1. |
Windows Comm. 2.01 - Win95 mouse problem (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
2. |
Mozgokep (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: IRQ > 15 (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: zenon modern aporiaja (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
5. |
MOKA Shell (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
6. |
WinCommander (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
7. |
Windowsos FTP (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
8. |
Hompage magyarul (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
9. |
helyesbites (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
10. |
TERM90 Script Language & ORACLE Bp. E-mail cim ? (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
11. |
Linux keserv (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
12. |
Valasz Windows 95 kerdesekre VI. (mind) |
82 sor |
(cikkei) |
13. |
Szopas Linux-szal Part II (mind) |
140 sor |
(cikkei) |
14. |
RE: Valasz Windows 95 kerdesekre VI. (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
15. |
WinComamnder, FoxPro a necc-en... (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
16. |
DTMF dekoder (GoZo-nak) (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
17. |
FSF (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
18. |
lansmart (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
19. |
ELB-6578 terminal hasznalata (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
20. |
OS2 magyar billentyuzet (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
21. |
DES valaszok +cikk (mind) |
182 sor |
(cikkei) |
22. |
RE: ize (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
23. |
Re: GIF atlatszo hatterrel (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
24. |
DLL / Turbo C (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
25. |
IPX / Linux, OS/2 (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
26. |
RedHat Linux install (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
27. |
Re: Re: subscribe (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
28. |
OS/2 C fordito (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
29. |
SwSprite (BOB) (mind) |
103 sor |
(cikkei) |
30. |
Re: Mobil a szinhazban (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
31. |
386 alaplap hiba! (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
32. |
Hogyan keres WWW gep? (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
33. |
Re: ?:GIF gyartas (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Windows Comm. 2.01 - Win95 mouse problem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Azt hiszem Dorozsmai Karoly kereste a legujabb Windows Commandert.
Jelenleg a 2.01 valtozat divik, ami a Win95/NT/3l kompatibilis.
12/14/95 Datumu!
Az en gondom a kovetkezo: egy 486Dx66-os PC-re upgrade-el feltettem a
Win95-t, de a jelenlegi mouse-t nem ismeri fel, ami egyebkent ragyogoan
mukodik a Win3.1-el. A mouse pontosabban TRACKBALL! a billentyuzettel
egybeeptett, de a COM1-en keresztul csatlakozik a gephez. A Win3.1
setup-jaban "Serial mouse on COM1" szerepel.
Mikent lehetne ravenni a Win95-t, hogy ismerje mar fel??
Pista (Los Angeles)
|
+ - | Mozgokep (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gaspar Laszlo !
> A problema: grafikus kepernyon a hatter felett kell mozgatni egy
alakzatot.
> Hogyan oldjak meg azt, hogy amikor az alakzat a hatter egy adott
reszlete
> folott tartozkodik, akkor azt teljesen eltakarja, de amikor
tovabbmozdul,
> az eredeti kepernyotartalom visszaall? Tehat az alakzat a mozgatasa
kozben
> nem radiroz bele a hatterbe, nem hagy csikot maga utan?
Tobbfele megoldas lehetseges. A XOR-os (amire Te is emlekszel) inkabb
csak monokrom kepernyore alkalmas, szines kepernyon furcsan meghamisitana
a mozgatott alakzat szineit, ezert ma mar ritkan hasznaljak. Ehelyett
altalanosan elterjedt a kovetkezo modszer (peldaul az egerek
meghajtoprogramjaiban):
A mozgatando alakzatrol ket bitmintat taronak. Az egyik az alakzat kepe
(lehet szines is), a masik pedig egy, az alakzat kepevel azonos meretu
maszk. A maszk mondja meg, hogy hol atlatszo az alakzat, es hol nem.
Amikor ki kell rakni valahova az alakzatot, akkor elmentik a hatternek
azt a reszet egy memoriateruletre, amelyet az alakzat el fog fedni, es a
maszk felhasznalasaval helyettesitik a hatter megfelelo keppontjait az
alakzat keppontjaival.
Amikor le kell venni az alakzatot, akkor a memoriabol visszateszik a
kepernyore az elmentett hatter-reszletet.
Amikor mozgatni kell az alakzatot, akkor a fenti ket eljarast hasznalva
leveszik a mozgatando alakzatot a kepernyorol, es kirakjak az uj helyre.
A tenyleges megvalositas soran ugyelni kell arra, hogy az alakzat kepe a
mozgatas soran ne nagyon villodzzon, ezert assembly-ben megirt gyors
algoritmusokat es kulonbozo trukkoket szoktak alkalmazni. Az EGA, majd
VGA kepernyovezerlok megjelenese ota a maszkolast a kepernyovezerlo
hardveresen is tamogatja (logikai muveleteket tud vegezni a memoria es a
kepernyomemoria kozott).
Fontos meg, hogy ha valamilyen program modositani akarja az alakzat altal
fedett teruletet (a hatteret), akkor elobb le kell venni az alakzatot a
kepernyorol, elvegezni a modositast, majd ismet ki kell rakni az
alakzatot a kepernyore. Errol egyszeruen meggyozodhetsz: vidd egy
allandoan valtozo kepreszlet fole az egermutatot, es elkezd vibralni a
kepe.
Tovabbi informaciokkal maganlevelben is szivesen allok rendelkezesedre.
Udvozlettel:
Hunyady Istvan
|
+ - | Re: IRQ > 15 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
> Lehet-e PC-n az alaplap jelentosebb atalakitasa nelkul megnovelni
> a lehetseges (hardware) interruptok szamat.
> Ugyebar kaszkadolassal lehetne tobb mint ket interrupt vezerlot
> osszekotozni de ugy tudom, hogy az nem megy egy kartya bedugasaval.
> Van valakinek valami otlete (itt tolem is ugy kerdeztek en meg
> azt allitottam, hogy nem fog az menni de igazam van-e)?
Alkalmas kartya bedugasaval meg lehet oldani a dolgot. A kartya egy
interruptot rangat es valami portbol utana ki lehet olvasni, hogy mi
tortent. Egyebkent gondolj azokra a kartyakra amelyek 16 soros portot
tartalmaznak. Nem tudom, konkretan hogy csinaljak, de valami ilyesmi
lehet.
Zoli
|
+ - | Re: zenon modern aporiaja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
> Tegyuk fol, hogy letezik olyan szamitogep, aminek meg lehet mondani,
> hogy most duplazd meg az orajelet. Es ezt akarhanyszor. Nem kerek olyan
> ellenveteseket hogy ilyen pedig nincs :-) Tegyuk fel hogy van.
> Irjunk egy vegtelen ciklust ezen a szamitogepen, olyat, hogy a ciklusmag utol
so
> paranccsa az orajelduplazas. Tegyuk fel hogy az indulo orajellel a ciklusmag
> fel masodperc alatt lefut. A ciklusmag minden lefutasahoz ugyanannyi orajelre
> van szuksege. Mi fog tortenni egy masodperc utan?
A kerdes pont olyan agyafurt, mint a relativitaselmelet :-)
A szamitogeped azt fogja latni, hogy a Te szived egyre lassabban ver, szinte
megall, es a karoradon a mutato sohasem eri el az 1 masodpercet.
Te viszont harom lehetoseg egyiket tapasztalod:
a) Az orajelduplazas kamu volt
b) A szamitogeped atalakul [ez kb. u.a.m. az a) eset]
c) ???
Szoval a felvazolt kiserlet egy vilagmodellt rejt magaban amelyik nem eri
meg az 1 masodpercet. Ez nem tul valoszeru. Viszont kepzeld el forditva
(mert ugye minden relativ): a szamitogeped egyenletesen jar, viszont az orad
1/2 3/4 7/8 stb. masodpercnel mindig a felere lassul---egyszeruen igy
fested ra az osztasokat a szamlapra. Vilagos, hogy az 1 masodpercet nem
tudod jelolni a szamlapon, tehat a kiserlet nem er veget.
