb. 20 m tavolsagig, de ugy szerettem volna, hogy az ablak moge
tegyem, de ott mar nem erzekel. Akkor merult fel a problema; azt sem tudom
milyen elven mukodik az erzekelo?
Megtudja mondani valaki?

Koszonet szocs




---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.
Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

Sziasztok!

Egy az egyben Zvass gondolatait irtam volna le Voros
Jozsefnak arrol, hogy nincs ott paradoxon, csak elobb el
akartam olvasni a relativitasos doksit amit adott. Es meg
is teszem, hogy en is tisztaban legyek azzal, hogy miben
kulonbozik a specrel a Zvass altal reszletesen leirt
helyzettol.

Voros Jozsef, kerlek respektalj Zvass gondolataira, addig
is en olvasok.

Koszonom, Endre

Sziasztok!
Janos,
> >mas, mint egy homokdune. (Tudsz mas "darutechnikarol"?) A
> Igen, uszo hajok, valtozo sulyponttal stb...
> Te allitolag jol ismered a oiramisepitesrol szolo
szakirodalmat.
Errol nem tudok, azt viszont ketlem, hogy hajotest gerince
egy ekkora erokarnal kepes lenne elviselni 20 vagy tobb
tonnat. Kerdes, hogy jogosan ketelkedem-e ebben vagy bizony
egy fabol epult hajotest 10-20 meteres erokarnal sem torik
el.

> >Az informacio akkor most energia?
> Onmagaban nem. De csak energiaval lehet tovabbitani.
De nem azonos vele, tehat a szupernovarol szolo informacio
(report) nem azonos a szupernova energiajaval.
Vonatkoztass el kerlek. Itt most csodamobilok szintjen
kezeljuk az hipergyors informaciotovabbitast, ahol ha a
telefonban hallod egy robbanas hangjat, attol meg nem dol
ossze folotted a haz.

> > En viszont ertem.
> Olvass tobb fizikakonyvet, kevesebb scifit.
> A valosag erdekesebb.
Nem hiszem el, hogy csak ennyire telik.

> Es gondolkozz csak el, mi van ha tul akarjuk lepni ezt a
hatart egy
> zajos repulovel. Hangrobbanas.
> Aztan probald ezt tovabbgondolni elektromagneses
hullammal.
> "Fenyrobbanas." ??????
Es megoldottuk a hangrobbanast? Megoldottuk. Akkor
elmeletileg talan a "fenyrobbanast" is megoldhatnank, HA
kepes lenne az anyag fenynel gyorsabban haladni, de nem
kepes.

Most miert nezel igy ram? Math mondta, nem en, hogy a
reszecskenek NINCS HELYe es NINCS SEBESSEGe, ez utobbi a
HELY nemletebol kovetkezik. De ha nincs HELY, akkor nincs
TAVOLSAG sem, tehat az informaciot nem is kell olyan
tavolra juttatni, csak UGYANIDE, az mas kerdes, hogy a
latszolagos tavolsag harmincezer fenyev. Ez csupan Math
magyarazatan alapul, ami pedig kvantumfizikan alapul, tehat
csak ezzel (mondjuk Math-szal) tudsz vitaba szallni. A
helyzet hasonlatos a relativitaselmelethez, ahol van ket
posztulatum, es csak azokba lehet belekotni, ha valakinek
problemaja van. Itt csak egyetlen kvazi posztulatum van
(szerencsere nem az), megpedig hogy "Nincs hely.", ebbol
mar kovetkezik az, hogy "Nincs sebesseg." es "Nincs
tavolsag." Mindebbol az kovetkezik, hogy az informaciot nem
kell tavolra juttatnunk, tekintve hogy nincs tavolsag,
marpedig az informaciot zerus tavolsagra eljuttatni igazan
nem kell feltetlenul iszonyatos energiakba kerulnie, meg
akkor sem, ha az az "ugyanitt" fenyevekre van. Maganugye,
hogy latszolag milyen messze van, nekunk csak azt kell
megoldanunk, hogy az info megiscsak odakeruljon. Nem tudom
ertheto-e a gondolatmenet, Math nyilvan erti, es nyilvan Te
is.

Udv: Endre

Kedves Jeszy,

A Titius-Bode szabaly pontatlan, de barcsak ilyen
pontossagot ernenk egy s mas egyeb dologban. Egy kis
matekozassal nyilvan pontositani lehet, majd mondjuk
Szilard megcsinalja.
Viszont egy ilyen hatalmas egyezes, nem beszelve a
logaritmusos fuggvennyel valo egyezeserol, nem tekintheto
veletlennek. Semmikeppen. Ilyen veletlen nincs, hogy a
bolygok kulturaltan a helyukon vannak, meg az Aszteroida-ov
is...

Udv: Endre

Hello Arpi
>>>Pl. a Fold tulso felen, egy elhagyott tengerparton van egy szikla.
Soha, semmilyen kapcsolatod nem volt, nincs es nem lesz vele. Tehat nem
letezik?<<<

+MEGVAN a lehetosege fizikailag, logikailag es valoszinusegek
szempontjabol is, hogy informaciom legyen arrol a sziklarol. Nem ugy,
mint a definicio szerint MINDENT magaban foglalo VE-men kivul eso
valaminek. Amibe az sem tartozhat bele, hogy merlegeljuk kialakulasanak
valoszinuseget, pl. azert ilyen, mert ha egy elozo nem ilyen volt
akkor.....mi az eselye, hogy ilyen....mas univerzum eseten masfajta
lenyek gondolnak azt amit most mi... stb.
EZ a VE letezik, nem lehet ujraszamolni :)
Az idoskalan se gondolkozzal, mert az ido is a vilaggal keletkezett.
(olyasmi, hogy ugyan van egy kituntetett nulla pont az idoben
visszafele, de ez csak az elfuseralt idodefinicionk termeke, mert
valojaban a legkorabbi ertelmezheto idoponttol visszafele is vegtelen
szamu esemeny tortent.)
(meg a Hawkingnak a kepzetes legombolyodo ideje)
Legalabbis ezek a legjobb modellek idaig a hardverunkon, es igy nem
szabad valoszinusegekben gondolni a VE-re. Mivel egyetlen peldany orok
idokre. Hogyan lehet erre valoszinuseget ertelmezni?

