Gyorsan kene olyan progi amely a picipuha fele 1.77Mb formatummal dolgozik
(legalabb formaz).
Most vettem meg a microsoft office pro-t es (tokjogtisztan) szeretnek masolatot
kesziteni a diskrol (a picipuha diszkekkel rossz tapasztalatom van) de 1.77
mb-sre vannak formazva. 

Tehat: minimalisan kene egy pointer egy 1.77Mbosra formazo programra (DMF 
kompatibilis).
De a legjobb lenne ha egy teljes utility-t kuldene valaki fenypostan, ami 
formaz is meg masol is. Ugy kene hogy pentekre mar itt legyen, illetve hogy 
penteken le tudjam hozni, mert penteken elhagyom a cyber vilagot, legalabbis 
egy darabig.

Kosz, 
Ezer hala
Istvan

> Felado : 
> Az egyetlen komolyabb felhasznalo a ceg tulajdonosa lenne, akinek
> legfobb gondja a ceg iranyitasa, nem pedig a Pentiumra ugras.  Ha
> ismersz kicsi, de gyorsan novekvo cegeket, akkor bizonyara lattad, hogy
> sok esetben az infrastruktura fejlesztese hatterbe s zorul: magyarul az
> uzletet nyomjak, minden mas masodlagos(nak latszik).  Ha a kaosz mar
> elviselhetetlen, akkor mar csak kulso eroforras johet szamitasba (a
> belsot a napi uzleti folyamat mar reg felemesztette).
De ha az infrastruktu1ra1t nem haszna1lja1k, pl. a ce1g ko2nyvvitele
(beve1telek/kiada1sok, megrendele1sek/sza1lli1ta1sok, ilyesmi) nincs
ge1pen, akkor mi a tu1ro1nak fejleszteni. Amig a PC-k csak mint i1ro1ge1pet
haszna1lja1k addig meglesznek valahogy net-szo2rfo2le1s ne1lku2l is, az
legyen a legnagyobb bajuk.

> Valoban harom szemlynek harom faxmodemje es telefon csatlakozasa volt,
> ez nem nagy kunszt az USA-ban.  Ebbol adodott, hogy senki sem tudta,
> hogy eddig ki, mit faxolt, s melyik ugyfel mit kapott a multban.
De ha nincs egy adtaba1zis ahol sza1montartja1k (e1s ha lenne a ho2lgyek
akkor sem tudna1k haszna1lni sza1mito1ge1p-analfabetizmus miatt) akkor
atto1l hogy ko2zpontosi1tod a fax-ot atto1l me1g nem lesz jobb, de annyival
viszont rosszabb lesz hogy az egy vonal a1llando1an tu1l lesz terhelve.

> Ma egy ceg megjelenesehez tartozik az E-mail cim pl. ,
> ma mar egy domain name registration-t egy internet provider nehany het
> alatt el tud intezni, es nem tul draga.
So3t egy u2gyes ember maga is el tudja inte1zni.  (E1n egy pa1r e1ve me1g
magam csina1ltam, lehet hogy ma ma1r akkora a volumen hogy nem szeretnek
egye1ni ke1re1sekkel foglalkozni, de elvben ehhez nem kell provider.)  De a
ce1gnek abbo1l a lei1ra1sbo1l amit adsz elso3sorban nem a megjelene1se1re
ke1ne u2gyelni hanem egy kicsit lejjebb kezdeni a dolgot, teszemazt az
u2gymenet olyan pontjainak automatiza1la1sa1val amit manapsa1g ma1r mindenki
(me1g az egyszeme1lyes va1llalkoza1sok is) ge1pen szoktak csina1lni.

> Nincs nagyobb katasztrofa
> mint pl.  vagy .
De van. Ha a ce1gnek nincs rendes ko2nyvele1se, anyagbeszerze1se,
nyilva1ntarta1sa, sza1mla1za1sa, stb. az nagyobb katasztro1fa (arro1l
ma1r ne is besze1lju2nk ha vevo3i nincsenek).

> nagy szolgaltatok (pl.  Netcom) mindig dragabbak.  Egy account eleg, ha
> egy ember akar Internet szolgaltatast.  Ez azonban nem igazodik egy ceg
> normalis mukodesehez. A tobb account meg kb. ugyanaz mint a tobb
> fax/modem, mindenki eli kulon vilagat, nem adminisztralhato es
> nem cegszeru a dolog.
Egy accountot javasoltam, mert azt me1g az egyetlen nem-analfabe1ta
(teha1t te) is karban tudja tartani.

> szolgaltatast. Raadasul azt hiszem a WEB server az egyetlen igeny amit
> csak allando Internet kapcsolattal lehetne megvalositani.
Mie1rt kell ennek fizikailag a ce1gne1l csu2csu2lni azt me1g mindig nem
e1rtem, meg azt sem hogy a web-server fela1lli1ta1sa1t/adminisztra1la1sa1t
hogyan fogja1k csina1lni ha (a) nincs semmilyen sza1mi1to1ge1pes u2gymenet
amihez ez kapcsolo1dhatna (b) senki nem e1rt hozza1 a ce1gne1l e1s nem
is fontos nekik. Az ege1sz olyan potemkin-falu jellegu3, ma1r ne is
haragudj, de ennek a ce1gnek a virtua1lis torka ve1res e1s akkor a
ha1lo1zaton akarnak megjelenni egy glitzy serverrel?

> A harom PC azert nem annyira oreg (386 es 486SX), most bovitettem fel
> oket 8MB-ra, szoval kibirjak a TCP/IP-t ha mas megoldast nem talalok az
> E-mail, News es Mosaic miatt. Az iroda NJ-ben van. Az ISDN ugyanugy
> dial-up, igaz gyorsabb mint a SLIP.
Igen, de on demand teha1t a felhaszna1lo1 e1szre se veszi hogy itt dial-up
to2rte1nt. Atto1l hogy a PC-k kis jo1indulattal birna1k a TCP/IP-t atto1l
me1g nem vila1gos hogy minek. Az a1ltalad lei1rt alkalmazottak semmi
adatot nem akarnak csere1lni egyma1ssal (minek is, u1gyis minden slejfniken
van nyilva1ntartva) semmilyen szoftvert nem haszna1lnak amihez ez ke1ne,
szo1val minek ez az ege1sz? Hogy o3k most elmondhassa1k magukro1l hogy
milyen korszeru3ek? A dolog az ugra1sszeru3en fejlo1do3 szocialista
sza1mi1ta1stechnika fe1nynapjaira emle1keztet (elso3 le1pe1sben vegyu2nk
egy mainframe-et azta1n majdcsak lesz valahogy) csak most nem CPU-ban hanem
a va1ltozatossa1g kedve1e1rt network-ben elo3adva.

> Ha mar minden OK, akit erdekel a vegeredmeny annak majd megirom...
Engem e1rdekel.

> =======================================================
> Felado : 
>
> #1. A UNIX guruk kozul tudna e valaki egy ideologiai magyarazatot mondani
> arra, hogy a sima / (slash. Nem GnR.) miert a root, hiszen a tovabbiakban
> sima elvalaszto karakterre degradalodik. Minden valasz erdekel.