Ha kedveled a paradoxonokat, akkor itt egy masik. Mondd meg, mennyi
"A legkisebb, ezer betuvel nem definialhato termeszetes szam?" (< 60 betu)
Zoli
|
+ - | MOKA Shell (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nem birom megallni:
Ma lattam olyat, hogy utcan (nem fulkeben hanem ugy bolt ele kirakott
fizeto telefonnal) allt egy kinai a kezebenn a telefonkagylo [a keszulek
lathatoan mukodott es velhetoleg valaki logott a drot vegen] es ezen
kezevel hadonaszva gesztikulalt mig a masik kezevel tahofont szorongatott
a fulehez es abba beszelt.
Zsoter Andras
|
+ - | WinCommander (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
en tudok egy jobbat: SpeedCommander - spedcmdr (Shareware)
A Norton Commander Windows alatti masolata, ugyanazokkal a
billentyuzetfunkciokkal, inkl. archivalas, es ProgMan csoportok
listajaval.
Udv: Gabor
|
+ - | Windowsos FTP (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
Az ELTE-re szeretnek bepasszirozni faljokat, de ha 60 kb-nal
nagyobbaknal kiirja, hogy: 550 RMS Write RTB Record too large"
Nem tudjatok ezt miert irja ki?
Hogy ezt megszuntetni?
Elore is koszonom!
Mano
|
+ - | Hompage magyarul (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Kovacs Laszlo!
Teljesen igazad van abban, hogy az ottlap szornyuseg. Szerintem a HONLAP
lenne a jo magyar forditas. Esteleg meg a ce'ge'r.
Viszlat,
Borosy ANdras
|
+ - | helyesbites (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bocsanat, a tegnapi levelemben elirtam, nem Touchpad, hanem Trackpad.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
+ - | TERM90 Script Language & ORACLE Bp. E-mail cim ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elnezest , hogy megint csak kerdezek de ismet van 2 problemam.
1. A Norton commander 4.0 melle adtak valaha egy egyszeru kis terminal
programot amit TERM90 - nek hivtak. Ez aprogram kepes scriptek futtatasara
de nem tudok errol semmit mert nincs leiras a script nyekvrol es az a harom
pelda program amit adtak olvashatatlan zagyvalek. Ez egyetlen info amit
ezekbol a programokbol ki tudtam deriteni az a kovetkezo:
ComScript v3.08
(c) 1992 Welltronix Communications
Tud valaki valamit errol?
2. Keresem az ORACLE MAGYARORSZAG E-mail cimet Egy ismerosom dolgozik ott es
keptelen vagyok kideriteni.
Elore is koszi az infokert.
Gabor
|
+ - | Linux keserv (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nagybolcsessegu Guruk,
A minap nekialltam felpakolni a Linuxot a Slackware 3.0 csomagbol, csak ugy
mezitlabasan
egy 270 Mb Syquest drive-ra (a scsi1 kernellel a csomagbol). Minden nagyon
szep, meg az X windows is mukodik,
csak a network vacakol. A gepen egy 3Com509 -es kartya van (I/O 300h,
interrupt 10), az rc.inet1 latszolag helyesen van
configuralva, megis mindig a kovetkezo uzeneteket addja: SIOCSIFADDR: no
such device etc. Az ifconfig az eth0-ra, eth1-re
stb. azt modja hogy unknown interface. Ugyanez a kartya, ugyanezen a gepen,
WfW3.11 alatt gyonyoruen mukodik.
A cat /proc/ioports es /proc/interrupts szerint a 300h cimet es a 10-es
interruptot senki sem hasznalja. Az rc.inet2 szepen
inditja az osszes daemont. Mi a banat lehet vele. A segitsegeteket es
turelmeteket elore is koszonom.
Udv,
Laci
################### Laszlo Szekely, M.D. Ph.D. ############################
Microbiology and Tumorbiology Center (MTC) Tel:+46 8 7286760
Karolinska Institute, S17177 Fax: 46 8 330498
Stockholm, Sweden E-mail:
########### ###############################################################
|
+ - | Valasz Windows 95 kerdesekre VI. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
GURUlo kollegak!
A Windows 95 koruli vitaban nem kivanok tovabb resztvenni, mert
ugy Zsoter, mint Ambrozy kollegak sajat bevallasuk szerint sohasem
hasznaltak ezt az op. rendszert. Nyilvanvalo, hogy minden megjegyzesuk
hear-say vagy folyoiratok cikkein alapulnak, ezert sem energiat, sem
idot az o "partfegyelembol gyulolkodo" irasaikra nem pazarlok.
Ehelyett inkabb a beerkezo muszaki kerdesekre probalok valaszolni
es tamogatni a Win95-el babralo GURUkat.
GURU #361 Gyodi Peter: Samsung CR-ROM adatra mukodik, de audio CD
lejatszasara nem.
> -----------------------------------------------------------------
Ennek 2 oka lehet: 1) Talan egy olyan CD-ROM meghajtod van, amiben
a firmware idejet multa. Be kell telepiteni a valodi modban futo
meghajtot. A hardware.txt file adhat tovabbi informaciot. Az alta-
lad megadott tipus nincs a Microsoft hardware kompatibilitasi listajan.
2) Ha te a hang kartyadhoz valodi modu meghajtot hasznalsz, legy biztos
abban, hogy az audio settings az op. rendszerben ugyanaz, mint az
audio settings a valodi modu meghajtoban.
GURU #358 Guczo: A Win95 rossz minosegenek tudja be, hogy 2 szamito
gepet nem tud osszekotni.(Errol a temarol mar masodszor irt.)
> ----------------------------------------------------------------------
2 gepet ossze lehet kotni halozati adapter kartyaval (soros vagy parhuzamos
kabelt vagy infraredet hasznalva) vagy tarcsazo adapterrel. Azt mar
egyszer megirtad, hogy te modemmal es telefonnal akarsz osszekotni
2 gepet a Dial-Up Networkinggel. En viszont neked maganlevelben meg-
irtam, hogy ket klienst nem lehet osszekotni, szukseg van egy Dial-Up
Networking szerverre is, amely a Microsoft Plus! for Windows 95
csomagban van. Ha ezt a csomagot nem vetted meg, szoljal, es elkuldom
neked a szervert.
GURU #356 Ambrozy G. "eredeti" ket kerdese az uzleti eladohoz
> --------------------------------------------------------------
1) hogyan kell egy foldert a faszerkezetben megnyitni? Dupla kattin-
tassal (hasznalati utasitas 22.-ik oldal)
2) hogy lehet faszerkezetben megnyitni egy gyujtot? Erre nem tudok
valaszolni, mert nem tudom, mi az a gyujto. A Win95-ben csak
folderok es fileok vannak. Fogalmam sincs mi az az "intezo"!
GURU #356 Hody Arpad: 2-ik telepites utan hogy lehet megvaltoztatni
a folderokat a desktopon?
> ---------------------------------------------------------------------
Ugyanugy, mint barmelyik telepites utan: a jobboldali egergomb
lenyomasaval (bar nem vagyok biztos abban, hogy mit ertesz " meg-
valtoztatason". Gondolom a tulajdonsagokra (Properties) gondoltal.)
Tovabbi kerdesekre nem tudok valaszolni, mert egyetlen gepemet sem
inditottam meg el MS-DOS modban (minden 16 bites programot kidobtam),
azt viszont tudom, hogy a Norton Desktop for Windows nem valo a Win95-
hoz. 3 Symantec termek kozul valogathatsz (mind 32 bites progik):
a) Norton Utilities for Windows 95; b)Norton Navigator for Windows 95;
c) Norton AntiVirus for Windows95.
GURU #360 Matyi: nem vedhetok egyes konyvtarak userektol es egyes userek
adatait nem tudja lekerdeni
> ------------------------------------------------------------------------
Eloszor is nem tudom mi az a konyvtar? Feltetelezem, hogy folderrol
beszelsz. Minden ilyesmi (es a legtobb forras) nagyszeruen vedheto egy
system policyval, mely a Resource Kit 15-ik fejezetenek masodik reszeben
van reszletesen leirva. Telepitsed be a policy editort a CD-ROMrol.