>>>"Ugye minden ami van=vilagegyetem. Nincs rajta kivul semmi.
Trivialis."
Ez azert nem ilyen egyszeru. A VE a mi vilagegyetemunket jelenti, de
egyes
elmelete szerint lehetnek "parhuzamos vilagok", baby univerzumok,
stb.<<<

+Az Everett rank kacsint a magas homloka alol es azt mondja: kitalaltam
valamit, hogy ne kelljen feladnunk az oksagot, es NEM ROSSZABB mint
a lejaratott, tobbertelmu istenhit, ime a parallel universes.
Szerintem ez is csak menekules a hardverkorlataink elol, tudomanyosan :)
Feltetelez masik, per.def. bizonyithatatlan VE-eket, es mindjart
vegtelenszer vegtelent. Tenyleg, ezek nem renormalhatoak? :)


>>>Egyebkent minden vilagnak sajat ideje van, amelyek fuggetlenek
egymastol.<<<

+Latom, te is letoltotted az alt.rel. 2.0 betat. Vigyazz vele, vard meg
a service packet.
Sanyi

>>De ez mar onmagaban is csoda. Nem szuksegszeru, hogy
>>valami is  letezzen.
>igen, de ebbol sem lehet ervet csinalni. mert ha nem letezne semmi,
akkor
>ugyan olyna jogos a kerdes, hogy "miert nem letezik valami?" a
kulonbseg csak >annyi, hogy akkor nincs aki megkerdezze, de ez egy
analitikus, tautologia.

+Nem csak az a kulonbseg, hogy nincs aki megkerdezze, hanem a kerdes sem
jogos, mert semmi sincs.
Itt is doglik a hardver :) vagy lekorlatozzuk es azt modjuk ez nem a
valosagrol szol. Igy konnyu :)

Sanyi

> >informacioterjedes maximuma a hangsebesseg.
>Jogos. A nyomashullammal tovabbitott informaciora ez vonatkozik is.
>Es gondolkozz csak el, mi van ha tul akarjuk lepni ezt a hatart egy
>zajos repulovel. Hangrobbanas.
>Aztan probald ezt tovabbgondolni elektromagneses hullammal.
>"Fenyrobbanas." ??????

Igen, pontosan. Cserenkov sugarzasnak hivjak, akkor keletkezik, amikor
valamilyen kozegben (viz, levego stb) egy reszecske sebessege tullepi az
arra a kozegre jellemzo fenysebesseget (ezzel meg nem lepte tul a vakumbeli
fenysebesseget).
Atomeraktorokban nagyon szep jelenseg. En rendszeresen hasznalom a 32P beta
sugarzasanak meresere.
udv:  buvar

In hun.lists.hix.tudomany, you wrote:
>* Erdekesnek tartom ez a vizen atszallitasi kerdest! Vajon ha ez igaz - es
>miert ne lenne az -, akkor hogyan lehet, hogy a sok-sok millio kvader
>szallitasa kozben egyetlen uszaly sem sullyedt el tobb szaz evig? Ugyanis a
>Nilus feneket mar atvizsgaltak ultrahanggal is, de egyetlen elsullyedt
>kovet sem talaltak sehol. Ki tudja erre a valaszt?

Szerintem erdemes errol egy hidrologust megkerdezni, de erzesem szerint
nagyon csekely a valoszinusege, hogy 4000 ev utan barmilyen elsullyedt
kotombot meg lehessen talalni egy ekkora folyoban.

>>>Zahi Hawassek pedig nehany eve megtalatak egy a kofejtotol a Nagy
>Piramishoz vezeto rampa alapjait, ami kotormelekbol es gipszes agyagbol
>keszult.<<
>
>* Talan Zahi Hawass-rol jo ha tudod, hogy o egy ARAB tudos es ARAB ember
>iszlam hittel. Nem veletlenul nevezik "baksis-tortenesznek". Ez azt
>jelenti, hogy megfelelo osszegert, siman bebizonyitja neked, hogy a Nagy
>Piramis epitoje Szaddam Husszein volt masodallasban!

Ez a vitapartner / alternativ elmelettel eloallo tudos
nevetsegesse tetele / alacsonyabbrendunek kikialtasa cimu ervelesi
technika?

>> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja") Letoltheto > E-book sorozat I.


udv
fu"

%%% kedves moderator, tovabbra is kivancsi vagyok, miert vagja ki a hix
egyes irok From mezojebol a cim mellol a nevet? %%%

Sziasztok !
Irtam:
>logikai halozatoknal is a huzalozasbol fakad(hat) a halozat memoriaja.
>A konfiguracio adta memoria tehat regebbi felismeres - szerintem.

Erre Szocs meggondolatlanul:
>A konfiguracio mechanizmus es nem memoria! Ahogy tapasztalom,
>nem is tudtok elkepzelni elettevekenyseget "memoria" nelkul.