Ha azt akarod hogy ne kelljen mindig kii1rni a teljes utat, akkor a kurrens
ko2nyvta1radban fekvo3 pl. tmp nevu3 alko2nyvta1rat valahogy meg kell
ku2lo2nbo2ztetni a gyo2ke1rben fekvo3 ugyanilyen nevu3 alko2nyvta1rto1l.
Miuta1n ez uto1bbira ritka1bban van szu2kse1g, praktikus csak enne1l
haszna1lni valami explicit jelo2le1st, pl hi1vhatna1nk Root/tmp-nek.
Igena1m, de akkor minden teljes u1t u1gy kezdo3dne hogy Root/valami, e1s
ebbo3l azzal a tru2kkel hogy a gyo2keret az u2res szo1val nevezzu2k el a
"Root" elspo1rolhato1, marad a tmp ill. /tmp megku2lo2nbo2ztete1s, olcso1
e1s nem ra1z.

Kornai Andra1s

On Tue, 16 May 1995  wrote:

> Ez a samba erdekelne, honnan lehet leszippantani?
> 
* 3: Where can I get it?

The Samba suite is available via anonymous ftp from nimbus.anu.edu.au. The
latest and greatest versions of the suite are in the directory:

/pub/tridge/samba/

Development (read "alpha") versions, which are NOT necessarily stable and 
which do NOT necessarily have accurate documentation, are available in the 
directory:

/pub/tridge/samba/alpha

Note that binaries are NOT included in any of the above. Samba is 
distributed ONLY in source form, though binaries may be available from 
other sites. Recent versions of some Linux distributions, for example, do 
contain Samba binaries for that platform.

> >2. Van shware 
nfs kliens is. > Megint a kalsszikus kerdes: honnan lehet leszippantani?

Ha csak kiprobalni akarod, nem javaslom. Kb 2 percenkent kuld egy 
uzenetet, hogy ez csak egy teszt verzio, es 20 perc utan bont ... Az 
ilyenek altalaban winsock (billgates, trumpet), PC-NFS, PC-TCP stacket 
hasznalnak.

> Az internet kapcsolatban nem tiszta minden a szamomra:
> Minden PC egy onallo node lesz onallo IP cimmel az Interneten, azaz
> cimosztalyt kell regisztralni vagy csak a gateway-nek kell egy IP cim?
> Gondolom a dialer sw-el (esetleg cron) meg tudom oldani, hogy a LINUX
> gep mondjuk orankent hivja fel az Internet providert, s cserelje ki az
> E-mail-eket (kimeno, bejovo)?  Az elet olyan, hogy senki sem szeretne
> megvarni amig az elore programozott dialer letrehozza az Internet
> kapcsolatot, vagyis ha en Mosaicot akarok hasznalni, akkor szeretnem ha
> automatikusan felepulne a vonal, ha meg senki nem jasznalja a vonalat,
> akkor e gy ido utan bontson. Ez a ket dolog megoldhato LINUX-eknal?
> 
Ha minden PC-den TCP/IP fut, akkor mindegyikre bizony IP cim is kell. Ha 
csak a server gepnek van a cime, a tobbi PC a servert legfeljebb 
terminalkent, soros porton keresztul erheti el, vagy pedig halozatban 
egyeb, nem IP protokollal.


							Pg.

On Tue, 16 May 1995  wrote:

> #1. A UNIX guruk kozul tudna e valaki egy ideologiai magyarazatot mondani
> arra, hogy a sima / (slash. Nem GnR.) miert a root, hiszen a tovabbiakban
> sima elvalaszto karakterre degradalodik. Minden valasz erdekel.
> 
Azert mivel a root nem /, hanem a semmi :-) Es a slash csak az elvalaszto 
karakter, aki jelzi, hogy abszolut osvenyrol van szo ...

							Pg.

      *--------------------------------------------------------------*
      *       Dr. Gabor Papp           Physics, Theory               *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     * 
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6159 71 2754         *
      *      64220 Darmstadt           Fax: +49 6159 71 2990         *
      *      Postfach 11 05 52     _o     Don't trust a computer     * 
      *          GERMANY          /<,    bigger than you can lift    *
      *-----------------------__()\ ()__-----------------------------*

Tisztelt Hallgatosag!

Mit jelent a fenti felirat, es mit lehet ellene tenni?
Koszonettel,

Borosy Andras

Melyen tisztel nagytudasu Guruk!!

Ki probalkozott mar ROMbol BOOTalni PCn?

Problema:
Irtam egy programot, amit PCvel egyutt szeretnek eladni, tehat ezen
a PCn csak az en programom futna. Hard diskre nincs szuksegem es
ha a gep ROMbol BOOTalna, akkor biztos volnek benn, hogy soha nem
kerul bele virus es nem irna ki, hogy NO ROM BASIC... stb.

 Pa
   Zoli

Kedves Guruk,

Tudna valaki segiteni hogyan lehet egyszeru userkent SUN-hoz fuzott CD-t,,
kulonbozo file-systemken mountolni?
Itt egy script ami ezt megtenne de csak setuid=root-tal ami kivalo security
hole a rendszerben. A szakkonyvek PERL scriptet vagy C-programot ajanlanak.
VAn valaki aki mar irt hasonlo programot PERL-be vagy C-ben? (En egyikben
sem vagyok tul jaratos).

Koszi.: A2

Itt a script:
# Let users mount and unmount the CD-ROM drive
# Default is High Sierra file system
# If CD is already mounted, ask if they want to unmount
 
testcd=`mount | grep "/dev/sr0" | cut -c1-8`
if (test "$testcd" = "/dev/sr0")
   then
   echo "The CD is already mounted!"
   echo -n "Do you want to unmount and eject the CD? (y or n): "
   read ejection
        if test x"$ejection" = 'xy'
        then
         umount -t /cdrom
         eject /dev/sr0
         # Check whether this worked. It may not if someone has still mounted
         # the CD.
         # In this case, ask again and then eject the CD anyway ...
             testcd=`mount | grep "/dev/sr0" | cut -c1-8`
             if (test "$testcd" = "/dev/sr0")
                then
                echo "The CD can not be unmounted, somebody might be using it."
                echo -n "Do you want to eject the CD anyway? (y or n): "
                read ejection
                        if test x"$ejection" = 'xy'
                           then
                           eject -f /dev/sr0
                        fi
             fi
        fi
   exit
else
  testloaded=`eject -q`
  if (test "$testloaded" = 'diskette NOT in drive')
     then
     echo "$testloaded"
     else
     mount -rt hsfs /dev/sr0 /cdrom
 
# Now test whether the CD has been mounted. If not, we assume it has a
# type 4.2 filesystem
     testcd=`mount | grep "/dev/sr0" | cut -c1-8`
     if (test "$testcd" != "/dev/sr0")
        then
        mount -r /dev/sr0 /cdrom
     fi
  fi
fi
#end script

Soos Attila reszere:

Az Intel www server szerint:

>   Hostname for the Intel FTP Server:                     ftp.intel.com

Udvozlettel:
Hunyady Istvan

Kedves GURU-k !