Kapsz egy templatet is maximalis vedelemre (maximum.pol).
(Ha nincs meg a Resource Kited, olvasd el az ingyen lehivasi lehetoseget
a GURU #323 szamaban.)
Feltetelezem, hogy egy halozatrol van szo, ha egyes userek adataira
vagy kivancsi, es nem 1 geprol. A teendo a kovetkezo:
Network Neighborhood jobb eger gombbal kattintas, a Properties dialo-
gusbol kattints a Tools taben es ott 3 szerszam kozul valogathatsz:
Net Watcher, System Monitor, es Administrate. Ha ez nincs betelepitve
a halozatba, akkor olvasd el a Resource Kit 16.-ik fejezetet!
Az irasodhoz meg 2 megjegyzesem lenne: l) nem ertek egyet azzal
hogy a Win95 "nagy hardware" igenyu. 4 MB-n is elmegy, sot lattam mar
386SX lapon is cammogni, bar a Resource Kit szerint ez nem lehetseges;
2) az hogy "instabil mukodes", ez egyszeruen nem igaz. 3 gepemen egy felev
alatt csak az en hujesegembol fagyott le 1x. A laboratoriumban 120 gepen
komputer analfabetak (orvostan hallgatok, apolonok, ugyvedek, stb.)
tanulnak, es meg egyszer sem fagyott le a system. Az viszont igaz,
hogy csak 32 bites progikat futtatunk es fejlesztunk. Kinek kell manapsag
egy uj 16 bites PC program?
Virtually,
Szabolcs
http://www-rcf.usc.edu/~petrovay/
|
+ - | Szopas Linux-szal Part II (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A multkori nyomoraimon mar tulvagyok, mostmar rendesen megy a Linux es
a DOS is, igy az alabbi benazasokat csak okulasul irom le es hogy
legalabb nektek legyen jo kedvetek. Szoval a lenyeges felallas:
A C: egy 1.6 GB WD Caviar IDE, a D: pedig egy 340 MB WD Caviar IDE.
A C: disken van a DOS, mig a D:-n a Linux. Mivel a regi BIOS-om nem
tamogatta a nagy diskeket, ezert egy idoben az OnTrack disk managert
kellett hasznalnom. De sajnos ezzel meg a Linux volt inkompatibilis,
igy nem lathattam a DOS partiticiokat. Igy hogy kozos nevezore jussak,
ezert letakaritottam az OnTrack-ot (azon az elven hogy ugyis hamarosan
upgrade-lem a BIOS-t), es csak 500 MB-ot hasznaltam a C: drive-bol.
Hogy vegkepp ne legyen nyomor, ezert a CMOS setup-ban a C: drive
eredeti 3148 track-jat atirtam 1023-ra, es igy mindenki meg volt
elegedve, kiveve en, mivel a disknek alig az egyharmadat hasznaltam...
Egyebkent a Linux-ot nem erdekelte hogy mi van a BIOS-ban, tovabbra is
3148 trackot jelentett a /dev/hda-ra. Szoval igy szepen ment a
rendszer, mignem penteken megjott a varvavart BIOS upgrade. Eredetileg
Phoenix BIOS-om volt, es Micro Firmware upgrade-t szereztem, mivel ok a
felhatalmazott upgrade-olok. Szepen be is installaltam, minden ment mit
a karikacsapas.
Eljott a nagy pillanat, vegre ki fogom tudni hasznalni mind az 1.6
gigat, es a Linux is latni fogja az egeszet. Le is formaztam a disket,
es ugy csinaltam hogy mindegyik partiticio 255 MB legyen. Igy c: - i:
drive-k lettek. Rendben, akkor nezzuk meg hogy mit szol hozza a Linux.
Elinditottam, mire a bootolas alatt egy tisztesseges adag hibauzenetet
adott (a hosszat nem tudom mivel egy szemvillanas alatt lefutott az
egesz, de bizonyosan tobb mint egy kepernyo) ami kb. olyan sokatmondo
volt mint mikor a w31 regedit-jevel az advanced mode-ban az "OLE (part
3 of 5)" adatokat nezem... Persze semmit se latott az egeszbol.
Gondolom ott a baj hogy a Linux nem dijazza a DOS primary es extended
partiticoi kozul az extendedet, szoval ezert a Linux fdisk-jevel
csinaltam 4 db. primary DOS partiticiot, 377 MB minegyik. Rendben,
gyerunk DOS-ba, es formatting. Ki is adtam hogy "format c:", mire latom
hogy ezt irja ki: "formatting 255.7 MB"...
HOHOHOHO! Varjunk csak egy kicsit. A partiticio 377 MB, akkor miert a
regi meretre akarja formazni? Mindegy, a DOS fdisk-jevel toroltem a
partiticios tablat, vissza Linux-ba, fdisk megegyszer, 4 Primary
partition (OS ID = DOS), egyenkent 377 MB. Vissza DOS-ba. Csakugy
szorakozasbol ramentem a C: partitionra. Ott volt!! Hogy hogy? azota
ketszer fdiskeltem, es meg mindig ott volt... A fene se erti ezt.
Veletlenul kiadtam a "dir" parancsot. Es minden file ott volt!!! A fene
se erti ezt. No mindegy, le van kakilva. Formazni akarom megint, es
megint csak 255.7 MB-ra akarja formazni a DOS... Rendben, hagyom hogy
igy csinalja. Es utana meg mindig ott voltam a regi file-ok... Itt mar
gozom se volt hogy mi tortent.
Ekkor elkezdtem nezegetni az uj BIOS leirasat, es talaltam egy
menupontot, ahol le lehet tiltani az MBR irasat. AAA, biztos itt a baj,
mert a BIOS manual azt irja, hogy "if you attempt to modify partition
information with fdisk with this feature enabled, it will appear to
work, but nothing will happen." Aha, szoval itt van a kutya elasva.
Szoval be a BIOS setupba, es at akartam irni irhatora, de ugy volt.
Szoval ez se nyert...
No nem baj, akkor nezegessuk hogy miket lehet meg allitgatni. Ket
idevago trefa van, de sajnos eleg kodos a BIOS manual, igy nem derul ki
hogy pontosan mi is a kulonbseg a ketto kozott. Az egyik az LBA, a
masik a "Large Disk DOS Compatibility". Mindketto translating-gal
foglalkozott, de hogy pontosan mi a kulonbseg koztuk maig is rejtely.
Mindkettot kikapcsoltam. Tovabbra is ment a trefa, es eltuntek a Linux
hibauzenetek. OK, akkor csinaljuk tovabb a dolgot. Be a Linux-ba, es
nezzuk meg hogy mit lat a DOS partiticiokbol. Tovabbra se semmit.
Ba#%@&... Vissza a BIOS-ba, es atirni a LBA modet. Ekkor viszont a
Linux a 3148 track helyett valami 50000-t latott... Gondoltam magamban
milyen jo is lenne... Vissza a BIOS-ba, leirtani az LBA-t. Ekkor
eszrevettem egy masik lehetoseget... (Kozben duhongtem, mivel a manual
ossze vissza volt, a BIOS egyes reszei a manualba voltak leirva, masok
egy fenymasolt papiron, es volt amit meg se emlitettek...)
Mit is talaltam? Advanced Setup -> Advanced Chip Set Control -> Check
Memory Parity!!! A BUDOS ROHADT KU@%$# ANYATOKAT!!! Nemreg vettem 16 MB
RAM-ot, amit azert kellett visszavinni mivel nem volt benne parity bit,
es az alaplap pedig megkoveteli. Erdeklodtem a Hateway-nel, de
allandoan foglalt volt Karacsony korul. (Azota beszeltem veluk, azt
mondtak hogy CSAK parity bites RAM-ot tudok hasznalni. De nem vagyok
meggyozodve az illeto tajekozottsagarol ezen a teren se, mivel mikor
kerdeztem tole hogy van-e uj driveruk a videokartyamhoz azt mondta hogy
nincs, de azert nezzek korul a Gateway BBS-en. Mikor kerdeztem hogy FTP
cim van-e, nem tudta hogy mi az az FTP... Es ez a technical support...)