Kenytelen vagyok reagalni, mert ez fogalomzavart okozhat.
Egy pelda arra, hogy a memoria nem okvetlenul mechanizmus:
Lerakok kavicsokat egy extra magas hegycsucson bizonyos rendszerben,
es otthagyom. Evek mulva feljut oda egy expedicio felholtan, es azt
mondja az egyik tag: Eskudni mernek, hogy ez binarisan kodolt uzenet.
Node, hogy a csudaba kerult ez ide, hisz ember itt meg nem jart !
Csak nem UFO-k hagytak itt ?
Mobilon felhivnak engem es lediktaljak a kodot, hatha ertelmes,
megfejtheto uzenet ez. A megfejtes:
*Ezek itt ASCII karakterek, nem UFO-ktol valo'k, hanem  en vo'tam
itt anno, csakhogy leejtettem a zaszlo-belovo HILTI-met kituzes elott,
aztan azon toprengtem, emlekem megorzesehez mindenkeppen memoria ko'',
es akkor hirtelen bekattant - ehhez mi is ko'' ?
Persze a zaszlo elegansabb memoria lett vo'na ide, mert ugye
szelcsendben az statikus - Dontheto Allithato Memoria, viharban pedig
dinamikus - DAM.  *
Mas:
Szamitogepeink memoriai mind-mind logikai halozatok !
Kiolvashatom a BIOS chip tartalmat, es lejatszhatom akar zenekent is.
Es mindig ugyanazt a zenet fogom hallani, tehat ez a targy emlekszik,
slussz, vitatkozni ezen nem erdemes !
Mas tipusu alaplap BIOS-a mas zenet produkal, vagy tan meg ertelmes
szo is kijon belole. (Mondjuk: *Zum-zum-zum, en egy HAL9000 vagyok,
kerlek ne kapcsolj ki ! Ne kapcsolj kiiiii...*)
Ilyen memoriaaramkorokkel tehetek mast is. Kiemelem a foglalatbol
es benyomom egy sajat foglalatba, melyet egyszeru aramkor vesz korul.
A chip binaris kimeneteit visszacsatolom a cimbemeneteire,
majd az egyik szabadon maradt bemenetere 1-eseket es 0-kat adok
felvaltva, s kozben figyelem a kimenetek valtozasat.
Es lass csodat, n db jelvaltas utan egyszercsak abbamarad
a valtozas, nem reagal tovabb a kimenet a birizgalasra,
de ketsegtelen, hogy eddig szamlalokent uzemelt !
Villany kikapcs, bekapcs sokszor, es ellenorzom ujra meg ujra.
Ugyanugy n impulzus utan marad abba az addigi reakcioja. Ez nem
veletlen, tehat mindenkepp ujabb memoriaval allunk szemben !
A szamlalashoz pedig ugye ugyancsak bizonyos jarulekos memoria kell,
es ezt a specialis funkciot ezuttal a huzalozassal besegitve
alakitottam ki, es a huzalozas kis megvaltoztatasaval - azaz
atkonfiguralassal - kulonfele hosszu szamlalokat nyerhetek.
Lesz olyan eset is, hogy a chip elszamol j-ig,
aztan j-tol ciklikusan szamol mindig k-nyit az idok vegezeteig.
Hu, mi mindent kepes ez kovetkezetesen vegrehajtani, tehat
ne dobjuk el elavult alaplapok BIOS chipjeit, hatha a leirt
huzalozas-valtogato evolucios technikam altal valami uj szuletik ! :)
irod:
>Az autonak nem a memoriajat cimezem meg, amikor inditani akarom,
>hanem egy informaciot adok, egy megfelelo helyre (energiat az
>oninditora, ingerlek egy receptort).

Csacska beszed. Az auto elindulasa reakcio, csak eppen nem tanult,
hanem elore programozott, belevasalt onallo reakcio. Az ilyesmi pedig
elvont ertelemben memoriat jelent, eppen ugy, ahogy a szamitogep
beindulasa is a BIOS programozott reakcioja - azaz memorizalt tartalmanak
kovetkezteben zajlik le mindig ugyanugy.
Masreszt az auto - mint termek, memorianak tekintheto, mert emlek,
amig nem eszi meg a rozsda.
Pl. jonnek az UFOk, akik sose lattak autot. Pikpakk szetkapjak,
lefilmezve minden darabjat, majd a szuperszamitogepuk fel ora mulva
jelenti: *Ez az objektum ismeretlen lokalis entropia-csokkenessel
jott letre, s nem a veletlen muve. Funkcioja - onjaro gepezet,
de mert nem intelligens, s szennyezi a legkort, teljesitmenyre
sem optimalizalt - ezert ertektelen, s javaslom - ezt ne lopjuk el!*
Mire a parancsnok o''fo''zoldsege kozli: HAL, te hibazol !
Elhallgattad elolunk, hogy ezt a gepet nem gep alkotta. Bizonyitja
ezt, hogy formara egesz pofas szerkezet ez, tele extrakkal,
pl. van benne szivato, es kilincs alaku sebvalto is, ami - hu de kiraly !
Visszuk tehat az egesz kasznit szuvenirnek haza a vitrinbe, teged
elobb kirakva, mert nem lesz jartanyi helyunk se a hajon.

Tehat a szuvenir is memoria. Vagy az inkabb csak 'memoria refresh' ? :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Szocs kerdezte:
: Nekem arra lenne szuksegem, hogy a 250-3000 Hz tartomanyt, ami a =
: beszedmegertes feltetele, tudjam savokra osztani.

: Az egeszbol azt is kivelem erteni, hogy ezt meglehet =
: csinalni kozonseges szamitogeppel is (lehet, hogy nem olyan gyorsan), =
: megfelelo programmal. Ez kiserletnek a legjobb lenne, mert utana meg =
: lehet hatarozni, milyen DSP-re lenne szukseg. Van ilyen program?

Az MP3 "encoder"-ek pontosan ezt csinaljak (frekvenciasavokra osztjak a
bemeno jelet), mielott nekiesnek a kodolasnak. Talan van Linux ala
enkoder, aminek hozza lehet ferni a forraskodjahoz, ezt nem tudom.
A masik, amivel probalhozhatsz, mindenfele zenelejatszo program
forraskodja, ami egy fenyorgonan jeleniti meg a spektrumot.