Tudom, hogy meg fogom vele osztani a GURU-tabort, de kivancsi vagyok a 
velemenyetekre a temaban, ezert teszem kozze a Dorozsmai Karolynak szolo 
levelemet.

Kedves Dorozsmai Karoly !

> muszakilag megoldhato-e egy alaplap (esetleg fix lemex) peldanyazonositot
> felhasznalo program vedelem?

Egyseges "alaplap azonosito" kiolvasasi lehetosegrol nem tudok. Letezik 
egyaltalan "alaplap azonosito" ? Esetleg a BIOS ROM valamilyen azonositojara 
gondolsz ?

A feladat a merevlemez azonosito kiolvasasaval megoldhato. Ha tovabbiak 
erdekelnek, akkor keress meg maganlevelben.

Udvozlettel:
Hunyady Istvan

Sziasztok Gugruk...

Egy baratomtol kaptam a kovetkezo kerdest, ha tudtok segitsetek:
        Szoval a korkerdes: InfoMegakat szeretnek kapni a ZipDrive
        Nevu dologrol....

        Amit tudok.. IOMega gyartmany, 3.5 colos lemezekkel dolgozik,
        (Specialis uveg hordozon) 100Mbyte egy lemez.
        Csak kulso egyseg van, SCSI vagy PARALELL PORT csatlakozoval.
        Allitolag Paralellen is 20Mbyte/PERC az atvitele.

        Mennyire megbizhato, mennyire jo is ez??

        Az ara most 29900+AFA, de 36000+AFA lesz.

        Probalj megtudni rola minnel tobbet.....

        Koszi   Potyos.....
..ennyi...
Tehat ha valamit tudtok errol a ZipDrive-rol, legyszives irjatok egy mail-t
a cimemre:
         vagy 

En is koszonom...

Istenes Zoltan

Ugye Lajos, ezt a MOKA-ba akartad kuldeni:

>Ezert barmennyire is utalhatja valaki az MS-t, eppen ok azok akik igazandibol
>segitenek leverni az arakat mert standard OS meg egyeb tamogatas miatt egyre
>tobb gepre jo ugyan az a software.

Mar ne haragudj, de azt en nem hiszem, hogy a Microsoft monopolhelyzete veri
le vagy fogja leverni az arakat.

Zsolt

>Felado : 
>
>Most ujra van ket kerdesem: Hova lesz itt az OS/2-ben  a Windows

Gondolom mar azota megtalaltad a minimalizalt Windows processedet a process
listaban (CTRL-ESC). Zsolt

Ezeket a USENET-rol olloztam ossze. Gondolom erdekel nehany embert.

************************************************************************
OS/2 EXPRESS (OS/2 Professional, May 1995, Volume III, Number 5)

OS/2 Warp Connect (CDROM) - $124.00
OS/2 Warp Connect with WIN-OS/2 (CDROM) - $159.00
OS/2 Warp Connect Upgrade from OS/2 2.X (CDROM) - $114.00
      this is an upgrade from os/2 for windows or os/2 2.1X.
OS/2 Warp Connect Upgrade from Warp V3 (CDROM) - $89.00
      this is an upgrade from any version of warp
ExtendPak for OS/2 Warp Connect (CDROM) - $69.00
************************************************************************
Strangely enough the sales person at Indelible Blue said they were not
allowed to release pricing information until the 16th of May.  However, 
they did say that they would be shipping on the 19th.
************************************************************************
X-Windows Server/Client and NFS are addons.. Not included.
************************************************************************

Zsolt

Kedves Lajos !

Kosz, ez jol esett a Netmanage-rol es a Chameleonrol de a te irasodbol
nekem ugy tunt mintha a winsock.dll (es nem winsok.dll) beszerzesevel
ingyen lenne Chameleonod ez pedig forditva igaz. A Chameleon tartalmazza
a winsock.dll -t ami amugy ma mar tenyleg standard.

Udv

-|--------|----------------------------- [ 05/17/95  13:14:27 ILT ] ----*
Gabor Szabo     >                                 |
> ------------------------------------------------------------------------|
----------- NetManage Inc., The Home of Chameleon and ECCO -------------|
----------- The best TCP/IP application for Windows --------------------|
Look for the Chameleon at             http://www.netmanage.com:80       |
To listen to the ECCO call            +1 (408) 973-7171                 |
-----o-o----------------------------------------------------------------*
     ( )
      "

Mi sem egyszerubb: ftp.intel.com
es a WWW-juk:      www.intel.com

Menyhart Zoltan

Kedves Imre,

A termekfelelosseg es garancia kerdeset szerintem nem lehet azzal megoldani,
hogy a software nagyon bonyolult. Sok nagyon bonyolult dolog van a vilagon,
kozte sok olyan, amiben software is van: modern repulogepek fedelzeti mu-
szerei, telefonkozpontok, etc. EZEKRE a dolgokra kemenyen vonatkoznak a
termekfelelossegi torvenyek, ezert EZEKBEN az esetekben a programozok igye-
keznek olyan programokat irni, hogy ne legyen benne (tul sok) hiba, es
ha megis, ne csusszon el egy bananhejon. Hardware-software tervezok kozotti
vitaban gyakori erv, hogy a hardware gyakran elfer par oldalon, a software
viszont sokszaz oldal. Ez igaz, a software bonyolultsaga mar regota tulnott
a hardware-en. Erre talaltak ki mar a hatvanas evek vegen a strukturalt ter-
vezesi modszertanokat, amibol eleg szep altudomanyag nott ki azota, meg PhD-t
is lehet belole csinalni. Persze a strukturalt tervezes nelkul lehet progra-
mot irni, a prototype meg futni is fog, aztan a kodolas kozben jonnek az
egyre ganyabb megoldasok. A time-to-market minimalizalasa sajnos agyonvagja
az alapos tervezest, ebbe esett bele a Lankadt Futyi is, ezert gyartjak futo-
szalagon a majdnem hibatlan, de neha fatal error-ral kiakado programjaikat.
Tenyleg nem gyakran szallnak el, a gyakori elszallasokat mar az alfa es beta
tesztek soran igyekeznek kiszurni. Meg azt sem mondhatom, hogy nem hasznal-
nak semmilyen tervezesi segedeszkozt, mert az egy project-en dolgozo par-
szaz programozo munkajat osszehangolni gepi segedeszkozok nelkul nagyon
nehez.

A hibaturo rendszerek koncepcioja a hardware (itt nem csak az elektronikara,
hanem minden elesben mukodo gepre gondolok) tervezeseben mar jo regota hodit.
A programozok viszont azt mondjak, hogy a program az nem kopik, minek akkor
hibaturo rendszert csinalni. Hat igen, ha tenyleg csak a kopas szamitana...
Ja, es a garancia. Az Allamokban tenyleg vissza lehet vinni a boltba a
software-t ha nem tetszik? A magyar gyakorlat alapjan ez utopianak tunik.
Meg arra sem hajlandoak, hogy a boltban legyen EGY felbontott vagy instal-
lalt peldany, amit ott kiprobalhatnek par perc alatt (mert odaadni, hogy
hazavigyem es lemasoljam, hat azt mar nem), hivatkozva az idohianyra es
arra hogy ki gyozne azt HDD kapacitassal.