Egyebkent a Micro Firmware technical supportjatol kapott levelen is azt
irtak hogy parity bites memoriat kell hasznalnom... Latom jol ismerik a
sajat termekeiket... Bocs Gyuri hogy nem rad hallgattam...
OK, vissza a hard diskre. Eszembe jutott hogy ugy lehetne leirtani a
regi file-okat (hamar az fdisk az /mbr optionnal es a formattal
karoltve se tudta leszedni) hogy az egesz disket egy partitionra
definialom, es azt formazom. Meg is lett, es a Linux is latta. Igenam,
de itt meg az a baj hogy a 32K cluster size (thanx 16 bit fat) azert
egy kicsit pazarlas... De persze csak azert csinaltam, hogy leirtsam a
regi dolgokat. Utana megint Linux fdisk, 4 primary partiticio, majd dos
formazas. (Ekkor mar tobb oraja kinlodtam...) Vegre, 377 MB-ra formazta
az elso partiticiot. Szepen le is formaztam mindegyik partiticiot, es a
Linux is latta oket.
Akkor most tegyuk csak szepen at a DOS system file-okat. Ez is megvolt.
Rendben, akkor felraktam a tape programot, es szalagrol atnyomtam a
DOS6 installacios anyagot, majd "setup /g". Par masodpercig dolgozott,
majd kiirta hogy nem kepes elerni a hard disket, es egy halk de
hatarozott zaj mellett egyszeruen leallitotta a c: disket! Ezt onnan
tudom, hogy mikor kiadtam egy dir parancsot, akkor lehetett hallani
ahogy felporog a hard disk motorja. (Remelem nem vagta haza a disket,
de azota is passzentosan mukodik.)
OK, akkor nem lesz fenn a DOS, csak az alap file-ok, a tobbit majd
utolag atpakolom. Es ezennel egy mely lelegzetet vettem, es felraktam a
Windowst. Csont nelkul felment. OK, akkor megegyszer probaljuk meg
felrakni a DOS-t. Megint csipobol leallitotta a disket. (BTW, en meg
ilyenrol nem hallottam hogy software-bol le lehessen allitani a hard
disket...) Szoval a DOS-t nem lehet felrakni, de a Windowst igen. hmmm.
Kozben felraktam a Western Digital FTP site-rol leszedett 32 disk
access software-t, es ekkor meg az akasztotta ki a gepet. Vagyis azt
uzente, hogy nincs eleg memoria 386 Enhanced modban indulni, es ezzel
total lerohadt a gep. Rebootoltam, es megneztem hogy mennyi memoria
van. Persze mivel DOS nem volt fenn, ezert a mem program se volt ott...
De szerencsere nemreg csinaltam egy super boot floppy-t, es azon rajta
volt. 589 KB volt. Es ez nem eleg a Windows-nak...
Nincs mit tenni, rendesen fel kell rakni a DOS-t. De ez azt jelenti,
hogy a Linux altal krealt 4 Primary partiticiot le kell szedni, szoval
a Linux nem fogja latni a DOS disket. De nem volt mit tenni. Szepen
megcsinaltam a 255 MB-os logical partiticiokat, es felraktam a DOS-t.
Probaljuk ki a Linuxbol is azert. Es csodak csodaja, nem volt
hibauzenet, es latta a partiticiokat is, mindegyiket!!! Ezek szerint a
BIOS LBA buktatta ki, amit kozben disable-eltem.
Felraktam a DOS-t, es a Windowst. Persze orultem hogy a Linux is latott
mindent. Mindenki boldog volt. A DOS azert mivel latta a hard disket, a
Linux mivel latta a DOS partiticiokat, en meg azert mert mindenki
latott mindenkit (kiveve a DOS a Linuxot) es az egesz disk ki volt
hasznalva, es minden mukodott. OK, akkor megint vissza a WD fele 32 bit
disk access. PUFF NEKI! Megint nincs eleg memoria, es total kifagy a
gep. Gozom se volt hogy kidobjam-e a gepet az ablakon vagy magamat
gyujtsam fel. Kinomban elkezdtem a BIOS-ban turkalni, es enable-eltem a
"Large Disk DOS Compatibility" featuret. Es ekkor ment a 32 bit disk
access!!!
Vegre. Ezek szerint az LBA-t nyugodtan ki lehet kapcsolni, viszont a
masik hulyeseg kell. Csak sajnos az egeszre egy egesz napom ment ra.
(OK, mivel delben keltem fel, csak fel napom...) De vegre minden ment.
Azota szinte mar mindent visszaraktam, es boldog vagyok. De maig se
ertem hogy hogy tudta a DOS6 setup leallitani a hard disket es hogy mik
voltak azok a hibauzenetek a Linux bootloaskor. Ha barkinek van otlete
szivesen vennem. Azt se tudom hogy hogy lehetett az hogy a DOS
partiticio tulelt egy "fdisk /mbr"-t, 2-3 fdiskelest es 4 primary
partititiciot, egy csomo fdisk redefinialast, formazast, stb. Es meg
mindig ott volt... Erre varrjatok gombot. Egy elonye volt az egesznek:
Rengeteget tanultam.
soti vilmos, sid
|
+ - | RE: Valasz Windows 95 kerdesekre VI. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Szabcsi!
Annyira azert nem vagyok almafabalta hogy ne tudjam hogy ket klienst nem
lehet osszekotni...
A Plus! is fent van, a Resource Kit-et is elolvastam, tobb emberrel
konzultaltam (olyanokkal akiknek megy a dolog) - ennek ellenere nekem
tovabbra sem megy. Mindket gepen hasznalom a Dial-Up networkinget
Internet-eleresre, azaz a PPP es a modem rendben van, es mar legalabb ket
napot rapocsekoltam.
Akkor most mit szidjak? Mert valamit muszaj szidni :-)
Udv,
Guczo
|
+ - | WinComamnder, FoxPro a necc-en... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nnna, megis csak jott valami! Koszonet erte Roden Jozsefnek
es Horvath Attilanak!
..es valaki szavaira valaszolva: a GURU az nem FORUM! (Azt hiszem,
a FORUM-ot regen nincs szerencsem olvasni...)
Amit ma szeretnek kerdezni: Olah Sandor irt a legutobbi lapszamba a LanTAstic
es FoxPro-s alkalmazasok viszonyarol. Nincs valaki a vonalban, aki NetWare
es FoxPro-s alkalmazasok uzemeltetesenek problemajaval megkuzdott?
(A bajom az, hogy az Olah Sandor altal emlitett problemam van az emlitett
kettoson - de a nevezett cikkben leirtak nem igazan segitenek rajtam...)
Valaszt magan E-mail-ben, ha a valaszado a temat nem tartja kozerdeklodesre
szamottevonek...
Udvozlettel:
Dorozsmai Karoly
|
+ - | DTMF dekoder (GoZo-nak) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A minap GoZo erdeklodott a DTMF (Dual Tone Multi Frequency) rendszer
dekodolasarol.
Mint azt mar a regi romaiak is tudtak, a DTMF 2 (High es Low) csoportban
4 - 4 hangfrekvencia kombinaciojat hasznalja, ertelemszeruen egyet-egyet
a ket csoportbol.
A dekodolasnak ket alapveto modja van:
- Software eljaras (nem becsuletes villamosmernoknek valo :-))
PC + Hangkartya + Program
A program helye:
ftp://oak.oakland.edu/SimTel/msdos/sound/dtmf_d.zip es dtmf_rtd.zip
(illetve mas SimTel mirrorban)
- Hardware megoldasok:
1. Az egyes hangfrekvenciakra hangolt PLL-ek (max 4 + 4 darab!) es
nehany kapubol allo kombinacios aramkor. Legegyszerubben a kulonbozo
gyartok (signetics, National Semiconductor, Philips-MBLE stb) altal
SE/NE 567, LM 567 szamon jelolt IC-k hasznalataval valosithato meg.