Udv,
marky

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kerdesem ezesetben is lenne. Espedig legyen egyetlen fotonunk, mely egy
> fenyforrasbol szabadult. Ez az energiahalmaz aprocska tomegkent mukodik?

A foton az foton, van ra golyo meg hullammodell. Amikor terjed akkor
hullam, amikor kolcsonhat akkor golyo.

>  Elerve egy kozeget, mely epp egy oceanalatti lefektetett uvegkabel
> kezdete ket kontinens kozott. A girbe-gurba vezeteken az ileto foton
> athalad, hisz a tuloldalt erzekeljuk. A kerdes pedig mar csak az lenne,
> hogy ez a haladas hogyan tortenik? Mint egy femgolyo egy lyukas csovon,
> vagy azert megsem mert a dolog ennel bonyolultabb, vagyis az ileto foton
> kontaktusokba jon a kozeg elemeivel, azok a rezgest tovab adjak, stb. mig
> az uvegszal vegen ismet kiszabadul a foton mint energiahalmaz, de
> egyaltalan nem ugyanarrol a tomegrol esik szo, melyik bejutott a kozegbe?

Nincs ertelme az 'ugyanaz a tomeg' kifejezesnek, legalabbis a foton
eseten, mivel nincs is tomege neki :) Annyi tomege van, amennyi az
energiaja. Extrem relativisztikus eset, csak mozgasi tomege van,
nyugalmi nincs. Nekem szimpatikusabb a masodik megkozelites, hogy a
foton elektromos es magneses terbol all, tehat elektromagneses hullam,
es mint ilyen nem mozog, csak hullamzik :)

>   Tulajdonkep mi tortenhet ha fotonok az utjukban levo tomegekkel utkoznek?
> A feny, ho, stb. jelensegeken kivul mas tipusu energia is felszabadulhat,

Pl Compton-jelenseg.

> vagy csak egyszeruen a rezgesbe jott tomeg rendelkezhet termodosito
> hatasokkal?

Termodosito??

>  A legutobi ingamereseim hasonlo dolgokrol arulkodnak.

Huh... Szerintem egeszen masrol, de mindegy.

>      Udv.Csaba.

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!"

Kedves Endre!

http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/et_tart/lst?kat=Adaf&id=119980605

Az emlitett kiselet nem a fenysebesseg feletti informacio terjedesre ad
peldat, hanem egy megbizhatonak latszo uj kriptografiai (rejtjelezesi)
eljaras. Persze mint minden ilyet, ezt is ki lehet jatszani. Itt nincs szo
fenysebesseg feletti informacio tovabbitasrol, ugyanis teljesen hiaba
erkeznek meg a felado Alicehoz, es a vevo Bobhoz az egymassal korrelaro
reszecskek, azt Bob mindaddig nem tudja megfejteni, amig Alice le nem adja
az emlitett hagyomanyos telefonvonalon az o immar rejtjelezett uzenetet,
amelyet a kapott veletlen jelsorozattal rejtjelezett. Bob ekkor a korabban
vett veletlen jelsorozat segitsegevel tudja majd kibontani ezt az uzenetet.
Tehat az egesz tortenet csak arrol szol, hogy Alice, es Bob egyszerre veszi
ugyanazt a veletlen jelsorozatot, amelynek tartalmarol senkinek semmilyen
elozetes informacioja nem lehet. Alice e veletlen jelsorozat segitsegevel
modositja a sajat kuldendo uzenetet, amelyet hagyomanyos modon telefonon
tovabbit. Ebben pedig semmi meglepo, vagy paradox dolog nincs, tovabba semmi
nem tortenik fenysebesseg felett.

A modszert pedig ugy lehet kijatszani, hogy Big Brother eszrevetlenul Bob
helyere ulve veszi Alice uzenetet, majd azt, vagy esetleg egy kicsit
modositott masik uzenetet kuld tovabb Bobnak egy ugyanilyen keszulekkel,
mikozben esetleg sem Alice, sem Bob nem tud rola, hogy nem is egymassal
kommunikalnak, hanem a postassa avanzsalt Nagy Testverrel. Termeszetesen Big
Brothernek mind a veletlensorozat jelvonalat, mind a telefonvonalat meg kell
kaparintania.

Ketsegtelen, hogy a cikk megteveszto, es ezzel kicsuszik a tudomanyossag
kriteriumanak teruleterol, de felhivnam a figyelmedet peldaul az >>Ezt
telefonon közli is vele.<< mondatra!!! Itt kell kozolnie Alice-nak, hogy az
o keszuleke mikor talalta a kuldendo uzenet, es a veletlen sorozat bitjeit
azonosnak. Ezt Alice mar csak azutan tudja megtenni, miutan keszuleke
jelzett, elobb semmikeppen sem. Ezt eltelefonozza, es Bob mindaddig semmire
nem megy a sajat vett veletlen sorozataval, amig azt a telefonon vett
sorozattal ossze nem veti. Ehhez persze Bobnak tarolnia kell a veletlen
jelsorozatot, mivel az osszevetesre idoben csak kesobb van lehetosege. Ez a
tarolas sajnos egy ujabb lehetoseget ad a jelsorozat feltoresere. Ugyancsak
megteveszto allitas, hogy a kiserlet ellentetes lenne a kvantummechanika
azon allitasaval, hogy sehogyan sem lehet megmondani a spin allapotat
elolre. Ugyanis a kiserletben senki nem is jut elore semmilyen
informaciohoz. Minden tortenik szepen az oksagi kapcsolatok termeszetes
menetrendjeben. Es itt megegyszer felhivnam a figyelmet arra, hogy amikor
Bob a veletlen sorozatot veszi, az nem jelent tenyleges, es hasznos
informaciovetelt, hiszen az ertekelheto uzenet vegul a telefonvonalon
erkezik. Logikai szempontbol a veletlen jelsorozat adasara egy
vilagitotorony mindenki altal lathato fenyjelei eppen ugy megfelelnenek,
mint ahogyan a korrelaro reszecskek. Semmi kulonos nincs abban, hogy a
fenyjeleket mindenki egyszerre pillantja meg azonos tavolsagbol, bar
ketsegtelenul nem nevezhetjuk ezt rejtett uzenetnek. Es legfobbkeppen nem
jelent semmifele kommunikaciot a vilagitotornyot nezo megfigyelok kozott. A
rejtjelezes szempontjabol ugyan eros vedelmet jelent, hogy a
kvantumreszecskek hasznalata csak egyszeri eszlelest tesz lehetove minden
egyes reszecskere, bar mint emlitettem a mindenkeppen szukseges eltarolas
ezt az elonyt alaposan csokkenti.