Ha egy software-haz megrendelesre keszit el egy programrendszert, akkor
a szerzodesek altalaban tartalmaznak garancialis es termekfelelossegi
pontokat is. Ha egy ilyen software-haz kepes megcsinalni egy nagy rendszert
ugy, hogy aztan ne rokkanjanak bele a hibak kovetkezmenyeibe, akkor elvben
a bilgec cege is kepes lehetne erre. De a $-hajszaban elveszett a lenyeg.
Ez persze mar filozofia, en nagyon szeretnem, ha ellatnak a Lankadt Futyi
bajat, mert ha elveszett MS Word file-jaim mar nem is ternek vissza,
legalabb egy kis elegtetelt ereznek. (Kerlek ne emlitsd az autosave
funkciot -- 6-8 MB file-ok mentese 5-10 perc nagysagrendbe esik, ezt
a luxust naponta legfeljebb ketszer engedhettem meg magamnak, ezert
nem is veszett el sosem tobb mint felnapi munkam. De amikor mar negyedik
alkalommal, akkor mar levelbomban kezdtem torni a fejem. Tudom: vessek
magamra, a DISCLAIMER OF WARRANTY vilagosan leirja, hogy ez a program
nem alkalmas szovegszerkesztesre...)

Bocs a szajmenesert.

Udv: Laci (a slaughterer)

Amikor valaki software-t vesz az csak azert fizet, ami a dobozban van. Az
elozo GURU-ban emlitett ronda felirat ezt probalja a vevo agyahoz eljuttatni.
A masik dolog amit a felirat mond az csak biztositek a gyarto szamara, hogy
nem fogja oket a jovoben valaki birosag ele vitetni azzal a felszolitassal,
hogy az o programuk rossz es letorolt a lemezrol egy GIF file-t aminek
a felhasznalo reszere hatalmas szentimelntalis erteke volt. Persze, hogy mi
a hatar a "jogos" es "jogtalan" perek kozott azt nehez megallapitani
(egyebbkent attol fuggetlenul, hogy a gyarto milyen cetlit rak a program
tetejere es milyen felelosseg alol probal kihuzakodni, a felhasznalo
nyugottan indithat pert a ceg ellen es egy jo ugyved segitsegevel meg nyerhet
is).

Szerintem a valosag az, hogy teljesen jol mukodo nagy program irasa es
vasarlasa az csak egy alom (ezek alatt ertem a nagyobb es komplex programokat
mint pl. egy operacios rendszer, vagy pl. WordPerfect. A UNIX kernel az egy
jo pelda. Nagyon sokan tanulmanyoztak a kernelt, de ennek ellenere 20 ev utan
is lehet benne hibakat talalni). Akarmennyire probal egy ceg jo programot irni,
annak mindig lesz olyan resze ami nem mukodik tokeletesen. Mindig lesz olyan
program folyas a code-ben ami meg nem volt tesztelve. 

Nagyon sok software gyarto ad 30-90 nap tanulmanyozasi idot a vasarlonak, ami
ido elmulasa utan, ha nem tetszik a program, akkor visszakaphatja a penzet (a
program visszaadasa fejeben). Sok ceg van, aki elerhetove teszi a bug fix-eit,
amik altalaban ingyen, vagy egy telefonhivas araert elerhetok.



Udv, -- Krisztian

Soos Attilanak:
Az intelnek van ftp-je: ftp.intel.com alias ceres.sc.intel.com,
IP: 143.183.152.5

	SCSI ugyben: amennyire en kivettem az ujsagokbol, az SCSI 2 az
SCSI tovabbfejlesztese 2 kulonbozo modon: fast-SCSI es wide-SCSI.
Mindketto lefele kompatibilis az SCSI-vel, de nem kompatibilisek
egymassal. Mindkettonek van meg egy plusz kabele, amin a fast-SCSI-n
csak a 8 adatbithez tartozo fold megy nehany mas jellel egyutt,
igy nagyobb sebesseggel lehet nyomatni az adatokat, mert bizton-
sagosabban eldontheto, hogy 0 vagy 1 van a buszon. A wide-SCSI ezen
felul kiszelesitett buszt hasznal (szerintem csak 16-bitest), szem-
ben a fast-SCSI 8 bitjevel.
	A vevok teljes zavarbahozasara nehany ceg fast-SCSI 2-nek,
illetve wide-SCSI 2-nek hivja a buszt.
	Tehat, ha nagy adatatviteli sebesseg kell (es vastag a penz-
tarca), akkor wide-SCSI, aminek hatranya az ara mellett, egy rakas
"bonus" vezetek.

Most pedig egy kerdes: hogyan lehet tcsh (sunos 5.3) alatt a 'stderr'-t
atiranyitani -pl. a find hibajelzeseit a /dev/null -ra? Ugyanis a
find ... 2>/dev/null nem mukodik, hibas parametert reklamal. Ugyanez
van ...stderr> es ...sterr> esetekben is. A dolog persze helyesen mu-
kodik sh es ksh alatt. Man-page semmi ertelmeset nem ir. 

Elore is koszonet es udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Szokoly Gyula P. irja:

 >  Letezik egy Humming Bird (avagy exceed/xpress) nevu programcsomag, ami $200
 >alatt van. Ez egy sajat kommunikacios protokollal valosit meg windows
 >alatt X11-et. A program ket reszbol all, az egyik a munkahelyen a
 >workstation-on fut, a masik pedig a PC-den, es ok egymassal elbeszelgetnek.

Itt mar nem teljesen ertem, nekem semmi nem fut a workstationon a SUN
Solaris-on kivul.
Aztan ezzel zarja:

 >P.S.: Valakinek sikerult a csomagok megberhelnie, es hasznalnia a PC-NFS-sel
 >egy networkos PC-n -- azaz nem kellett megvennie az 500 $-os eztrat ezert.
 >Jogilag vitathato, mindenesetre o networkos valtozatot rendelt, neki azt
 >szallitottak a szamla szerint, csak amikor nem indult el, akkor kozoltek,
 >hogy meg vegye meg az 500 dollaros TCP/IP csomagot is toluk, ami viszont a
 >hata kozepebe sem kellett.

Nem kellet a VistaeXceed-et egy picit se megbutykolni, az installalaskor
megkerdezi mi a network transport, es a felajanlott listabol kivalaszthatod
a PC-NFS-t. En is ezt tettem. Jogilag mi nem jo ezen? Mindket csomagra
van "license"-em. Tehat PC-NFS szepen ala teszi a TCP/IP-t.
Ez igy ment a 3.3-as es most a 4.0-as verzion is, azota mar lehet, hogy
van meg ujabb.

Udv

Sziveri Janos
(Johnny)

Meszaros Peter kerdezett a VLIW (Very Long Instruction Word)
architekturarol.