Bovebbet (teljes kapcsolasi rajzzal) a gyartmanykatalogusokban.
A megoldas elonye/hatranya a hangolhatosag.
2. Egyetlen dekodolo celaramkor hasznalata, peldaul az AY-5-9801 es
AY-5-9808 kozotti tipusok, az 5089 vagy az SSI 202 tipusu IC-k. Ezen
tul meg az SGS-ATES is gyart ilyesmit, a tipusszamot hirtelenjeben
nem tudom.
Bovebbet ugyancsak a katalogusokban + alkalmazasi pelda talalhato az
Electronique Pratique cimu francia elektronikai hobby ujsag 148 es
164-es szamaiban is.
A celaramkorok mind 3.579545 MHz-es kvarckristalyt (NTSC !) hasznalnak,
tehat csak fix frekvenciak dekodolasara alkalmasak.
Roviden ennyi mindenki okulasara.
Alf
|
+ - | FSF (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Guruk!
Tudnatok mondani a kozelben egy FSF-es FTP site-ot?
Imre
|
+ - | lansmart (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
Van valaki a vonalban, aki ismeri a LanSmart nevu programot? Surgosen
informaciora lenne szuksegem rola.
Koszonettel
Hegyvari Krisztian
|
+ - | ELB-6578 terminal hasznalata (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hozzajutottam a fenti tipusu terminal egy peldanyahoz, sajnos leiras nelkul.
Probaltam hozzarakni a UNIX-unkhoz, de semmire sem mentem. (Egy kisse
elvarazsolt dolog, mert a keprenyon az Olivetti emblemeja szerepel, de a
gyartasi jegy szerint Taiwanon keszult. A terminalegyseg AT&T emblemaval
az USA-ban gyartodott, a billentyuzet ugyszinten.) Van valakinek infoja
konfiguralassal kapcsolatban?
A valaszokat maganlevelben kerem az cimre.
Koszonettel: Facsko Ferenc
|
+ - | OS2 magyar billentyuzet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv guruk!
Tud valaki os2-hoz hasznalhato, 101 gombos billentyuzetre keszult
magyar billentyuzetdrivert?
(Hasznalhato alatt azt ertem, hogy:
- qwerty, vagyis a z es y nincs felcserelve,
- van rajta hosszu i (a 0 helyen)
- a numeric pad-en a tizedesjel megnyomasa .-ot eredmenyez)
Mas:
Tudja valaki, hogy os2-ben hogyan lehet beallitani azt,
hogy a numlock mindig bekapcsolva legyen?
Mas:
Sok szo esik az utobbi idoben itt a plug&play-rol, igy en is elmondom
szereny velemenyemet:
A PnP-nek szerintem kizarolag pcmcia (es hasonlo) kartyak eseteben
van ertelme, isa, pci, vlb stb. buszok eseten egy felesleges dolognak
tartom. (Aki szetszed egy PC-t, hogy beletegyen egy kartyat, attol
szerintem joggal elvarhato, hogy azt a max. 3-4 adatot megfeleloen
beallitsa, akar szoftverbol, akar jumperekkel...)
Udv:
SzG
|
+ - | DES valaszok +cikk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Path: ludens.elte.hu!papp
From:
Newsgroups: hun.lists.hix.guru
Subject: DES valaszok +cikk
Message-ID: >
Date: 23 Jan 96 12:32:09 +0200
Organization: Eotvos University, Budapest, Hungary
News-Moderator: Approval required for posting to hun.lists.hix.guru
Lines: 172
Igen, a DES-t valoban feltortek. Pontosabban epitettek egy DES chipek
tomeget tartalmazo celhardware-t, amely nehany ora alatt megadja a kulcsot
HA van nehany nyilt-rejtjeles par a birtokodban. Ugyanakkor fontos tudni,
hogy altalanos celu szamitogepen a fejtes kivihetetlen. (Az internet tel
jes kapacitasanak nehany szazakeka kell ahhoz hogy elfogadhato idon belul
kiprobalja a 2exp56 esetet ) Vagyis ha DES-ed van, hasznald nyogodtan meg
egy ideig,de ha uj fejlesztest kezdesz, ne alapozz ra.
Ennek ellenere nem vagyunk 'vedtelenek'. Jo algoritmusok tomege
(IDEA, SAFER, BLUEBERRY,RC2,BLOWFISH) var bevetesre, ez csak bizalom,
marketing es szerzoi jogok kerdese.
Az RSA-t akkor lehetne feltorni, ha valaki alapjaiban uj, a szamok
meretetol polinomialisan fuggo faktorizalasi algoritmust talalna ki.
Ha nem igy tortenik, akkor az RSA a modulus meretenek novelesevel
alkalmazkodni tud a gyorsabb harverekhez.
Mellekelem a DES-rol megjelent cikkemet. UJ ALAPLAP, 1995 nov.
Legalabbis az elso felet(a sorlimit miatt)
Ha valakit erdekel a vege is, szoljon.
Papp Pal
> -----------------------------------------------------------------------------
-
- 1 -
A DES, a klasszikus rejtjelze'si algoritmus
Ta'vko"zle'ssel, sza'mi'to'ge'pekkel foglalkozo' ko"ro"kben ma ma'r
haza'nkban is egyre gyakrabban hallhato' a kriptogra'fia
kifejeze's. Ez a tudoma'nya'g algoritmikus mo'dszereket ad
adatve'delmi proble'ma'k megolda'sa'ra. Az adatve'delem
alapfeladatai ko"ze' tartozik:
Az adatok titkossa'ga'nak ve'delme, vagyis annak
megakada'lyoza'sa, hogy illete'ktelenek 'elolvashassa'k' az
adatokat. Ezt rejtjelze'snek (encryption) nevezzu"k.
Az adatok integrita'sa'nak ve'delme, illete'ktelen mo'dosi'ta's
jelze'se. Ebben segi'tenek az integrita'sve'delmi (data
integrity) mo'dszerek.
Az adatok (pontosabban az azt ku"ldo" szeme'ly, termina'l,
stb) hitelesse'ge'nek, a hitelesse'g elleno"rizheto"se'ge'nek
biztosi'ta'sa. Ezt hitelesi'te'si, azonosi'ta'si elja'ra'sok
oldja'k meg. (authentication,identity verification)
A fenti alapfeladatok sokszor egyu"tt jelentkeznek, pe'lda'ul
egy rejtjelze'si protokoll legsebezheto"bb re'sze a
kulcsrendszer, amely szinte mindig haszna'l
integrita'sve'delmi, hitelesi'te'si mo'dszereket a kulcsok
ve'delme're. Hasonlo'an egy hozza'fe're'sve'delmi rendszer is
haszna'lhat rejtjelzo" algoritmusokat.
A kriptogra'fia minden orsza'gban akkor keru"l elo"te'rbe, amikor
a ta'rsadalomban to"meges ige'ny jelentkezik az adatve'delem
ira'nt. Ma Magyarorsza'gon az o"na'llo', saja't u"zleti titkokat
birtoklo' szervezetek megjelene'se, s a ta'vko"zle'si
infrastruktu'ra fejlo"de'se teremtett ilyen helyzetet. Ki kell
emelni a bankok, bankfio'kok ko"zo"tti kapcsolatok ve'delme't, az
egyre terjedo" pe'nzkiado' automata'k (ATM) biztonsa'ga't,
va'llalati ke'pviseletek biztonsa'gos kapcsolata't a ko"zponttal.