A Mozart zenes kiserlet egeszen mas ugy, ezert ebbe nem is megyek bele.

Udv: Takacs Feri

On Mon, 2002-10-07 at 15:03, ceyra--freemail.hu wrote:
> lehetosegek merlegelese. Ha a tozsden igy gondolnak, akkor
> csak egy honapot elemeznenek es mar reg csodbe ment volna a
> vilaggazdasag; a befektetesek vesztesegesek lennenek es
> senki nem fektetne be, visszasullyednenk az 19. szazad
> szinvonalara, kiveve azt a nehany kiskiralyt, aki nem
> osztotta a gondolatodat es folyamatosan elemezte a piaci
> folyamatokat, ezert minden befektetese nyereseges volt: azt
> nyerte, amit mindenki mas elveszitett.
[snip]
> mutato). Ezt innen, a penzugyrol mondom. Ez egy

Nezd, ez ugyan mellekszal es nem is irnek ha nem mondanad hogy "a
penzugyben vagy".

Te komolyan irtad a tozsdes reszet a levelednek? Ha igen, akkor
elbeszelgethetunk rola, ha csak ugy odairtad, akkor az a paragrafus
torlendo az irasodbol...

Udv, Sandor

Bocs, de nem ertem. Elolvastam a
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/et_tart/lst?
kat=Adaf&id=119980605 -t is, de nem ertem.

1. Ha az egyik megfigyelo megallapitja a minta foton milyenseget (Bell-állapota
nalízis egy
EPR-párnak egyik fotonkanak a segitsegevel),
azt "megtelefonalja" a masik megfigyelonek, aki megkapja az EPR-párnak
a masik felet, akkor ez mitol is teleportacio?
A foton (nem a minta foton, nem az EPR-párnak a mero fele)
valosagosan is megteszi a forrastol a masik megfigyeloig az utat.
Es akkor a "megtelefonalastol" meg nem is beszeltunk, ami szinten
mondjuk fotonokba kerul.
Ez max. egy olyan foton generator, amely idonkent kiad egy-egy fotont,
amelyekrol "megtelefonaljak", hogy olyanok-e, mint a minta fotonok.

2. Miben kulonbozik az EPR-kiserlet a koverkezo klasszikus esettol?
Van egy bakter-palacsintasutom (mehet-e a vonat v. nem).
Elottem es mogottem van egy-egy megfigyelo pl. 1-1 fenyevre.
Ha en (veletlenszeruen) felmutatom a palacsintasutot, akkor ha az
egyik megfigyelo "mehet"-et lat egy ev mulva, akkor tudja, hogy a masik
"nem mehete"-et lat ugyanakkor. De a ket megfigyelo ettol meg nem cserel
informaciot egymas kozott (es foleg nem 0 ido alatt).

Homalyositsatok fel!

Menyhart Zoltan

Kedves Marky !

>>Elvegre a Szovjetunioban volt vagy 1000 Lenin-szobor (minden varosban
legalabb egy), de Lenin-fafaragas valahogy nem maradt rank. Tovabba nem
teljesen fair termeszetes szerves anyagrol feltetelezni, hogy tobbezer even
at megmarad, a szu'ra'ga's esetleges problemaitol teljesen eltekintve.<<
* Ez eleg blazirt szoveg, es alaposan elfelejted, hogy az egyiptomiak
alapgondolkodasa az ido periodikussaga, valamint az elo letezo Ka-janak
vandorlasa es ujjaszuletese volt, es nem a Marxizmus-Leninizmus. Tehat az
okoskodasod azert is helytelen, mert Egyiptomban akarkinek a lelke
ujjaeledhetett egy faban is.
* Boven maradt rank Lenin fafaragas! Eleg jol lehet vele kereskedni, mert
nyugaton most kimondott hianycikk.
* Az egyiptomiak ismertek a maronatronos fatartositas modszeret, sot meg
ennel sokkal fejlettebb lakkokat is.

>>De most komolyan: a faraok halala utan a szobrok gondoskodtak a lelkuk
eletbenmaradasarol meg visszatereserol meg mittudomen.<<

* Rosszul "mittudomen" ! A lelkuk az egyiptomiaknak sem maradt eletben,
hanem vandorolt, meghozza eppen 32-szor egy sinusos idohullam mellett.

>>Szerintem a faraok eleve nem vallalkoztak faszobrokra, hiszen, ha ezek
megsemmisulnek, vege a lelkuknek is. Es azert egy koszobor megiscsak
strapabirobb...<<
* Az lehet, de a faraoknak is volt annyi eszuk, hogy a koszobor nemcsak
strapabirob, hanem modosithato is. Eleg sokszor atfaragtak a szobrokat uj
fejjel hagyva azt az utokorra. Legjellemzobb peldaja a Szfinx.
* Hidd mar el, hogy az egyiptomiak okosak voltak. Ha valamibol keves volt,
akkor takarekoskodtak vele. Fa viszont tenyleg keves volt.

> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")

Kedves Csaba !

Irod nekem a TUDOMANY: - 1969-ben.
>>Egy egyoldalu beszelgetest nem lehet vitanak nevezni, hiszen minden
elismeresem, es semmi ketsegem se lehet sokeves kutatomunkad soran ebredt
megallapitasaidban.<<

* Gondolom magadtol is rajottel, hogy mivel eddig a HIX VITA-n levelezel
elsosorban, igy reflexbol irtam a VITA hivatkozast.
* Nagyon tevedsz! Minel tobb kerdest sikerult megoldani, annal tobb kerdes
merult fel. Nagyon sok kerdest generaltam magam is, es egyre
csodalatosabbnak latom az osi Egyiptom vilagat. Megallapitasaim
termeszetesen ugyanugy tamadhatok, mint barki mase.Leveled tobbi reszet nem
ertem, es nem tartom idevalonak. Amolyan " Brendel Math-os" elvont
egyveleg, amivel sajnos nem tudok mit kezdeni. Bocsass meg de en nem
filozofus, hanem egyiptologus vagyok.


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")

Kedves Kibuc!


Huha......jol jartam veled! Alighanem lesznek sorlimit gondjaim
boven.:::::))))
>>Jol ertem? Egyszerre terveztek meg az egesz kornyek osszes epitmenyet?
Szerinted milyen adatok tamasztjak ezt ala?<<
* Pontosan ugyanolyan adatok, mint amik a jelenleg altalanos epitesi
elmeletet. SEMMILYENEK!! Bizonyara tudod, hogy a jelenlegi epitokrol szolo
adatokat Vyse ezredes elegge nevetseges felirathamisitvanyan kivul,
mindossze egyetlen fejjel lefele megtalalt szobrocska tamassza ala, de azt
sem a piramisokban, hanem a Volgytemplomban talaltak, es Hafre diorit
szobrocskaja volt. Ezeken kivul semmifele bizonyitek NINCS arra, hogy Hufu,
Hafre, vagy Mykerenre epitette volna a piramisokat, nehany elegge halovany
mondan kivul. Sot az arab tortenetirok egeszen mas nevu kiralyokat
emlegetnek meglehetosen nagy szamban, es eleg pontosan es egybehangzoan.
Szerintuk a vizozon elott 150 evvel uralkodo Saurid kiraly epitette a Nagy
Piramist es meg a leszarmazasi tablazatat is megadjak. ( lasd a honlapomon)
* A helyzet kulcsa a Szfinx. Egyszeruen elkepzelhetetlen az, hogy ne az
epult volna meg legeloszor a hozza tartozo Volgytemplommal, es
Szfinxtemplommal egyutt. (180-200 tonnas kovek fuggoleges erozios
nyomokkal) Am az is elkepzelhetetlen Egyiptom uralkodasi rendjet ismerve,
hogy a dinasztia masodik faraoja nagyobbat alkotott volna, mint az elso!! (
Hufu apja Sznofru nincs a 4-ik dinasztiahoz sorolva!) Vagyis ha a ma ismert
kronologia igaz, akkor Hufu-nak kellett volna a Szfinxet epiteni, majd azt
ott hagyni, es elkezdeni a Nagy Piramis epiteset. Ez viszont hulyeseg, meg
ranezesre is. Az epites alapsorrendje a kovetkezo lehetett : -
1. Volgytemplom
2. Szfinxtemplom.
3. Ennek kiemelt koveibol a masodik piramis elott kikoto es altemplom.
4. Szfinx.
5. A Szfinx melloli hatalmas godorbol kiemelt 180-200 tonnas kovekbol a
2-ik piramis also 7 sora. Azt nevezik a tortenetirok "kaddam koveknek" !
Itt valamiert abbamaradt az epitkezes.
6. A kovetkezo fazisban mar kisebb 2,5-6 tonnas kvaderekbol tovabb epult a
2-ik piramis, es ezzel egy idoben megalapoztak a Nagy Piramist.
7. A  2-ik piramis felepitese, es a nagy piramis tovabbepitese.
8. A nagy piramis befejezese, es a toltesutakbol varszeru bejarat
kikovezese.
9. A Szent Keruletek megepitese.
10. A harmadik piramis megepitese.
11. Szatellit piramis megepitese a burkolas soran megmaradt kovekbol.

* Eppen a Zahi Hawass fele koporsonyitas az elmult honapban azt is
bizonyitotta, hogy a piramisepitok nem egyiptomi szokasokkal temetkeztek,
es nagyon valoszinu, hogy nem egyiptomiak voltak. A megtalalt halott - es a
koporsofelirat szerint a nagy piramis egyik mernoke - balzsamozatlanul, es
kelet fele oldalvast zsugortartasban volt eltemetve kelet fele nezo arccal.
Na most....nem szeretnem hogy barkinek is elinduljon az agymenese, de ez
bizony egy sumer-hun-magyar temetkezesi testtartas.

>>>>Tudsz arrol valamit, beazonositottak mar a legnagyobb kovek kitermelesi
helyet?  Egyaltalan milyen jelek alapjan allithato, hogy szallitottak oket,
es nem az alapkozet kiemelkedesei voltak, mint a Kheopsz piramis belso also
resze, vagy a Szfinx fo tomege?<<

* Ez eleg jol dokumentalt dolog, es arrol se feledkezz meg, hogy a Turah-i
kobanyak ma is eleg jol lathatoak. Tehat elsosorban a Szfinx es a deli
plato alapkozetet hasznaltak, masodsorban a Turah-i kobanyakbol
szallitottak, kovet, es a finom belso reszekre Aswan-bol szallitottak
granitot. A besorolasi jelek, es a kofejtoi felfuggesztesek ma is lathatoak
a koveken a piramisok mellett.
* Am van egy elegge pontos leirasunk is egy 300 tonnas ma is lathato ko
(obeliszk) kibanyaszasarol es szallitasarol is. Ez nem mas, mint a Thebai
templom egyik obeliszkje, amit Hatsheheszut kiralyno banyasztatott ki es
szallittatott Thebaba. Tudjuk a leirasbol, hogy a kibanyaszas, csiszolas es
a Nilus partjara szallitas 6 honapig tartott 20 ezer munkasnak!!!! A hajon
szallitas rajzon is abrazolva van, es jol lathato, hogy Soros ur viz alatti
szallitas elmeletevel ellentetben a hajo fedelzeten szallitottak a
gigantikus es ma is azonosithato kotombot.