VLIW-ben az a plane, hogy egy oraciklus alatt egyszerre tobb
operaciot hajt vegre a CPU. Az operaciok egy instrukcioba vannak
osszerakva. Peldaul a Multiflow 7/300 het operaciot hajt vegre 256
bites instrukciokba osszepakolva. Ez ket floating point, ket integer
operaciot, ket memoria-hozzaferest es egy ugrast jelent ciklusonkent.
Az, hogy ciklus, az is meg meg van keverve pipelining-gal, funkcionalis
egysegenkent (2 Integer Unit, 2 Floating Point Unit es egy Branch Unit)
kulonbozo hosszon.

A CPU-hoz nagyon dogos compiler kell, hogy minel tobb ertelmes es
fuggetlen operaciot lehessen  osszerakni egy instrukcioba. Az is
sejtheto, hogy eleg fifikasan kell megepiteni a CPU-t. Nem akarok 
dicsekedni, de itt a tanszeken annak idejen (80-as evek masodik fele)
eleg komoly kutatas volt VLIW temaban. Nekem ugy tunik, hogy a
gyakorlatban nem igazan valt be a dolog, gyorsabb CPU-kat lehet
epiteni olcsobban. Ugyhogy, ha a P7 VLIW architektura lesz, akkor
az nagyon ledobbent. Ha az lesz, akkor meg valoszinuleg nem a PC piacra
szanjak.

csao: miklos

BTW: engem nagyon idegesitenek a levelek vegen diszelgo
40 soros logok, es gondolom mast is. Meg egy PGP kulcsot megertek,
habar nem valoszinu, hogy kodolt uzenetben valaszol valaki a GURUban 
megjelent levelre. De hogy ezer e-mail cimet+1-2 snail mail cimet mi a 
peknek kell benyomni oda trefas idezetekkel meg idetlen abrakkal, az 
meghaladja a felfogokepessegemet.

Kedves Guruk,

SCSI temakorben en a kovetkezo eszkozokkel talakoztam:
- Hagyomanyos SCSI, 8 bites adatbusszal. Adatatviteli sebessege max 
  5MB/s. Kabelezese es csatlakozok 50 errel.
- SCSI-2, valtozas az elozohoz kepest, hogy max 10MB/sec-re kepes, de 
  a busz hossza 4.75m-re korlatozva (SE). Protokol szinten is javitasok 
  tortentek. Kompatibilis a regivel. Az FSCSI is ide tartozik. 
  Letezik differencialis es single ended (SE) verzio, ami a jelszintekre 
  vonatkozik. A differencialis SCSI-2 busz igy 16m hosszu is lehet. 
- SCSI-3, ami a 68 pines csatlakozast es kabeleket, es a 16 bites 
  adattovabbitast definialja. Ezert hivjak wide-nak. Az elmeleti max. 
  sebesseg 20MB/sec. Itt is van single ended es differencialis 
  verzio. A wide busz egy adapterrel 8 bitesse teheto, ezutan 
  raakaszthatok a regi SCSI eszkozok is.
Valaki a guruk kozul emlegetett nemreg egy scsi FAQ-t, az biztos 
meg sok mindent tud.

Udv: Gabor

Soos Attilanak, meg meg akit erdekel:
ftp.intel.com es kesz. Amugy altalaban jellemzo a nagyob 
amitasteches cegekre, hogy ilyen egyszeruen lehet kepezni 
az ftp-sitejukat, de a www-re megjobban igaz:
www.intel.com, www.ibm.com, www.microsoft.com, www....
Home'r

Tisztelt GURU-k!

A kovetkezo nehany kerdesre keresek valaszt:

- Tud-e valaki olyan rutinrol, amelyik egy tetszoleges negyedfoku egyenlet
mindegyik(!) valos megoldasat kepes meghatarozni.
- A fentivel (szamomra) gyakorlatilag ekvivalens problema: Adott egy origo
kozeppontu, fuggoleges forgastengelyu torusz, valamint egy altalanos
helyzetu egyenes.
Dofi-e az egyenes a toruszt, ha dofi akkor melyek a dofespontok koordinatai ?
- Ugyanez kicsit maskepp: Adott egy (x-u)^2+y^2-r^2=0 egyenletu kor,
valamint egy (x/a)^2-((y-v)/b)^2-1=0 egyenletu hiperbola. Hol vannak a ket
gorbe kozos pontjai ?

Mentokerdes: Tudja-e valaki, hogy az OXYD Magnum nevu jatek 94. palyajan
(SMITHY 45289502) hogyan lehet tovabbjutni.

Az esetleges valaszokat elore is koszonom!

Dommy (R)

Szasztok GURU-lok es szasz Peter!

> Felado : 
> Temakor: Megjelent a P6 CPU! ( 9 sor )

>                                       Peter


        Ezzel kapcsolatban, es barmi ilyen temaval kapcsolatban, ami az Intelhe
z

tartozik az Intel WWW serveren talalsz infot. Cime:

        http://www.intel.com

        Egesz szep WEB server. Ott olvastam azt is, hogy kijott a 120 MHz-es
Pentium is, es mar keszul a 133 MHz-s is. A P6-rol is olvashatsz, hogy 133
MHz-vel indul, de 200 MHz is lessz belole. MIPS teljesitmenye 1000 MIPS.
iCOMP indexe ugyancsak 1000.

                                        Adios:
                                                Major

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
>>    Huge tombok eseten viszont arra kell vigyazni, hogy a 64k-s 
hatar
>>    ne vagja kette a tombot alkoto strukturadat, mert akkor a
>>    szegmenshataron nagy keveredesek lesznek. Ez ellen lehet ugy
>>    fellelpni, hogy a struktura meretet 2 hatvanyra noveled. Erre 
64k-
>>    nal kisebb tombmeret eseten nincs szukseg.

Csak egy kiegeszites: nem feltetlenul kell 2 hatvanyra kerekiteni azt
a tombot akkor sem, ha nagyobb 64K-nal az esetben, ha csak pointereket
hasznalsz az eleresere (tehat hhh[ 4444 ] nem fordul elo, es olyan
pointeraritmetikat hasznalsz, hogy nem 64K-nal nagyobb osszedas vagy
kivonas. Azaz egy futo pointerrel megy (mivel normalizalodik a huge 
pointer).
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Nem a tombmeretet kell felkerekiteni, hanem a tomb elemeit 
alkoto struktura meretet...
A tobbi, amit irtal, sajnos nem ertem... :-(

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

>>   Laszlo Tamas               Technical University of Budapest
>>                            Department of Electromagnetic Theory

Ha angolul irod ki a cegedet, akkor azt gondolhatom, hogy a neved is
angolul van, azaz Tamas Laszlo...

<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Egesz eddig forditva irtam a nevemet, de ez se zavart senkit. Ezutan 
tertem at a magyar konvenciora, hatha ez okozta a keveredest.        
A felreertesek elkerulese vegett viszont mindig 
a keresztnevemet hasznalva irtam ala a leveleimet. Ez se mukodott...


                                Tamas
                                
                                 

> ----------------------------------------------------------------
   Laszlo Tamas               Technical University of Budapest  
                            Department of Electromagnetic Theory

   E-mail:  
> ----------------------------------------------------------------

Udv Guruk!

Bege Norbert kerdesere:

>  - A DOS es szolgaltatasainak elereset a processzor vedett
>    uzemmodjaban is lehetove tevo DPMI (DOS Protected Mode
>    Interface) hogyan toltodik be a 31H megszakitasra?