Az a'llami szfe'ra'ban a ke'rde's tala'n me'g su'lyosabban
jelentkezik, amit a rejtjelze'si ko"telezettse'g ala' eso"
a'llamtitkokro'l szo'lo', ko"zelmu'ltban kiadott korma'nyrendelet
is jelez. 1
Van ne'ha'ny alapeszko"z a kriptogra'fia'ban, amelyek nagyon
sze'lesko"r–en haszna'lhato'k, legyen szo' szinte ba'rmilyen
feladatro'l. Itt elso" helyen az 1976-ban Diffie e's Hellman
a'ltal felfedezett nyilva'nos kulcsu' titkosi'ra'st kell
megemli'teni. Az elv le'nyege, hogy csak a vevo"nek kell
rendelkeznie egy titkos kulccsal az u"zenet deko'dola'sa'hoz.
Az elv legismertebb megvalo'si'ta'sa az RSA (Rivest-Shamir-
Adleman) algoritmus, amelyet nagyon sok hitelesi'te'si,
kulcskialaki'ta'si protokollban haszna'lnak. Hasonlo'an
sze'lesko"r–en haszna'lhato' egy biztonsa'gos, gyors rejtjelzo"
algoritmus. A legismertebb az amerikai rejtjelze'si szabva'ny,
a DES. (Data Encryption Standard) amely a cikk tova'bbi
re'sze'nek te'ma'ja.
To"rte'net,elo"zme'nyek:
A DES 64 bites blokkos rejtjelze's, vagyis a nyi'lt szo"veg egy
64 bit me'ret– blokkja'hoz rendel egy ugyanekkora rejtjeles
blokkot. A hozza'rendele's csak a kulcsto'l fu"gg, vagyis ha a
nyi'lt szo"vegben ke't nyi'lt blokk azonos, akkor a rejtjeles
blokkok is azonosak lesznek. A rejtjelze's ereje't a
hozza'rendele's bonyolultsa'ga adja. Az alkalmazott kulcs
me'rete 56 bit. A DES kifejleszte'se a hetvenes e'vek eleje'n
kezdo"do"tt. Ekkorta'jt az USA-ban robbana'sszeru"en megno"tt a
ta'rolando', ve'dendo" informa'cio'k, adatok mennyise'ge. Ezt
e'rze'kelve az IBM do"nto"tt egy blokkos rejtjelzo" algoritmus
kifejleszte'se'ro"l, amely a LUCIFER nevet kapta. A LUCIFER 128
bites adatblokkokkal dolgozik, 128 bit kulccsal. Az
alkalmazott megolda'sok elvi szinten hasonli'tanak a ke'so"bbi
DES-ben alkalmazottakra, de tala'n nem olyan kifinomultak.
Ugyanakkor orsza'gos szinten is felveto"do"tt az ige'ny egy
szabva'nyosi'tott algoritmusra. Ha ugyanis a rejtjelze'si
ige'nyek kile'pnek egy adott va'llalati, szervezeti ko"rbo"l,
vagyis addig esetleg ismeretlen emberek akarnak egyma'ssal
rejtjeles ve'delem alatt kommunika'lni, akkor szu"kse'g van egy,
mindke't fe'l a'ltal biztonsa'gosnak tartott e's mindketteju"k
sza'ma'ra hozza'fe'rheto" algoritmusra. Eze'rt a National Bureau
of Standards (NBS) pa'lya'zatot i'rt ki, amelyre az IBM is
nevezte a LUCIFER-t, s ez volt az egyetlen algoritmus
amelyet elfogadtak a DES kifejleszte'se're ira'nyulo' kutata'sok
alapja'ul. A tova'bbi fejleszte'sekben re'szt vett a National
Security Agency (NSA) is, amely az USA hi'rko"zle'st lehallgato'
ha'lo'zata't u"zemelteti. Az algoritmust 1977-ben hozta'k
nyilva'nossa'gra.2
Alapelvek:
Ma'r a DES elo"dje'ne'l is alapelvnek tekintette'k, hogy az
algoritmust viszonylag kicsi, logikailag jo'l a'ttekintheto",
azonos elemek sorbakapcsola'sake'nt hozza'k le'tre. Ez a
megolda's megko"nnyi'ti a hardware implementa'cio't is, amelyet a
teljes fejleszte's alatt fontos szempontke'nt kezeltek. A DES
16 egyma's uta'n ve'grehajtott le'pe'sbo"l a'll, a 16 egyse'g azonos
szerkezet–, de minden le'pe'sben ma's alkulcsot haszna'lunk. (1.
a'bra) Nyilva'nvalo', hogy az egyse'geknek inverta'lhato'knak
kell lenni.Egy ilyen egyse'g, (e's a teljes DES-ke'p is) teha't
egy permuta'cio'. Mivel az input blokk 64 bit me'ret–, a
lehetse'ges inverta'lhato' leke'peze'sek sza'ma (264)! , ami
elke'pzelhetetlenu"l nagy sza'm. A fejleszto"k u'gy va'lasztotta'k
meg a DES egy le'pe'se't reprezenta'lo' egyse'g szerkezete't, hogy
az (kis csala'ssal, ld. ke'so"bb) o"ninverz leke'peze's
legyen.Ezek sza'ma kb. az inverta'lhato' leke'peze'sek gyo"ke'vel
egyenlo",amely me'g mindig elegendo"en sok. Az o"ninverz
leke'peze's aze'rt nagyon elo"nyo"s, mert i'gy ugyanaz a DES-
egyse'g haszna'lhato' a megolda'sra e's a rejtjelze'sre. Teha't a
DES algoritmus esete'n a megolda's menete azonos a
rejtjelze'ssel, az egyetlen ku"lo"nbse'g az, hogy megolda's
esete'n az elso" le'pe'sben haszna'lt alkulcs azonos azzal az
alkulccsal, amelyet a rejtjelze's utolso' le'pe'se'ben
haszna'ltunk, s i'gy tova'bb.
Logikai fele'pi'te's:
Az algoritmus inputja 64 bit nyi'lt, 64 bit kulcs, amelybo"l
8 bit parita'sbit, a rejtjelze'sre nincs hata'ssal. Az output
pedig 64 bit rejtjeles. Az algoritmus modulo 2
o"sszeada'sokat, 6 bit -> 4 bit leke'peze'seket, s permuta'cio'kat
haszna'l. A szoka'sos permuta'cio'kon ki'vu"l tala'lhatunk u'n.
kiterjesztett permuta'cio'kat(E), amelyek amellett hogy
megpermuta'lja'k az inputot, ne'ha'ny output bitet me'g egy
pe'lda'nyban lema'solnak, igy az output me'rete nagyobb mint az
input me'rete. Megtala'lhato' me'g az u'n. permuta'lt
va'laszta's(PC), amelyne'l az input ne'ha'ny bitje't figyelmen
ki'vu"l hagyjuk, s a to"bbit permuta'ljuk.
A rejtjelze's le'pe'sei:
A 64 bit input blokk a'thalad a kezdo" permuta'cio'n (IP).
Kriptogra'fiai jelento"se'ge nincs, a hardware
implementa'cio't teszi ke'nyelmesse'.
Az input blokkot ke't, 32 bites blokkra osztjuk. A
jobboldali(R) blokkra (amely a baloldali blokk lesz a
ko"vetkezo" le'pe'sben) alkalmazzuk az f fu"ggve'nyt a k1
alkulccsal, amelynek a me'rete 48 bit.
Az f 'fu"ggve'nyben' a 32 bites blokkot egy permuta'cio'val
kiterjesztju"k 48 bitte', s modulo 2 hozza'adjuk a k1
kulcsot.
A 48 bitet nyolc hatos egyse'gre osztjuk. Minden hatos egy
helyettesi'to" fu"ggve'ny, u'n. S-box inputja. Az S-boxok a
hatbites input ne'gy bitje't ne'gy bitte' ke'pezik le ne'gy
ku"lo"nfe'le mo'don. Az aktua'lis leke'peze'st az input marade'k
ke't bitje hata'rozza meg.
™sszegy–jtju"k a 8*4 output bitet, amelyre egy me'rettarto'
permuta'cio't alkalmazunk.