>>Egyaltalan, talaltak mar a Nilusban elsullyedt oegyiptomi hajot?<<

* Nem! De a Nilusban nem ajanlom, hogy buvarkodj. Vagy pestis, vagy
krokodil!

>>Bauval (es persze Hancock:) "remekmuvet" sajnos nem olvastam, de nem
feltetelezem roluk, hogy ekkora butasagot irtak volna. Megtenned, hogy
pontosan idezed a vonatkozo resz, csak hogy legyen mirol vitatkozni?;)<<

* Akkor sajnos nagyon el vagy maradva. Azt azert ne kerd tolem, hogy olyan
kb- 15.000,- oldalt bemasoljak, de gondolom konyvtar az van a kornyekeden,
tehat olvasd el Robert Bauval: The Orion Mystery c. konyvet, vagy gyengebb
valtozatban Graham Hancock:- Fingerprits of the Gods. Bemelegitesnek eleg
jo lesz, de ez meg csak a regenyes forma.

>>Heyerdahl a papiruszhajo otletet eppenseggel egyiptomi abrazolasokrol
vette.<<

* Pontosabban az otletet az a Titicaca tavi totora-nad csonakokbol vette,
es ezutan jott ra, hogy ugyanaz a forma az osi Egyiptomban is letezett.
Amikor a RA-1-2-t epitettek akkor nem egyiptomi, hanem Peru-i eoitekkel
dolgozott.

>>Es amennyire emlekszem, a Nagy Piramis korul talalt "temetesi barkak"
valoban akacia _deszkakbol_ keszultek.<<

* Az igen, de amit Abydosban talaltak azok kori-deszkakbol es
cedrusdeszkakbol.

>>Ezert sem tartom tul jonak Soros ur otletet a hajo egyik vegere
akasztott, a masik vegen kiegyensulyozott kotombokrol.<<

* Mivel a ki tudja mire hasznalt barka epitesi modja aszimmetrikus, es
mindenre alkalmas csak vizen jarasra nem, igy valoban elegge nehezen
kepzelheto el a "emelogep" szerepe. Soros ur elmelete egyebkent is ezer
sebbol verzik, es koszono viszonyban sincs az alapveto egyiptologia
szabalyaival. En beszeltem vele tobbszor is telefonon, es nem is tagadtam,
hogy gyakorlatilag dilettans. A Mernok Ujsag 2002 juliusi szama
gyakorlatilag kiutotte a geologus urat, es a papirkosarba kuldte az
elmeletet. ( De azert jol megel belole....ez mar kerdes!) A szerkesztoje
Leko Sandor pedig goromba agressziv ember, aki meg amatornek is keves.

(Idaig volt limitem!)

> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")

> Felado :  [Hungary]

> primitiv rendszer, mar reg kinottuk. Mindegy. Tehat
> ilyenforman erdek az, hogy minel nepszerubb legyen az
> elmeletunk, esetleg meg annak aran is, hogy "nem ejtjuk le
> az almat". Ezer ilyet lattam mar, amikor csak a fejemet

A termeszettudomany erossege, hogy az ilyen modszer nem eletkepes. Ha valaki
eltitkol, elhallgat tenyeket, az nem maradhat sokaig titokban, mivel sokan
masok megismetlik a kiserleteket, ujraertelmezik a meresi adatokat, es
rajonnek a hibara. Ebben rejlik a tudomany modszerenek ereje, hatekonysaga.

> Igen igy van. A kerdeses reszecskek parhuzamos momentumai,
> itt a polarizacio vagy a spin megvaltoztathato: a foton
> eseteben egyetlen alkalommal. Ez a valtozas me'g atadodik
> az egyik reszecskerol a masikra, de a tovabbi valtoztatasok
> mar nem. Az elektronparok spinje akarhanyszor
> megvaltoztathato, itt nem csak egyszer hasznalatos... Ez
> pedig mar egy digitalis informacioatvitel konkret
> lehetosege. A foton eseteben a fotonsorozatot kell

Szo sincs rola. Ez nem igy mukodik. Nem tudjak a masik reszecsket semmi
modon kenyszerinteni arra, hogy egyik vagy masik allapotba billenjen. Ha
merest vegeznek a csatolt par egyik tagjan, akkor a rendszer bebillen az
egyik allapotba, es ezzel eldol nemcsak a mert, hanem a masik reszecske
allapota is. De a bebillenes pontosan a kvatummechanikai valoszinusegnek
megfelelo gyakorisaggal tortenik egyik vagy masik allapotba, es nem lehet
befolyasolni. Igy ket veletlen jelsorozat lesz a kozeli es a tavoli
megfigyelonel, amit ha utolag egyeztetnek, lathatjak, hogy pontosan
ellentettje egymasnak. De informaciot atvinni ezzel nem tudnak.

> polarizalgatni es a fotonparok folyamatosan at fogja vinni
> az infot. Learnyekolhatatlanul, lehallgathatatlanul,
> tavolsagtol fuggetlenul. Mas kerdes a gyakorlati
> megvalositas nehezsegei, de hat mi egyszeru!