A DPMI az INT 31h-ara raepulest Vedett modban siman az int 31h 
handler atirasaval oldja meg, valos modban ez kicsit bonyolultabb:
Pontositok: A DPMI V86-os modban fut, azaz nem szimpla valos 
modban, hanem egy valos modot felugyelo vedett modban futo program
ellenorzese alatt.  
Szoval ebben a modban minden megszakitashivas 
bejon mint V86-os exception, azaz a te int 31h hivasod general a
vedett modu DPMI-reszban egy INT 0dh-t. (Es ezzel egyutt 
termeszetesen atvalt vedett modba a processzor)
Az int 0dh ellenorzi:
a) Milyen modban tortent a megszakitas hivasa
Ha V86-os modban, akkor:
b) Milyen utasitas okozta
Ezt konnyen megnezi a vermen tarolt cs:ip ertekbol.
Ha ez egy int 31h, akkor jump egy sajat cimkere, ami vegrehajtja a
DPMI megszakitast. Aztan utana visszavalt V86-os modba, es 
folytatodhat a programod. 

>  - Milyen nevu modulnak kell jelen lenni a gepen, hogy
>    ezt vegre lehessen hajtani?
Ezt a kerdest nem ertem tisztan. A DPMI-szerveren kivul mi kellene 
meg? 

>  - Hol erheto el a DPMI specifikacio? (konyv vagy allomany)
Nekem van egy allomanyom, de kb. 250Kb. Atkuldom neked levelben.

Bye,
      Danthe

Szevasztok!

Warp-pal kapcsolatban erdeklodnek, hogy tudtok-e valamit arrol, hogy 
AMI BIOS-szal kivaloan fut, AWARD BIOS-al "osszeakad" (ezt egy 
baratom mondta igy, a tuneteket sajnos elfelejtettem, ha pontos info 
kell, megirom)?

Koszi,

Pali

Udv Guruk!

1. samba: ftp://ftp.kfki.hu/pub/linux/system/Network/samba/....
2. shware nfs kliens: packet driver, pktmux kell hozza, sajat
   vattcp stackja van. Nem tudom, megy-e windows alatt is,
   megkeresem az eleresi helyet.
3. A pegazus mailer egy dos/windows kornyezetre keszitett novell-es
   levelezo kliens, amit kesobb kiegeszitettek pop3 klienssel.
   Tcp/ip felett pop3-mal barmely unixos geprol (amin van pop3server)
   leszedi a leveleidet, sok mindent kuldhetsz benne (pl. winword doc-ot)
   szoval irodaba windows imadoknak kivalo (vagy freeware vagy shware,
   nalunk evek ota hasznaljak). Transport agentnek a szolgaltato es
   kozted tovabbra is a sendmail-t javaslom (nem egyenlo az smail-lal).
   Az IDA tudtommal a sendmail konfiguralasat segito kiegeszito keszlet
   volt, az uj sendmailban (8.6.12)-ben benne van.
   A pegazushoz archie-z winpm-et (win) vagy pmail-t (dos).
4. Az MS-Mailnak az a nagy hatranya (tudtommal), hogy dedikalt pc kell
   a gateway-hez. (meg csak nem is windows alatt fut.) Hogy miert nem
   lehet egy dos ablakban futtatni a gatewayt, ez szamomra teljesen
   hihetetlen hulyeseg (inkabb elhiszem, hogy az en informacio forrasom
   teved).

5. A 64K-s berelt vonal nem olyan sokkal gyorsabb, mint egy normal
   mai modem. Ha egyedul vagy egy 64K-n, akkor persze applikacio fuggo,
   hogy mennyivel gyorsabb a 64K, mert egy jol tomoritheto forgalmat
   a 14400-es modem is elvisz max. 57,600-on. Masreszt irigylesre melto
   helyzetben vagy, ha a 64k-t gyakran tudod egyedul hasznalni. Ha tobben
   vagytok rajta, akkor a modem mar nem rosszabb. Ekkor meg nem beszeltem
   a legujabb 28800-as modemekrol.

6. Kereste valaki az intel ftp cimet. Ezt nem tudom, de talan jo kiindulas
   lesz szamara a http://www.intel.com home page.

   (Nem reklam) Ha valakinek van szabad 5 perce es erdekli az internet,
   nezzen bele az NBC Super Channel teletextjenek 180. oldalan az internet
   infoba. Van ott egy-ket erdekes dolog.

7. SCSI. Ez hosszu lesz, lapozzon, aki unja.
   En ismerek SCSI, SCSI2, differential es wide SCSI szabvanyokat.
   Az SCSI es az SCSI2 hardver szinten nem sokban kulonbozik, nemely eszkozon
   a csatlakozo mas (toldo kabelt kell forrasztani). Szoftveresen az SCSI2
   tud nehany plusz parancsot (pl. a gep scsi-je kiad egy parancsot, majd
   lelep a busztrol. ha kesz, az eszkoz elkeri a buszt es bekuldi az eredmenyt.
)

   A differential scsi abban kulonbozik az scsi2-tol, hogy mas elektronikus
   interfeszt hasznal. Az scsi szabvany TTL jeleket hasznal, egy kozos 
   fold vezetekhez kepest ertelmezi a 0-5 V tartomanyt. A diff. pedig
   minden ertekes vezetekhez egy kulon foldet hasznal, es a ket szalon levo
   jel polaritasa adja az adatot. Ez sokkal vedettebb a zavarok ellen,
   igy azonos tavolsagra nagyobb sebesseget vagy ugyanolyan sebessegen
   nagyobb tavolsagot bir. A csatlakozo emiatt sokkal szelesebb.

   Wide vezerlot eddig csak a nagy sun geunkon lattam. Ugy tudom, hogy 
   a Wide szabvany 8-nal tobb adatbitrol beszel, de nem koti meg, hogy
   az 16, 32 vagy tobb. A gepunkben wide diff scsi2 van. Ez 15 periferiat
   kepes lekezelni (plusz a gep vezerloje). Allitolag 40 MB/sec-et bir.
   Megmerni nem tudtuk, mert nincs ennyi es ilyen lemezunk.

   Szamozas: az elv az, hogy mindig a nagyobb sorszamu eszkoz kapja
   meg a busz vezerlesi jogat, ha versenyhelyzet van.  Aszerint szokas
   beallitani az SCSI ID-t, hogy mekkora kart okoz, ha a busz lekesi az
   eszkozt. Pl. legnagyobbnak a szalagot szoktak, mert ha porog a szalag-
   orso, a puffer betelt es meg mindig nem tudta atvinni az adatot a
   gepbe, akkor az nagy veszteseg, mert meg kell allitani a szalagot,
   vissza kell tekerni, stb. A lemez alaku periferiakkal nincs ilyen
   gond, ezert azokat kisebb sorszamra szokas tenni. Az elerheto legnagyobbra
   divat allitani a gep vezerlojet (megiscsak o az ur). Szerintem a CD-t
   a merevlemez fole erdemes, mert az ugyis lassu, de nem fogja le a
   lemezt. Ennek megfeleloen a javasolt sorszamok:
   szalag:7, gep:6, cd:5 lemezek<5. Nyilvan a fenti szempontok alapjan 
   mindenki a sajat kornyezetehez tduja szabni a beallitasokat.
   (cd>MO>lemez, ezt kifelejtettem).