Az eredme'nyt modulo 2 o"sszeadjuk a baloldali blokkal, s
az eredme'ny lesz a ko"vetkezo" itera'cio' jobboldali blokkja.
A fenteket me'g 15-szo"r ve'grehajtjuk, majd me'g egyszer
felcsere'lju"k a jobboldali e's baloldali blokkot, majd a
teljes 64 bites eredme'nyre alkalmazzuk a kezdeti
permuta'cio' inveze't.
A kulcsrendszer
Erte'kele's, megjegyze'sek:
|
+ - | RE: ize (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Guruk!
A GURU#358 szamaban a kovetkezoket irta:
>Erdekelne engem ez az ize, csak meg a nevet sem tudom, szoval eger
>helyett lehet hasznalni, az ujjaddal kell rajta nyomulni, es nem
>"hanyatteger", hanem csak egy ilyen kis lap. Szoval aki ebbol ki
birta
>talalni, hogy mire gondoltam, az irja mar meg lecci, hogy mi a neve,
meg
>hol lehet olyant szerezni es mennyiert, meg ilyenek.
A tavaji Compfair-en jarva lattam az egyik cegnel ilyet. Azthiszem
az Elender volt az (nem biztos). Ha jol ertettem szavaidat,
te egy TRACKBALL szerusegre gondoltal (forditott eger,
es notebook-okban gyakori) de megse arra.
Amit en lattam (a nevet en se tudom), az egy zsinoron logo kis 8X8-as
lapka,
amin az ujjadat huzogatva mozgott a pointer. Engem is erdekelt a
dolog, de a
nyakkendos uriember kozlese szerint a szerkezet potom 10000 FT volt,
ugyhogy lemondtam rola (Nekem az eger jobban kezre esik :-))
Udv:
Hody Arpad
|
+ - | Re: GIF atlatszo hatterrel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia!
>Udv!
>
>Nehany honapja volt mar errol szo, de a hix gopher nem nagyon akart segiteni
>kikeresni. Szoval: www-hez gyartanek gif kepeket, amiket atlatszo hatterrel
>szeretnek hasznalni ("transparent bacground"?).
>Ha valaki tudja, hogyan kell, es hogy mivel (ftp cim, stb.), megkoszonnem.
>Johet magancimre, biztos sokakat nem erdekel.
>
>Bye
>Oliver
Ajanlom a http://melmac.corp.harris.com/transparent_images cimet! Itt
talalsz mutatot konvertalokra (PS, Unix, Mac).
Terszt
|
+ - | DLL / Turbo C (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
Van nehany DOS programom (Turbo C-vel keszulnek). Ezek eleg nagy resze kozos
(pl: adatfile kezelo, indexfile kezelo mindben benne van). Meg lehet-e
viszonylag egyszeruen csinalni, hogy a kozos reszek csak egyszer legyenek
meg, es minden program akkor toltse be, mikor kell neki.
A DLL pont ilyen nem? Errol viszont hol talalok leirast? Vagy mas otlete
van valakinek?
Feltetel, hogy ne kelljen mas C-re (pl: Borland) atterni e miatt.
Elore is kosz, es orok halam (ha'la'm) ----------------------------> Zotyo'
|
+ - | IPX / Linux, OS/2 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
Linux / IPX kerdes. Van-e a Linux-hoz IPX driver? Csak annyit akarok, hogy
tudjak IPX-en paklikat kapni es kuldeni. Vagy ugyanis egy programom, ami egy
szerver es tobb munkaallomas, amik IPX-en kommunikalnak egymassal. Ez most
persze DOS alatt megy. At tudom-e rakni a szerver programot Linux ala, hogy a
munkaallomasok semmifele valtozast ne tapasztaljanak.
Ugyanez kerdes OS/2-vel is.
Ha csak egy emulalt DOS-ban lehet ezt megtenni, akkor azzal nem sokat nyerek.
Vagy igen?
Elore is kosz, es orok halam (ha'la'm) ----------------------------> Zotyo'
|
+ - | RedHat Linux install (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Szeretnek installalni egy RedHat linuxot. Nem megy.
A winchester konfiguracio lehet rossz.
Van egy 2 GB SCSI winyo, amin van egy primary dos, egy primary win95, egy
OS/2 boot manager (hogy tudjak mindenfelet bootolni), es egy extended
particion a linux, meg a swap. Az os/2-bol particionaltam, a linux
fdisk-kel atallitottam a tipusokat native-ra, meg swap-ra (kozben a
fej/cilinder/track szamot beallitottam a 255/63-mas konvertalt ertekre),
a linux fel is installalodott (azt hiszem, mert 40 percig masol), majd
mikor bootolok, a boot manager azt mondja, hogy a particio nincs
formazva. Probalkoztam kb 5-szor, mindenfele modositasokkal, de nem akar
sikerulni (otthon elsore felment, a konfiguracio hasonlo, csak 670MB-os a
winchester).
Ha valaki tud, kerem segitsen....
Koszi
Grosz Tamas
|
+ - | Re: Re: subscribe (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>=======================================================
>Felado : [Hungary]
>Temakor: Re: subscribe ( 20 sor )
>Idopont: Fri Jan 19 11:36:26 EST 1996 GURU #358
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>>In article >, writes:
>
> Ennyi volt a level. Pegig allitolag a newsgroup moderalt. Vagy nem?
>
> Szvl
Szvl-nek es annak, aki meg rajta kivul nem tudja!
A HIX TIPP, GURU, VITA es tarsaik nem _newsgroupok_!
Mindegyik egy levelezesi lista, ahova barki irhat levelet, es a lista tagja
naponta egyben megkapjak a termest.
Azok kedveert, akik nem akarnak naponta hosszu leveleket kapni, es hogy ne
terhelje tulzottan a vonalakat a sok HIX level - es az sem mellekes, hogy a
regebbi leveleket is lehessen olvasni - minden kikuldott HIX level bekerul a
HIX gopherre, ott is olvashato.
A fejlodes kovetkezo lepese, hogy a HIX anyagait tukrozesre kerulnek a
hun.lists newsgroupok kozott - kenyelmesebb a USENET NEWS-ban olvasni
levelenkent, mint a gopheren egy nap anyagat egyben. Sikerult megoldani a
kapcsolatot visszafele is, azaz ha a hun.lists.hix.* egy cikkere valaszolsz,
akkor a valaszod eljusson arra a cimre, ahova egyebkent a HIX valamelyik
ujsagaba szant cikket kell kuldeni, es ne probalja meg a newsgroupba
illeszteni valaszkent. Technikailag ez ugy van megoldva, hogy be van allitva
egy moderator cim, erre a cimre kuldodik el a valasz levelkent.
Tehat az, hogy a newsgroupot megnezve latsz egy moderatort, ebben az esetben
nem jelenti azt, hogy a levelek kozott valaki valogat. Vannak a HIX ujsagok
kozott is olyanok, amelyek moderaltak, de ezt inkabb nezd meg a HIX gopheren
(gopher hix.elte.hu)!
Terszt
|
+ - | OS/2 C fordito (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt OS/2 szakertok es mindenki mas!
Tudtok nekem ajanlani OS/2 ala C (++) forditot?
Ha igen, akkor legyszives irjatok le azt is, hogy mennyire szukitene(k)
ez(ek) a penztarcam vastagsagat.
Koszonettel:
FONTOS Gyorgy
|
+ - | SwSprite (BOB) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
K. Laci,
>A problema: grafikus kepernyon a hatter felett kell mozgatni egy alakzatot.
>Hogyan oldjak meg azt, hogy amikor az alakzat a hatter egy adott reszlete
>folott tartozkodik, akkor azt teljesen eltakarja, de amikor tovabbmozdul,
>az eredeti kepernyotartalom visszaall? Tehat az alakzat a mozgatasa kozben
>nem radiroz bele a hatterbe, nem hagy csikot maga utan?