Eddig minden kiserlet azt mutatta, hogy ez nem gyakorlati nehezsegek
kerdese, hanem a kvantumvilag alaptulajdonsaga, ami annyira mas, mint amit
megszoktunk, hogy nehezen tudjuk elfogadni. Errol viszont nem a
kvantummechanika tehet.

Ha ez a kerdeskor erdekel, ajanlok egy a neten elerheto konyvet:
Vassy Zoltan: Schrodinger macskaja es mas tortenetek
http://psyche.elte.hu/~aion/sch/schrodi.htm
Sose hittem volna, hogy egy "parapszichologiaval" foglalkozo ember konyvet
fogom ajanlani... :-)
A konyv szerintem jo, es nagyon korrekten megjeloli a vege fele azt a
pontot, ahonnan sajat velemenye kezdodik - es a sajat megkozelitese is
erdekes. Oszinten szolva nagyon meglepett, hogy ilyen paras is van, mert
eddig nemes egyszeruseggel teljesen ...  szoval nem volt szalonkepes
velemenyem a parasokrol...   :-)

Ket mostanaban megjelent konyv a temakorben:
Hrasko Peter: A konyvtar foglya (jo!)
Gribbin: Schrodinger macskaja

Mint macskabolond, kotelessegem megemliteni, hogy meg elvi szinten is
elfogadhatatlannak tartom a macskak ilyen osszefuggesben torteno
emlegeteset, es erelyesen tiltakozom...

> almat, tehat nincs gravitacio. A kis ferdeszemuek valami
> hasonlo technologiaval Mozart-ot hallgattak, persze nem
> Jack-csatlakozos audiokabellel.

Ezt nagyon erosen ketlem. Meg tudsz jelolni valamilyen forrast?

> Relativitas-doksit boszen olvasom.

:-)

Udv, Jozsef

> Felado :  [International]
> Szerintem csak mozgo megfigyelo latja ugy, hogy nem egyideju, valojaban
> pedig egyideju.

Ha ezt irod, meg nem ertetted meg a specrel lenyeget. Ez egy gyakorlati
tapasztalat, ezt szoktak mondani az emberek, mielott megertik, utana meg nem
szoktak mondani...   :-)

Mi az, hogy valojaban? Melyik rendszer az, amelyikben az egyidejuseg
valosagos, es melyikben csak latszat?
Mi a velemenyed az ikerparadoxonrol? Elmegy az iker, megjon az iker, 10
evvel fiatalabb. Ez latszat?

> PS2: Einstein konyvet a Specialis es altalanos relativitas elmeleterol 2x
> elolvastam. Ha meg vagy husszor elolvasnam, lehet hogy jobban ertenem a
> dolgokat, de szerintem akkor is igaznak kell lennie annak, amit eddig
irtam.

Akkor ravaszabb a helyzet, nem tudom, mi lehet a baj. Az a konyv a specrelt
nagyon jol magyarazza, nehez hozzatenni (az altrelrol viszont alig mond
valamit). Talan az lehet a baj, hogy valamelyik ponton elvesztetted a
fonalat, es hiaba olvasod ujra es ujra, mindig ugyanott kizokkensz.

Ha van kedved hozza, par levelvaltassal itt a listan valoszinuleg helyre
lehet razni a dolgot.

Nezzuk azt a gondolatkiserletet, amelyben egy mozgo vonat kozepenel
villantanak - ezzel vezeti be, hogy az egyidejuseg nem abszolut. (nekem
nincs meg a könyv, jo regen olvastam). A feny eleri a vonat elejet es veget.
Mivel kozepen volt a villanas, es igy egy vonatos szamara a feny egyenlo
utat futott be a mozdony illetve a vonat vege iranyaba, a vonaton tartozkodo
megfigyelo teljes joggal mondhatja, hogy az a pillanat, amikor a feny eleri
a mozdonyt, es az a pillanat, amikor eleri a vonat veget, egyideju.
A sinek mellett allo megfigyelo szamara meg nyilvanvaloan nem egyideju, a
vonat veget elobb eleri, hiszen az szembefut a fennyel, mig a mozdony szalad
elole, azt kesobb eri utol. Tehat ami a vonatosnak egyideju, az a sinek
mellett alldogalonak nem egyideju.

Ez teljesen tiszta es vilagos?

Ha igen, van barnifele okod feltetelezni, hogy a foldon allonak abszolut
igazsaga van es a vonatosok csak a latszat aldozatai? Mi van, ha a vonat egy
repulogepanyahajon megy? Akkor a hajosok is tevelyegnek, a vonatosok is
tevelyegnek, csak egy szigeten allo latja a valodi vilagot? Es azt honnet
lehet tudni, hogy maga a Fold az most valodi, vagy latszat? Milyen modon
lehet a valodit kivalasztani? ha erre nincs semmifele mod, van ertelme
valodirol beszelni?

Udv, Jozsef

> Felado :  [Romania]

> fenyforrashoz viszonyitva, akkor nem mindegy, hogy milyen Holdfazisban =
> celzok. Nem azert mert arnyekba van, hanem az egesz Naprendszer mozog =
> 220 km/s sebeseggel. Igy a celzas a Hold negyed, vagy haromnegyed =
> fazisaban a legelonyosebb. Ha iagaz volna a kovetkoztetesem!

Huhh, nem csoda, hogy nem jottem ra, mire gondolsz. Nem csak a holdfazis,
hanem a holdfazis es a Fold palyan elfoglalt pillanatnyi helyzete egyutt
lenne az, ami meghatarozza, merre all a Hold a Naprendszer
sebessegvektorahoz kepest. Raadasul a Naprendszer sebessege szerintem nem
jatszik szerepet a celzasban (specrel, inerciarendszerek egyenertekusege),
azt csak a Fold es a Hold relativ sebessege befolyasolja. Ele kell picit
fogni, mint a futovadnak...   :-)

Udv, Jozsef