Szemelyes kerdesre a valasz:
dragon<->ss2: mivel en vagyok a dragon rendszergazdaja, eleg sulyos
amneziaban kellene szenvednem, hogy azokat a remalmos napokat elfelejtsem...
(tarok tole, hogy meg agybapisilos koromban is emlegetni fogom...)
Kulonben meg az ss2 egeszen jol elboldogult a nyari szuneti/szabadsagos
idoszak terhelesevel.
A dragonon jelenleg Solaris2.3 fut (sajnos a linux meg nem all azon a
szinten, hogy szimmetrikus multiprocesszalast tudjon. Egy procis SUN-on
lehet, hogy mar megy, mindenesetre erosen fejlesztik)

Happy Hacking!

Buci

Egy DOS-os LIB-ben ki lehet cserelni egy rutint, eleg, ha az uj rutin van meg 
forrasban, a LIB-ben torolheto a regi es felviheto az uj. A kerdes az, hogy 
hozzaferheto-e olyan program, ami egy DLL-lel teszi meg ugyanezt? Van olyan 
DLL-em, ami nincs meg forrasban, es egy rutint szeretnek az altalam irtra 
kicserelni, de akit kerdeztem, azt mondja, hogy az egesz DLL meg kell legyen 
forrasban ahhoz, hogy elkeszitsem az uj DLL-t.
Ha valaki tud segiteni, a  cimre varom a valaszt. 
Koszonom			Recski Anna  



Hello Delphi GURU-k!

Azt legyetek szivesek elarulni, hogy a Delphi database interface-hez 
mi minden kell, hogy btrieve (vagy nem Borland) file-okat tudjon 
kezelni? 
A doksi tenyleg hianyos, erre nezve csak annyit talaltam, 
hogy installni kell. Ha elinditom az installt, akkor megkerdezi, hogy 
milyen odbc drivert akarok installni, es egy ures combo box-ot kinal. 
Azt sem tudtam kiszedni belole, hogy mi a driver file kiterjesztese.

Elore is koszi ha van info

> ----------------------------------------------------------------------
Zidarics Zoltan [Zamek]
"Pollack Mihaly" Polytechnic 
Institute of Electrical Engineering
H-7624 Pecs, Boszorkany u. 2.
E-mail: 
        

Guruk,

A BSA allitolagos gaztetteirol egy cikk rantja le a leplet a Monitor 
ujsag majus 5-i szamaban, ajanlom elolvasasra. A cime: Nincsenek 
heten a gonoszok, a masodik oldalon.
     Gabor Gindele
     LAB-COM GmbH.
  
Phone: (+36 1) 201-5899 
 Fax: (+36 1) 201-5581


----- YOUR ORIGINAL MESSAGE -----


>From @sztaki.hu: Wed May 17 04:15:47 1995
Sender: @sztaki.hu:
From: "Gabor Gindele" >
Organization:  LAB-COM Gmbh.
Date:          Wed, 17 May 1995 09:56:48 1
Mime-Version:  1.0
Content-Type: text/plain; charset=US-ASCII
Content-Transfer-Encoding: 7BIT
Subject:       BSA
Priority: normal
content-length: 292

Guruk,

A BSA allitolagos gaztetteirol egy cikk rantja le a leplet a Monitor 
ujsag majus 5-i szamaban, ajanlom elolvasasra. A cime: Nincsenek 
heten a gonoszok, a masodik oldalon.
     Gabor Gindele
     LAB-COM GmbH.
  
Phone: (+36 1) 201-5899 
 Fax: (+36 1) 201-5581

     Gabor Gindele
     LAB-COM GmbH.
  
Phone: (+36 1) 201-5899 
 Fax: (+36 1) 201-5581

>  A scan-ok hol tartanak mar es hol talalhatom meg a legujabbat?

Ez itt a reklam helye:

Altalaban fel szoktam rakni az

        ftp://darmol.elte.hu/pub/virus

konyvtarba. Kicsit kesek a friss release-ekhez kepest.


Szalay Tamas

>  Letezik-e olyan tomorito vagy legalabb is egybe pakolo ami DOS-ra is meg
> UNIX-ra is van (azaz elerheto, elterjedt). Teszem azt van-e TAR
> kicsomagolo DOS-ra. En mar eleg sokat kerestem de nem leltem. Vagy van-e
> olyan PKARC, stb ami UNIX-on is meglelheto?

Az Info-Zip kis megszoritasokkal kompatibilis a PKZIP-pel, es DOS ala is
letezik tar, compress es gzip, lasd a simtel mirrorok valamelyiket. Kezd
starter nevu konyvtarral, ott pont ilyen problemakra talalsz programokat. 
Ha nincs, akkor nezd meg az archiver konyvtraban, ott biztos van. 
Minden konyvtranak van egy 00_index.txt fajla, abban benne van a kurrens 
konyvtar tartalma.

Szalay Tamas

> 4. "Nem oprendszer, mert nem bootol, DOS kell neki." - hangzott el.
>    A Novell 3.11 (aminek oprendszer mivoltat felenk nem vitatjak) szinten
>    nem bootol, annak is DOS kell. A 2.15 viszont bootolt. Tehat a 2.15
>    oprendszer volt, a 3.11 mar nem az :).

Pedig ezt kellenne igazan vitatni. A novell - helyesen netware - nem
oprendszer, hanem csak file es printer szerver, illetve most mar directory
server :-) is. Gondolj bele, hogy ugyan a novell is login-nek nevezi az
autentikalast, de a programod nem a szerveren fut, hanem a pc-den. Ui, a
netx, vagy a DOS esetleg OS/2 requester csak az interruptokba fuzi be
magat, diszknek festi le a szerver konyvtarait, es valaszol az LPT portok
helyett, ha azokat kerdezik. Ezzel szemben, mondjuk egy VM/VMS/U*xx telnet
kapcsolat eseten a telnet program fut a pc-den, a tobbi a remote hoston,
es a geped osszes CPU-n kivuli eroforrasat hasznalja. Ezzel szemben a
windows maximum akkor fut a netware server-en, ha az netware 286-os (2.xx)
nem kizarolagos modban :-)

Ehhez kepest az OS/2 mar inkabb operacios rendszer, BTW nalam neha
megfordul a vilag es aix alol szoktam az OS/2 pc-mbe telnetelni, ahol
inetd alatt megy a logind :-)

Van valami kodos emlekem, hogy az operacios rendszer elavult
definiciojaban (ezt mar csak a PF8 arcok hasznaljak) vannak olyan
allitasok, hogy az op.r. kepes onmaga es a szamitogep mukodeset felugyelni.
Nahat ez a DOS nevu non-reentrant interrupt handlernek nagyon nem jon ossze.
A windows meg tozse muzikant.

windoz mint op.rendszer? Ajve, inkabb az OS/2.