>Valami XOR muveletek remlenek tanulmanyaim kodos multjabol, de a reszletek-
>re nem emlekszem. Ha valaki el tudna magyarazni, rendkivul halas lennek!
0. Kisszotar:
- bitplane-os: egy byte-ban nyolc egymast koveto keppont van. Ha tobb
bpl-os, akkor is, de akkor tobb byte-ban van a pixel szin-indexe (szine).
01234567
--------
10000001
00100101
00100000
Itt a 0-as pixel erteke (fuggolegesen nezd): 100 bin.
- chunky: egy byte egy pixel (256-szinu). Nincs bonyodalom!
Van: adatmennyiseg.
Egyeb tudnivalo: a 0. szin altalaban a hatter szine (fekete default-ban).
1. Me'r Exor? - bitplane-os kepekre
A EXOR muvelet azert nyero, mert ha valamit ketszer XOR-ozol at ugyanazzal az
ertekkel, visszanyered az eredetit. Probald ki, tenyleg ;-)
1 bitplane (monochrome) eseten van jobbara ertelme igy csinalni.
Elokeszites:
- Keszitsd el a mozgo objektumod (tovabbiakban: sprite) 1 bitplane-es kepet,
- Keszitsd el az 1-7 bittel eltolt kepet is (errol majd lejjebb, 3. pont).
Ciklus:
- Rakd ki (EXOR-ozd bele) a sprite kepet a hatterbe,
- Vard meg, mig valami valtozik (vagy a sprite pozicioja, vagy a hatter),
- Vedd vissza (EXOR, ugyanaz a muvelet) a sprite kepet a hatterbol,
- Csinald meg gyorsan a hatter valtozasait,
- Csinald meg gyorsan a sprite valtozasait
- "goto 10"
2. Korrekt moccer / bitplane-os kepekre
Elokeszites:
- A sprite-odhoz csinalni kell egy "maszk"-ot. Ez egy egyplane-os,
csupa bin 1 valami, ami egy pixellel korbefolyja a sprite-odat. Igy ni:
Sprite Maszk
00000000 11111100
01111100 11111110
01110000 11111000
01011000 11111100
00001100 01111110
00000000 00011111
Na, ez egy nyil (bf-be mutato) akart lenni maszkostul.
- Sprite & mask rotalas (3. pont)
- Kell egy terulet, amire a hatteret mented. Ha a hatter belefer a memcsibe,
akkor onnan is vissza lehet masolgatni az eredeti darabkait, ekkor ez
nem kell.
- Hatter kirakasa.
Ciklusban:
- Mentsd el a sprite alatti hatteret (ha ezt a technikat valasztod).
- uj kep byte := (maszk byte XOR -1) OR (hatter byte)
Ez egy maszk-nyi fekete foltot hoz letre - kifeketitjuk a sprite alatt
a talajt, hogy a majdani hatter ne zavarjon bele.
- meg ujabb kep byte := (uj kep byte) OR (sprite byte)
Beledolgozzuk a sprite-ot a megtisztitott hatterbe.
- Hagyjuk szemlelelodni a felhasznalot (raszterre varas jobb helyeken)
- Reges-regi elmentett kepdarabka visszamasolasa, vagy eredeti kepbol
retusalas.
- Mindenfele valtozasok veghezvitele a kepen.
3. Mi a * a 3. pont?
Tudom, a Pentium nagyon gyors, de talan meg mindig olcsobb megoldas a
sprite 1-7 bittel elforgatott verziojat letarolni elore, mint realtime
bit-tologatni x pozicio modulo 8.
Meg nehany alapveto dolog:
- Ne feledd, a sprite-nak egy byte-oszlop kell pluszba, hogy a rotacionak
legyen helye (ha 16 = 2 byte szeles a sprite-od, akkor mindenhol 3 byte
szelesen kell kezelned).
- A mentes/visszaallitas/maszk torles muveletet annyi bitplane-on kell
elvegezni, amilyen a kep, a sprite kirakast annyin, ahany bpl-os a
sprite.
- Tokecceru az egesz ;-)
Ha elakadsz, irj csak. Telefonos support also possible.
ERN0
include funny.sig
|
+ - | Re: Mobil a szinhazban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
In article >, (Gacs Lajos) writes:
>Kiss Gabor ) wrote:
>: Betettem a telefont a mikrohullamu sutobe, ami ugye hivatalbol
>: arnyekol. Hat meg hizott is a csibesz tererossegmeroje. :-(
>
>Be is kapcsoltad ???? :-)
A telefont vagy a mikrot?
Gabor
|
+ - | 386 alaplap hiba! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok
egy 386-os alaplap kohog nekem ujabban! Bekapcsolaskor olyat ir ki, (amit eddig
nem tett) hogy HTK 320-5, ez gondolom valami hibauzenet es az osszes lehetseges
kartyat kicsereltem, de a kiiras maradt. Addig, amig nem raktam be egy
Co-procot nem emlekszem a hibara, bar mar regota nem megy a gep. A Co-procot
ugy raktam be, hogy annak az egyik sarka, ami mas volt a tobbitol a foglalat
azon reszere ami szinten mas volt...... (tehat logikus helyre) A co-proc
behelyezesevel egyutt beletettem egy regi HD-t is, amilyenek az XT-ben meg
286-osokban vannak....
A kerdes lenyege mi ez a hibakod es hogyan lehet eliminalni!
A hiba kovetkezmenye a kiirasan kivul: bekapcsolaskor nem hajlando elindulni a
gep (addig a kis negyzetig sem jut) azonban ALT-CTRL-DEL kombinacio vagy reset
utan remekul megy!
Remelem tud valaki segiteni (a BIOS AMI tipusu)
Elore is koszonom
Anti
|
+ - | Hogyan keres WWW gep? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello!
Meglepetesemben irom ezt a levelet, ugyanis az Alta Vista
(http://www.altavista.digital.com/) keresogep ralelt az en sehol nem
regisztralt web-labjaimra. Olvashatoak (-rw-r--r--) az allomanyaim, de
a vilag minden user-et csak nem nezi vegig.
Tud valaki erdemlegesen valaszolni?
Ha mar itt tartok:
Gyartasiranyitassal foglalkozom, es nincs keznel gyartorendszer,
ugyhogy sw-vezerelheto emulatorokat keresek. Meg otleteket :-)
--
> =====================================================================
Drozdik Szilveszter Phone: +36 46 365-111/1952
Ph.D candidate
e-mail:
University of Miskolc
Department for Information Engineering
Miskolc-Egyetemvaros, Miskolc, H-3515 Hungary <><
> =====================================================================
|
+ - | Re: ?:GIF gyartas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
t> Ki tudja, hogyan csinaljak, hogy a http server-ek lekeresre gif-eket
t> generalnak. Pl ott van a http://www.usc.edu/dept/garden. Itt egy robotot
t> rajzol ki gif-ben. Ha valahova a robot mosgasterebe klikkolok, akkor az
t> uj allapotot is kirajzolja. Na ezt hogy csinaljak??? Ugyan itt a
t> forgalomrol kaphatok grafikonokat. Gondolom ezt is egy programmal
t> csinyaljak. Hogyan???
programokkal. azaz CGI (Common Gateway Interface) segitsegevel az URl egy
programot indit el, ami general egy HTML-t (azt mindenkeppen, es kozben
valoszinuleg a kepet is), ami betolti a kepet.
Ez ma mar egy igen elterjedt modszer www oldalak keszitesere. Ezzel mukodnek a
form-ok is. Bovebb infot W3 doskikbol kaphatsz.
ViszByte,
Slapic
+ PGP-keyID: 96A9B35D * E-mail: Czako Krisztian > +
+ FingerPrint: 37 93 43 2A 81 5C B3 0D CD C4 94 F8 FA D4 AD C5 +
+ BedRock BBS * FidoNet 2:371/20 * OS2Net 81:436/15 * 21:00 - 09:00 CET +
+ Address: Hungary 1124 Budapest Fodor u. 52. * Tel#: +36-1-214-40-70 +
|
|