Az OS/2-nek is meg van a maga baja, de mukodik. Ossze lehet rugni a
bokajat, de nehezebben, mint a DOS/Windows rendszereket. Tobb eselyed van
egy halott taszk leallitasara, mint a windows-ban. (Igaz ott kiesik
magatol :-) A windoz 3.0 bugfix-e a windows 3.1 volt - penzert. (Most ne
hivatkozzatok a TrueType-ra, az szerintem csak a fugefalevel volt a penz
legombolashoz.) Az OS/2 utan CD-ROM hordja ki a postas a CSD-ket, gyozzed
applikalni. A tovabbi +-okat nem mondom, mert lassan olyan leszek mint egy
szines anziksz az ifabo-rol, es kulonben sem fizet erte a gyartoja. 

Viszont elo kellen venni az op.r. definiciojat, es annak az
attributumaival ossze kellene vetni a windozt. Es annak is a valosagaval,
nem pedig a ms marketdroid vagy a doboz oldalanak az allitasaival.  Akkor
kiderul a valasz. En arra szamitok, hogy a valasz: nem. 

Szalay Tamas

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
5. SYQUEST: ez a legaranyosabb. 105 M 3.5" 13 db diskkel.
Eredetileg archivalasra vettuk. De sok mindenre jo lett volna.
Egy  kis  antireklam:  mintha egy femfeldolgozo uzem lenne beepitve, 
zorgott csorgott,  de mukodott, aztan eljott a nap, hogy error reading... 
sector not found...  /es ezt a diskek felevel teszi!/
alig mult el 1 eves ! Ezek utan nem igazan bizom benne !
masnak mi a tapasztalata?
Pmil: 
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Mostohaapammal ugyanez tortent, pedig elore figyelmeztettuk.
A Syquest media erzekeny a magneses mezore, hore, paratartalomra,
szoval nem igazan alkalmas hordozasra, backup-ra meg tul draga,
meg nem is ferne ra az 1-2G HD.
Azonkivul zajos es lassu a HD-hez kepest (nem az MFM-ekhez!).
A lemezek mostohaapamnal is sorra szalnak el, es tele van a t..om
azzal, hogy mindig en hozzam vissza ami mentheto.
Ha hordozni akarsz szaz megakat, akkor vegyel egy 540es wincsit,
es 3000 Ft-ert egy wincseszter fiokot. 2 eve igy jarok egyetemre.
Azota egyszer elutottek, tobbszor leesett a wincsi, de kibirta.
(70g-t bir, ha nem megy.) Szerintem ez a jo megoldas.


OS/2:
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kedves Warp Guruk.
Szeretnem installalni a CD-n levo Warp-ot. A gond az, hogy a CD-ROM nem
szerepel az OS/2 altal tamogatottak kozott. A gyarto meg nem tori
magat, mert igen keves OS/2 felhasznaloja van (me'g).
Tehat szepen elkeszitettem a ket floppyt a CD-rol, amint azt javasolja.
Azonban arrol se indul el. Ha van valakinek hasonlo tapasztalata, szivesen 
olvasnek a megoldasrol. (Azonkivul persze, hogy vagjam a fejehez a 
gyartonak a CD-ROM-t.) Pista
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Probalkoztal mar ftp-vel? Van egy halom CDrom driver, ami a sima
Warp kiadasa utan jelent meg.
Ha lusta vagy/nincs ftp-d es van +30megad a wincsin, akkor csinalj
HD install-t, az kulonben is sokkal gyorsabb.
Ha meg szeretned, hogy segitsenek rajtad, akkor ird meg a CDromod
tipusat...

Viktor

Pista: bocs ha mar olvastad, de csak resendeltem a levelet, tegnap
nem fert mar el a 199 sorban.

Hatranyai a Norton Commander4-hez kepest:
 Nincs quick-view lehetoseg.
 kevesebb az alap file-szuro

Elonyei:
 freeware: a hasznalata jogtiszta
 --------------------------------
 jelentosen rovidebb es gyorsabb a Norton Commander-nel
 plusz szolgaltatasok:
  Directory Sizes 
  Memory Info  (+ a Commander utan betoltott TSR-ek eltavolitasi 
lehetosege)
  Masolaskor kepernyo frissites (a masolas nyomonkovetese)
  beepitett Label-editalasi lehetoseg
  Uj Hot-Key billentyu-kombinaciok 
    CTRL-M elozo beallitas visszallitasa
    CTRL-[,] bal/jobb panel utvonalat a command line-ba masolja
    CTRL-\ cd \    
    CTRL-I a kijelolt file-ok neveit a command line-ba masolja
    CTRL-Z Tree-panel off/on
 / jel hasznalhato a \ helyett
 A belso editor is tud hexadecimalis modot is az eddigi ASCII mellett
 Memory allocation - ketfele rezidens modot ismer:
    1. csak a program magja van a memoriaban, igy tobb hely marad 
       az alkalmazasoknak
    2. Az egesz programm (75KByte) a memoriaban, gyorsabb, de tobb
       helyet foglal
 A datum es az ido a config.sys country beallitasai szerint latszodnak
 Az ekezetes betut tartalmazo file es directory nevek is hasznalhatoak, ha
 a country.sys jol van beaallitva.
 A User-Menu almenuket is tartalmazhat
 A SET VC=C:\VC hasznalata megadja a Commandernek a sajat file-jai helyet
    (nem kell a path-t hasznalni)
 Van belso editora.
>>>>

Remelem az ekezetes betuk atmennek, ha nem megy az egesz holnap ujra.

Viktor

PS: nem mentek at :(((

> Remek otlet! Azonban a cikkehez lenne egy lelkesedest huto
> megjegyzesem: a nevezett hogyishivjakot
> (http://www.abc.hu/cybercult/) felkeresve nem akadtam ra semmire,
> ami elogazitott volna.

Van rajta egy Magyar Narancs logo (a kliensem 4-diknek rendezi ki a
tevere) es az van melleirva, hogy "HoZZaFerESt mInDenKinEk!" ekezetes
betukkel. Ez csak egy felhivas, es ha erdekel, akkor a dolgok allasarol
szemelyesen tajekozodhatsz minden penteken 18.00-kor az Egyetemi Szinpad
kavezojaban. 


Virtually,


Szalay Tamas

Par honapja gyujtottem valahonnan az internetrol egy leirast, a file neve 
sblast09.zip . A leiras mellett egy S3M lejatszo program van demonak, 
pascal+asm forrassal.

Pista

In article >,   writes:

>"Attol tartok ha legalis is, hirdetonk nem olvasta el a License
>Agreement c. formedvenyt. A legtobb ilyenben az all, hogy nem adhatja
>tovabb a szoftvert."
>
>hangzik a kommentar.
>
>
>Ezzel szemben tudtommal (szamos JSZ vasarlasa es a csatolt dokumentacio olvasa
s
>a
>utan (see Borland no-nonsense licence agreement) az a helyzet, hogy el lehet
>adni a softwaret azzal a feltetellel, hogy a teljes dokumetaciot atadja az emb
e
>r

Orommel hallom, hogy egyes cegeknek megjott az esze. :-)

Gabor
a kommentator